Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 238. szám Ára: 1,80 Ft 1986. október 9., csütörtök Elutazott Budapestről a holland királynő Kádár János találkozott a királyi párral — Tárgyaltak a külügyminiszterek Irán miniszterelnöke hazánkba látogat Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke. Lázár György fogadta Gurij Marcsukot Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Gurij Marcsuk miniszterelnök-he­lyettest, a Szovjetunió Tu- dományas-iMűszaki Állami Bizottságának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen jelen volt Té­tényi Pál, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. Tétényi Pál és Gurij Mar­csuk záró-jegyzőkönyvet ír­tak alá Magyarország és a Szovjetunió tudományos­műszaki együttműködése helyzetéről és továbbfejlesz­tésének irányairól. Marjai József megbeszélése az új-zélandi vasút elnökével Marjai József miniszterel­nök-helyettes kedden a Par­lamentben fogadta Ross Say erst, az új-zélandi vasút elnökét, akivel augusztusi új-zélandi látogatásának so­rán már találkozott. Megvi­tatták az azóta történt elő­rehaladást a magyar—új-zé­landi vasúti együttműködés­ben és áttekintették annak jövőbeni lehetőségeit. Az új-zélandi vasutak jer lentős számban használnak Ganz-Mávag vonatokat, a gyártó vállalattal jó kapcso­latunk van. Ross Sayers — aki meglátogatta a Ganz- Mávagot és az Ikarust — elmondta, hogy mindkét vál­lalatnál kedvező benyomá­sokat szerzett. Az új-zélandi vasutak mérlegelik sínbuszok alkalmazását elővárosi és rövid távolsági személyfor­galomban, ez a kérdés is szóba került a Ganz-Mávag- ban tett látogatás alkalmá­val. A társadalom és az etikai értékek címmel tizenöt or­szág marxista és katolikus tudósainak részvételével há­romnapos nemzetközi szim­pózium kezdődött szerdán Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ ta­nácstermében. A tudomá­nyos tanácskozás védnökei: a Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége és a Vati­káni Nem Hívők Titkársága. Az eszmecsere lebonyolítását az MTA Filozófiai Intézete és a római Pápai Gergely Egyetem vállalta. Szentágothai János akadé­mikus köszöntötte a résztve­vőket, majd Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke tartott megnyitó beszédet. Elöljáróban leszögezte: a mostani tanácskozás nem a különbségek konfrontáció­ját és nem is az összebékít- betétlen összebékíitéSének Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, az Elnöki Tanács tag­ja és felesége szerdán a Par­lamentben találkozott Beatrix holland királynővel és Claus herceggel. A szívélyes légkö­rű találkozót követően Ká­dár János a holland vendé­gekkel' hivatalos megbeszé­lést folytatott. Ezen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Várkonyi Péter és Han van den Broek, a két ország kül­ügyminisztere. Megelégedés­sel állapították meg, hogy Magyarország és Hollandia kapcsolatai jól fejlődnek. Hangsúlyozták, hogy a két különböző társadalmi rend­szerű állam rendezett viszo­nya nemcsak a két nép kö­zötti jobb megértést segíti, hanem eredményesen járult hozzá az európai együttmű­ködés,, valamint a nemzet­közi béke és biztonság erő­sítéséhez is. A holland királyi pár a nap folyamán a főváros ne­vezetességeivel ismerkedett. Beatrix királynőt és Claus herceget elkísérte Kovács László külügyminiszter-he­lyettes és Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökihe­lyettese. Elsőként a Magyar Nem­zeti Galériába látogattak el, feladatát tűzte maga elé. A mai Világ nemzetközi poli­tikai, világgazdasági és tár­sadalmi feszültségekkel ter­hes, robbanásveszélyes köze­gében életfontosságú a biza­lom és a megértés, a barát­ság légköre és az ezek meg­alapozásához nélkülözhetet­len párbeszéd. A filozáfiai- vilégnézati különbségeknél ezért jóval fontosabb, ami á marxista és a katolikus tu­dósokat ma összekapcsolja: a világért érzett felelősség, a tudomány felelőssége és a társadalmi cselekvés a ve­szélyek csökkentése és az emberi magatartás átalakítá­sa érdekében — hangsúlyoz­ta az Akadémia elnöke. A továbbiakban kifejtette: az erkölcsi kérdésekben is fennálló nézetkülönbségeik­nél jóval több és alapvetőbb (Folytatás a 2. oldalon.) ahol Csorba Géza főigazga­tó-helyettes kalauzolásával megtekintették a múzeum régi magyar gyűjteményének kincseit, valamint a Mun­kácsy Mihály és Paál Lász­ló művészetét bemutató tár­latot. A múzeumi séta során a vendégek hosszasan el­időztek M. S. mester XVI. század elejéről származó táblaképe előtt; a hazánk­ban egyedülálló szárnyasol- tár-részlet Mária és Erzsébet .találkozását jeleníti meg. A vendégek a Budavári Palotából siklóval ereszked­tek le a Clark Ádám térre. Ütjük innen a Nemzeti Mú­zeumhoz vezetett, ahol Ko­vács Tibor főigazgató-helyet­tes kalauzolásával a magyar koronázási ékszereket tekin­tették meg. A királynő és Claus her­ceg ezután — a járókelők gyűrűjétől övezve — rövid sétát ,tett a belvárosban. A Váci utcában betértek egy népművészeti boltiba; Beatrix királynő hímzett gyermek­iblúzt, Claus herceg pedig pásztorbotot vásárolt ma­gyarországi emlékül. A Kép­csarnok Vörösmarty téri be­mutatótermében mai magyar festők képeit nézték meg. A séta a Gerbeaud cukrászdá­ban ért véget. Ugyancsak a nap folya­Az ifjúságpolitikai intéz­kedési terv megvalósulását értékelte és a VII. ötéves tervi feladatókat határozta meg a Kaposvári Városi Ta­nács V. B. és a KISZ városi bizottsága a tegnap délutáni együttes ülésén, Vidák Gi­zella elnökhelyettes és Ba­racskai Zoltánná városi KISZ ^bizottsági első titkár előterjesztésében. A tanács a VI. ötéves terv időszakára elfogadott ifjú­ságpolitikai intézkedési terv alapvető oéljait elérte. Kü­lönösen fontos az, amit a fiatalok lakáshelyzetének a javításáért tettek. A tanács 1983. január elseje óta gon­doskodik a fiatalok 50 szá­zalékos arányáról a lakásel­osztási névjegyzék összeállí­tásakor és később, a jóváha­gyáskor is. Valójában azon­ban még jobbak az eredmé­mán Várkonyi Péter külügy­miniszter és Hans van den Broek, a holland diplomácia vezetője partnertárgyalást tartott a Külügyminisztéri­umban. Megbeszélésükön át­tekintették a kétoldalú kap­csolatok időszerű kérdése­it, különös tekintettel a mű­szaki-tudományos együtt­működésre. A nemzetközi élet kérdései között hang­súlyt kapott a helsinki fo­lyamat, illetve az ennek ré­szeként hamarosan sorra ke­rülő bécsi utótalálkozó; a megbeszélés fontos témája volt Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök reykjavlki ta­lálkozója. Hivatalos látogatása befe­jeztével Beatrix holland ki­rálynő és kísérete délután hazautazott Budapestről. Az uralkodót Losonczi Pál és fe­lesége, valamint Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára és Várkonyi Péter búcsúztat­ta a holland és a magyar nemzeti lobogókkal, üdvöz­lő feliratokkal díszített Feri­hegyi repülőtéren, ahol csa­patzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­százada. A búcsúztatáson je­len volt Iván Tivadar, ha­zánk hágai, valamint Goder Villem de Vos van Steen- wijk, Hollandia budapesti nagykövete. nyék: a lakások mintegy 70 százalékát fiatalok kapják. A KISZ-ibdzottság most még többet tehet, mint eddig, ugyanis a fiatal házasok névjegyzék nélküli átmeneti elhelyezésekor és a kedvez­mények odaítélésekor meg­határozó javaslatokat tehet. A harminc jóváhagyott te­tőtér-beépítés többségét fia­talok kapták, tizenkettő már kész is. A tanács az OTP-la- kást vásárlók közül eddig 38 fiatalnak adott vissza nem térítendő támogatást, 49-nek pedig kamatmentes kölcsönt kedvező visszafi­zetési föltételekkel. A 230 kedvezményes családik áz­telek többségét szintén fia­tal házasoknak juttatta. Az együttes ülésen részt vevők egyetértettek azzal, hogy ezután is javítsák a fiatalok lakáshelyzetét. A Vitában szóba került, hogy Hazánk és Irán között az államközi kapcsolatok ren­dezettek. A két ország diplo­máciai viszonyának kezdetei a második világháború előt­ti időkre nyúlnak vissza. A világégés idején szünetelt a két ország közötti viszony, amelyet 1951-ben újítottak fel. A Magyar Népköztársa­ság az iszlám forradalom győzelmét követően az elsők között ismerte el az iráni kormányt, majd — 1979. áp­rilis 1-jei kikiáltása után — az Iráni Iszlám Köztársasá­got. Magas szintű politikai kapcsolat felvételére első íz­ben 1982 februárjában került sor, amikor iráni jószolgála­ti küldöttség látogatott Ma­gyarországra. A kontaktusso­rozat a külügyminiszterek közötti véleménycserével vet­te kezdetét: 1983 novembe­rében Várkonyi Péter tett eleget partnere meghívásá­nak, s viszonzásul, egy év­vel később Velajati külügy­miniszter * vendégeskedett Budapesten. 1979 és 1985 kö­zött több miniszteri és mi­niszterhelyettesi tárgyaláson vitatták meg a gazdaság, a kereskedelem, a közlekedés, a mezőgazdaság és az egész­ségügy mindkét felet érintő kérdéseit. Miniszterelnöki szintű találkozóra első alka­lommal a közeli napokban nyílik lehetőség, amikor is Mir Hoszein Muszavi kor­mányfőt Budapesten kö­szönthetjük. Gazdasági kapcsolataink az iszlám forradalom győzelmét megelőzően szerényen ala­kultak. 1979 elejétől a kelet­európai szocialista országok — közöttük Magyarország is — arra törekedtek, hogy megfelelő együttműködést építenek ki Iránnal. Ennek érdekében jelentős segítséget nyújtottak a nyugati blokád enyhítésére. Gyors ütemű fejlődés következett be a kétoldalú gazdasági kapcso­latokban is: 1982 óta gazda­sági vegyesbizottság segíti az együttműködés korszerűbb formáinak feltárását elsősor­szükség volna több átmene­ti lakásra, mert a mostani évi 36 kevés a lépcsőzetes lakáshoz jutás javításához. A városon kívüli települé­seken kialakítandó olcsóbb telkekkel továbbra is segíte­nek a fiataloknak. Meggyor­sítják a kaposvári Berzsenyi utcában a garzonlakások építését. Gadár László annak a véleményének adott han­got, hogy még töibb ilyenre volna szükség. Ebben az ötéves tervben jobb lesz a gyermek- és a diákétkeztetés. Valamennyi iskolatípusban javítják a szabadidő eltöltésének, a közösségi életnek a föltéte­leit. A fiatalok pályakezdé­sét, munkába állását a pá­lyaválasztás színvonalának emelésével, az ösztöndíj- rendszer továbbfejlesztésé­vel segítik elő. A nyári ban a kereskedelemben, a mezőgazdaságban és az ipar­ban. A fejlődő országok között — a hetvenes évek elejé­től — Irán az egyik legje­lentősebb kereskedelmi part­nerünk: a forgalom különö­sen az 1979—82 közötti évek­ben emelkedett számotte­vően. Magyarország elsősor­ban alapanyagokat és fél­késztermékeket szállít a kö­zel Jkeleti országba: gépi be­rendezés, hengereltáru, alu­míniumtermék, kábel, elekt­romos cikk, gépjárműgumi, vegyianyag, élelmiszer, or­vosi műszer, gyógyszer, me­zőgazdasági gép, kerékpár szerepel exporttermékeink között. A magyar üzletekben keresettek az iráni cipők, szövetek és ruhaneműk, s jut a pultokra a közel-keleti ország mazsola-terméséből is. Jelentős a nyersolaj-be­hozatal is. Az együttműködés ered­ményeként magyar szakem­berek vettek részt az iszfa- háni erőmű hűtőtornyának építésében, vágóhidak, fono­dák, mezőgazdasági farmok létesítésében, oktatási beren­dezések üzembe helyezésé­ben. Az iráni kormányfő mos­tani látogatása várhatóan to­vábbi lépést jelent a kap­csolatok bővülésében, s újabb lehetőség nyílik arra, hogy magyar vállalatok vegyenek részt iráni beruházások kö­zös kivitelezésében, közre­működjenek a háború súj­totta területek újjáépítésé­ben, s újabb, magyar közre­működéssel létesített, ipari és mezőgazdasági jellegű termékeket feldolgozó üze­mek, egészségügyi létesítmé­nyek üzemeljenek a távoli országban. Kulturális kapcsolataink­ban legnagyobb jelentősége az oktatásban kialakult együttműködésnek van. A magyar egyetemeken, főis­kolákon csaknem 30 iráni ösztöndíjas folytat felsőfokú tanulmányokat. d i áikf og la lkozta t ásról jobb tájékoztatást terveznek. Az ifjúság szabadidejének tartalmas eltöltése érdeké­ben szorgalmazzák a köz- művelődési és oktatási intéz­ményeik együttműködését, a lakótelepi lehetőségek meg­teremtését. Legalább bizo­nyos napokon szükség lenne alkoholmentes szórakozási lehetőségekre. A KISZ-bi- zottság vállalná szövetkeze­ti formában egy ifjúsági ká­véház megnyitását, ha eh­hez megfelelő földszinti vagy alagsori helyiséget 'kapna. Egyetértés fogadta Szabó Já nos javaslatát, hogy szervez­zenek klubot a veszélyezte­tett gyermekeknek. A dese- dai szabadidőpark és vízi tábor kialakítását meggyor­sítják. A KISZ védnökséget vállalt fölötte, ehhez azon­ban programra van szüksé­ge. Ennek elkészítését a ta­nács megígérte. Weisz Zoltán, a városi pártbizottság titkára arra ösztönözte a KlSZ-ibizottsá- got, hogy kezdeményezzen, újabb és újabb ötletekkel álljon elő. Papp János .ta­nácselnök — összefoglalva a vitát — egyetértett azzal, hogy szükség van a tanács és a KISZ-ibíizottság együtt­működési megállapodásának korszerűsítés éré. Marxisták és katolikusok párbeszéde KISZ-VÉDNÖKSÉG A DESEDÁN Több átmeneti lakást kérnek a kaposvári fiatalok

Next

/
Oldalképek
Tartalom