Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
6 ___________Somogyi Néplap___________ 1 986. október 11., szombat Mit kell megfizetni? A teljesítményt és nem a diplomát A felszabadulást megelőzően a munkás és műszaki átlagkeresetek aránya 1:3 vollt hazánkban. Jelenleg is hasonlóak az arányok, például az NSZK-ban vagy Franciaországban. Nálunk Viszont a műszaki dolgozók kereseti előnye a munkásokéhoz képest évről évre folyamatosan csökkent, s az egykori 300 százalékos különbség egy tizedére, 30—40 százalékra apadt. A beosztott mérnök — mondhatnánk a „függetlenített” alkotó: a technológus, a konstruktőr — helyzete a legrosz- szabb, alig több mint tíz százalékkal keres többet, mint egy esztergályos. Az átlagot javítja, hogy a vezető beosztású műszakiak nagyobb alapbért és prémiumot kapnak. A valóságban persze igen sok helyütt nem igazán alkotó fejlesztő szakember nálunk a beosztott mérnök. Megfigyelhető széles körben az „alulfoglalkoztaitottság”, az embert próbáló, a felemelő feladatokat és az elismerésért kiáltó teljesítmények hiánya. Feloldható az ellentmondás Mintha túl sok lenne a mérnök és kevés az értelmes, hasznos alkotó munka. Sokan egyetemi, főiskolai túlképzésről beszélnek. Mások azt hangsúlyozzák, hogy az alacsony jövedelmek eleve telj esi tményvisz- szafogásra késztetnek, s már a pályaválasztás időszakában kontraszelekciókhoz vezetnek. Tény, hogy érzékelhetően csökkent a műszaki egyetemekre, főiskolákra jelentkezők aránya. Látszatra feloldhatatlan ellentmondással van dolgunk. A vállalat nem fizeti meg a középszerű munkát, a műszáki pedig nem vállát többet „ezért a pénzért”. A műszaki értelmiség általános béremelésére, a teljesítmények megélőliegezésére belátható időn belül nincs lehetőség. A tehetségről, az alkotókészségtől és legfőképp a konkrét műszaki-gazd asági teljesítményitől függő anyagi ösztönzésre viszont mód nyílik. Miért ne kaphatna például a mérnök a közösség boldogulásét, a jó üzletet megalapozó egy-egy új termék vagy korszerű technológia kifejlesztéséért anyagi helyzetét, életpálya-keresetét döntően befolyásoló nagyobb összeget? Megtermékenyítené a műszaki fejlesztést olyan jelentős anyagi tét, amely küzdelemre, kitartásra, elmélyült, fantáziadús munkára lelkesítené a tehetséges embereket. Ha a Rábának sikerült Két dolog mindenesetre szükséges., 1. Legfőképpen világos célok, lelkesítő feladatok kellenek. A mérnök ritkán van abban a helyzetben, hogy maga határozhatja meg tevékenysége fő irányát, a fejlesztés témáját. Nem ismeri részleteiben a piaci kereslet, a technikai fejlődés mozgásirányát, a vállalat adottságait. 2. Nem kevésbé fontos, hogy legyenek alkotni akaró és alkotni képes, felkészült műszaki szakemberek. A még oly lelkesítő feladat sem képes önmagában, mondhatni magától legyőzni a gmk, a taxizás, a rövid távú jövedelemnövelés csábító hatását. A szellemi tőke, miként az anyagi, befektetést igényel! Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Lézerkutatás a szegedi egyetemen Ketskeméty István és Szabó Gábor ellenőrző vizsgálaton — Talán illusztrálhatnánk egy példával a lézerfelvilla- nások szerepét és funkcióját? — A technika jelenlegi állása mellett rendelkezésre álló vizsgálóeszközök általában csak a természeti folyamatok végeredményeit képesek regisztrálni. Azt azonban nehezen, hogy miképpen játszódnak le az elemi folyamatok. Minket kutatókat pedig elsősorban az érdekel, biológust, fizikust egyaránt, hogy mi történik a végeredmény konstatálása előtt. Az elemi folyamatok többségét csak a lézerekkel lehet mérni. Az érdekel például, hogy a növények miképpen termetnek oxigént. Azt tudjuk, hogy oxigént termelnek, de hogy ez milyen folyamathoz kötődik, ez lehet a kutatás alapvető célja. Nánal László is 'bekapcsolódik a beszélgetésbe, és rögtön a legfontosabb kérdésre tereli a szót: — A lézier a „szegényem- ber” vizsgálóeszköze lehet, ha elterjed, és kellő meny- nyiségben áll a kutató^ no meg az ipar rendelkezésére. Fejlesztése és alkalmazása lehetővé teszi a dinamikus vizsgálatok elvégzését. Hogy mit lehet csinálni a lézerekkel? Lehet vágni, hegeszteni, ruhát, üveget, bőrt szabni, és ha ez ipari keretek között kerül felhasználásra, akkor természetesen programozható is. A lézeres anyag- megmunkálás után nem marad selejt, a vágott felületet megedzi, beégeti, a szövet például nem rojtolódik ki. De operálnak is véle a sebészetben, és nem szükséges utána vérzéscsillapító alkalmazása. — Végül azt kérdezem, az ipari alkalmazásit tekintve milyen az elmaradásunk a fejlettebb országokhoz viszonyítva? — Bár kellő erőfeszítést teszünk, hogy megfelelő műszereket építsünk föl, a műszerek alkalmazását tekintve 5—10 éves késésben vagyunk. Azt szorgalmazzuk, hogy egyre több berendezés készüljön el, és kerüljön ki az intézetünkből. Tárgyalásokat folytatunk annak érdekében is, hogy ezeket használják is az illetékesek Polner Zoltán Szabó Gábor. — Másodéves egyetemi hallgatóként ismerkedtem az intézet munkájával, és negyedéves koromban már félállásban az intézet munkatársa voltam. Láttam az előttem kutató gárda problémáit, megismertem azokat a nehézségéket, amelyek annak idején műszerezettség hiányában nehezítették a tudományos munkát, tehát dolgoztam nehéz körülmények között is. Napjainkra sikerült olyan eszközöket kifejleszteni, amelyeket piacra dobhatunk, vagyis lézereket gyárthatunk más kutatóműhelyek, kutatók számára, Az akkori elő- kísérletek napjainkra megérték, és az eredmények révén a továbblépés lehetőségét kínálják az intézet valamennyi munkatársa számára. Az, hogy egy lézer működik az asztalon, az még nem jelent mindent. A munka oroszlánrésze azután jön. hogy a műszer végül is felhasználó kezébe kerüljön, és a gyakorlatban is használhassa. Az elmúlt időszakban tizenegy készüléket készítettünk és adtunk el. Ez természetesen a tevékenységünk egyik oldala csak, de nagyon fontos oldala. Amint a műhelyekben végzett munkát látta, ott elsősorban szs- relőtevékenység folyik, enél- kül ugyanis elképzelhetetlen a kutátás. És, hogy ott is sikerült megfelelő szintet elérni, azt speciális lézerek kifejlesztett példányai is bizonyítják. PILÓTÁK MENTÉSE: A KATAPULTÁLÁS Szálló repülőgépet vagy helikoptert elhagyni ma már nem jelent különösebb gondot. A fülke tetejének ledo- bása vagy a törzs ajtajának nyitása után ki lehet ugrani a gépből, és a kiugrót egyéni ejtőernyője leszállítja a földre. Erre azonban ilyen egyszerűen csak az óránként 500 km-esnél kisebb sebességű légi közlekedési eszközöknél van mód. Az ennél nagyobb sebességgel száguldó repülőgépnek az elhagyása már sokkal bonyolultabb feladat. Ha ugyanis valaki egy órádként 500 tem-es sebességű repülőgépből kiemelkedik, annak testére . a toriónyomás 500 kg-mal nehezedik. Ez határérték, amely fölött a toriónyomás már meghaladja az ember fizikai erejét. Ennél nagyobb sebesség esetén a repülőgépet különleges szerkezet felhasználása nélkül már nem lehet elhagyni. E különleges szerkezet a katapultülés, amelyet a benne ülő emberrel együtt lőnek ki a repülőgép törzséből. Nevét a ka tap ultitól, az ókori görög hadigéptől kapta, amely tüzes kövek és nyilak hajiigálására szolgált. Az első katapultülásek létrejötte szorosan összefügg a sugárhajtóműves repülőgépek megalkotásával. A gébbe beszálló pilótát „bekötik” — hevederekkel rögzítik a katapultüléshez. Ha repülés közben baj történik, kezdődik a katapultálás: a pilóta egy kar segítségével ledobja a fülke tetejét, és a kilövő mechanizmus megkezdi a munkáját. Képünkön: katapultálási gyakorlat egy katonai repülőgépből. Az egyetem, a főiskola az alapokat rakja le. Erre épül a nyelvtanulás, a műszaki ismeret- és tapasztalatszerzés időigényes folyamata. A társadalom, a vállalat anyagi, erkölcsi támogatása pedig segíti a felkészülést a nagy feladatokra. Nehéz lenne eldönteni, hogy a szorgalom, a kellő kitartás, az oly nélkülözhetetlen eltökéltség, küz- dőkópesség hiány zik-e a fiatal műszakiakból, avagy a közszellemimel, a társadalmi megbecsüléssel van baj. Tény, hogy elkallódik sok tehetség, még mielőtt kibontakozna. Az ilyen összetett társadalmi -gazdasági ellentmondások feloldása a feladatok mérdes- kélésével, gondolati síkon szinte lehetetlen. Néhány élen járó vállalatnál viszont, ahol panasz helyett cselekedtek, ott elvágták a gordiuszi csomót. A győri Rábában például öt év alatt 70 —80 százalékkal emelték a mérnökök fizetését a műszaki értelmiség és a munkásság jól felfogott közös érdekeit szolgálva. A javuló műszaki-gazdasági teljesítmények megalapozzák az egész közösség eredményesebb munkáját, jobb életét. A mérnökök presztízse A műszaki fejlesztésben élen járó vállalatoknál persze a teljesítményt és nem a diplomát fizetik meg. A fiattal szakemberek azonban mégsem lázadoznak, mert látják a példát, s tudják, ha bizonyítanak, ők is beállhatnak a „menők” közé. És kapnak lehetőséget, izgalmas feladatokait a tapasztalatszerzésre, a felkészülésre. Versenyezzenek a vállalatok — s „házon belül” a különböző részlegek — az ifjú mérnökök megnyeréséért. Ne a bének, hanem a műszakiak mérce emelésében. az alkotó képességek kiteljesítéséhez szükséges lehetőségek megteremtésében licitáljanak egymásra.. A fiatal műszákiak pedig ne az anyagi javak, hanem tudás, a 'tapasztalat felhalmozására, a mostani nagy alkotásokra összpontosítsanak. A munkahelyi környezet gondoskodása segítheti a napi megélhetési gondok elhárítását ebben a felkészülési időszakban. A közvélemény figyelme, a mérnöki munka, a műszaki és temészettudomá- nyok nagyobb presztízse pedig erőt, bátorítást, ösztönzést adhat mindehhez., Kovács József A Szegedi József Attila Tudomán.yegyietem Kísérleti Fizikai Tanszéke műhelyekre épült „úszó laboratóriumihoz” hasonlítható. A földszinten ugyanis 'műszerészek, tedhníkusök iparszerű termelőmunkájával találja szembe magát a látogató, míg az emeleten egymást érik a kutatólaboratóriumok, a kísérleteknek tág teret biztosító műhelyek. Ketskeméty István egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora, a tanszék vezetője beszélgetésünk kezdetén Budó Ágoston akadémikusra hivatkozik, az ő emlékért iidézi, mint olyan tudományos tekintélyű szakemberét, aki a folyadék-lumineszcenciái vizsgálatoknak kezdeményezője, kutatója voilt a szegedi egyetemen Az 1969-ben elhunyt prof es z- szor nevélt ma emléktábla őinzi Szegeden, a Berzsenyi utcában. Kutatói munkásságáról pedig köztudomású, hogy foglalkozott a moleku- laszínfcépek, a dielektrikumok fizikájának kutatása mellett a molekuláris lumineszcencia vizsgálatával, elemzésiével Is. — Milyen vizsgálatokat folytatnak jelenleg a tanszéken? — kérdezem Ketskeméty Istvánt. ' — A folyadékliézeres, festéklézeres vizsgálatokról számos közlemény, sóik publikáció látott napvilágot az elmúlt időszakban. Igen jelentős a nitrogánlézerek kuta tó Nánai László munka közben sa, amely elsősorban két munkatársam nevéhez fűződik, név szerint Bor Zsolt és Rácz Béla kutatói munkájához. A nitrogén lézerek kifejlesztése kétségtelenül újdonság Magyarországon, a vertük elért festéklézeres eredmények pedig világviszonylatban is a legjobbak közé emelik a két kutatót. A lézerfizikai folyamatok kutatása az alapkutatás kategóriájába tartozik, gyakorlati haszna, jelentősége pedig az, hogy más alapkutatások esetében is alkalmazható. Például az analitikában fontos szerepet játszhat a lézer, mint gerjesztő fényforrás. — Milyen kutatásokat folytatnak még? — Vizsgáljuk többek között, hogy milyen módon hat a lézersugárzás a sziláid testek felületére, ott milyen fizikai, kémiai elváltozásokat okoz. Vizsgáljuk azt is, hogy a lézerkutatás miképpen alkalmazható a gyakorlatban, milyen ipari feladatok megoldására alkalmas. Szabó Gábor adjunktus és Nánai László docens az úgynevezett második generáció tudományos kutatói tevékenységéről ad tájékoztatást. — A hetvenes évek második felében kapcsolódtunk be a munkába — mondja
