Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

1986. október 15., szerda Somogyi Néplap 3 A támogatás lehetőség az előrelépésre Hosszú távú program a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatására Hosszú távú programot fo­gadott el tegnapi ülésén a megyei tanács a gazdasági­lag elmaradott somogyi tér­ségek fejlesztésére. A javas­lat — amelyet véleménye­zett a megyei párt-végrehaj­tóbizottság. a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa is — el­sősorban az elmaradott tér­ségek önfejlesztő képességét kívánja erősíteni. A vitában hatan mondták el vélemé­nyüket. A testület a rendel­kezésre álló pénz felhaszná­lásának módjára vonatkozó­an háromféle javaslat közül azt fogadta el, amelyik a megyében egységesen kezeli a támogatásra szánt pénzt, és térségenként — az alap harmadát kitevő — négy év­re szóló garantált támoga­tás odaítélését jelenti. A gazdaságilag elmaradott tér­ségek közül három területre irányoz elő támogatást a program: Tab és térsége, a Kaposvártól délre eső terüle­tek, valamint Csurgó és tér­sége. Ezen a területen ötven­három település van, és a megye népességének 12 szá­zaléka — csaknem 40 ezer ember — él. Csak nyolc te-, lepülésen haladja meg az ezret a lakosság száma. Az itt gazdálkodó 21 tsz 70 szá­zaléka kedvezőtlen termőhe­lyi adottságú. Hiányoznak az összekötő utak, sok a zsák- település. rossz a telefonellá­tottság. és közműves víz a településeknek csak 35, a la­kásoknak pedig mindössze 30 százalékában van. A boltok elavultak, átlagos alapterü­letük kisebb, mint a megyei átlag fele. Hiányos az intéz­ményhálózat is, kevés a gyógyszertár, a körzeti or­vosi székhely, mindössze 14 áltatános iskola és 17 műve­lődési intézmény van ehely­ségekben. A megyében vannak más települések is, amelyeknek általános helyzete hasonló. A hosszú távú program ezért nem zárja ki a támogatásra bevont települések körének bővítését; a VII. ötéves terv­ben azonban nagyobb fel­adatok megoldására — anya­gi eszközök hiányában — nincs mód. — Az átfogó társadalmi- gazdasági program — mond­ta a vitát összefoglalva dr. Gyenesei István tanácselnök — olyan gazdasági feltétele­ket biztosít, amelyek hosszú távon alapozzák meg az ott élő lakosság életfeltételeinek javítását, és megállítják az elvándorlást. Az első és leg­fontosabb feladat a termelő- szervezetek fejlesztése, ame­lyek munkalehetőséget, ér­telmes elfoglaltságot biztosí­tanak az ott élő emberek­nek. Ez nem csak és nem minden esetben termelő be­ruházást jeleni. Egy azon­ban tény: a fejlesztések vég­ső soron a termelőkapacitá­sok növelését, a foglalkozta­tások megteremtését szolgál­ják. A program kimondja: el­sődleges cél a gazdálkodó szervezetek jövedelemter­melő — ezzel együtt az ön­fejlődést tartósan biztosító — képességének növelése, a termelőszervezetek számá­nak szaporítása, az ehhez szükséges i nf rast rukturális feltételek biztosítása. A gaz­daságfejlesztés lehetőségeit a meghatározó szerepet betöl­tő mezőgazdaságban kell el­sősorban kiaknázni. Indo­kolt, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységhez széle­sebb körben és nagyobb mértékben, szerveződjön a háztáji kisgazdaság. A prog­ram elengedhetetlen telté­telnek tekinti a kiegészítő tevékenység fejlesztését is. A kialakult bázisok szerepének növelését jelenti ez, és indo­koltnak tartja új üzemágak szervezését. A viszonylag egysíkú foglalkoztatási szer­kezetet új ipartelepek létre­hozásával kívánják változa­tosabbá tenni. A megyei tanács tegnapi ülésén elfogadott program kimondja: a felzárkóztatás hosszú távú feladat, megva­lósításához több milliárd fo­rintra és több mint tíz évre van szükség. Egyszerre nem lehet minden célkitűzést megvalósítani és minden te­lepülést fejleszteni. Ezért az általános érvényű követel­ményeken túl sajátos célokat is megfogalmazott.' A tahi és a csurgói térség központi te­lepülésein a gazdaság inten­zív és részben mennyiségi fejlesztésén túl a kiskörzeti bejárás feltételeinek javítá­sát, a középfokú ellátási funkció, valamint a műszaki infrastruktúra fejlesztését irányozták elő. A Koppány völgyében a mezőgazdasági alap tevékenység fej 1 es ztése, az egészséges ivóvízellátás, az összekötő utak építése, a hírközlés ideiglenes megoldá­sa a legfontosabb feladat. A Zsebeden az idegenforgalom, a megye déli részén pedig Barcs fejlesztésének hatásai­val is számolni kell. A dél­nyugati térségben az ipari és élelmiszeripari tevékenység és az új munkahelyek szer­vezése mellett, az állatte­nyésztést kel) fejleszteni, va­lamint megteremteni a lehe­tőségéi annak, hogy a lakók az alap- és középfokú ellá­tást szolgáló intézményeket igénybe vehessék. A program végrehajtását központi területfejlesztési alap ösztönzi. A megyei ta­nács fejlesztési célú dönté­seihez ebből az alapból a VII. ötéves tervre 240 mil­lió forintot kapott. Ehhez újabb 40 millió forintot biz­tosít a tanács- saját forrásai­ból. A program megvalósítá­sára tegnapi ölesén pályáza­tot fogadott el a megyei ta­nács. Ezt megküldik minden szervezetnek, amelyik részt vehet a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatását szolgáló programban. A be­érkező pályázatokat operatív bizottság véleményezi, az ösz- S'Zegek odaítéléséről a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága dönt. A most elfo­gadott program lehetővé te­szi, hogy már a jövő évben é pénz felhasználásával va­lósuljanak meg fejlesztések a megye kijelölt 53 telepü­lésén. Folyékony műtrágya Marcaliból Egy beruházás — tucatnyi gazda A térség mezőgazdasági nagyüzemeinek mintegy év­tizedes kérése teljesül azzal, hogy fölépül Marcaliban a folyékony műtrágyát előállí­tó üzem. Az IKR regionális körzetének vezetője, Semsey László mondta: a termeszté­si rendszer beruházásában megvalósuló létesítménynél — melyből az országban hét épül — azért esett Marcali­ra a választás, mert innen láthatják el legjobban a so­mogyi és a zalai taggazdasá­gokat. A döntés tavaly született, amikor megalakult az IKR- gazdaságok Marcali Bioké­miai Gazdasági Társasága, s az idén láttak hozzá a mint­egy 110 millió forintos be­ruházás kvitelezéséhez. Me­gyénkből tizenegy mezőgaz­dasági nagyüzem, továbbá az IKR és a kaposvári Ag- roker a társaság alapító tagja. Az idén Somogyból és Zalából további tizenhét gazdaság jelentkezett tag­nak, illetve felhasználóként. A munkálatok költségeit a taggazdaságok és az IKR fe­dezi, de a megyei tanácstól is kapnak támogatást. A fo­lyékony műtrágya előállítá­sához az alapanyagot a ka­posvári Agroker biztosítja A létesítményben 60 ezer hektár szántóterületre 60 ezer tonna szuszpenzió elő­állítását, továbbá 10—15 ezer tonna folyékony nitrogén- műtrágya készítését terve­zik. Az átadás ez év végére várható. Már rendelkezésre áll a keverő blokk, a hely­színen vannak a tartályok, elkészült az üzemi út na­gyobb része, hamarosan le­fedik a tárházat, s az ipari vágány — legalábbis a be­menő vonal — szintén ki­épül a próbaüzem kezdetéig. Ennek tervezett időpontja a jövő év márciusa. Már az első negyedévre 570 tonna folyékony műtrágya szállítá­sában állapodtak meg a gazdaságokkal. 1987-re 45 ezer tonnára szóló szerződés van a társa­ság birtokában, s ez a meny- nyíség a későbbiekben to­vább növekedhet. A munka folyamatossága végett már épülnek a marcali üzemtől távolabb eső gazdaságokban a fogadó tárolók, ahol a szuszpenziót a közvetlen fel­használásig elhelyezhetik. Először fővállalkozásban Az áilattenyésztőtelepek rekonstrukciós munkáiban fontos szerepet tölt, ponto­sabban tölthetne be a Mező- gazdasági Tervező és Beru­házási Vállalat megyei ki- rendeltsége. Nem véletlen a feltételes mód, hiszen az idén sem volt nagyobb léleg­zetű rekonstrukció a megyé­ben. Az okokról dr. Tóth Ká- rolyné, az Agrober igazgató­ja elmondta: PÁRTMUNKA A SZÖVETKEZETEKBEN Egész gazdaságunkat és társadalmunkat átszövi a szövetkezet hálózata. Az aktív keresőknek több mint negyede tag, illetőleg alkal­mazott valamilyen szövetke­zetben s csaknem ugyanek­kora arányú a szövetkezetek részesedése á nemzeti jöve­delem előállításából. Egyebek mellet ezért fordít nagy fi- gyemet pártunk arra, hogy sikeres szövetkezetpolitikánk most és a jövőben is követ­kezetesen érvényesüljön. Mindannyi unk közös érdeke, hogy a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és az ér­tékesítő, .a takarék-, vala­mint a lakásszövetkezetek még jobban szolgálják tag­ságúk érdekeit, (tökéletesít­sék működésük demokratiz­musát, erősítsék a tagük személyes és anyagi közre­működését, tulajdonosi érde­keltségét, gondolkodásmód­ját, magatartását. Ezeknek a céloknak az eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy a szö­vetkezetek pártunk politiká­jának szellemében működje­nek. S ezért a szövetkezetek­ben dolgozó kommunisták tehetik a legtöbbet. Köztudomású, hogy a há­rom nagy szövetkezeti ágazat az év három utolsó hónap­jában tartja soron következő kongresszusát. Az ipari szö­vetkezeteké már lezajlott, a fogyasztásiak novemberben, a mezőgazdaságiak pedig de­cemberben veszik számba a legutóbbi öt esztendő alatt végzett munkájukat, ered­ményeiket, és meghatároz­zák teendőiket a következő fél évezredre. Időszerű te­hát, hogy legalább vázlato­san összegezzük, melyek a szövetkezetekben folyó párt­munka legfontosabb követel­ményei és módszerei. Pártunk XIII. kongresszu­sának határozata hangsú­lyozza, hogy szocialista épí­tőmunkánk jó folytatása csak akkor lehetséges, ha erősítjük a párt vezető sze­repét, eszmei, politikai befo­lyását gazdasági és társadal­mi életünk minden terüle­tén. A pártszervezetek, a kommunisták elsőrendű fel­adataként jelöli meg a ha­tározat, hogy a pártonkívü- lleket is vonja be a közös gondolkodásba és cselekvés­be. Nem utasításokkal, nem parancsszóval, hanem meg­győző érvekkel, az egymás­tól eltérő nézeteket is meg­vitató eszmecserével lehet és kell tehát kialakítani a párt politikáját támogató egyetértést és cselekvést. Rendszerünk politikai erejét azzal gyarapfthatjuk a lehe­tő legnagyobb mértékben, ha gondoskodunk róla, hogy az állömpolgároknak legyen tényleges beleszólásuk min­den. őket érintő döntés meg­hozatalába, a határozatok végrehajtásának az ellenőr­zésbe, saját sorsuk- formálá­sába. A szövetkezetekben műkö­dő pártszervezetekre, az ott dolgozó kommunistákra is vonatkozik mindez, termé­szetesen azzal együtt, hostv mindig szem előtt kell tarta­niuk a szövetkezeti jellegből fakadó sajátosságokat, az adottságok, lehetőségek a va­lóság lényeinek pontos isme­rete alapján. Kész sablonok,, receptek szerint, a szövetke­zetekben sem lehet eredmé­nyes pártmurikát végezni, hiszen egészen más tenniva­lók adódhatnak például egy — sok háztáji gazda­ságot integráló és ipari ága­zatokat is fenntartó — me­zőgazdasági szövetkezetben, mint valamelyik lakásszö­vetkezetben. Régi és jól bevált gyakor­lat; hogy a szövetkezeti pártszervezet titkára tagja a szövetkezet választott • veze­tőségének, amely párttaggyű­léseken rendszeresen beszá­mol a szövetkezet helyzeté­ről, terveiről. A taggyűlés megvitat minden lényeges kérdést, és a, kommunistákra kötelező határozatokat hoz. A gazdasági vezetők és a párt- szervezet így kialakított együttműködése az egyik biztos pillére annak, hogy a pártmunka eredményes le­gyen. Különösen nagy szükség van az ilyen tartalmú gyár korlat! ténykedésre most. amikor nehéz éveket tudunk magunk mögött, s nem ke­csegtet bennünket gyors, lát­ványos javulással a követ­kező öt esztendő sem. To­vábbra is számolnunk kel! a kedvezőtlen világgazdasági hatásokkal és azzal is. hogy a kívánatosnál lassabban tu­dunk úrrá lenni belső, hazai gondjainkon. Ami az utób­biakat illeti, azoknak a mér­séklése és fokozatos meg­szüntetése, ha nem is kizá­rólag', de elsősorban tőlünk függ. A pártszervezetek, a kummunisták határozottan lépjenek fel a párt politi­kájával összeegyeztethetet­len, az erkölcsi normáinkba törekvés­szemben. ütköző bármiféle sei, magatartással Magasfokú politikai és szak­mai felkészültség, szilárd helytállás, a közösség szol­gálata, a feddhetetlen élet­mód: mindez elengedhetet­len ahhoz, hogy a pártmun­ka megfeleljen a rendelteté­sének. Sok szó esik mostanában a .megújulásról, a jövőnk szempontjából igen nagy horderejű reform továbbvi­teléről. Megfigyelhető azon­ban, hogy az előbbre -..vivő intézkedések, lépések szük­ségességét gyakran csak a gazdasági életre' korlátozzák, Pedig nem nehéz belátni, hogy a megújulás parancsoló követelménye társadalmi és politikai intézményeinkre is vonatkozik. Bármennyire szorítóa'k és sürgetőok is a gazdálkodás terepein elvég­zendő teendőink, kizárólag gazdasági módszerekkel nem teljesíthetők. Föltétlenül szükség van rá, hogy egyebek mellett — a párt­munka is megújuljon. A szö­vetkezetekben, amelyek nem csupán vállalatok, gazdálko­dó egységek, hanem jelle­gükből eredően társadalmi közösségek is. igazán köny- nyű ezt felismerni. Éppen ezért indokolt annak a hang­súlyozása, hogy a pártmun­ka a szövetkezetekben lega­lább annyira meghatározó tényező, mint a szűkén ér­telmezett gazdálkodás. A ket­tő elválaszthatatlan egymás­tól, s a legsúlyosabb hibák közé tartozna az egyiknek az elkülönítése a másiktól. Gulyás Pál — Az üzemek számára meghirdetett új támogatási rendszer még mindig kevés ahhoz, hogy a gazdaságok bele merjenek vágni egy na­gyobb rekonstrukció megva­lósításába. A korábbi holt­pontról elmozdultak az üze­mek, ez vitathatatlan, de összességében úgy érzékel­jük, hogy az ilyen jellegű beruházásokhoz nyújtott 50 ' százalékos támogatás ki­egészítéséhez szükséges pénz előteremtése gondot okoz, sőt a legtöbb esetben meg­oldhatatlan gondot, — Mire elég az a kevés pénz, amely egy-egy mező­gazdasági üzem rendelkezé­sére áll? — Nem sokra. l’Jj telep építése szóba sem kerülhet. A meglévők bővítése, kor­szerűsítése. főként a techno­lógiai színvonal emelése le­het csak tárgyalási alap. Ezek persze nem tartoznak a látványos munkák közé. s a mi bevételeink is kiseb­bek. — A helyzet mégiscsak kedvezőbb, mivel korábban a támogatás mértéke a mainak csak a fele volt. — A feltételek valóban kedvezőbbek, de ez az, egy kedvezmény önmagában ke­vés. A megye gazdaságainak többsége kedvezőtlen adott­ságú, ehhez még hozzájött az elmúlt két év aszályos időjá­rása, amely jóval több hát­rányt okozott, mint amit ez a támogatás ellensúlyozni tudna. — Mivel tudják pótolni ki­eső bevételeiket? — Több kisebb munkával. Az idén például öt szárító, valamint tárdiók beruházá­sában vettünk részt, s ismét előléi-lJe kerültek a gépmű­helyek, szervizek. A legújabb munkánk is egy ilyen szer­viz lesz, amelyre a tabi ter­melőszövetkezettől kaptunk megrendelést. Azért is új a vállalat életében ez, mert először kezdünk hozzá fővál­lalkozásban egy munkához. Nagyobb szervezettséget igé­nyei, de hogy versenyben maradhass unk. v á 1 la 1 nu n k kell a többletfeladatokat. Emellett részt veszünk a gázprogramban, és megyén kívüli munkáink is vannak. — Mivel tudják segíteni a gazdaságokat? — Elsősorban a döntések előkészítésében tudunk segít­séget nyújtani, ingyen elké­szítjük a beruházási javas­latot, szaktanácsot adunk. Az is sokat számít, ha úgy ké­szítjük el a terveket, hogy korszerűbb és olcsóbb meg­oldási javaslatokat szállítunk a megrendelőknek. N. Zs. Raktárházat adtak át a Somogy Megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat kaposvári üzemigazgatóságának dísz­növénykertészeti telepén. A főként saját kivitelezésben épült helyiség szerszámok, kisgépek, kertészeti anyagok tárolásara szolgál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom