Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-18 / 271. szám
1986. november 18., kedd Somogyi Néplap 3 A munkabérek * és a szakszervezetek A laikus nem tudja, a munkaügyi szakember viszont megmondja, hogy mi történik, ha például az amerikai General Motors profitja — tiszta nyeresége — az idén jócskán megugrik az előző évihez képest? Nos, sok minden történhet, ám egy valami nem valószínű: a General Motorsnál alkalmazott esztergályosok — vagy mondjuk, fényezők — bére nem biztos, hogy automatikusan emelkedik. És az sem biztos, hogy a nagy konszern profitjának esetleges csökkenésekor az esztergályosok vagy a fényezők bére automatikusan csökken. A gazdaságilag fejlett ipari államokban ugyanis nem a mindenkori nyereség szabja meg a munkavállalók bérét, hanem a munkáltatók és a munkavállalók képviselői (a szakszervezetek) közötti — egyfajta sajátságos béralku eredményeként rögzített — megállapodás. E megállapodás szigorú betartása kötelező érvényű a munkáltatókra; ők viszont olyan munkafelté- telket teremtenek, hogy az általuk fizetendő — és nem alacsony — bérért a lehető legnagyobb teljesítményt követelhessék meg. S ha valaki nem hajlandó vagy nem képes eleget tenni e teljesítménykövetelményeknek — amelynek ellenértéke, s ez ismétlendő, a nem éppen alacsony bér —, annak bizony gyakorta új munkahely után kell néznie, ha egyáltalán talál magának új munkahelyet. Nálunk mindez sokkabegy- szerűbb és sokkal eredménytelenebb: nincsenek megállapodás szerinti bérek, nincsenek — a munkavégzési feltételek által is garantálható — magas teljesítmények, viszont örökös vita van a mindenkori bér-, illetve kereset- szabályozás módozatairól. Nagyon heves vita zajlott le ez ügyben a legutóbbi munkagazdasági konferencián, már csak azért is, mert a konferencia plenáris ülésén elhangzott a hivatalosnak vélhető bejelentés: a következő év januárjától szigorítják a keresetszabályozási előírásokat. S elhangzott az is, hogy a két évvel korábban bevezetett rügalmas — a teljesítmények növekedéséhez némiképp arányosan igazodó — keresetszabályozáshoz képest kényszerű visszalépésre kellett elszánnia magát a munkaügyi kormányzatnak. A részletek mellőzésével most csak a leegyszerűsített lényeget: alapelv a teljesítményrendszer, s persze cél a keresetkiáramlás eddiginél biztonságosabb szabályozása, kézbentartása, ellenőrzése. Ennek érdekében a növekménytípusú szabályozás a valamikori bértömeg-szabályozássá minősül vissza, s a központi szabályozási formáknál is csak kivételes esetekben maradhat az átlagkereset-szabályozás. Csak ott, ahol valóságos népgazdasági érdek fűződik a létszám megtartásához, illetve növeléséhez. Történik-e változás azért, mert a jelenlegi keresetszabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a vállalatok nem éltek — illetve gyakorta visszaéltek — a lehetőségekkel; a teljesítménynövekmény elmaradt a kívánatostól, a szabályozás nem kényszerített a létszámgazdálkodás racionalizálására ...? A munkaügyi kormányzat ezért úgy döntött, hogy nem várja meg, amíg a gazdasági körülmények hatására az eddiginél ésszerűbb bérgazdálkodási gyakorlat alakul ki. Hanem megpróbálja kikényszeríteni a teljesítmények növekedését, s a teljesítmények és a keresetek együttmozgását. Nem titkoltan azért is, hogy megbízhatóbban kézben tarthassa a vásárlóerő-kiáramlást. Ezért is hatott a meglepetés erejével a mostani munkagazdasági konferencián a SZOT titkárának, Nagy Sándornak a bejelentése: a szakszervezetek az érdek- egyeztetéssel kombinált központi bérszabályozást tartanák a jelenlegi módszereknél sokkal szerencsésebb megoldásnak. Ennek során a munkavállalók és a munkáltatók megállapodnának a minimális bérekről, az indokolatlan bérelmaradások utólagos korrekciós lehetőségeiről, s a külön feladatokhoz rendelt mozgóbérek fizetési módozatairól. A megállapodás szerinti bér a munkáltatók számára adómentes lenne, e mértéken felül viszont szigorú adók késztetnék megfontolásra a vállalatokat. Rokonszenves elképzelés problematikus következményekkel. Egyrészt tessék csak elképzelni, hogy e sajátos bérszabályozási gyakorlat micsoda felkészültséget követelne a szakszervezeti apparátus tagjaitól! Másrészt: micsoda felelősséget hárítana a munkahelyi vezetőkre. Mert az efféle megállapodások betartásának legfőbb garanciája a teljesítményekhez nélkülözhetetlen folyamatos és a lehető legjobban szervezett munkaellátás lenne. S mégis: valami ilyen irányban kellene elmozdulni. Éppen azért, mert ez a szabályozási forma nemcsak a munkavállalókra, hanem a munkáltatókra. s még inkább a központi gazdaságirányítás képviselőire is nagyon kemény és alkalmasint számon kérhető felelősséget hárítana. Vértes Csaba Tanácskozás a belső ellenőrzésről A vállalati belső ellenőrzés időszerű feladatairól rendez tanácskozást november 18- án, ma a Gépipari Tudományos Egyesület és az Ipari Minisztérium — jelentették be tegnap a MTESZ-ben megtartott sajtótájékoztatón. A szervezők elmondták, hogy a tanácskozáson több mint 300 gazdasági vezető, és vállalati belső ellenőr cseréli ki tapasztalatait az'új irányítási rendszerben működő vállalatok belső ellenőrzési feladatairól. A téma napirendre tűzését indokolja az is, hogy hazánkban az év végéig befejeződik a vállalati irányítási rendszer reformja. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó 327 vállalat közül az esztendő végéig összesen 269- ben választanak vállalati tanácsot, s mindössze 58 gazdasági egység marad állam- igazgatási felügyelet alatt. Az Ipari Minisztérium felügyeletei ellenőrzési jogköre az önkormányzattal rendelkező vállalatoknál megszűnik. A minisztérium ezeknél a vállalatoknál az alapítói jogokat, a törvényességi felügyeletet, és néhány egyéb hatósági tevékenységet gyakorol. A vállalatok önállóságának növekedése indokolja, hogy a minisztérium a jövőben szorosabb kapcsolatot építsen ki a vállalati belső ellenőrzéssel foglalkozó szakemberekkel. Az Ipari Minisztérium az új irányítási rendszerben működő vállalatok belső ellenőreinek már az idén több központi ellenőrzési témát ajánlott. Ezek összhangban vannak a népgazdasági tervben meghatározott legfontosabb feladatokkal. A javaslatok alapján számos gazdasági egységnél vizsgálták a minőségvédelem helyzetét, a kutatási és fejlesztési tevékenység eredményességét. Magyar újdonságok külföldön A Budavox Híradástechnikai Külkereskedelmi Rt. decemberben több híradástechnikai bemutatót tart legnagyobb szocialista partnereinél, ily módon is előkészítve a jövő évi exportmegrendeléseket. Mindenekelőtt á legújabban kifejlesztett berendezéseket ismertetik vásárlóikkal, amelyekből 1987- ben már szállítani is tudnak. Berlinben a BHG Híradás- technikai Vállalatnál készülő korszerű elektronikus telefonalközpontokat állítják ki, Moszkvában az Orion új display-rendszereit mutatják be a kereskedelmi és ipari szakembereknek. HÁRMAN A PATYOLATNÁL Álmosan vagy éppen frissen, egyhangúan vagy jókedvűen — reggel hattól, mint sóik más kaposvári üzemben, a Patyolatnál! is megindult a munka. Mi arra voltunk kíváncsiak, milyen hangulatban kezdték a műszakot, mivel töltötték a hétvégét és mit várnak még az év hátralevő részétől a vállalat dolgozói. Hárman vallottak erről — háromféleképpen. V.örös Kálmánné a ■ vegy- tisztítóban nyalábodba maga elé napi adagjának — ez öt mázsa tisztításra váró ruha — felét. — Velem nem történt semmi különös a> hétvtégén. A Nyugat-Ivánfa utcában lakom a férjemmel és a fiammal,, s szombat—vasárnap pihenéssel telt az idő. A család sokszor kérdezi, hogy csurran-e, csöppen-e valami jutalom az óv végére, de ezt még nem tudjuk. Ez itt a legfontosabb beszédtéma most; hiszen még a harmadik negyedévi honoráriumunk is függőben van. — Igaz, hogy ön egyszer már fölmondott? —Igaz. De aztán megbékéltem, mert jó a csapat, szívesen dolgozom itt. Háromezer-ötszáz forint a keresetem, s éz bizony, hét év után nem a legmegnyugtatóbb. Vörösné elmesélte: a hétvégi mosott ruhákból még jócskán maradt, s így, mikor hazaér, ott folytatja, ahol abbahagyta: befűt, vacsorát készít, s néki a két férfi ingjeinek.... A kaposfői Novák János a vasárnapi meccs miatt kesereg. . A végeredmény Kiskorpád—Jákó egy-egy. A fiatalember három éve van a Patyolatnál. Mint mosó dolgozik itt, két műszakban. — Édesanyámékkal lakom, egyelőre. Az 1987-es év nagy tervei közé tartozik, hogy megnősülök. Az igazi szakmám pék, de ott m'ég eny- nyit sem kerestem. Itt 4500- 5000 forint a fizetésem. — Mikor kelt ma reggel? — Nekem csörgött legkorábban az óra: már négykor talpon voltam. Kaposfő egy ugrás csak Kaposvártól, mégis egy óra, amire • ide vergődöm, a gyárhoz. Ilyenkor, hétfőn jobb délutáni műszakban dolgozni, akkor van az embernék egy kis ideje a munkába állásig. János most épp a marcali Május 1. Ruhagyár farmerjeit -„koptatja”. Ä Patyolat 3600 farmerre kötött előmosási szerződést a céggel. Üst Lászlónénak ötkor csörgött az órája. Ö raktáros; a vállalatokhoz szállítandó tiszta ruhát — ágyneműt, szalvétáikat, törölközőket — adja ki. — Naponta húsz—harminc mázsa frissen mosott ruhát is emelek; elhihetik. hogy nem egy könnyű munka. 15 éve csinálom, de nem mennék el néhány száz forintért másik céghez. — Hogyan telt a hétvége? — Egy pulcsit kötök magamnak, azzal voltom elfoglalva. A nagymama is velünk él, így rpost hétvégére felmentést kaptam a munka alól. A férjemet kellett vasárnap munkába készítenem: ő a répaszezon idején vasárnap is dolgozik a cukorgyárban. A reggelihez készülődve újra előlkerülnék a hétvégi események, a hétközi tervek. A hétfőről szólván pedig egy fiatalember véleményére bólintanak mosolyogva, ő legszívesebben állandó péntekes szeretne lenni. Békés József Reggel ötkor csörgött az óra Üjra hétfő Sok a szabálytalanság KAPOSVÁRI ÁRELLENŐRZÉS A takarékossági hónap tapasztalatai NŐTT A BETÉTÁLLOMÁNY Kedvezőbb a fiatalok részére adható kölcsön Október a takarékosság hónapja volt, amelynek záró akkordja a takarékossági világnap. Az OTP megyei igazgatósága elkészítette a mérleget. A korábbi éveknél változatosabb és szélesebb körű rendezvénysorozattal adták meg rangját a takarékossági hónapnak. Tanácskozásokat tartottak a megye városaiban, községeiben a társadalmi tanácsadó testületekkel; számos problémára keresték a választ. Legutóbb a siófoki OTP-fiók vezetőivel, társadalmi munkásaival tartottak megbeszélést. Szó esett a világban bekövetkező pénzügyi változásokról, a VII. ötéves tervi elképzelésekről. A társadalmi tanácsadó testület képviselői fontos és a Balaton-parti város életében meghatározó gondról is beszéltek. A nyári tapasztalatok azt mutatták, hogy a hivatalos valutaforgalom mellett elburjánzott a „feketepiac”, a takarékpénztár megkerülésével, a napi árfolyamnál jóval magasabb áron ■ adják-veszik a valutát. Ennek visszaszorítására sürgős intézkedéseket remélnek. Ha nem is jelent végleges megoldást, de segít majd, ha elkészül az új takarékpénztári fiók a nyáron. A tervek szerint a tágasabb helyiségben mód nyílik arra, hogy külön kezeljék a szocialista és a tőkés valutaforgalmat, az ügyfeleknek kevesebbet kell majd várakozniuk. Szó esett a KISZ XI. kongresz- szusán Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára és dr. Tisza László, az OTP vezérigazgatója közti megállapodásról is, azaz az ifjúsági takarékbetét korszerűsítéséről. Az ifjúsági szövetség kérése az volt, hogy a betét kamata és az adható különkölesön köves-- se az áremelkedéseket, szolgálja jobban a fiatalok lakásvásárlási lehetőségeit. A közeljövőben várható, hogy kedvezően módosul a takarékos fiatalok részére adható kölcsön. Az OTP megyei igazgatóságának összegzése szerint októberben növekedett a betétállomány, annak ellenére, hogy az egész megyében megkezdték a KST kifizetését; ez eddig 30 millió forint volt. Százötvenen váltottak átutalási betétszámlát, s nőtt az érdeklődés az új, korszerű betétforma, a nyug- díj-előtakarékossági betét iránt is. A múlt héten árellenőrzést tartottak Kaposváron. A tapasztalatokról Muschál Zoltánnal, a megyei tanács ipari osztályvezető-helyettesével beszélgettünk. — Több lakossági bejelentést kaptunk boltok, vendéglők visszásságairól, ezért november 13-án és 14-én so- ronkívüli árellenőrzést tartottunk Kaposváron — mondta Muschál Zoltán. — A kaposvári ellenőröket már ismerik, ezért KlSZ-appará- tusunktól és az ipari osztály dolgozóitól kaptunk társadalmi segítséget. Negyvenötén vettek részt a munkában, így olyan egységek is sorra kerültek, ahová csak háromnégy év múlva jutottunk volna el. — Hol tartottak ellenőrzést? — Magán- és szerződéses kiskereskedelmi egységekben, illetve a megyeszékhely nagyobb vendéglőiben; megvizsgáltuk néhány magán-teherfuvarozó okmányait és eljutottunk néhány kisiparoshoz is. — Az emberek általában okkal, ok nélkül, de félnek az ellenőrzéstől, önök mit tapasztaltak? — Kétféle ember van: az ijedt, kapkodó és a magabiztos. Előre alig-alig lehet eldönteni, hol bukkanunk hanyagságra, visszaélésre, összesen kétszáztizenkilenc ellenőrzést tartottunk, volt olyan hely, ahová másnap újra, tehát kétszer is elmentünk. A kisiparban a meglátogatott üzleteknek, műhelyeknek majdnem a felénél találtunk szabálytalanságot, a vendéglátóhelyeken hetven, a kereskedelemben hatvanöt százalék volt ez az arány. Hat fuvaros közül csak egyetlenegyet nem kellett felelősségre vonnunk. A vendéglők sok helyütt nem felelnek meg annak az osztálynak a követelményeinek, amelybe sorolták őket. Á kisiparosoknál, kereskedőknél több esetben is hiányoztak a beszerzési bizonylatok, a figyelemfelhívó táblák. A szabad árat pedig sokan úgy értelmezik, hogy fölfelé bármeddig elmehetnek... — Nagyon sokan semmibe veszik tehát a szabályokat. Hatásosak lesznek a mostani intézkedések? — A büntetés akkor hatásos, ha egy-két héttel követi a szabálysértést. Később újra ellenőrizhetjük az utasítások betartását. Ha ismét találunk az üzletekben, műhelyekben hiányosságokat, bevonhatjuk a működési engedélyt is. Célunk az ellátás színvonalának javítása; munkánkhoz pedig elengedhetetlen a lakosság segítsége. F. L.
