Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

1986. október 4., szombat Somogyi Néplap PECSÉTGYŰJTŐK Barcson pecsétgyűjtőknek nevezik azokat, akik sorra járják a munkáltatókat, s azok hivatalos bélyegzővel igazolják, nem tudják fogad­ni őket. Mára már csönde- sültek az indulatok, de egy fél évvel ezelőtt sokan bi- zonytailainul Latolgatták esé­lyeiket, vajon megmarad­nak-e a helyükön, nem kell-e más munkahely után nézniük? — Igazán nem is tudom, mi lenne a megnyugtató megoldás — mondja elgon­dolkozva Dernanecz József- né, a városi tanács munka­ügyi főelőadója. — Ha szi­gorúan csak a számokat néz­zük, akkor a kínálat és a kereslet arányban áll egy­mással, de most már nem­csak erről van szó, hanem arról is, hogy a munkálta­tók nagyon megnézik, kiket az állás betöltéséhez valami­lyen szakképzettségre lenne szükség, s ez a legtöbb eset­ben hiányzott. A szakmun­kásokat rövid időn belül és megnyugtató módon el tud­tuk helyezni, de a többiek visszajáró vendégek voltak, s van aki ma is az. Hiába tudom azt például, hogy a Szigetvári Cipőgyár telephe­lyén szükség van munkaerő­re, nem állítanak be a sza­lag mellé egy olyan dolgo­zót, akiről a munkakönyvé alapján úgy sejtik, nem so­káig marad meg náluk, és abban a rövid időben sem lesz köszönet a munkájá­ban. A hiába kiliiincselők többsége olyanokból tevő­dik össze, akik nem, vagy alig tudnak írni, olvasni, nincs szakképzettségük, s nem egy közveszélyes mun­kakerülő már többször ősz­Csúcstechnológia a kukoricaföldön vesznek föl. Először is a szaktudás dönt, azután a megbízhatóság. Senki sem alkalmaz szívesen vándor­madaraikat, és még sorolhat­nám azokat a szempontokat, amelyek egyre inkább elő­térbe kerülnék a felvételnél. Ezekhez az új igényekhez még nincsenek hozzászokva az emberek, pedig tudomásul kell venni, hogy a vállala­toknak ma elsősorban az az érdekük, hogy kevesebb, de jó felkészültségű dolgozó­kat foglalkoztassanak. Ez a „nem lesz munkánk” szó­beszéd egyik oldala és alapja. A másik, hogy a múlt év végén, ez év elején a bar­csi üzemek egy részében még a jó szakemberek fog­lalkoztatása is gond volt. Üzemeink jelentős része épí­tőipari profilú, s a beruhá­zások visszaesése, a megren­delések csökkenése gazda­ságtalanná tette a korábbi létszám alkalmazását. Vol­tak bejelentett leépítések és olyan létszámcsökkentések is, amikor egy nyugdíjba vonult vagy más munkahelyre távo­zott dolgozó helyébe nem vettek föl újákat. — Önöktől hányán kértek segítséget? — Májusban voltak a leg­többen, mintegy 70 munkára várót tartattunk nyilván. A kiközvetítések csak megerő­sítettek bennünket abban, hogy munkalehetőség van, de szeütközésbe került a ható­ságokkal. — Tudom, hogy ennek a helyzetnek a feloldása nem csak az önök feladata, még­is miit tehetnek a tanács munkaügyi felelősei azért, hogy javítsák ezeknek az embereknek az esélyeit? — Sajnos eddig még nem tudtunk jó megoldást talál­ni. Véleményem az, hogy csak akkor lehet a munkál­tatói és a szociális kérdése­ket összehangolni, ha erre a tanács külön pénzforrást kapna, ezt az átmenetileg munka nélkül maradtak tá­mogatására fordítanánk. Olyan közmunkát kellene végezniük elhelyezkedésü­kig, amiért tűlünk kapnának fizetést. Ez azonbah nem járható út. Rendkívüli szo­ciális segélyt most is tudunk adni, és ezt meg is tesszük a valóban rászorulók eseté­ben. A miit a pecsétgyűjtésről hallott, az valóban igaz. Azért vezettük be, hogy el­lenőrizni tudjuk, tényleg el­ment-e az illető a megadott munkahelyre. Jelenleg több mint harminc munkára vá­rói tartunk nyilván, s ez a szám nem csökken a későb­biékben sem. Ismereteim szerint más, hasonló nagysá­gú városban is körülbelül ennyit tartanak nyilván a munkaközvetítők. Nagy Zsóka Ipari környezetvédelmi tanács Az Ipari Minisztérium kez­deményezésére pénteken megalakult az Ipari Környe­zetvédelmi Tanács, amely az Iparpolitikai Tanács mellett működik majd. Elnökéül V. Nagy Imrét, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékve­zető professzorát nevezték ki. A tanács tagjai az ál­lamigazgatási szervek és az iparvállalatok vezetői és szakemberei. A tanács célul tűzte ki az ipar környezetvédelmével kapcsolatos kérdések vizsgá­latát, összhangban a VII. öt­éves terv iparfejlesztési ter­veivel, valamint e tervek valóra váltósának sokoldalú szakmai és társadalmi segí­tését. Kapolyi László ipari miniszter az alakuló ülésen a tanács feladatai közül külö­nösen fontosnak mondotta, hogy az ipari folyamatokban fokozottan érvényesítse a környezetvédelem szempont­jait, s ennek érdekében szé­lesebb körű és hatékonyabb tájékoztatást tartott szüksé­gesnek. Bábolna — újfajta gon­dolkodás a mezőgazdaságban. A földet szerető ember és a legkorszerűbb technika egy­másra találása. Hatékony munka és eredmények. S le­hetne még sorolni a kissé el­fogultnak tűnő jelzőket. Már kilencedik alkalommal tar­tanak a kombinát kukorica- földjének tőszomszédságá­ban európai rangú techno­lógiai seregszemlét. A bábolnai napok harma­dik napjának néhány pilla­nata áll itt csokorban. Délelőtt fél kilenc: tömeg, nyüzsgés, zúgó motorok za­ja. A Hód gép pavilonja előtt Csuczi Győző főosztály- vezető a sárkányrepülőgépek mezőgazdasági alkalmazásá­nak lehetőségéről beszél. Ma­gas, őszes hajú, jól öltözött férfi — tolmácsa segítségével — kéri a Hódgép vezetőit: mutassák be új silózógépei­ket. Jurij Nyikolajevics Pi- szarjev, a Szovjetunió állat­tartási, takarmányozási és mezőgazdasági gépgyártási miniszterének első helyette­se a kérdező. Szakmai éveit latba vetve vitatkozik a hód- gépesekkel arról, hogy miért nem tetszik neki a 37 köb­méteres silózó. A vita azon­ban — a hangsúlyokból le­het érezni — üzletet ígér. A miniszterhelyettes elmond­tál: — Kitűnő kiállítási anya­got láttunk, világszínvonalú mezőgazdasági technológiá­kat. Bennünket főként a ku­koricatermelési és -begyűjté­si gépek, valamint a rako­dók érdekelnek. A közös szakmai és kereskedelmi lé­pések, reméljük, hamarosan A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Gazdag politikai esemé­nyek hete — így összegez­hetnénk a hét belpolitikai eseményeit. A hét első nap­ján, szeptember 29-én a fegyveres erők napjára em­lékezték országosan. A me­gyei rendezvény most Mar­caliban volt. A páfcozdii csa­ta évfordulója elévülhetetlen ünnepe a magyar történe­lemnek — ezt nemcsak dr. Árvái Zoltántól, a városi ta­nács vlb-titkárától hallhattuk ezúttal, hanem kiskatonák, középiskolások és munkások is így emlékezték meg e naprról. Az MHSZ megyeszerte ka­tona—diák találkozókat szer­vezett. Nagy sikere volt az ozorai ünnepségnek is, ahol siófoki diákok a helybeliekkel együtt emlé­keztek a népfelkelők 1848-as helytállására. Ugyancsak a héten nyitot­ták meg a megyei műszaki és közgazdasági könyvhóna­pot Kaposváron, méghozzá ott, ahol a könyv nemcsak szórakoztat, hanem munka­társ is: a Kaposvári Villa­mossági Gyárban. Nagyjelentőségű az a hét- közepi bejelentés is, amely ugyan nem hazai, a béke megőrzéséért harcoló ember­nek azonban mindenképpen örömhír. Október 11—12-én az izlandi fővárosiban, Reyk- javikban találkozik a szovjet és az amerikai államfő. A belpolitikai élet somo­gyi eseményei közt tallózva kiemelkedik, hogy hétfőn ha­zaérkezett Ciehanowból a somogyi küldöttség. A négy féle eseménysorozatról a kö­zeljövőben többet is megtud­hatunk majd kollégánk ri­portsorozatából . A gazdaságban már-már elkeserítő az esőhiány. A mezőgazdák hiába tekinget­nek az ég felé — nem jön az őszi talajművelést köny- nyítő csapadék, örülnek vi­szont a szőlőtulajdonosok. Megyeszerte tart a szüret, a kádakba és a hordókba folyik az édes must. A na­pos, száraz idő nemcsak kel­lemes körülményeket teremt a szüretelőknek, hanem jó mustfokot is. Nem ritka a 18 fok feletti szőlőlé. A gazdasági élet híreihez tartozik: Mezőcsoknyán 112 ház közül 98-ban könnyen vár ják a telet. Kedden ugyan­is kigyulladt a községben a gázfáklya, hazatért a faluba a gáz. Nincsenek ilyen köny- ny-en a kaposvári városla­kók, ahol időközben lejárt a szénutalványok beváltási ha­tárideje. A hónap végi hajrá gyakori sorbaállást okozott az szén-irodában, Megtudtuk, hogy szén van, de jó kazán­szén után mindennap érdek­lődni kell. Kulturális életünk esemé­nye volt a héten, hogy tanteremmel bővült a Rákóczi iskola. A Hollan­dia Magyarországon ese­ménysorozat a napokban több színvonalas rendezvé­nyével is találkozhattunk. A Pentacost Vocal Ensemble kórus hétfőn, az Attila kla- rin,éltegyüttes pedig szerdán adott koncertet. A közeljövő­ben még az ifjúsági ház, a mezőgazdasági főiskola és az MTESZ ad otthont holland— magyar baráti rendezvény­nek. Tegnap megkezdődött a színházi évad Jules Romains Knock című darabjának be­mutatójával, amelyben töb­bek közt a héten kritikusok díját nyert Molnár Piroska is főbb szerepet játszik. A hét eseménye még: Zsolna-y -márkabolt nyílt a kaposvári sétálóutcában. Békés József BÁBOLNAI NAPOK 1986 eredményhez vezetnek. A héttagú szákbizottságnak kö­zös véleménye: az itt látott technológiák megvásárlását javasoljuk otthon. A szovjet mezőgazdaság a nagyüzemi technológiák fejlesztése és a kistermelői kedv erősítése ré­vén fejlődik. A somogyi kiállítók közül a Kaposgép az idén is rako­dógépeit hozta el Bábolnára. Bajzik Tamás kereskedelmi főosztályvezető elmondta: gépeik népszerűek, számukra azonban a kiállítás inkább demonstráció, mint a jövőbe­ni üzletek alapja. Örömmel veszik viszont a traktoro­sok, a gépkezelők vélemé­nyét, hiszen ezt a tervezés­nél felhasználhatják. A Kaposgép két legsikere­sebb terméke az AR 61 ra­kodó és az ismert KVR 5500-as. A bemutató látványos si­kert hozott a 214 ezer fo­rintba kerülő „permetező sárkányának. A siker titka: a sárkányrepülők a helyszí­nen be is mutatták, mit tud­nak. Állandó közönsége volt a Fehérjetechnológiai Tudo­mányos Termelési Egyesülés pavilon-jánák. Bódis László igazgató: — Nemcsak kutatója, ha­nem fogyasztója is vagyok termékeinknek. Közismert, hogy a lakosság 15 százalé­ka tej-érzékeny. Reméljük, hogy szója-tejiünk minél ha­marabb a boltokban is nép­szerű lesz. Gyártunk még szójapelyhet, szójamártást, tófűt és szó-jai-talokat. A mezőgazdaság számára pedig fehérjegazdag takarmányke­veréket, az Unlprót. A bemutató forgatagában a barcsi Uniteeh kiállításán a húsz férőhelyes ser-téshi-zlaló volt az újdonság. Kovács Zoltán, a szövetkezet kép­viselője 150 ezer forintra tartotta az árát. — Olcsóbbért is adjuk, ha a daraibszám sorozatgyártást tesz lehetővé. A kistermelő­ket céloztuk meg termé- kein,kikel, a legkorszerűbb igényeket is kielégíti. Bólintottunk a válaszra. Ma egy áru „legkorszerűbb igénye” így kezdődik: le­gyen olcsó... Az újítási pavilonban ta­lálkoztunk a Somogy Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat két újításá­val: a zárt rendszerű anyag­szállítóval és a zsákfordító­val. Űj mellett a régi — Ket­zer Ferenc a gazdája a mú­zeumi kiállításnak. A sláge­rek: az 1936-os gyártmányú gőzgép és a két évvel ké­sőbbről való Rába-traktor. Kétvasú eke, csöves kukori­cadaráló, cséplőgép jön sor­ba ... A gazda biztatott bennünket: menjünk el egy­szer hozzá Kocsra, ott olya­nokat mesél majd nekünk, hogy az csak még ... Olyanokat mesélt Gácsi Vendel is, akihez nem lehe­tett könnyedén bejutni. Ö ugyanis a Mercedes cég me­zőgazdasági gépeinek hazai képviselője. Speciális Merce­des munkagépből tizennégy dolgozik Magyarországon. Négy Somogybán. A Merce­des egyébként 1984-ben meg­kapta a világ legjobb veze­tőfülkéjéért járó nagydíja-t. — A gépkezelők azt mond­ják, az a legjobb gép. ame­lyikkel a legtöbbet lehet ke­resni. Mi erről a Mercedes cég véleménye? — Elfogadom. Vegyük például a Meston silózót. Hárommillió forintba kerül. Jó gép, de 80—90 napnál nem tud többet dolgozni egy évben. A mi gépeink abban a kategóriában 4800 órát is tudnak dolgozni. Nem nehéz az átszámolás. Több műszak, több művelet, hatékonyabb munka. Ezt tudjuk ajánlani. Gácsi Vendel azt vallja, ez a kis létszám átmeneti állapot, a Mercedes három-, sőt négyszámjegyű géppar­kot jegyez hamarosan Ma­gyarországon, Mercedes trak­torossal nem, de egy Hatos­sal beszéltünk: Kiss Sándor a Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaságban már két éve dolgozik ezzel a traktorral. A rizsföldeken bevált, tehát jószerével mindenhol ajánla­ni tudja. A gépbemutató láttán a Hidasháti Állami Gazdaság szakemberéi, Papp Lajos és Varga Sándor elismerően csettintettek. Arra a kérdés­re, hogy tetszett-e a vásár, többek véleményét foglalták össze. Világszínvonalú volt a bemutató, de némelyik gépről azt sem tudják el­dönteni, hogy mire való. Kel­lett volna valami kalauzolás, tájékoztató az illeszthetőség­ről a már meglévő techno­lógiákhoz. Ennek híján saj­nos csak négy napig tartotta világszí nívónál. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom