Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-31 / 257. szám
1986. október 31., péntek Somogyi Néplap 3 Víztorony épül a Kecel-hegyen Mai kommentárunk A somogyi építőipari szervezeteknél Középtávú számítógépes célprogramról döntöttek Kicserélik az öreg csöveket 165 milliós Számítógép és istállómunka fejlesztés Ki ne bosszankodna akkor, amikor csak szörtyög a vízcsap, a kellő nyomás hiánya miatt azonban nem folyik. Márpedig gyakran előfordul nyaranta ilyen Kaposvár területein. A városi tanács és a Dunántúli Regionális Vízművek megállapodást kötött az Országos Vízügyi Hivatal egyetértésével a VII. ötéves tervi fejlesztés támogatásáról. A végrehajtó bizottság a közelmúltban járult hozzá ahhoz, hogy a városi tanács 1988- ban 25, 1989-ben pedig 30 millió forintot adjon ehhez. A DRV szintén 55 milliót szán a fejlesztésre öt év alatt, s az OVH is ugyanennyit ad a vízügyi alapból támogatásként. Horváth Tivadar, a DRV megyei üzemigazgatóságának vezetője a fejlesztés jelentőségéről a következőket mondta: — Kaposvár biztonságos ivóvízellátását csak úgy lehet megoldani, ha az elosztóhálózatot úgynevezett zónákra osztjuk. Erre egy tervet készített a DRV. A nyomásviszonyokat figyelembe véve osztottuk övezetekre a vízhálózatot. Az első az észak- nyugati városrész, a második a belváros, a harmadik övezet pedig a donneri városrész. A program megvalósítását 1984-ben kezdtük, s az első ütem első szakaszát ez év végéig fejezzük be. A vezeték a Béke-Füredi vízműtől a Cseri útig készülék — Mi lesz a második szakasz programja? — Az Erdősor utcán át visszük a 600 milliméter átmérőjű ivóvíznyomó-vezetéket egészen a csárda-hegyi víztárolóig. A teljes hossza így öt kilométer lesz a Csertől. — Mi épül még a vezetéken kívül? — A Kecel-hegyen van az ezer köbméteres tároló. E mellett épül egy ezerötszáz Üjra cserélik a 84 éves vízvezetéket a Cserben köbméteres víztorony. A 32 méter magas vasbeton építmény csúszózsalus megoldással készül 1987—88-ban, s a költsége mintegy 30 millió forintra rúg. Ez javítani fogja a második övezet, a belváros nyomásviszonyait. A VII. ötéves tervi 165 milliós fejlesztési programban még szerepel a Zalka, Máté utcai területen körvezeték kialakítása. Ez szintén elősegíti a lakosság jobb vízellátását. A DRV megyei üzemigazgatósága e nagy programmal egyidőben még az ivóvízhálózat rekonstrukciójára is áldoz. ' — A nagyobb mennyiségű víz elosztása csak a vezetékek bővítésével, rekonstrukciójával juttatható el a lakásokba — mondta az üzemigazgató. — Ezek a vezetékek ugyanis egyes területeken kis keresztmetszetűek, és 60—80 évesek is akadnak. — Hol kezdődött el a vezetékcsere? — Az idén a Szigetvári úton 150 milliméteresre cseréljük az 50-es vezetéket. A munkát hamarosan befejezzük. Ez a szakasz nem bírta a nagy tehergépkocsi-forgalom okozta dinamikus mozgásokat, sok volt a hiba. Ezenkívül megkezdődött a rekonstrukció a Cseri úton. Itt a 84 éves vezeték sok gondot okozott. A csere jövőre is folytatódik. A jelenlegi 200 milliméteres öntöttvas vezeték helyett 300-ast fektetünk le. — Mi tartozik még a rekonstrukciós programba? — A továbbiakban a Kossuth Lajos, a Lenin, a Tóth Lajos utcában, a Németh István fasorban végezzük el a hálózat rekonstrukcióját. A csövek keresztmetszete háromszor nagyobb lesz, általában 300 milliméteresre cseréljük a régieket. A teljes rekonstrukció hatvanmillió forintot tesz ki öt év alatt. bevált irányítási, termelési módszereket sajátíthatnak el —, s a hathetes fizikai gyakorlat kitűnő alkalom arra, hogy a magyar állattenyésztés valós helyzetéről képet alkothassanak. Ilyenkor a hallgatók is együtt kelnek hajnalban a tehenészekkel, s a fizikai munkából is kiveszik a részüket. Jóllehet a nagyüzemi tehenészetben — de mind több helyen a ház- tájiban is —meghonosodott a gépi fejés, a kézi fejés fortélyait is el kell sajátítaniuk a fiataloknak. Néhány évvel ezelőtt, amikor környezetvédelmi okok miatt — a Balaton vízminőségét kímélendő — a tópart közelében levő állattartó telepeken a mély almos módszer került előtérbe, fölmerült az igény: jó volna, ha a leendő szakembereket — köztük a szakmunkásokat is — nemcsak arra okítanák, miként kell vleslagolni” a padozatot az állatok alatt, hanem a vasvillás almolás fogásait is megtanítanák. A módszert tanítják is a szakmai oktatási intézményekben, más dolog, hogy a végzett hallgató a gazdaságokban a padozat lemosásának módszerével találkozott, s ez a kényelmesebb megoldás gyorsan rögződött is benne. A kaposvári állattenyésztési karon arra készítik fel a hallgatókat, amivel a gyakorlatban találkozhatnak. Számítógép kezelésére, de istállómunkára is. H. F. Fokozzuk még a hálózatfenntartást, javítjuk az üzemeltetés színvonalát. Az anyagi lehetőségektől függően a programban szerepel a vízműtelepek automatizálása, a távjelzés, a távkapcsolás kiépítése. — Mit hoz a fejlesztés és a rekonstrukció a VII. ötéves terv végére? — Ez a jelentős beruházás és rekonstrukció olyan nagyságú, amély biztosítja Kaposvár megnyugtató vízellátását ebben az időszakban. Lajos Géza A teremben fények vil- lódznak, színes számok, betűk vibrálnak a képernyőn — a számítógép „otthon van” a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karán. A korszerű technika részt vesz az oktatásban, a kutatásban, a hallgatók nemcsak az intézményben, később a munkahelyen is igénylik jelenlétét, segítségét. Mind több gazdaságban találkozhatnak is vele mindennapi munkájuk során. Maholnap nélkülözhetetlenné válnak ezek az eszközök, ám hiba lenne, ha a pályára került állattenyésztő szakember a számítógép bűvöletében tudná csak elképzelni napi munkáját. Az állattenyésztési kar nem is erre készíti fel hallgatóit, hanem arra, hogy megismerjék az állattenyésztéssel ösz- szefüggő tennivalók összességét, s hogy mit tegyen az egyetemet végzett szakember például akkor, ha felmondja a szolgálatot az elektronika. Dr. Széles Gyula főigazgató-helyettes mondta a minap: a gyakorlati oktatás, a mindennapi szakmai tevékenység életközeli megismertetése fontos eleme a kar munkájának, s hogy a termelés és az oktatás kapcsolata erősödjön, az intézmény több mezőgazdasági nagyüzemmel alakított ki gyümölcsöző együttműködést. A hallgatók, a leendő szakemberek sokat tanulhatnak ezekben a gazdaságokban — ők is voltak úttörők Ötvenéves osztálytársak találkoztak 1951 júniusában kapták meg az általános iskolai végbizonyítványt, s akikor határozták el: 5—10 évenként találkozni fognak. Még külön osztályba jártok a lányok, illetve a fiúk, de ugyanazok a tanárok tanították őket (csak a lányoknál tanárnő, a fiúknál férfi tanár volt az osztályfőnök); úttörőiként egy csapaltba tartoztak. Üttörő- ként? Igen. ötvenéves nők, férfiak (sokan közülük már nagyszülők) ám — a régi fotók tanúsága szerint is — valaha úttörők voltak. Talán a legelső „úttörőgeneráció” Siófokon .. . ötvenévesek .. . Különböző felekezeti iskolákban kezdték tanulmányaikat, s negyedik utón polgáriba iratkoztak (a polgári középfokú taniintézet volt), s az iskolák államosítása, a polgári megszüntetése után általános iskolában végeztek. Legutóbb öt éve találkoztak, a harmincadik évforduló alkalmával, öt év nagy idő. Akikor „még csak” 45 évesek voltak, és öttel többen jelenték meg, illetve adtak éle tjeit magukról. Fél évtized, öt halott... Igen. -Ez az a bizonyos „infarktusos’’ nemzedék. Van köztük gyógyszerész, műszerész, hajós, agronómus, nyolcféle szakmát 'kitanult munkás, kisiparos, háziasszony, tanárnő. Sokan közülük azóta is a szülőfalu — most már város — lakói, mások a megyeszékhelyen, vagy a fővárosban élnék, dolgoznak, s természetesen küldiöldre is jutoltt belőlük néhány. Az osiztálylétszám a lányoknál 30, a fiúknál 46 volt. öt évvel ezelőtt a lányosztályból jötték el többen, most a fiúk voltak többségben. Az osztálytársak nevében Kovács Lipótné és Lehota Rudolf köszöntötte a tanárokat: Gönczi Ilonát, Mondik Andrást, Szíjártó Lászlót és Ke- nedi Ferencet. A fiúk egykori osztályfőnöke, Mondik András 93 éves. Először, mint friss diplomás tanító az 1912—13-as tanévben lépett katedrára egy felvidéki kis faluban, ahol hat osztályt bíztak rá, s a gyermekék közül mindösz- sze egy tudott magyarul, ötvenéves kora óta él Siófokon, ahol — mint mondta — újra kellett kezdenie az életet. Most is igazi tanárhoz — magyar—történelem szakoshoz — méltó 'beszédet rögtönzött; egészséges, érces hangon az „édes haza” iránti kötelességekre hívta fel a „tisztelt növendékek” figyelmét, s arra buzdította őket, hogy gyermekeikét, unokáikat hazafias szellemben, becsületben, tisztességben ne- véljék. A lányók egykori osztályfőnöke, Lyaczkovits Gabriella tanárnő nem jöhetett el. a találkozóra. Sírjára virágot vitték a hálás tanítványok. Sz. A, Nem ritka az olyan építőipari szervezet Somogybán, ahol már évek óta számítógépet alkalmaznak. E munka „összefogása”, egy alkalmas számítógépes célprogram közös megvalósítása, a közös profilú vállalatok szövetkezése a fejlett számítás- technika gyümölcsöztetésére mindenképpen költségkíméléssel és a versenyképesség erősödésével járna. Ezért döntöttek a VII. ötéves terv időszakára vonatkozó számítástechnikai célprogram mellett a Somogy Megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága igazgatótanácsának szerdai ülésén. A Sáév központjában ösz- szehívott rendezvényen Kenyeres József elnök méltatta azokat az előnyöket, melyek együtt járnak a program bevezetésével. A társaság tagszervezetei például fokozhatnák jövedelemtermelő képességüket, javíthatnák munka- és környezeti feltételeiket. Dr. Vitai Antal, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet leányvállalatának igazgatója részletesen ismertette a kínálatot, amivel a vevőknek, a társaság tagjainak rendelkezésére állhatnak, miután fölmérik a vállalatoknál, hol tartanak a számítástechnika alkalmazásával, mire van szükségük a fejlesztéshez. Az ÉGSZI igyekszik a maximumot nyújtani a gazdasági társaság tagjainak, s hogy a szolgáltatás mindenben kielégítse az igényeket, szeretnék, ha a felhasználó szervezetek egyben vitapartnerek is lennének. Bírálat nélkül ugyanis nem válhat hatékonnyá egy-egy program. Dr. Orosz László, a megyei tanács osztályvezetője elmondta: az elmúlt fél évtizedben jelentősen gyarapodott Somogybán a számítógépet alkalmazó vállalatok, intézmények száma. Szükség van arra, hogy az egyes szervezetek különböző berendezéseket használnak és az alkalmazandó technikák iránti igények is eltérőek. Ezért is helyeselhető az együttműködés a gazdasági társaság és a pécsi leányvállalat között, hiszen a célprogram a számítógépes információk gyors cseréjét és hasznosítását is szolgálja. Nagy Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa a somogyi építőipar helyzetével is indokolta a számító- gépes célprogram létjogosultságát. Helyenként a bürokratikus rendszer, a kifogásolható információ-áramlás nehezíti a jó és gyors tájékozódást, a naprakész ismeretszerzést, az előrelátó gondolkodást. Ezért is érdemes, hogy ott, ahol a feltételek rendelkezésre állnak, éljenek a közös megoldás kínálta, kisebb költséggel járó lehetőséggel, s a számítógépes módszert alkalmazók adják át tapasztalataikat mákoknak is. A vitát követően dr. Vitai Antal és a DÉLSZÁM leány- vállalat munkatársai működés közben mutatták be a számítógépeket, s az azokba táplált programokat.
