Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ■ * | Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 233. szám Ára: 1,80 Ft 1986. október 3., péntek------------;—I H at ország szakértői az űrjogról Csütörtökön Budapes­ten befejezte munkáját az Interkozmosz IV. világ­űrjogi szemináriuma. A. négynapos tanácskozáson hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, .Lengyelország, Magyar- ország, az NDK és a Szovjetunió — szakértői a világűr békés célú fel- használásával összefüggő jogi kérdéseket vitatták meg. Egyebek között át­tekintették az ENSZ vi­lágűrt« zottsága jogi albi­zottságában folytatott ko- difikáoiós munkát. Ele­mezték, hogy milyen té­nyezők lassítják egyes — az ENSZ-ben jelenleg is napirenden lévő — világ­űrjogi egyezmények meg­kötését. A tanácskozás részvevői kiemelten foglalkozták a világűr kutatásában a KGST-tagországok között kialakult tudományos- műszaki együttműködés tökéletesítésének jogi ke­reteivel. Javaslatot tet­tek arra, hogy az Inter­kozmosz munkájában részt vevő jogászok dol­gozzanak ki olyan szer­ződéses rendszert, amely lehetővé teszi a kutatá­sokban együttműködő in­tézmények és vállalatok közvetlen kapcsolatainak kiépítését. Ezzel meggyor­síthatják a kozmosz ku­tatásában elért tudomá­nyos -műszaki eredmények gyakorlati hasznosítását. A szemináriumon több előadó is foglalkozott az űrhajósok biztonságának jogi kérdéseivel. Felme­rült a bajba jutott űrha­jósok mentésére jelenleg érvényben lévő nemzetkö­zi egyezmény továbbfej­lesztésének szükségessé­ge. A technika fejlődésé­vel például már a közeli jövőben is lehetővé vál­hat, hogy ha földkörüli pályán jut bajiba valamely űrhajó legénysége, akkor a legközelebbi űrkdkötőből mentőhajót küldjenek se­gítségükre. J Négy országgyűlési bizottság ülése CSURGÓI FIATALOK A TELEPÜLÉST EJ LESZTESERT Együttműködési szerződést kötöttek Kádár János fogadta a szövetkezeti tanács vezetőit Kádár János, a Magyaí Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön fogadta Szabó Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a TOT el­nökét, Köveskúti Lajost, az Okisz elnökét és Szla- meniczky Istvánt, a Szövosz elnökét, a KB tagjait, az Országos Szövetkezeti Tanács vezetőit. Meg­beszélést folytattak a szövetkezetek közelgő kongresszusaival összefüggő időszerű kérdések­ről. Kádár János a Központi Bizottság nevében a szövetkezeti mozgalom, a szövetkezeti tagság és az ország érdekeit szolgáló eredményes tanács^ kozást kívánt a kongresszusoknak. Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta iKiril Zarev miniszterelnök-helyettest, a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszakí-fTudományos Együtt­működési Bizottság bolgár tagozatának elnökét. Jegyzőkönyv aláírásával tegnap fejezőn dött be Budapesten a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 21. ülésszaka Csütörtökön a Parlament­ben együttes ülést tartott az Országgyűlés terv- és költ­ségvetési, településfejlesztési és környezetvédelmi, mező­gazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága. A gazdaságilag el­maradott területek fejleszté­sének társadalmi-gazdasági programjáról — az Országos Tervhivatal, illetőleg a Köz­ponti Statisztikai Hivatali ál­tal lösszeállított munkaanya­gokról — tárgyaltak, mond­áik véleményt a képviselők. A tanácskozáson részt vett 1 Cservenka Ferencné, az Or­szággyűlés alelnöke is. Az ülésen elnöklő Bonúr József, a terv- és költségve­tési bizottság elnöke (orszá­gos lista) utalt arra: parla­mentünk gyakorlatában, a képviselői műhelymunka so­rán most első ízben hívtak össze négy bizottságot közös tanácskozásra, lévén szó olyan témáról, amely sok­oldalú elemzést igényel, mi­előtt a kormány elé kerül. Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke volt a bizottsági ülés előadó­ja. Referátumában hangsú­lyozta: a társadalmi érdek- egyeztetés fontos szakaszát jelenti a parlamenti bizott­ságok mostani vitája, s ez lehetőséget teremt arra, hogy a leglényegesebb javaslato­kat, ajánlásokat a program véglegesítésénél figyelembe vegyék. Beható elemzés és sokol­dalú társadalmi, szakmai egyeztetés alapján jelölték ki hét megyének azt a 23 térségét, amelyekben a leg­sürgetőbb a feszültségek fel­oldása. A programban érin­tett térségék közös jellemző­je, hogy gyengék a mezőgaz­dasági adottságaik, iparoso­dottsági szintjük igen ala­csony, s a településszerkezet sajátosságaiból fakadóan ma­gas az ingázás aránya és el­maradott az infrastruktúra. Ezek a tényezők meghatáro­zó szerepet játszottak ab­ban, hogy a népesség kor- összetétele, gazdasági aktivi­tása lényegesen kedvezőtle­nebb az országos átlagnál. A program közelebbi cél­jai közé tartozik, hogy e tér­ségekben a mezőgazdasági, ipari és szolgáltatóüzemek jövedelemtermelő képessége tartósam növekedjen, s ezál­tal a fejlesztési,, a foglalkoz­tatási és a jövedelmi léhe- tőségek érdemben javulja­nak. A program a szükséges feltételek gyorsabb megte­remtését segíti. Megvalósítá­sa révén mintegy tízezer új ipari munkahely létesítése, 4—5 térségben ipari park létrehozása, 30—40 mezőgaz­dasági termelőszövetkezet jö­vedelmező tétele, a növény- termesztés hozamainak e tér­ségekben mintegy 15—30 százalékos emelése válik le­hetővé. A megvalósításhoz nélkü­lözhetetlen a központi forrá­sok mellett a megyei és a helyi tanácsok, a helyi gaz­dálkodó szervezetek és a la­kosság aktív részvétele. A központi támogatás fő for­rása a VII. ötéves tervben elhatározott területfejleszté­si és szervezési alap, s en­nék jelentős részével közvet­lenül az érintett megyék rendelkeznek; a nyílt pályá­zati rendszer útján ítélik oda a támogatást. Az alap csak kiegészítő eszköz. Épp ezért a társadalmi-gazdasági program megyei elképzelé­sekre épül, s ezek szerves részét képezik a hét megye tanácsi középtávú tervének. (Folytatás a 2. oldalon.) Csurgóit diákvárosként em­legetik. Nem véletlenül, mert több mint ezerh étszáz diák tanul itt az általános iskolá­ban és a középfokú intézmé­nyekben. Jövőre újabb szak­középiskola indul: megkez­dik a gépszerelő szakközép- iskolásak oktatását. Újabb diákok érkeznek a nagyköz­ségbe. A társközségekkel együtt 6912 lelket számláló vidék iparban foglalkozta­tottjainak ötven százaléka harminc éven aluli. A fiata­lok sorsával való foglalko­zás Csurgón így nem lehet közömbös dolog. Errő volt szó tegnap dél­után a városi jogú nagyköz­ségi tanács végrehajtó bi­zottságának kihelyezett ülé­sén, a Farkas János nevét viselő ipari és mezőgazdasá­gi szakmunkásképző intézet­ben és ruhaipari szakközép- iskolában. A helyszín meg­választása nem volt véletlen, hiszen itt, az oktatás újon­nan kialakuló fellegvárában kötött együttműködési szer­ződést a csurgód tanács és a városi jogú nagyközségi KlSZ-bizottság, hogy közösen segíthessék az ifjúság szo­cialista nevelését, mindin­kább bevonják a fiatalokat a közéleti munkába, bővítsék a szabadidő eltöltésének le­hetőségeit, mindjobban be­vonhassák a harmincon in­nenieket a település várossá fejlesztésébe, a gazdaságilag elmaradott térség arculatá­nak megváltoztatásába. A végrehajtó bizottság ülésén elhangzott, hogy a tanács számít a KlSZ-bizott- ság részvételére a hosszú és a rövid távú gazdaságpoliti­kai tervek előkészítésében, a feladatok végrehajtásában. A tanács egyebek között vál­lalta, hogy a fiatalok ará­nyának megfelelő képvisele­tet biztosít testületedben. Se­gíti a szakemberek letelepí­tését. A kiutalható lakások felét a harmincon aluliaknak adják át. Évente ötvenezer forintot biztosítanak az ifjú­ságpolitikai célok megvalósí­tására. Lehetőségeikhez ké­pest kedvezményes telkek juttatásával támogatják az ifjúság magánerős lakásépít­kezéseit. Szorgalmazzák, hogy a fiatal házasoknak és az egyedülállóknak korszerű kislakások épüljenek, melyek megvásárlása nem terheli meg túlságosan pénztárcáju­kat. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a hátrá­nyos helyzetűek és a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keinek tanulására, továbbta­nulására. A pedagógiai főis­kolán továbbtanulókat ösz­töndíjjal is segítik, ha azok vállalják, hogy a diploma megszerzése után visszatér­nek a településre. Az együttműködési szerző­désben az ifjúsági szervezet a térség igényeinek megfe­lelő pályairányítás segítését vállalta. A fiatalok részt vesznék a társadalmi mun­kákban, például a strand felújításában, ahol a tervek szerint egy szabadidőközpon­tot hoznak létre. A KISZ sa­játos eszközeivel — pályáza­tokkal, vetélkedőkkel, ver­senyekkel, társadalmi mun­kával — minden lehetőséget megragad, hogy hozzájárul­jon a település és a környék gazdagodásához, gyarapodá­sához. A tegnap jóváhagyott szer­ződést Gál Endre tanácsel­nök és Lőczi János KISZ- tiitkár írta alá. Tegnaptól újabb üzlettel gazdagodott Kaposvár. Bos- nyák János, a pécsi Zsolnay Porcelángyár igazgatója nyi­totta meg a vállalat márka­boltját a Május 1. utca 21. számú épületben. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az 1868-ban Zsolnay Vilmos ál­tal alapított vállalat tervei között már szerepelt a Pécs­hez közeli nagyobb városok­ban üzleték létrehozása. Kö­szönetét mondott a város ve­zetőségének a lehetőségért, valamint a segítségért az üzlet kaposvári elhelyezésé­ben. A polcokon igényes szervizek, vázáik, drága dísz­tárgyak, a félmillió forint ér­tékű árukészlet minden igényt kielégít. A húsz négyzetméter alap­területű üzlethelyiség és a 25 négyzetméteres raktár csak­nem egymillió forint költség­gel épült. A sétálóutcára né­ző hatalmas üvegkirakat bár­sonyán pompás vázák, dísz­tárgyak hívogatják a világ­hírű porcelán kedvelőit. A világon egyedülálló, páratlan szépségű, sárga alapmázas porcelán-fajansszal — mely­nek példányai a kaposvári boltban is megtel álhatók — Zsolnay Vilmos 1889-ben. el­nyerte a párizsi világkiállí­tás aranyérmét és az ország becsű letrendj ét. A Zsolnay Porcelángyár kaposvári márkaboltja — a pécsi és a harkányi után — a harmadik az országban. Az exkluzív porcelánüzlet megnyitása egy folyamait ré­sze. A sétálóutcái boltok fel­újításának, illetve új üzletek átadásának koncepciójáról kérdeztük Farkas Istvánt, Kaposvár általános tanácsel­nök-helyettesét. — A Május 1. utcában a csinosításra szoruló épületek felújítása szerves része a vá­ros rekonstrukciójának. A sétálóutcád új üzletek kiala­kításában elsődleges szem­pont, hogy a kereskedelmi profil odaillő legyen. Az er­ről készült tanulmány konk­rét javaslatokat tartalmaz. Megvalósítása azonban hosz- szú folyamat és jelentős anyagi befektetést igényel. Fizetőképes partnerokat ke­resünk megyén belül és a megyehatárainkon túlról is. Most .tárgyalunk éppen egy Aranypók üzlet létesítéséről. A végleges utcakép kialakí­tását kényszerű ideiglenes megoldások nehezítik. A Csibi áruház felújításakor — mely hamarosan megkezdő­dik — a különböző osztályo­kat a Május 1. utcában kell elhelyezni. A Csokonai köz szép környezetében már mű­ködik az új képcsarnok, ide költözött a MÁV menetjegy­iroda és hamarosan megnyí­lik a Piért boltja. Az átjáró épületben a Zsolnay porce- lánüzlet mellett egy illat­szer-ajándék bolt kapott he­lyet, a szemközti üzlethelyi­ség még gazdára vár. A Május 1. utca 27. számú épületének felújítása után a tervek szerint egy delikátesz jellegű bolt fog működni. Újabb butikot, vend églátó - egységet a sétálóutcába nem tervezünk, az iroda jellegű létesítményeket pedig szeret­nék elköltöztetni. T. R. AZ ORSZÁGBAN HARMADIKKÉNT solnay márkabolt Kaposváron

Next

/
Oldalképek
Tartalom