Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 271. szám Ara: 1,80 Ft 1986. november 18., kedd Megemlékezés a szénbányászat államosításáról Ülést tartott Megkezdődött a legfelsőbb tanács ülése Történelmi tett volt Az Ipari Minisztériumban hétfőn ünnepi megemléke­zést tartottak a szénbányá­szat államosításának 40. év­fordulója alkalmából. Az ün­nepségen ott voltak az álla­mosítással létrehozott egy­kori magyar állami szénbá­nyák veteránjai, az emléke­zetes széncsaták képviselői, a Szocialista Munka Hőse cím­mel kitüntetett bányászok, Kossuth-, Állami- és Eötvös Loránd-díjasok. Részt vett a megemlékezésen Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Bal­lal László, az MSZMP KB osztályvezetője, ott voltak á bányászszakszervezet és a MTESZ vezetői. Havrán István, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Apró Antal, az MSZMP KB tag­ja — aki annak idején mun­kásképviselőként vett részt az államosítás nemzetgyűlési vitájában — mondott ünne­pi beszédet. Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a bányászokat és az ünnepség résztvevőit. Fel­idézte a 40 évvel ezelőtti történelmi eseményeket, rö­vid történeti visszatekintés­ben vázolta a felszabadulás utáni gazdasági, politikai vi­szonyokat, az ország demok­ratikus újjászületését szol­gáló reformokért folytatott harcokat. Hangsúlyozta, hogy a forradalmi átalakulás első soraiban ott voltak a bányászok is. — Mi már a bányák álla­mosításáról szóló törvény előkészítése során, sőt előbb, az 1944 decemberében meg­alakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front prog­ramjában, majd az ideigle­nes Nemzetgyűlésben tervbe vettük az államosításokat — folytatta. Ennek megvalósítá­sához azonban erőt kellett gyűjteni. A Magyar Kommu- niszta Párt széles körű fel- világosító munkával tájékoz­tatta'a bányászokat és az or­szág közvéleményét az álla­mosítás fontosságáról. Ja­vaslatunkat támogatta a ma­gyar szakszervezeti mozga­lom is. Az iparvidékeken egymásután állították helyre a lerombolt üzemeket, de a munka ném indulhatott el szäi- és energiahiány miatt. Ezekben a nehéz hónapok­ban indult meg a széncsata a tatabányai bányászok kez­deményezésére, amelyet szé­les körű szervező munkával bontakoztatott ki a Kommu­nista Párt. A bányászok maguk is áok nehézséggel küszködtek, sok helyen víz alatt álltak az aknák, nem volt elég bánya­fa és nagyon gyönge lábon állt az élelmezés; de ilyen körülmények között is hősi erőfeszítéseket tettek a szén- termelés növelésére, a szén­hiány megszüntetésére. Ezt a harcot vívták egyfelől, s ugyanakkor fokozódott a küzdelem a szénbányákjklla- mosításáért. — A szénbányák államo­sításáról szóló törvény elő­készítése során sokféle nézet csapott össze. A leghevesebb vita akörül folyt, hogy tu­lajdonképpen mi is kerüljön államosításra. Az MKP kö­vetkezetes maradt, a bánya- vállalatok teljes államosítá­sát követelte. A nemzetgyűlési vitában a többi párt is belátta, hogy elengedhetetlen a szénterme­lés állami kezelésbe vétele. A szénbányászat államosítá­260 tonna oxportra JÓL FIZETETT A VÉSEIEK ALMÁSA A" ■■ rr # ■ - wws /ovo ovi tervről A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka tegnap a Kreml Nagy Palotájának üléstermében a két ház, a szö­vetségi lés a nemzetiségi tanács együttes ülésével megkezdte munkáját. Az elfogadott napirendnek megfelelően először a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlesztésének 1987. évi tervét és <'az idei terv végrehajtásának menetét vitatták meg a szovjet törvényhozás küldöttei. (Folytatás a 2. oldalon.) ' Magyar—mongol gazdasági tárgyalások sáról szóló törvény elfogadá­sának fejlődésünkben törté­nelmi jelentősége volt, s ezt az eltelt negyven év is iga­zolta. — Most, negyven év után is — mondotta — tisztelettel emlékezünk a széncsaták hőseire, az első bányász-szta­hanovistákra, a Kossuth-dí- jasokra, a veteránokra, azok­ra, akik becsülettel megtet­tek mindent azért, hogy az ország talpra álljon, legyen mindig elegendő szén, fűtő­anyag. — Jól tudjuk valamennyi­en — mondotta —, hogy az államosítás óta többször is kritikus helyzetbe került szénbányászatunk, voltak ke­serű napjaink, heteink, hó­napjaink, de mindig kilábal­tunk e gondokból. A négy évdized során több bányász- gerenráció váltotta egymást, és ma már szinte el sem képzelhető az egykori bá­nyászsors. Mindvégig meg­maradt azonban: a bányász szolidaritás, a bányászbecsü­let. Kormányunk legutóbb újabb kedvezményeket adott a magyar szénbányászatnak. Ma is szükség van a bányá­szokra ugyanúgy, ahogy negyven évvel ezelőtt volt. Most, amikor a bányák ál­lamosításának évfordulójá­ról, a munkáshatalomért ví­vott harc győztes csatáira emlékezünk, azt kívánom, hogy a magyar bányászat tö­retlenül fejlődjön tovább, szolgálja még sokáig a ma­gyar ipar, a népgazdaság tö­rekvéseit — fejezte be be­szédét Apró Antal. Apró Antal beszéde után Kapolyi László ipari minisz­ter 'köszöntötte a bányászo­kat, majd kitüntetéseket adiatt át Az ipari 'miniszter ezután fogadást adott a ki­tüntetettek tiszteletére. Száznyolcvannyolc hektá­ron termett az idén az alma — fele-fele arányban jona­tán, illetve starking — a vé- sei termelőszövetkezetben. Az időjárási viszonyokat tekint­ve elégedettek a több mint 33 tonnás átlagterméssel, hi­szen ez 3 tonnával megha­ladja a tervezettet. Az étke­zési -célokra szánt, exportra küldött 260 tonnáért 22 mil­lió forintot kaptak a Hun- garofrukt vállalattól, de 170 tonnányit adtak a termésből a Somogy Megyei Zöldértnek is, és több mint 50 tonna az, amit helyileg értékesítettek. a TOT Előkészületek a kongresszusra A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn Szabó István elnökletével, Budapestien ülést tartott. A testület megvitatta a mező- gazdasági szövetkezeti moz­galom helyzetéről és felada­tairól szóló elemző anyagot, amely részét képezi majd a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa dokumen­tumának. A testület megállapította, hogy a mozgalom a IV. kongresszus óta eltelt időben öszességében tovább erősö­dött. A mezőgazdasági szö­vetkezetek a népgazdaság és a társadalom szerves része­ként gazdálkodnak, és fontos szerepet töltenek be a hazai élelmiszer-ellátásban és az exportfeladatok teljesítésé­ben. Termelésük értéke a magyar mezőgazdasági ter­mékek több mint kétharma­da. Az elmúlt években javult a szövetkezeti tagok és al­kalmazottak anyagi, szociá­lis és kulturális helyzete. Az elismerésre méltó eredmé­nyek sem feledtetik azonban — mutatott rá a testület —, hogy a termelőszövetkezetek munkája az elmúlt öt esz­tendőben nem volt zavarta­lan, a fejlődés több terüle­ten lassult, megtorpant. A romló értékesítési feltételek között és a nehezebb gazda­sági helyzetben a szövetke­zetek nem minden csoportja tudta — sokszor önhibáján kívül — teljesíteni a kitűzött célokat. Egyes körzetekben romlottalk a teljesítmények, és számos gazdaság teherbí­ró képessége csökkent. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek V. kongresszu­sát 1986. december 12—13-ra, Budapestre hívták össze. Szép pénzhez jutottak az almaié révén; mint tegnap a szövetkezetben tájékoztat­tak, október végéig 12 millió forintot kapott a téesz a Ba­latonfüredi Pincegazdaság­tól, a pécsi Pannonvintől, a Nagyatádi Konzervgyártól. Ebben az a lé is szerepet játszott, amit a háztájiból vásárolt almából nyertek. A mostani készlet — 120 va- gonnyi alma — feldolgozása eltart december közepéig Most például a Nagyatádi Konzervgyárnak készítik Vésén. Ugyanakkor a Skála Tegnap befejeződött a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság XIX. ülésszaka. Czinege Lajos és Szonomin Luvszangombo miniszterel­nök-helyettesek, a bizottság társelnökei aláírták a tár­gyalások jegyzőkönyvét. A közösen meghozott hatá­rozatok — összhangban az év elején megkötött 1986— 1990 évi gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­Mester-Coop leányvállala­tának gyümölcsvelőt készíte­nek. A kisajtolt almából meg­maradt szárított törkölyből pektinalapanyagot exportál­nak az NSZK-ba, ahonnan azt a présgépet kapták, amellyel októbertől folyama­tosan dolgoznak. A lízing- szerződés szerint szárított törköllyel egyenlítik ki tar­tozásukat. A prés egyébként három műszakban dolgozik a feldolgozás befejezéséig, s óránként három tonna almát présel ki. működő minisztériumainak és vállalatainak 1987. évi feladatait. Magyar részről továbbra is segítséget nyújtanak a ma­gyar—mongol együttműkö­déssel létesült ulánbátori, darháni, harhorini és szon- ginói ipari üzemek működé­séhez; elsősorban a szonginói biokombinát gyártmányvá­lasztékának bővítéséhez, új biológiai készítmények gyár­tásának bevezetéséhez és a darhani húskombinátban fo­lyó rekonstrukció sikeres be­fejezéséhez. A jövő évben döntő szaka­szába lép a magyar Wolf- raminvest vállalat fővállal­kozásában létesülő Caganda- vaa-i ércbánya és dúsító­üzem építkezése. A két or­szág szakemberei és munká­sai között példás együttmű­ködés alakult ki, ami bizto­sítékul szolgál a bánya — a tervezettnek megfelelő — 1988. évi megnyitásához. A tárgyalásokon megfelelő hangsúlyt kaptak az együtt­működés távlati megalapozá­sának kérdései, elsősorban a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kö­zötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés 2000-ig terjedő fejlesztéséről szóló hosszú távú program, amelyet a két ország köz­ponti tervező szervezei dol­goznak ki. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Szono­min Luvszangombo minisz­terelnök-helyettest. A szívé­lyes, baráti légkörű megbe­szélésen részt vett Czinege Lajos miniszterelnök-helyet­tes, jelen volt Dangászuren- gijn Szaldón, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára táviratban köszöntöt­te Kaysone Phomvihane-t, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának fő­titkárává történt újraválasz­tása alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom