Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! |j||, | DGYi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 240. szám A felelősök felelőssége Önmagunkért elsősorban önmagunk vagyunk felelősek, még akkor is, ha némelykor a bennünk esett kárért más okolható. A somogyi téaszek- ben balesetet szenvedetteknek csaknem húsz százaléka egy évnél rövidebb ideje dolgozik munkahelyén; a helyszín az esetek több mint egyötödében a gépműhely, egyéb üzem, vagy annak közvetlen környezete, az esetek majdnem negyedénél pedig valamilyen műszaki hiányosság játssza az elsődleges szerepet. A jegyzőkönyvek sok mindenről árulkodnak — egyebek között arról is, hogy a munkavédelmi előírásókat nem mindenütt tartják be, amolyan szükséges rossznak tekintik néhol a leírt, az oktatásokon elhangzott szabályokat. Ha már megtörtént a baj, és sor kerül az okozó személyének a megállapítására, akkor megkezdődik az egymásra mutogatás, a felelősség áthárítása. Megyénk termelőszövetkezetei közül jelenleg négyben felsőfokú, huszonnyolcban középfokú, harminckettőben alapfokú munkavédelmi képzettséggel rendelkező szakirányító dolgozik, tizenhárom téesz- ben képzettség nélkül látják el ezt a feladatot. Tehát van mit tenni ezen a téren, s tesznek is: az idén újaíbb ti zenkét szakembert iskoláz tak be technikusminősítő tanfolyamra. Más ágazatokban, más tér melőhelyeken vajon a megkívánt színvonalon végzik á munkavédelmi tevékenységet? Van, ahol igen, s van ahol nem, s (nagyjából ez vonatkozik a tűzvédelemre is. A felelőtlenség, a könnyelműség, a szabályok semmibe vétele milliós károk okozója lehet. Az ember értetlenül áll egy-egy tűzkár előtt: miéit nem emlékeznék a hallottakra, a tanultakra a szak emberek, amikor belefognak a munkába? Somogybain is volt rá példa a közelmúltban, hogy a hegesztés — mely, ha szabályosan végzik, egyáltalán nem veszélyes — tetemes anyagi károkat okozott ... Aligha véletlen, hogy a Gépipari (Tudományos Egyesület éppen tegnap rendezett országos ankétot Budapesten Tűzvédelem a hegesztésben címmel, s ezen az összejövetelen a tapasztalatokról, a tennivalókról cserélték ki véleményüket a szakemberek. Megállapították egyebek közt, hogy az állandó helyen, vagyis az erre a célra épített műhelyekben végzett hegesztés kevesebb baj okozója, mint az olyan hegesztés, amelyik nem „műhelykörülmények között” történik. Az utóbbi esetben alapvető szabály, hogy az erre illetékes vezető csak akkor adhatja ki az engedélyt a munkára, ha tűzvédelmi szempontból egyetlen föltétel sem hiányzik. A szétpattanó fémrészek, olvadékok hőmérséklete még akkor is 500 Celsius-fok körül van, amikor színük már szürkére halványodott, és nyolc—tizenkét méteres körzetben is tüzet okozhatnak. Az a tevékenység, amelynél műhelykörülmények között az anyag 1500—3000 Celsius- fokra felhevülhet és gyakorlatilag még akkor is veszély nélkül végezhető, középületeikben, lakóházakban már fokozott elővigyázatosságot kíván. Azt, hogy a munkát végzőket és irányítókat áthassa a felelősség. Hern esz Ferenc 1986. október 11., szombat Reykjavíkra figyel a világ Reykjavíkban, az Atlanti- óceán északi részén fekvő Izland alig százezres lakosságú fővárosában ma délelőtt kezdődik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kétnaposra tervezett munkatalálkozója, amelyet a szovjet vezető indítványozott az amerikai elnöknek. Miután Reagan elnök csütörtök este az amerikai légierő 1. számú gépével megérkezett Keflavfkba, pénteken kora délután landolt ugyanezen a repülőtéren az Aeroflot szovjet légitársaság négyhajtóműves külögépe, fedélzetén Mihail Gorba- csovval és feleségével, Raisza Gorbacsovával, valamint az SZIKiP KB főtitkárának kíséretével. Mivel az izlandi elnökasz- szonynak és a kormányfőnek ebben az időpontban a parlamenti ülésszak ünnepélyes megnyitásán kellett jelen lennie, a repülőtéren Matthias A. Mathiesen külügyminiszter és felesége, az izlandi miniszterelnök felesége, s magas rangú kormánytisztviselők fogadták a szovjet vendégeket. Mihail Gorbacsov az izlandi főváros repülőterén rövid nyilatkozatot tett. Ebben közvetlen hangnemben mondott köszönetét az izlandi kormánynak, az izlandi népnek, amiért lehetővé tette a szovjet—amerikai csúcstalálkozó Reykja vakban való megtartását. Elnézést kért, hogy a találkozó gondokat okoz az országnak, kényelmetlenséget a fővárosnak. Gorbacsov a ma kezdődő megbeszélésekre utalva Mihail Gorbacsov és kísérete az izlandi főváros repülőterén az érkezés után hangsúlyozta, hogy nagy felelősségérzettel énkezett az izlandi fővárosba, felelősség- érzettel a szovjet nép és a világ valamennyi népének sorsa, a béke sorsa iránt. Kifejezte reményét, hogy Ronald Reagan elnököt hasonló érzések vezérlik, legalábbis amint az csütörtöki indulási nyilatkozatából megítélhető. Ez jó alap a közös munkához. Eljött a cselekvés ideje és elsősorban a két nagyhatalomnak kell akcióba lépnie — mondotta az SZKP KB főtitkára. Készek vagyunk a legégetőbb kérdé- . sek építő szellemű megvitatására, folytatta, hogy előmozdítsuk az atomháború veszélyének csökkentését és előrehaladást érjünk el a nukleáris fegyverzetnek az évezred végéig való teljes felszámolásában. Gorbacsov .kötetlen szá^ vált a jeleiévé izlandi vezetők meleg helyesléssel fogadták és a repülőtérre be- bocsátott kis újságírócsoport is örömmel nyugtázta a kinyilvánított jóakaratot. A szovjet vezető és felesége ezután kocsiba szállt és elindult Reykjavik felé. Mihail Gorbacsov kíséretében érkezett a hétvégi izlandi csúcstalálkozóra Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikái Bizottságának tagja, Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkárai, valamint Anatolij Csernyajev, a szovjet pártíőtitkár tanácsadója és Szergej Ahromejev, a honvédelmi miniszter első helyettese. Nagyszámú szovjet szakértő is érkezett a géppel, közöttük akadémiku sok', diplomaták, vezető újságírók. Mihail Gorbacsov látogatást tett Vigdis Finnbogadot tir izlandi köztársasági elnöknél. A baráti légkörű megbe szélésen véleményt cseréltek a nukleáris háborús fenyegetéssel kapcsolatos időszerű nemzetközi problémákról. A megbeszélésen jelen volt Eduard Sevardnadze külügyminiszter, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, Alekszandr Jákovlev, az SZKP KB titkára, valamint (Folytatás a 2. oldalon.) Ipari szövetkezetek kongresszusa Tegnap Budapesten, az Építőik Székházában megkezdődött az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa. A 250 ezer szövetkezeti tag képviseletében 675 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglalt helyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. Lendvai Istvánnak. az QKISZ elnökhelyettesének megnyitója után Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójához. Hangsúlyozta: az elmúlt öt évben — az 1981-ben megtartott VIII. kongresszus óta — az ipari szövetkezetek jelentős eredményeket értek eí, a növekedés szolgáltatásban, a .termelésben és az exportban egyaránt jelentős volt. A mennyiségi fejlődés mellett a gazdálkodás minősége is javult, amit elsősorban az bizonyít, hogy az élőmunka termelékenysége emelkedett, az egy foglalkoztatottra jutó termelés a szö- vekezeti iparban 6,4. a szövetkezeti építőiparban pedig 9,9, százalékkal növekedett az 1985. év első félévéhez képest. A szóbeli kiegészítést követően Németh László, a Felügyelő Bizottság elnöke tett jelentést a kongresszusnak. A beszámoló fölötti vitákon fölszólalt Maróthy László iS'. Köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, s átadta az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány, valamint Kádár János személyes üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom éjíté- sében, a szocialista* gazdaság fejlesztésében jelentős szerepük van a szövetkezeteknek, ezért nagy várakozás előzi meg a szövetkezeti szövetségek kongresszusait, amelyek sorát most az ipari szövetkezetek tanácskozása nyitja meg. Ez a kongresszus olyan öt évről adhat számot, amelynek során a nehézségek ellenére figyelemre és elismerésre méltó eredmények születtek. Az ipari szövetkezetekről szólva' kiemelte, hogy termelésük növekedése az ipar egészéhez képest kétszer nagyobb volt. Végezetül a gazdaság előtt álló feladatok végrehajtásához kérte az ipari szövetkezetek segítségét, felelősségteljes, tevékeny közreműködését. A vitában felszólaló küldöttek a helyi sajátosságok érzékeltetésével elemezték a szövetkezeti mozgalom elmúlt öt évi tapasztalatait, az elkövetkező időszak feladatait. A kongresszus ma folytatja munkáját. Országos konferencia Kaposváron az új vállalatirányítási formák tapasztalatairól Az államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok keretében kétnapos szakmai-tudományos konferencia kezdődött tegnap Kaposváron. Az ország minden részéből érkezett fiatal vállalati jogtanácsosok, közgazdászok és tanácsi szákirányítók az új vállalatirányítási formákról cserélhetik ki tapasztalataikat, lehetőséget kapva egyben a téma szélesebb körű összefüggéseinek megismerésére is. Átadták a hetesi gázvezetéket Társadalmi munkában segített a lakosság Éppen egy éve, 1985. október 10-én kezdték el építeni Hetesen a gázvezetéket, s tegnap volt az ünnepélyes átadás. A községben 329 otthoniban már földgázt használnak. Ezen kívül 42 közület használhatja ezt a korszerű fűtőanyagot. A hetesi községi tanácson tartott ünnepségen Lukács István tanácselnök elmondta: az eltelt egy év alatt 6 kilométer gázvezetéket fektettek le a községben, s a 7,3 millió forintos költség- vetéshez 330 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakosság. A helyi Vikár Béla Termelő- szövetkezet is részt vállalt a mimikából, a községi becsatlakozás gépi munkáit végezte el. Az összefogás eredményéképpen egy év alatt sikerült befejezni a községben a gázvezeték építését, s si tervek, az építés jövőre megkezdődhet. A helyi vezetőség tegnaip kéréssel fordult a megyei tanácshoz a jutái gázbekötés engedélye zése ügyében is. A tervek szerint a VII. ötéves tervben Hetesen kívül a társközségekben is átállnak a földgázhasználatra. A KISZ KB kezdeményezésére szervezett konferenciáért imás szervek mellett az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Kereskedelmi Kamara vállalt védnökséget. Mint Szabotin István megyei főügyész megnyitójában örömmel nyugtázta, ilyen körben ez az első szakmai tudományos fórum, melynek megrendezésében az Ipari Minisztérium is jelentős segítséget adott. A konferencia nyitó előadását dr. Dankó János, az Ipari Minisztérium jogi és igazgatási főosztályvezetője tartotta, aki bevezetőben szólt arról, hogy az új vállalatirányítási rendszer előkészítése során a remények közé kétségék is vegyültek. Voltak például, akik elvben elfogadták ugyan a lépés jövőbe mutató jelentőségét, ám aggódtak, hogy az átállás nem veti-e vissza — az amúgy is sok gonddal küszködő — ipar termelését. S bár az új irányítási formák bevezetése buktatókkal is járt — hiszen e téren nem voltak tapasztalatok, s még kevésbé biztos receptek a visszásságok elkerülésére —, összességében mégis biztatóak a megújulási folyamat kezdeti tapasztalatai. A 327 vállalatot érintő átállás törvényes keretek között zajlott le, s nem okozott fennakadást a termelésben. Hogy a vállalatok 80 százaléka társadalmasított vezetés alá került, ez nem valamiféle „demokratizálási ötlet” volt, hanem szükségszerű része a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének. Máris számos jó példa van arra; hogy a vállalati tanácsok vitái alapján születnek megalapozott döntések egyebek között jelentős fejlesztési kérdésekben. Dr. Dankó János szólt né- háaiy visszás és az irányítási formák további finomítását kívánó tapasztalatairól is. Az új irányítási formákat kezdeményező kormányhatározat lehetővé teszi, hogy egyes vállalati szervezeti egységek közösségei kezdeményezhetik önállósulásukat. Ennék kapcsán voltak megalapozatlan önállósodási törekvések is. Mint elhangzott, az esetenként valóban szükséges decentralizálás nem válhat kampánnyá. Annál is inkább, mert nem az a gond, hogy sok a nagyvállalat, hanem, hogy kevés az olyan kisvállalat, melynek termelésére alapozva a nagyok eredményesebben működhetnek. Nem az a vállalati tanács dolga, hogy a munka napi kérdésedben, döntsön, vagy hogy igazgatói hatásköröket vegyen át. A tanácsok tagjai még nem mindig tudják elválasztani a lényeges és lényegtelen kérdéseket, a vélt és valós vállalati érdekéket. Ennek kapcsán a jövőben módot kell találni a vállalati tanácstagok anyagi érdekeltségének és felelősségének fokozására. Milyen ellentmondásokat okoz, hogy a vállalati tanácsiban levők és a vezetők között alá- és fölérendeltségi viszony van? Hogyan lehetne megszüntetni a pályázati rendszer esetenkénti formalizmusát? A szakszervezet és a vállalati tanács munkájában akadnak párhuzamosságok. Hogyan oldható föl ez* a kettősség? Az előadást követő kérdések példázták, hogy az új vállalatirányítási formák kialakítása nem lezárt folyamat. A konferencia délután vitával folytatódott. Jetemetik az utolsó árkot is ezzel biztosítani a lakosság számára a kulturáltabb életmódot. A hetesi közös tanáéi most Csombárd társközséj gázellátásának megoldásé tűzte ki célul. Birtokukban van már az Ipari Miniszté riuim gázbekötési engedélye készen vannak a kivitelezé
