Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

1986. október 11., szombat Somogyi Néplap 7 SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK minden fáimét az Apollóban és a Városiban, ott voltunk minden színiházi előadáson, és sportrendezvényen. Fantáziánkat főleg a magyar dolgozatokban éltük ki, a témák szabványos 'kidolgozásától elrugaszkodva ki­sebb novelláikat és elbeszéléseket adtunk be. — Tanáraink egy része néheaen viselt el — emlékszik vissza Robi. — Földrajztaná­runk (akit rendszeresen kénytelen voltam kijavítani) például állandóan vagánykodás- sal és kihívó magatartással vádolt. Mások viszont megértették, hogy előbbre szaladtam a többieknél, mert mélyebben érdekeit va­lami, ment a szürkeségben is igyekeztem színeket látni. Ideálomnak tartottam a fran­cia romantikusokat és a szimbolistákat: Victor Hugót, Stendhalt, Dumas-t, Beaude- lairt, Rimbaud-t, Verlaine-t, Apollinairt, La Martine-t. Nem akartam soha senkire se ha­sonlítani, nem tudtam megszokásból, vagy érdekből semmilyen csoporthoz sem csatla­kozni. Rengeteget köszönhetek osztályfőnö­künknek és magyartanárunknak, dr. Boros Dezsőnek, aki bátorított és — ha kellett — megvédett; akitől a személyi kultusz évei­ben jellemet és magyarságot is tanulhat­tunk. — Három évig permanensen rettegtél va­lamitől m .. — Attól, hogy kirúgnak, ha észreveszik: a születési anyakönyvi kivonatomon kijaví­tottam édesapám foglalkozását malomtulaj­donosról molnársegédre. így munlkásszár- mazású lettem, nem asztályidegen. Csak egyszer vert ki a veríték. -Hívatott Merő Béla igazgató úr. Szigorúan rám nézett és megfellebbezhetetlenül közölte: intőt kapok, mert tegnap este a Béke gdiliben söröztem — jelentette az egyik tanár. Sose tudtam meg, ki volt az, de utólag is csak azt mond­hatom: egy ártatlan málnaszörpre hívott meg Végh Pista. Ö tényleg szokott sörözni, de nem azért kapott figyelmeztetést, hanem mert hétuli 1 ©növesztette a haját, és szűk jampecnadrágot csináltatott ... 1956. november 26-a után viharos hánykó- dásoik következték. Ausztria, Genf, Párizs, Marseiile. — Az 'idegenlégió laktanyájában egy ma­gyar származású tiszthez vezettek, és per­cek alatt összeviitaitkoztunk a magyar iroda­lomról. Aztán megrótt, hogy mit keresők ott, le kell érettségiznem. Adott 100 frankot, hogy gyorsan üljek vonatra. Visszaszőktem Svájcba, onnan Ausztriába, és Salzburg mel­leit, Kammer am Attersee-i magyar gimná­ziumiban érettségiztem 1958 júniusában. Hu­szadik születésnapomon Feld'kirchben leszál­lítottak a vonatról, mart útlevél híján az érettségi papíromat mutattam fel. Svájc nem fogadott vissza, mert illegálisan hagy­tam el. Tíz nap börtön, majd három hónap láger Ausztriában. írtam a svájci álllamel- •nöknék. 'Két hét múlva fölvettek a genfi egyetem kereskedelmi szakára, amit 1963- ban végeztem el: (De a svájci állampolgár­ságát csak 1971-lben kaptam meg.) Nem tud­tam elhelyezkedni. Voltam újságkihordó, zongoraszállító, temetői munkás, tehénápoló, Gyertyák égnék az éjszakában a bárdi szőlőhegyen, a présház előtti asztalon. Ránk borul a csend, tüdőt metsző a zselici leve­gő, s jó borokkal úgy gerjesiztjük somogyi tüzünket, hogy Koppány lázadó földjén ránk figyelnek a csillagok, s tán a teli- hold ás megáll1, aráikor kieresztjük a han­gunkat. Miit szégyelljük: keressük az ifjúsá­gunkat és hullnak emlékeink rózsaszirmai. Velem szemben ül Rabi, barátom és egy­kori osztálytársaim, aki egy Petőfi- és egy Ady-kötettell, meg az édesanyja varrta atti- lával elment Kelet-Ázsiába Körösi Csorna Sándor után. Időnként hazajön, s ilyenkor víg pinceszeren vagy pogány ünnepéket idé­ző beszélgetéséinken nem is tudom melyik arca él bennem erősebben. A kaposvári Táncsics gimnáziumban 1953 és 1956 között ő volt nékem D’Antagnan, Julién Soréi, Fan Fan la Tuldpe és Fabrice del Don/go: hősszereUmes, romantikus lovag, vakmerő török bajvívó, a magyarok őshazá­jába kalandos utazást tervező eminens földrajzos, Lev Tolsztoj erkölcsi és vallásos tanításaiért rajongó érzékeny és kíváncsi diák, akinek széles karimájú fekete kalap­ja és papi csuhához hasonló maladlopója láttán egy kirándulásunkon dii csér tessékkel köszöntek a nikiai gyerekek. Robi, az atléta 17 éves korában Somogy felnőtt bajnoka a 400 és 800 méteres síkfutásban. 1956. októ­ber 21-én Siófokon még .megnyerte az orszá­gos ibékekupét 800-on, aztán csaknem egy hónapra eltűnt Budapesten, és ezen alig cso­dálkoztunk. Novemberben egyszer még elő­került, aztán 26-án elhagyta az országot. Nem velünk érettségizett. Névjegykártyáik a nagyvilágból. Svájciban közvéleménykutató és reklámpszichológus. Élelmezéspszichológiából doktorált. 1981-től bangkoki székhellyel a Távol-Keletről küldte lapjait Gasztronómiai impresszárió. Üzleti köre: Thaiföld, Japán, Dél-Korea, Hong­kong, Kína, Tajvan, a Fülöp-szigetek, Ma­laysia, Indonézia, Szingapúr. 1984 decembe­rében a világ első számú szállodájában, a bangkoki Orientalban — amelynek gasztro­nómiai főtanácsadója — a hét leghíresebb nemzeti konyha (francia, olasz, spanyol, ma­gyar, kínai, japán és thai) első világkong­resszusán a Nemzetközi Konyhák Világszö­vetségének főtitkárává választották. Az ízek ENSZ-főtitkáraként is aposztrofálják. 1985- ben hónapokon át kopaszra borotvált, sárga lepedős buddhista bonc, magányos szerzetes vőlt a dél-thaiföldi őserdőkben. Világolt já­ró nomád, állandó , lakhelye és vagyona nincs. Svájci állampolgár. Minden évben Magyarországon tölt hat hetet, éhből négyet a bárdi dombok között. Családi állapota: özvegy. Francia felesége 1980-lban halit meg. Tünde lánya és Tibor fia előbb a kőszegi Jurisioh, 1986 szeptemberétől a kaposvári Táncsics gimnázium tanulói. Mai névjegy­kártyáján ez áll: dr. Gyula Cey-Bert. 1938. július 5-ón viszont így vezették be a bárdi anyakönyvibe: Czeibert Róbert. Bangkokban sejtelmesek az éjszakák, a csatornák (iklonlgók) cölöpjeire épült házak­ból légies zene szól, pazarul csillognak a fé­nyiék: a dinamikusan fejlődő gazdaság mel­lett még mindig szép bevétel származik az i.ntiim-idegenforgalomból. A bárdi éjszaka meghitt és egyszerű. Beszélgetésünket nem az érdek vagy a haszon lengi körül. Bárd ma már nem több mint 120 ház. A Bárdudvarnokot alkotó hét község (Bár- dibükk, Kaposszenfbenedék, Lipótfa, Bánya, Olaj-hegy, Szendi-ihegy, Bárd) egyike. Bárd­udvarnok régi neve: Bárdszerászló, de ez nem tetszett a néhai jegyzőnek, és még a század elején átkereszteltette. A bárdi ví­zimalom a Kapós egyik ágának folyásén év­századokig működött. 1949-ben leállították, de 1956-dig még darált. — Szüleim, nagyszüleiül három-négyszáz évre visszamenőleg vándorló vízimolnárok voltak Dél-Somagyban. Minden ideköt e táj­hoz, s a malom színes, kavargó éleiéhez. A környékbeli falvakban emberöltőkön 'keresz­tül két társadálimi találkozóhely volt: a templom és a .malom. Sokáig kellett várni az őnletésre, aratás útón két-három napig is, s a malom betöltötte a szállás és a csár­da funkcióját. A messzi vidékről jött embe­rek itt beszélték meg a világ dolgait, a mol­nár ellátta és szórakoztatta őket (apám ciite- rázott), sőt még a haragosokat is kibékítette, amire aztán ittak egyet. Az Anna utcai általános iskolában az első öt, a Táncsics gimnáziumban az első három évet jártuk együtt Robival. Kilógtunk a sor­ból. Többet olvastunk másoknál, ez kitágí­totta fantáziánkat, érdeklődésiünket. Az el­gondolható világ legalább annyira érdekelt minket, mint a kézzelfogható. Ez pedig kí­váncsivá és. 'kritikussá tett, s mivel felhábo­rodásunkat közölni akartuk másakkal is, új­ságírók szándékoztunk lenni. Megnéztünk Robi Bárdról és Bangkokból szénabetakarító, csomagkötöző és korrepeti­tor. Megtakarított pénzemből alapítottam egy közvélemény- és reklámkutató intézetet. Két jő referenciával mór el lehetett indul­ni. (Közben tanulmányt írt István király jel­leméről és személyiségéről.) Tanácsadója voltam az Omegának, a Sandoz és a Hoff- mann-Laroche gyógyszergyáraknak; dolgoz­taim a Swissairnek és a Kereszténydemok­rata Pártnak. 1966-ban megnősültem. 1972-ben kapta az első meghívást Bang­kokból, majd 1977-ben a másodikat Hong­kongból: milyen élelmiszerekkel lehetne be­tömd Európába? 1979-ben doktorált, 1980- ban meghalt a felesége. Robi végleg áttette székhelyét Kelet-Ázsiába. — Ekkor változtattál, nevet? — Nem, csak kissé átalakítottam. És jó­val korábban. Ugyanis rendre elírták a Czeibert-et. A Cey-Bert már nyugat-euró- paliasabban hangzott, véletlenül sem tévesz­tették el. A Robert túl nemzetközi, másik, eddig nem használt keresztnevem a Gyula, viszont hamisítatlanul magyar. Elővettem hát, hadd tudják hovatartozásomat. — Mit csinál egy gasztronómiai mened­zser Kel.et-Á zsiiiáhan. — Fesztivállóikat szervez. Elad konyhát, receptet, - szakácsot, zenekart, kiállítást, fol- klóregyiüttest. A nemzeti Ikonyhák védelme az uniformizált nemzetközi tömagkonyhátől (Hamburger, McDonald) egyben a nemzeti kultúra egy részének a védelmét is jelen­ti. A népi konylhá nyelvezete például a nyel­vi kultúra tartozéka: a régi ételekből, re­ceptékből, étkezési szokásokból a történe­lem, az egykori emberek életmódja derüL ki. — Elsőként 'mutattad be a magyar kony­hát Bangkokban, Djaikar.tában és Szingapúr­ban. Milyen sikerrel? — A magyar gasztronómiának sikere volt. De üzletnek elszalasztott alkalom mind­egyik. Csák a magyar szállodaipar próbál­kozott tapogatózni, de a kereskedelem távol maradt, nincs felkészülve a kis tételekre, nem kockáztat. — Mindettől messze esnék vallástörténeti kutatásaid. Miért megy el buddhista szer­zetesnek egy bárdi katolikus. — A kelet-ázsiai vallás az ellentétek, a szélső értékek harcából teremt békés har­móniát; a különbözőségek türelmes elviselé­sére, egymás jobb elfogadására kérve a hí­vőket Ez az alapelve a kínai teaizmusnak vagy a japán sin.toizmusnak is. Szerintük az egynemű elviselhetetlen a monotóniája miatt, az ellentétek egymás mellettisége vi­szont eleve nyitottságra és toleranciára ne­vel, bölcsebbé tesz. Egy holdtöltekor lenyiratta a haját, szem­öldökét, minden szőrzetét, és a thai király unokatestvérének javaslatára fölvették budd­hista szerzetesnek (a 300 bonc között mind­össze két európai akadt). Reggelente úgy koldulta össze az ennivalóját, napjában egy-' szer étkezett, a padlón aludt, törülközője a takaró volt. Meditált, a légzésiére összponto­sított. A buddhizmus vallás, filozófia, ki­sugárzó szellemiség; a jó tettekre kel töre­kedni, magas enkölcsiségre, kerülni a rosz- szat. Nőt nem érinthet, egy szúnyogot- sem ölhet meg. Az őserdőben egy kétméteres bot­tal zörgeti a bokrokat maga előtt, néhogy kígyóra lépjen. A remetékunyhóban azon­ban ijedtében agyoncsapott két skorpiót. Vétke miatt bánatos volt és visszament Bangkokba. — Mint hallom, maradt még merész ter­ved ... — Az újgurokhoz készülők Kínába, Szig- Kiangba, az egykori Relet-Turfkesztánba. Kiszely István professzorral azt feltételez­zük, hogy ők a magyarok elődei. Hét-nyolc millióan vannak, testvérüknek .tekintenek minket. Törökül beszélnék, zenéjük, barack­pálinkájuk és még sok mindenük nagyon hasonlít a miénkhez. — Közelebbi terveid nincsenek? — De igen. A bárdi pinceszer kör példá­ján felbuzdulva jövőre szeretném megalakí­tani a somogyi konyhaművészeti társaságot. A szülőhely tisztelete kötelez a hagyomá­nyok őrzésére, a tárgyi emlékek felkutatásá­ra, az eredeti ízek és zamatok átmentésére. Vida Árpi barátom a Dorottya Szállóban már hozzákezdett a szervezéshez. Ilkei Csaba WORLD GASTRONOMIC COUNCIL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom