Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-30 / 256. szám
2 Somogyi Néplap 1986. október 30., csütörtök Bécsi utótalálköió A szovjet küldöttség aktív munkát fog végezni Katonai—ipari komplexumok Az amerikai „vas háromszög" Az Egyesült Államokban a fegyvergyártás a legkifizetődőbb üzlet. Képünkön: Pershing—2-es rakéták alkatrésze futószaA november 4-én kezdődő bécsi találkozón a szovjet küldöttség aktív munkát fog végezni, önállóan és más országok küldöttségeivel együtt kezdeményezéseket terjeszt elő a helsinki záróokmány által érintett minden témakörben, s kész lesz arra, hogy figyelmesen megvizsgálja a többi résztvevő javaslatait. Ezt hangsúlyozta szerdán Moszkvában tartott sajtóértekezletén Jurij Kas- lev nagykövet, a szovjet külügyminisztérium főosztály- vezetője, a bécsi utótalálkozón résztvevő szovjet küldöttség tagja. A nagykövet rámutatott, hogy a Szovjetunió az összeurópai folyamat elmélyítéséért száll síkra, ezért azon munkálkodik, hogy a bécsi találkozó kedvezően hasson erre a folyamatra, s jelentős új megállapodások szülessenek a helsiníki záróokmány egyes fejezetei által felölelt témakörökben. A Szovjetunió megítélése szerint a küszöbönálló bécsi találkozó minden kétséget ki- zárólan nagyjelentőségű esemény lesz az európai kontinens életében és a földrész Árulkodó Szerda esti knmmentánink Az ülés „forgatókönyve” kísértetiesen emlékeztetett a néhány hónappal ezelőttire: hasonló volt a felszólalások hangneme, az érvek csoportosítása, s azonos lett végül a befejezés is. A Biztonsági Tanácsban, ahol (s ez nyilvánvalóan a válság elhúzódására, megoldatlanságára utal) immár sokadszor tárgyalták meg a nicaraguai krízist, vétójával az Egyesült Államok ismét megakadályozta, hogy a testület egy Washingtont elítélő határozatot fogadjon el. A probléma megvitatását ezúttal nem Manag hanem az el nem kötelezett államok nyújtották be javaslatukat, amelynek középpontjában a hágai nemzetközi bíróság döntésének tiszteletben tartása, vagyis — közvetve legalábbis — a Fehér Ház beavatkozásának bírálata állt. Washington számára a BT-vita időzítése annál kellemetlenebb lehet, mivel Reagan elnök aláírásával épp a napokban emelkedett törvényerőre a nicaraguai ellenforradalmároknak száz millió dolláros segélyt biztosító kongresszusi határozat. Másrészt most folyik Ma- naguában a sandinista néphatárain túl. A találkozó a világban kialakult minőségileg új helyzetben kezdődik. Ezt a helyzetet a nukleáris fegyver felszámolásának Mihail Gorbacsov által január 15-én ismertetett programja, a Varsói Szerződés tagállamainak nagyfontosságú, az európai haderő és fegyverzet csökkentését célzó javaslatai és a reykjavíki találkozón előterjesztett szovjet csomagterv határozzák meg. Jurij Kaslev emlékeztetett rá, hogy az 1877—78. évben megtartott belgrádi, majd az 1980—83. évi madridi találkozót követően ez lesz a harmadik utóértekezlet, amelynek feladata a helsinki folyamat értékelése és továbbvitele. A madridi találkozó óta megtartották a biztonság és a bizalom erősítésével, valamint a leszerelés kérdéseivel foglalkozó stockholmi konferenciát, a vitás kérdések békés rendezéséről Athéniban, a földközi-tengeri térség országainak együttműködéséről Velencében, az emberi jogokról Ottawában, az emberek közötti kapcsolatokról Genfben tanácskoztak vétó bíróság pere, amelyben a kontráknak utánpótlást szál. Utó amerikai zsoldos-pilóta ül a vádlottak padján. Bármennyire is igyekezett az amerikai adminisztráció és a titkosszolgálat tagadni mindenféle részvételt az ügyben, a Fehér Házban és a Pentagonban elhangzott cáfolatoknak még nyugaton sem adtak sok hitelt. A C1A magyarázkodásának még kevésbé. Az immár „törvényessé” vált katonai segélyezés, és a Biztonsági Tanácsban el. hangzott árulkodó vétó min. denesetre sötét árnyékot vet a térségbeli feszültség békés megoldására törekvő erők szándékaira. A válságban közvetíteni próbáló Contada- ra-csoport gyakorlatilag hónapok óta tehetetlen, s úgy tűnik: pillanatnyilag meglehetősen kicsi az esély a tárgyalások megkezdésére. A Contadora-csoportban aktív szerepet játszó Mexikó külügyminisztere például joggal állapította meg, hogy a politikai hajlandóság hiánya, és a külföldi beavatkozás foly. tatódása miatt a minden érintettnek megfelelő diplomáciai keretegyezmény kidolgozása csupán elméleti lehetőség marad. A BT-vita, az érdemleges határozatot megakadályozó vétó pedig ismét azt bizonyította, hogy Washington távolról sem igyekszik feloldani e patthelyzetet, elősegíteni a békés kibontakozást. Sz. G. a kérdések szakértői, Budapesten pedig kulturális fórumot rendeztek. Szovjet megítélés szerint e fórumok összességében kedvező eredményekkel jártak. Különösen fontosak a stockholmi konferencián született megállapodások. Bécsben a Szovjetunió azon fog munkálkodni, hogy bővítsék a stock holmi konferencia második szakaszának feladatait, s a biztonsági kérdések megoldása mellett mindenekelőtt az európai haderő és fegyverzet korlátozására, vagyis a konkrét leszerelési lépésékre összpontosítsa figyelmét a tanácskozás. A „második kosár”, a gazdasági, tudományos, műszaki és környezetvédelmi együttműködés tekintetében a Szovjetunió a záróokmány adta tehetségeik mind teljesebb kihasználásáért fog sík- raszállni. A nagykövet félhívta rá a figyelmet, hogy a szovjet gazdaság és a külgazdasági tevékenység átalakítása nyomán további kedvező lehetőségek nyitottak e területen. Harcok Bojrútban Miközben az érintett felek Valid Dzsumblattnak, a Haladó Szocialista Párt vezetőjének az irányításával Dél- Lilbanoniban igyekeznek véget vetni a háborúskodásnak, szerdán kora este teljes erővel 'robbant ki a harc a Bej rút melletti palesztin tábor, Bordzs öl-Baradzsne körül. Az A mai-mozgatom és a palesztinok automata fegyverekkel, rákétákkal lőtte egymást, sok lövedék a környező lakónegyedeket érte. Sok a sebesült. Letartóztatások Chilében Santiagóiban kedden letartóztatták Ocieí Nunezt, a betiltott Chilei Kommunista Párt egyik vezetőjét. Nunez képviseli a chilei kommunistákat a Demokratikus Népi Mozgatom (MDP) elnevezésű ellenzéki tömörülésben. Az a vád ellene, hogy hetekkel ezelőtt „az ország belbiztonságát veszélyeztető” kijelentéseket tett. A chilei hatóságok a közelmúltban őrizetbe vették az MDP vezetőségének több mint 20 tagját, köztük Germán Correát, a szervezet vezetőjét. A reykjavíki leszerelési áttörést megakadályozó legfontosabb oknak Mihail Gorbacsov az Egyesült Államok politikai vezetésének a katonai-ipari komplexumtól való függését nevezte. De milyen erőkről is van szó? Növekvő étvágy A katonai-ipari komplexumnak — a militaristák, a fegyvergyárosok és a szélsőséges politikusok „vas háromszögének” — a gazdasági, a politikai, a tudományos és a szellemi életben való egyre szembetűnőbb jelenlétéről több mint tíz évvel a második világháború befejeződése után első ízben Dwight Eisenhower egykori elnök tett említést búcsúbeszédében. Azóta közel három évtized telt el, s az amerikai társadalmat hatalmas polipként szipolyozó képződmény — kiváltképp Reagan elnöksége idején — eredeti méretének többszörösére nőtt. Legkeményebb magvát az állami költségvetést megcsapoló, a dollárok milliárd- jait a saját kasszáikba átszivattyúzó hadiipari konszernóriások alkotják. Nézzük a tényeket. Az Egyesült Államok katonai kiadásai 1985-re már rekordszintet, 292 milliárd dollárt értek el. Az október elsejével kezdődött 1986—1987- es költségvetési évre a kormányzat eredetileg több mint 300 milliárdot kért hadügyi célokra, a törvényhozás azonban az egyre nyomasztóbb államháztartási deficit (csaknem 230 milliárd dollár!) csökkentésére törekedve, lefaragta az előirányzatokat. (Még így is 274 milliárd dollárral gazdálkodhat a Pentagon.) Az arányokat jól érzékelteti, hogy az 576 milliárdos összkiadásokból mennyi jut fegyverkezésre, annál kevesebbet költenek viszont egészségügyre, polgári kutatásokra, a szociális gondok enyhítésére. A számlagon adatok alapján azt is gondolhatjuk: az Egyesült Államok hadiállapotban állónak tekinti magát, máskülönben mi indokolná a katonai büdzsé ilyen magas szinten tartását? Egyetlen dolog magyarázhatja: a katonai-ipari komplexum étvágya nőttön-nő, s a mind újabb, egyre költségesebb nukleáris és hagyományos fegyverek gyártását és szolgálatba állítását kényszerítik ki a kormányzattól. Amilyen mértékben szaporodnak a Pentagon által a legkorszerűbb haditechnikai eszközök előállítására feladott hadimegrendelések, olyan ütemben hatványozód- nak meg a „nagy cápák” profitjai. A fegyveres erők igényeit a legmesszebbmenőkig kielégítő konszernek nye- reségi rátája legkevesebb 20 —30 százalékkal haladja meg a polgári szükségletekre termelő nagyvállalatokét. így hát nem csoda, ha a legélesebben elleneznek minden fegyverzetkorlátozási megállapodást. A kör bezárul Hosszadalmas lenne felsorolni azokat a mamut-vállalatokat, amelyek ilyen vagy olyan módon közvetlen haszonélvezői, egyúttal befolyá- solói is a kormányzati döntéseknek, egyebek között például a nemzetbiztonsági tanácsban ülő embereiken keresztül. A fegyverkezés fokozásában érdekelt 12 legnagyobb monopólium — a McDonnel Douglas-tól a Rockwell Internationalig, a General Dinamicsig, a Loc- heedig, a Boeingig és a General Electivig — egyedül 1984-ben egyenként 5—7 milliárd dollárnyi tiszta hasznot zsebelt be. Nem rosszabb ennél a következő két esztendő mérlege sem. Érdekes adat, hogy az utóbbi három évben a Pentagonból több mint 2500 magas beosztású katona és civil „áramlott át” a hadiipar vezető posztjaira. (Sokan közülük korábban ugyancsak e körből kerültek be a Pentagonba.) Ez a sajátos körforgás, a „személyi uniók” összfonódása tartósan biztosítja a szavatolt állami katonai megrendeléseket. Ismeretes, hogy Caspar Weinberger, a jelenlegi hadügyminiszter és jónéhány kulcsembere azelőtt a Pentagonnal ugyancsak szoros kapcsolatban álló konszernéi dolgozott. A kör ilymódon bezárul. Az elnök hálája Az sem titok, hogy Ronald Reagant, az egykori kaliforniai kormányzót a „nyugati part” gyors ütemben feltörő hadiipari csoportjai segítették az 1980-as választási kampányban és juttatták be a Fehér Házba. Ezért a támogatásért — véli az elnök — mindmáig hálával tartozik, amit Reykjavíkban a „hadászati védelmi kezdeményezéshez”, az SDI-hez való makacs ragaszkodásával juttatott kifejezésre. Nos, ez a hála mindenekelőtt a „csillagháborús” terv zászlóvivőinek, azoknak a katonai-ipari köröknek szól, amelyek a „nemzetbiztonsági érdekekre” hivatkozva — a hadügy- és az energiaügyi miniszté- rum sokmilliárdos keretéből részesülve — körömszakadtáig ellenzik a nukleáris földalatti kísérleti robbantások beszüntetését, az űrhadviseléshez szükséges újtípusú röntgen-lézer- és sugárnyaláb-fegyverek kipróbálásának tilalmát. Ez az úgynevezett védelmi pajzs — szerény számítások szerint is — legalább 800—900 milliárd dollárba kerülne. Nem mindennapos üzlet! A „minél rosszabb, annál jobb” jelszavát valló komplexum-hívek, persze nem képviselik az egész amerikai népet. Ezt Reagan is tudja. Az egyszerű emberek millióit az Egyesült Államokban is a nukleáris háború veszélye miatt szorongás, félelemérzet tölti el. Az elnöknek és csapatának fokozódó mértékben kell számolnia a közvélemény hangulatával. Serfőző László ~T~ Szöuli diákok a dél-koreai kormány és az Egyesült Államok elleni tiltakozásul elfoglalták a Konkuk egyetem öt épületét. A diákok felkészültek a rohamrendőrök várható támadásának elhárítására Valerij Szokolov altábornagy a hat magasabbegységből utolsóinak hazatérő szovjet ezred parancsnoka jelt iád az indulásra az afganisztáni Kunduzban (MTI-fotó, Németh Ferenc felv. — Telefotó—KS) Az amerikai katonai-ipari komplexum étvágya telhetetlen
