Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 237. szám Ara: 1,80 Ft ______________________________________1986. október 8., szerda H azánk vendége a holland királynő CENTRUM- ÉS HÚSÁRUHÁZ LESZ KAPOSVÁRON Filléres gondjai vannak az élelmiszer-kereskedelemnek Losonczi Pálnak, az Elnö­ki Tanács elnökének meghí­vására tegnap hivatalos ló- togatásra hazánkba érkezett Beatrix királynő, a Holland Királyság uralkodója. Útjá­ra elkísérte férje, Claus her­ceg. Kíséretének tagja Hans van den Broek külügymi­niszter, Godért Villem de Vos van Steenwijk, Hollan­dia budapesti nagykövete Budapesten csatlakozott a kí­sérethez. A külön gépből kitépő hol- larfd királynőt Losonczi Pál és felesége, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára és Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes fo­gadta a holland és magyar nemzeti lobogókkal, illetve kétnyelvű üdvözlő feliratok­kal díszített Ferihegyi repü­lőtér betonján, ahol csapat­zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszá- • zada. A fogadtatásnál jelen volt Iván Tivadar, hazánk hágai nagykövete is. A holland és a magyar Himnusz elhangzása után az uralkodó vendéglátója tár­saságában ellepett a felsora­kozott katonák előtt. Ezután a gépkocsikba ülték és dísz- m »torosok kíséretében a Parlamenthez hajtattak. Az Országháziban Losonczi Pál és Beatrix királynő megbe­szélést folytatott. A szívélyes légkörű meg­beszélésen áttekintették a magyar—holland kapcsola­tok alakulását, továbbfejlesz­tésük irányait, illetve a nem­zetközi élet általános kérdés seit. A találkozz» után Beatrix királynő egy ezüst tulipánt adott át Losonczi Pálnak, jelképéül annak a tízezernyi virágnak, amelyet Magyaror­szág számára nemesítettek ki Hollandiában. Losonczi Pál délután dísz- ebédet adott Beatrix király­nő és Claus herceg tisztele­tére a Parlament Vadászter­mében. A díszebéden részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Péter János, az Or­szággyűlés alelnöke. Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter és Kovács László külügyminiszter-he­lyettes, valamint társadalmi és kulturális életünk több jéles képviselője. Az Elnöki Tanács elnöke a díszebéden elhangzott po­hárköszöntőjében üdvözölte a holland uralkodót és Claus herceget, illetve a kíséret tagjait, s reményét fejezte ki, hogy a királynő budapes­ti látogatása, a megbeszélé­sék és a találkozások hozzá­járulnak egymás jobb megis­meréséhez, a kölcsönös biza­lom építéséhez, a két ország és a két nép közötti kapcso­latok bővítéséhez, ezáltal a nemzetközi légkör javításá­hoz, a helsinki folyamat to­vábbviteléhez. A magyar—holland kap- csölaitókat elemezve Losonczi Pál elmondotta: — Kapcsolataink történelmi hagyományai és a mai rea­litásokból adódió érdekeink egyaránt arra ösztönöznek bennünket, hogy továbblép­jünk a mindkét ország ré­szére előnyös együttműködés útján. A magunk részéről elégedettek vagyunk viszo­nyunk zavartalanságával, a kapcsolatok fejlődésével, de meggyőződésünk szerint van­nak még kihasználatlan, sőt feltáratlan lehetőségek — mondotta- az Elnöki Tanács elnöke, majd poharát Beat­rix királynő és Claus herceg, illetve a, kíséret tagjainak egészségére, a holland nép boldogulására, a két ország további gyümölcsöző együtt­működésére, a békére emel­te. A holland királynő válasz­beszédében köszönetét mon­dott a szívélyes fogadtatá­sért, majd kifejtette: — Az államközi kapcso­latok sokféle területet ölel­nek fel. A nemzetközi pár- bcszédben. a kultúrák cseré­je az a közeg, amelyben a különböző országok a legvi- lágosabban mutatják meg önmagukat, s ez ad színt és formát minden egyéb kap­csolatuknak. Nemzeti arcula­tunknak, kultúránknak ez a mostani bemutatkozása je­lenti a maii magyarországi látogatásunk tartalmát. A két ország történelmi múltra visszatekintő kapcso­latairól szólva elmondta: or­szágaink történelmében már a korai időktől kezdve talál­hatók érintkezési pontok. A Hollandiában működő ma­gyar tudósok hozzájárultak ahhoz, hogy a humanizmus fejlődésnek induljon és el­terjedjen. — Az országaink közötti kapcsolat mindmáig él, s a kulturális eredmények iránti kölcsönös érdeklődés táplál­ja. Rendkívül figyelemre méltó az a nagyfokú krea­tivitás, amellyel a magyar nép elismerést vív ki magá­nak. — Az uralkodó szólt arról, hogy Hollandiában nagy érdeklődéssel és figye­lemmel kísérik Magyaror­szág fejlődését, amelynek gazdasági növekedése tagad­hatatlan, kulturális kisugár­zása erőteljesebb, mint vala­ha. Beatrix királynő a magyar nép sikerekben gazdag jövő­jére, kultúrájára, valamint a két ország és a két nép to­vábbi gyümöölcsözö, jó kap­csolataira ürítette poharát. Beatrix királynő és Claus herceg délután, ellátogatott a Bartók Béla Zeneművésze­ti Szákközépiskolába. A zeneművészeti szakkö­zépiskola múltjáról és jelen­legi munkájáról adott tájé­koztatást a vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták, majd Ugrin Gábor karnagy szolfézsóráján a zeneoktatás gyakorlatával ismerkedtek. A holland királyi pár, kí­sérete és magyar vendéglá­tóik este az Operaházban megtékintették a Holland Táncszínház előadását. Weizsäcker elnök Budapestre látogat Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének meghívására a közeli na­pokban hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztár­saság szövetségi elnöke. (A két ország kapcsola­tairól a 2. oldalon közlünk ismertetést.) Gurij Marcsuk megbeszélései A kormány meghívására Magyarországon tartózkodó Gurij Marcsukot, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Tudomá­nyos Műszaki Állami Bizott­ság elnökét, kedden fogadta Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. A megbeszélésen részt vett Té" tényi Pál, aiz Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szovjet vendég tárgyalt Kapolyi László ipari minisz­terrel és látogatást tett Be- rend T. Ivánnál, a Magyar Tudományos Akadémia el­nökénél. A szovjet minisz­terelnök-helyettes és az álta­la vézetett delegáció felke­reste a Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Központot, valamint a Hír­adástechnikai Szövetkezetét. HORN GYULA NEW YORKBA UTAZOTT Kedden elutazott New Yorkba Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár és átvette az ENSZ-közgyűlés 4L ülésszakán résztvevő ma­gyar küldöttség vezetését. Gyengélkedik az élelmi­szer kiskereskedelem. Ennek az az oka, hogy alacsony a jövedelmezőség. Azok a vál­lalatok tudnak talpon ma­radni, amelyék más kiegészí­tő tevékenységgel is foglal­koznak. Magából a kereske­delemből egyre nehezebb megélni annak ellenére, hogy aiz utóbbi években a köz­ponti árintézkedésekkel egy- idobén javították a jövedel­mezőséget : valamit nőttek az árrések. A megoldás min­denképpen csak az lehet, hogy központi intézkedések­kel alapvetően javítják a jö­vedelmezőségét ennek az ága­zatnak. A Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap együtt vitatta meg a keres­kedelmi osztály munkájáról szóló beszámolót és azt a tá­jékoztató jelentést, amelyet a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság készített a tej-, a hús- és a kenyérellátás hely­zetéről. A tanácskozáson részt vett dr. Dómján Sán­dor, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezető­je. Ezen a tanácskozáson hangzott el, hogy az élel­miszer^-kereskedelem helyze­tének erősí tése közérdek: So­mogybán kétszeresen az a Balaton-part miatt. Elgon­dolkodtató, hogy a kereske­delmi vállalatok ráfizetéssel árusítanak sok cikket. A Ba­laton Fűszért például a só forgalmazására évente 6 millió forintot fizet rá. A kistelepülések áruellátása 8 millió forint többletköltség­gel jár. A balatoni nyári idényboltók üzemeltetése 40 millió forintjába' kerül éven­te a kereskedelemnek. Egye­dül a Kaposker 15 millió fo­rintot fizet rá erre a tevé­kenységére. A testület véle­ménye az, hogy nem erősíti a kereskedelem tekintélyét, ha a fceresikédőknek más te­vékenységből — ipari terme­lésből és felvásárlásból stb. — kell megélni. A meglévő gondok ellené­re az elmúlt öt évben alap­vető változás következett be a megye kereskedelmé­ben, és ebben — egy fel­szólalását idézve — az „in­telligensen következetes” me­gyei kereskedelmi osztálynak alapvető a szerepe. A be­számoló feletti vitában 16 kérdés hangzott el és tizen fejtették ki véleményüket. Valamennyi hozzászóló egyetértett a kereskedelmi hálózat fejlesztésének szük­ségességében.. Ez a vállala­tok feladata; a forráslehető­ségek feltárásában, a part­nerek felkutatásában azon­ban alapvető szerepet vállal a megyei tanács kereskedel­mi osztálya. A kaposvári Centrum Áru­ház építése például öt éve téma, és — mini Papp Já­nos, a városi tanács elnöke a megyei tanács-vb. ülésén elmondta — közel áll a végső döntéshez: a vállalati tanács október közepéig fog­lal állást a Centrum VII. öt­éves tervi beruházásairól. Ezt követően a bankhitel le­hetőségeiről tárgyalnak. Ka­posvár 25 millió forinttal támogatja a beruházást, há­rom pécsi székhelyű nagyke­reskedelmi vállalat pedig egyenként tízmillió forinttal járul hozzá az építkezéshez. A beruházást a tervek sze­rint 1988-ban kezdik el. A Centrum építésével pár­huzamosam a városi tanács, a húskombinát és a kaposvá­ri áfész kíván húsáruházát építeni. Ez a beruházás ré­gi gondot old meg. A vég­rehajtó bizottság ütésén többször elhangzott: a Ka­posvári Húskombinát Mun­kásőr sori boltja nem kira­kata az élelmiszeripari üzem­nek, hanem takargatni,valója. A MTESZ siófoki intéző bizottsága által rendezett mű­szaki és közgazdasági hónap előadássorozatát tegnap nyi­totta meg Balassa Béla, a városi pártbizottság első tit­kára a Délibalatoni Kultu­rális Központban. Hangsú­lyozta a műszaki és közgaz­dasági haladás kiemelkedő fomitoságát a társadalom és a gazdaság fejlődésében. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy miként tudjuk a meglévő szellemi és anyagi erőforrásainkat mozgósítani, A Műszaki és Közgazdasá­gi Társaság siófoki tagoza­tának évről évre visszatérő kezdeményezése hozzájárul a helyesebb szemlélet kiala­kításához, a közgondolkodás formálásához, és segíti az egységesebb cselekvés kibon­takozását. Ezután dr. Ábrahám Kál­mán államtitkár, az OKTH elnöke tartott előadást Kör­nyezetvédelmünk általános kérdései, a balatoni vízmi­nőség-védelmi program helyzete címmel. A többi kö­zött tájékoztatta a hallgató­ságot azokról a veszélyekről, amelyeket a természeti kör­nyezet pusztulása, elhanya­golása okoz. Ma a világon 5,4 milliárd ember él, és az" ezredfordulón biztosan 6 mil- liárdan leszünk már. Száz év múlva körülbelül 30 milliár- dan Laknak a földgolyón. Manapság is sokan nehéz, szűkös körülmények között, ellátatlanul élnek, ám a jö­vőben a többszörös igénye­ket a természeti környezettel összefüggő erőforrások révén A hús- és húskészítmény-el­látásiról a népi ellenőrzési bizottság jelentésében az áll, hogy a vállalatokkal közö­sen döntött úgy a húskombi­nát, hogy csak a boltok egy részének engedi a teljes vá­lasztékból való rendelést. Okát ennék mindenki más­ként magyarázza.. Dr. Nemes Kálmán, a Mészöv elnöke a kisboltok szemszögéből vizs­gálta ezt a témát és azt mondta: az áruk egy részé­nek olyan rövid a sízavatos- sága, hogy a kistelepülések boltjaiban egyszerűen nem tehet tartani azokat, mert nincs hűtőszekrény, tartós tá­rolási lehetőség. A megoldás ezért az, hogy a tartósatob termékek forgalmát kell nö­velni. Az azonban tény, hogy ezek a drágább termékék. Vitát kavart a tanácsko­záson egy másik kérdés is. így szól.: miként lehet meg­akadályozni a kocsmanyitási hullámot Kaposváron és a megyében? Kiderült: eddig is lett volna rá mód. Igaz, hogy a jogi feltételek telje­sítése esetén mindenkinek ki kell adni a magánkereskedői, vendéglátói működési enge­délyt. Van azonban egy má­sik jogszabály, amelyik kü­lön engedélyihez köti a sze­szes ital árusítását. Ezt a külön engedélyt pedig senki nem kérte eddig. A végre­hajtó bizottság úgy foglalt állásit, hogy a megyében újabb italimórésekre ne ad­janak ki engedélyt a helyi tanácsok. elégítheti ki az emberiség. Nagyon fontos alapeleme a környezetvédelemnek a leve­gő. Ma már nemcsak a köz­vetlen felettünk lévő levegő­tömeg szennyezett. Egyre erőteljesebb hőmérséklet- emelkedés is megfigyelhető, már fél fok növekedés is sú­lyos következményekkel jár­hat. Egy hosszú szárazsági periódus, a légáramlások megváltozása stb. piínd erő­teljesen hat a természeti kör­nyezetre. Egy figyelemreméltó adat: 1970-ben a föld felszí­nének negyedét borította er­dő, ma már csak az ötödét. Az őskorban a föld 60—70 százalékán erdő lélegzett. A Balaton környezetvédel­mével kapcsolatiban hang­súlyozta, hogy a vízminőség megjavításával kapcsolatos tudományos programok meg­valósítása révén máris ered­ményeket értünk el. A Kis- Balatonnal kapcsolatos mun­kálatoknak, ‘ az építkezési ti­lalomnak és sok más intéz­kedésnek, erőfeszítésnek kö­szönhető, hogy a tó vize, úgy látszik, nem romlik tovább. A következő fontos feladat természetesen a körültekin­tő, szakszerű javító tevé­kenység azért, hágj- legalább a hatvanas évek vízminősége legyen jellemző a Balatonra. A hallgatók közül többen tettek föl kérdést az állam­titkárnak. A X. siófoki műszaki és közgazdasági hónap novem­ber 4-ig tart, és ez idő alatt számos fontos műszaki és közgazdasági kérdésről hallhatunk előadásokat a Ba­laton-parti városiban. A Fejér Megyei Bauxitbányák gánti külszíni fejtéséről — a Bagoly-hegyről — havonta mintegy 10 000 tonna bauxitot szállítanak a tárolóba Dr. Ábrahám Kálmán államtitkár beszélt a környezetvédelemről Műszaki és közgazdasági hónap kezdődött Siófokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom