Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

1986. október 31., péntek Somogyi Néplap 3 Víztorony épül a Kecel-hegyen Mai kommentárunk A somogyi építőipari szervezeteknél Középtávú számítógépes célprogramról döntöttek Kicserélik az öreg csöveket 165 milliós Számítógép és istállómunka fejlesztés Ki ne bosszankodna akkor, amikor csak szörtyög a víz­csap, a kellő nyomás hiánya miatt azonban nem folyik. Márpedig gyakran előfordul nyaranta ilyen Kaposvár területein. A városi tanács és a Du­nántúli Regionális Vízművek megállapodást kötött az Or­szágos Vízügyi Hivatal egyet­értésével a VII. ötéves tervi fejlesztés támogatásáról. A végrehajtó bizottság a közel­múltban járult hozzá ahhoz, hogy a városi tanács 1988- ban 25, 1989-ben pedig 30 millió forintot adjon ehhez. A DRV szintén 55 milliót szán a fejlesztésre öt év alatt, s az OVH is ugyan­ennyit ad a vízügyi alapból támogatásként. Horváth Tivadar, a DRV megyei üzemigazgatóságának vezetője a fejlesztés jelentő­ségéről a következőket mondta: — Kaposvár biztonságos ivóvízellátását csak úgy lehet megoldani, ha az elosztóhá­lózatot úgynevezett zónákra osztjuk. Erre egy tervet ké­szített a DRV. A nyomásvi­szonyokat figyelembe véve osztottuk övezetekre a víz­hálózatot. Az első az észak- nyugati városrész, a második a belváros, a harmadik öve­zet pedig a donneri város­rész. A program megvalósí­tását 1984-ben kezdtük, s az első ütem első szakaszát ez év végéig fejezzük be. A ve­zeték a Béke-Füredi víz­műtől a Cseri útig készülék — Mi lesz a második sza­kasz programja? — Az Erdősor utcán át visszük a 600 milliméter át­mérőjű ivóvíznyomó-vezeté­ket egészen a csárda-hegyi víztárolóig. A teljes hossza így öt kilométer lesz a Cser­től. — Mi épül még a vezeté­ken kívül? — A Kecel-hegyen van az ezer köbméteres tároló. E mellett épül egy ezerötszáz Üjra cserélik a 84 éves víz­vezetéket a Cserben köbméteres víztorony. A 32 méter magas vasbeton épít­mény csúszózsalus megoldás­sal készül 1987—88-ban, s a költsége mintegy 30 millió forintra rúg. Ez javítani fog­ja a második övezet, a bel­város nyomásviszonyait. A VII. ötéves tervi 165 milliós fejlesztési programban még szerepel a Zalka, Máté utcai területen körvezeték kialakí­tása. Ez szintén elősegíti a lakosság jobb vízellátását. A DRV megyei üzemigaz­gatósága e nagy programmal egyidőben még az ivóvízhá­lózat rekonstrukciójára is áldoz. ' — A nagyobb mennyiségű víz elosztása csak a vezeté­kek bővítésével, rekonstruk­ciójával juttatható el a laká­sokba — mondta az üzem­igazgató. — Ezek a vezeté­kek ugyanis egyes területe­ken kis keresztmetszetűek, és 60—80 évesek is akadnak. — Hol kezdődött el a ve­zetékcsere? — Az idén a Szigetvári úton 150 milliméteresre cse­réljük az 50-es vezetéket. A munkát hamarosan befejez­zük. Ez a szakasz nem bírta a nagy tehergépkocsi-forga­lom okozta dinamikus moz­gásokat, sok volt a hiba. Ezenkívül megkezdődött a rekonstrukció a Cseri úton. Itt a 84 éves vezeték sok gondot okozott. A csere jö­vőre is folytatódik. A jelen­legi 200 milliméteres öntött­vas vezeték helyett 300-ast fektetünk le. — Mi tartozik még a re­konstrukciós programba? — A továbbiakban a Kos­suth Lajos, a Lenin, a Tóth Lajos utcában, a Németh István fasorban végezzük el a hálózat rekonstrukcióját. A csövek keresztmetszete há­romszor nagyobb lesz, álta­lában 300 milliméteresre cseréljük a régieket. A tel­jes rekonstrukció hatvanmil­lió forintot tesz ki öt év alatt. bevált irányítási, termelési módszereket sajátíthatnak el —, s a hathetes fizikai gya­korlat kitűnő alkalom arra, hogy a magyar állattenyész­tés valós helyzetéről képet alkothassanak. Ilyenkor a hallgatók is együtt kelnek hajnalban a tehenészekkel, s a fizikai munkából is ki­veszik a részüket. Jóllehet a nagyüzemi tehenészetben — de mind több helyen a ház- tájiban is —meghonosodott a gépi fejés, a kézi fejés fortélyait is el kell sajátíta­niuk a fiataloknak. Néhány évvel ezelőtt, ami­kor környezetvédelmi okok miatt — a Balaton vízminő­ségét kímélendő — a tópart közelében levő állattartó tele­peken a mély almos mód­szer került előtérbe, fölme­rült az igény: jó volna, ha a leendő szakembereket — köztük a szakmunkásokat is — nemcsak arra okítanák, miként kell vleslagolni” a padozatot az állatok alatt, hanem a vasvillás almolás fogásait is megtanítanák. A módszert tanítják is a szak­mai oktatási intézmények­ben, más dolog, hogy a vég­zett hallgató a gazdaságok­ban a padozat lemosásának módszerével találkozott, s ez a kényelmesebb megoldás gyorsan rögződött is benne. A kaposvári állattenyészté­si karon arra készítik fel a hallgatókat, amivel a gya­korlatban találkozhatnak. Számítógép kezelésére, de istállómunkára is. H. F. Fokozzuk még a hálózat­fenntartást, javítjuk az üze­meltetés színvonalát. Az anyagi lehetőségektől függő­en a programban szerepel a vízműtelepek automatizálá­sa, a távjelzés, a távkapcso­lás kiépítése. — Mit hoz a fejlesztés és a rekonstrukció a VII. ötéves terv végére? — Ez a jelentős beruházás és rekonstrukció olyan nagy­ságú, amély biztosítja Ka­posvár megnyugtató vízellá­tását ebben az időszakban. Lajos Géza A teremben fények vil- lódznak, színes számok, be­tűk vibrálnak a képernyőn — a számítógép „otthon van” a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karán. A korszerű technika részt vesz az oktatásban, a kutatásban, a hallgatók nemcsak az in­tézményben, később a mun­kahelyen is igénylik jelenlé­tét, segítségét. Mind több gazdaságban találkozhatnak is vele mindennapi munká­juk során. Maholnap nélkülözhetet­lenné válnak ezek az eszkö­zök, ám hiba lenne, ha a pályára került állattenyész­tő szakember a számítógép bűvöletében tudná csak el­képzelni napi munkáját. Az állattenyésztési kar nem is erre készíti fel hallgatóit, hanem arra, hogy megismer­jék az állattenyésztéssel ösz- szefüggő tennivalók összessé­gét, s hogy mit tegyen az egyetemet végzett szakember például akkor, ha felmondja a szolgálatot az elektronika. Dr. Széles Gyula főigazga­tó-helyettes mondta a mi­nap: a gyakorlati oktatás, a mindennapi szakmai tevé­kenység életközeli megismer­tetése fontos eleme a kar munkájának, s hogy a ter­melés és az oktatás kapcso­lata erősödjön, az intézmény több mezőgazdasági nagy­üzemmel alakított ki gyü­mölcsöző együttműködést. A hallgatók, a leendő szakem­berek sokat tanulhatnak ezekben a gazdaságokban — ők is voltak úttörők Ötvenéves osztálytársak találkoztak 1951 júniusában kapták meg az általános iskolai vég­bizonyítványt, s akikor hatá­rozták el: 5—10 évenként ta­lálkozni fognak. Még külön osztályba jártok a lányok, illetve a fiúk, de ugyanazok a tanárok tanították őket (csak a lányoknál tanárnő, a fiúknál férfi tanár volt az osztályfőnök); úttörőiként egy csapaltba tartoztak. Üttörő- ként? Igen. ötvenéves nők, férfiak (sokan közülük már nagyszülők) ám — a régi fotók tanúsága szerint is — valaha úttörők voltak. Talán a legelső „úttörőgeneráció” Siófokon .. . ötvenévesek .. . Különböző felekezeti isko­lákban kezdték tanulmányai­kat, s negyedik utón polgá­riba iratkoztak (a polgári középfokú taniintézet volt), s az iskolák államosítása, a polgári megszüntetése után általános iskolában végeztek. Legutóbb öt éve találkoz­tak, a harmincadik évfordu­ló alkalmával, öt év nagy idő. Akikor „még csak” 45 évesek voltak, és öttel töb­ben jelenték meg, illetve ad­tak éle tjeit magukról. Fél évtized, öt halott... Igen. -Ez az a bizonyos „infarktu­sos’’ nemzedék. Van köztük gyógyszerész, műszerész, ha­jós, agronómus, nyolcféle szakmát 'kitanult munkás, kisiparos, háziasszony, tanár­nő. Sokan közülük azóta is a szülőfalu — most már vá­ros — lakói, mások a me­gyeszékhelyen, vagy a fővá­rosban élnék, dolgoznak, s természetesen küldiöldre is jutoltt belőlük néhány. Az osiztálylétszám a lányoknál 30, a fiúknál 46 volt. öt év­vel ezelőtt a lányosztályból jötték el többen, most a fiúk voltak többségben. Az osz­tálytársak nevében Kovács Lipótné és Lehota Rudolf köszöntötte a tanárokat: Gönczi Ilonát, Mondik And­rást, Szíjártó Lászlót és Ke- nedi Ferencet. A fiúk egykori osztályfő­nöke, Mondik András 93 éves. Először, mint friss dip­lomás tanító az 1912—13-as tanévben lépett katedrára egy felvidéki kis faluban, ahol hat osztályt bíztak rá, s a gyermekék közül mindösz- sze egy tudott magyarul, öt­venéves kora óta él Sió­fokon, ahol — mint mondta — újra kellett kezdenie az életet. Most is igazi tanárhoz — magyar—történelem sza­koshoz — méltó 'beszédet rögtönzött; egészséges, érces hangon az „édes haza” irán­ti kötelességekre hívta fel a „tisztelt növendékek” figyel­mét, s arra buzdította őket, hogy gyermekeikét, unokái­kat hazafias szellemben, be­csületben, tisztességben ne- véljék. A lányók egykori osztályfőnöke, Lyaczkovits Gabriella tanárnő nem jöhe­tett el. a találkozóra. Sírjára virágot vitték a hálás tanít­ványok. Sz. A, Nem ritka az olyan épí­tőipari szervezet Somogybán, ahol már évek óta számító­gépet alkalmaznak. E mun­ka „összefogása”, egy alkal­mas számítógépes célprog­ram közös megvalósítása, a közös profilú vállalatok szö­vetkezése a fejlett számítás- technika gyümölcsöztetésére mindenképpen költségkímé­léssel és a versenyképesség erősödésével járna. Ezért döntöttek a VII. ötéves terv időszakára vonatkozó számí­tástechnikai célprogram mel­lett a Somogy Megyei Építő­ipari Szervezetek Gazdasági Társasága igazgatótanácsá­nak szerdai ülésén. A Sáév központjában ösz- szehívott rendezvényen Ke­nyeres József elnök méltat­ta azokat az előnyöket, me­lyek együtt járnak a prog­ram bevezetésével. A társa­ság tagszervezetei például fokozhatnák jövedelemter­melő képességüket, javíthat­nák munka- és környezeti feltételeiket. Dr. Vitai Antal, az Építésgazdasági és Szer­vezési Intézet leányvállalatá­nak igazgatója részletesen ismertette a kínálatot, ami­vel a vevőknek, a társaság tagjainak rendelkezésére áll­hatnak, miután fölmérik a vállalatoknál, hol tartanak a számítástechnika alkalmazá­sával, mire van szükségük a fejlesztéshez. Az ÉGSZI igyekszik a maximumot nyúj­tani a gazdasági társaság tagjainak, s hogy a szolgál­tatás mindenben kielégítse az igényeket, szeretnék, ha a felhasználó szervezetek egyben vitapartnerek is len­nének. Bírálat nélkül ugyan­is nem válhat hatékonnyá egy-egy program. Dr. Orosz László, a megyei tanács osztályvezetője el­mondta: az elmúlt fél évti­zedben jelentősen gyarapo­dott Somogybán a számító­gépet alkalmazó vállalatok, intézmények száma. Szükség van arra, hogy az egyes szer­vezetek különböző berende­zéseket használnak és az al­kalmazandó technikák iránti igények is eltérőek. Ezért is helyeselhető az együttműkö­dés a gazdasági társaság és a pécsi leányvállalat között, hiszen a célprogram a szá­mítógépes információk gyors cseréjét és hasznosítását is szolgálja. Nagy Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa a somogyi építőipar helyzeté­vel is indokolta a számító- gépes célprogram létjogo­sultságát. Helyenként a bü­rokratikus rendszer, a kifo­gásolható információ-áram­lás nehezíti a jó és gyors tájékozódást, a naprakész is­meretszerzést, az előrelátó gondolkodást. Ezért is érde­mes, hogy ott, ahol a felté­telek rendelkezésre állnak, él­jenek a közös megoldás kí­nálta, kisebb költséggel járó lehetőséggel, s a számítógé­pes módszert alkalmazók adják át tapasztalataikat má­koknak is. A vitát követően dr. Vitai Antal és a DÉLSZÁM leány- vállalat munkatársai műkö­dés közben mutatták be a számítógépeket, s az azokba táplált programokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom