Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-29 / 255. szám

1986. október 29., szerda Somogyi Néplap 3 A KÁDERPOLITIKA HATALMI KÉRDÉS Vezetőképzés, demokratizmus Testületi döntés a vezetésről A megyei pártbizottság ha­tározata előírja: lehetővé kell tenni, hogy az eddigieknél több tehetséges fiatal kerül­jön a vezetésbe. S ez a meg­állapítás a korszerű, előrelá­tó politizálás egyik legszem­betűnőbb kifejezése. Hozzá­teszi a határozat azt a köve­telményt is, hogy a vezetői munka megítélésének egyik fontos mércéje az legyen, hogy miként gondoskodnak a fiatalok fejlődéséről, az utód­lásról. A jövő mellett azon­ban a jelenről sem feledkez­hetett meg a testület. Ezért kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a politikai, társa­dalmi feladatokhoz kell >ga- zítani a vezetők képzését és továbbképzését. CÉLIRÁNYOS FELKÉSZÜLÉS A káderképzésnek és -to­vábbképzésnek a vezetői te­vékenységre, a feladatokra való folyamatos és célirá­nyos felkészülésre kell össz­pontosítania — mondja ki a határozat. Új, korszerű isme­retekre van szükség; a poli­tikai, állami és szakmai kép­zettség összhangjára. Nagy figyelmet kell fordítani a közgazdasági, a társadalom- politikai, a számítástechnikai ismeretek gyarapítására, s a szakmai tudás bővítése mel­lett a felsőfokú állami és po­litikai képzettség, a nyelvta­nulás is nélkülözhetetlen. A ciklikusság megszüntetésére hívja föl a figyelmet a do­kumentum, s azt mondja ki, hogy minden vezető ak­kor és olyan ismeretanya­got sajátítson el, amikor és amire munkájának jó ellátá­sához okvetlenül szüksége van. Kiemelten foglalkozik a határozat a pártapparátus tagjainak, a megyei pártbi­zottság hatáskörébe tartozó vezetők képzésének és to­vábbképzésének feladatai­val, majd fölhívja a figyel­met arra, hogy a munkásfia­talok nevelése, képzése, a te­hetséges szakmunkások to­vábbtanulása nem nélkülöz­heti az állandó figyelmet és támogatást. Ezután tételesen felsorolja, hogy milyen be­osztású vezetők képzésére, továbbképzésére hol terem­tették meg a feltételeket, majd a kádermunka demok­ratizmusának fejlesztésére ad figyelemre méltó útmu­tatást, és rögzíti a követel­ményeket. DEMOKRATIZMUS ÉS NYILVÁNOSSÁG Jól tudjuk, nem is olyan régen még „tabu”, azaz „szi­gorúan bizalmas”, belső ügy volt a kádermunka. A mos­tani határozat — igazodva az élet, a fejlődés szabta kö­vetelményekhez — nagy te­ret szán arra, hogy a demok­ratizmus, a nyíltság és nyil­vánosság követelményét ír­ja elő e fontos politikai mun­kában. Alapkövetelmény a határozat szerint, hogy nö­vekedjék a vezetők egyéni és a testületek közösségi fele­lőssége. Ez utóbbi csak úgy valósulhat meg, ha a testü­letek tagjainak kellő idő és választási lehetőség áll ren­delkezésükre ahhoz, hogy egy-egy vezető megválasztá­sát vagy kinevezését meg­előzően mérlegelhessenek. Az eddiginél is nagyobb szerep és felelősség hárul ezután a jelölő bizottságokra. S a sze­mélyi előterjesztések csak az illetékes munkahelyi közös­ségek és pártszervezetek vé­leményének ismeretében ke­rülhetnek a testületek elé. A nyilvánosságot, az őszinte tá­jékoztatást ezután minden személyi döntés előtt bizto­sítani kell. S ezzel együtt szorgalmazza a határozat, hogy a párt tisztségviselői és a testületi tagok körében is gyakoribbá kell tenni a kettős jelölést. A dokumentum külön szól arról, hogy a káderpolitika eszközeivel elő kell segíteni a pályázati rendszer és a meg­határozott időre szóló veze­tői kinevezés elterjesztését, majd a vezetői munka meg­ítélésének követelményeire irányítja a figyelmet. MUNKA ÉS MAGATARTÁS A megyei pártbizottság ha­tározata újra és nyomatéko­san kimondja: a vezetők megítélésének alapja a mun­ka és a magatartás. S mert ez nem mindig és nem min­denütt van így — jóllehet nem új követelményt rögzí­tett a határozat —, ezért je­lentősége szinte fölmérhetet- len. Űj módszer érvényesül a minősítés rendszerében. Ezt is részletesen taglalja a ha­tározat, majd félreérthetetle­nül mondja ki: A pártszer­vek őrködjenek a káderpoli­tikai elvek betartása felett, és felelősen éljenek hatáskö­rükkel, A kádenmunkába.n az elvek egységes értelmezésére, a színvonal fejlesztésére, az irányítási rendszer korszerű­sítésére, az önállóság foko­zására kell törekedni. Érthető, hogy megkülön­böztetett figyelemre szólít föl a dokumentum akkor, ami­kor helytállásról, a vezetők magas fokú elméleti, politi­kai, mozgalmi és szakmai, műveltségbeli felkészítéséről beszél. Mindezt ugyanis egy­re kevésbé nélkülözheti a po­litika, a gazdaság, a kultúra. S ha már itt tartunk, el­mondhatjuk azt is: a tes­tület külön, és nélkülözhetet­len követelményként foglalt állást a káderpolitikai mun­ka rendszeres és elmélyült, előremutató ellenőrzésének feladatáról, hogy elkerüljük a buktatókat, s a lehető legjobban kiiktassuk a ma még .tapasztalható szubjekti­vizmust a kádermunkából. AZ ELVEK TISZTASÁGÁNAK ŐRZŐI Talán eddig is kiderült, hogy e fontos hatalmi kér­désben a párt megyei bizott­sága véletlenül sem mutoga­tott másokra: elsősorban ön­maga és apparátusa számára összegezte a káderpolitika követelményeit. Ezt határo­zottan — önkritikusan és kritikusan —, előrelátóan, fejlődő társadalmunk igé­nyeit alapul véve tette meg. Ugyanakkor kifejezésre jut­tatta : mindenképpen meg kell akadályozni a káderpo- litikai elveket és a külön­böző szervek önállóságát sértő döntéseket. Szándéka tehát az, hogy mindenütt és minden szinten határozottan lépjenek fel az elvtelenség, a szubjektivizmus, a hatalom­mal való visszaélés, a pro­tekcionizmus, az összefonó­dás és a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. A pártszervek — és minden­ki a saját munkaterületén — támogassák a szocialista ma­gatartást és munkastílust, az újat akaró, kezdeményező, kockázatot vállaló, rendet és fegyelmet követelő vezetőket. Pártszerveink és -szervezete­ink fokozzák a kritikai, ön­kritikái szellemet, s ne adja­nak teret az intrikának, a rágalomnak, a demagógiá­nak. Elvi alapon és határo­zottan védjék meg a tisztes­séges, becsületes vezetőket a túlzó általánosításoktól. 'Vé­gül kimondta a párttestület: az a követelmény, hogy az állami személyzeti munka mindenütt a vezetői tevé­kenység elválaszthatatlan ré­sze, állandó és kiemelt fel­adata legyen. S hogy e fontos dokumen­tumba rögzített követelmé­nyeket nem lehet „az égbe­kiáltók” szavának tekinteni, arra az is biztosíték, hogy a testület személy szerint és határidőkre elkötelezetten szabott feladatot, különböző személyek, intézmények, testületek számára. Tevé­kenységüket — á döntés szellemében — nyilvánvaló­an rendszeresen ellenőrzi majd. Tájékoztató somogyi szakembereknek Műszerbemutató a Technika Házában A budapesti Puskás Tiva­dar Műszer- és Gépipari Szövetkezet, valamint a NIVELCO Műszeripari Gaz­dasági Munlkalközösség szak­emberei közös rendezvényen mutatták be a legújabb fej­lesztésű műszereiket, beren­dezéseket a somogyi érdek­lődőknek tegnap Kaposvá­ron, a Technika Házában. Ezekről a már megvásá­rolható készülékekről tema­tikus előadások hangzottak el, majd a szövetkezet, illet­ve a munkaközösség munka­társai konzultációkon ismer­tették, a gyakorlatban mu­tatták be a régi és az új fel­használóknak a termékeket. Mint arról Kálmán András villamosmérnök, a NIVELCO kereskedelemért felelős kép­viselője tájékoztatott, So­mogyitól főként építőipari, húsipari, feldolgozó-ipari, műanyagipari, vízügyi és tervező cégeket — több mint félszáz vállalatot, intézményt —, ezek automatizálással foglalkozó szakembereit hív­ták meg a rendezvényre. Az ipari folyadékok, masszák és darabos anyagok szintméré­séről és szabályozásáról!, to­vábbá a hőfokmérésről és -szabályozásról, illetve az infravörös fotókapcsolóknak (fotocelláknak) az ipari auto­matizálásban, a munka- és vagyonvédelemben, és egyéb területeken való alkalmazá­sáról hallhattak a bemutató résztvevői, s megtekinthet­ték ezeknek a műszereknek a működését is. Különösen az utóbbi téma váltott ki nagy érdeklődést a szakem­berek körében. tJj építési technológiát honosított meg Nagyatádon a Kom­fort Ipari Szövetkezet. A Durisol, azaz a biobeton alkalma­zásával most készülnek az első lakások. A Tatabányán ké­szülő szabványnak megfelelő elemekből egy egész lakótele­pet építenek majd föl Igent várnak a családoktól Újra kezdik a szervezést Csaknem húszezer családot kerestek föl a tanácsi dolgo­zók és aktívák tavaly Ka­posváron a településfejleszté­si hozzájárulás ügyében. Az egyetértő szavazatok aránya csak 43 százalékot tett ki, ez pedig nem volt élég a beve­zetéshez. A városi tanács ép­pen ezért úgy döntött, hogy 1986- ban még ott sem veze­tik be a tehót, ahol a több­ség megszavazta. Most októ­ber utolsó hetétől január kö­zepéig újra megkezdődik a településfejlesztési hozzájá­rulás szervezése, ismét fölke­resik a családokat. Farkas Istvántól, a városi tanács általánős elnökhelyet­tesétől először az iránt ér­deklődtünk, mit jelent a ter­vek megvalósításában az 1987— 1990 között fizetendő tehó, ha megszavazzák. — Amikor a tanács elfo­gadta VII. ötéves térvárak­kor számolt a településfej­lesztési hozzájárulásból be­folyó összeggel. Éppen ezért, ha nem jön be a most szá­mított 20—25 millió forint, akkor valamilyen nagyobb fejlesztést ki kell hagynunk a tervből. Most az is fokozza a tehó szükségességét, hogy romlott a városi tanács anyagi helyzete, mert több millió forint nem folyt be a kasszába, ugyanakkor több­letköltségeink vannak. Azt gondolom, hogy mindenki előtt nyilvánvaló: a majdan befizetendő összeg a terve­zett fejlesztéseknek csak kis hányadát teszi ki. Ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak, egyéb anyagiakat is hozzá kell tenni, mégpedig a tehó többszörösét. Egyébként a lakosság támogatására mint politikai tőkére is szükségünk van. Ez ugyanis kifejezi, hogy a város vezetői és a lakos­ság között megvan az egy­ség a célok elérésében. — Mit változtatott a ta­nács az először meghirdetett programon ? — Több területen van mó­dosítás. Így a célokban, az összegben, a mentesítés köré­ben és a szervezésben. Meg­változott az arány: a bevéte­lek égy részéből nagyobb, összvárosi fejlesztések pénz­ügyi forrásait javasoljuk ki­egészíteni, olyanokét, mint a Centrum Áruház előkészítése a Budai Nagy Antal utcában, a Donner—Cser városrészek­be vezető új felüljáró építé­se és a közelében egy új buszpályaudvar előkészítése a Széchenyi tér és a Vár ut­ca térségében. A tehó na­gyobb részét kisehb, de fpntos feladatok megoldá­sára szeretnénk felhasznál­ni az egyes városrészekben. A felsorolás bővült, mégpe­dig reális célokkal. Arra nincs szükségünk, hogy bár­mit mézesmadzagként beír­junk. Persze minden utcában nem lehet célokat kitűzni. — Sók kaposvári kifogá- . solta azt az eredeti elképze­lést, hogy minden évberí száz forinttal emelkedne a tehó. — Ez is megváltozott, nem lesz százforintos növekedés. A megszavazás esetén mind a négy évben egyformán hat- száz-hatszáz forint lesz a tehó. Más a mentesítésre ja­vasoltak köre is. Nálunk nem a jogszabályban szereplő 2500, hanem a személyen­ként 3000 forintot meg nem haladó nyugdíj a mentesítés alapja. Ezenkívül mentesül­nek azok, akik ebben az öt­éves tervben 25 ezer forint vagy ezt meghaladó összegű társulási hozzájárulást fizet­nek, például a gáz beveze­tésére. Egyedi esetekben az egészségi állapot, a szociális helyzet és egyéb ok miatt is adható mentesítés. — Elég sok hiba csúszott az első szervezésbe. Hogyan hasznosítja a tanács ezeket a tapasztalatokat? — Megfelelő, felelősségtel­jes emberek végzik majd a szervező munkát, olyanok, akik vitatkoznak is az ügy érdekében. Volt már egy na­gyobb előkészítő értekezlet, ilyen eligazítást a városré­szekben és a körzetekben is szervezünk. A meggyőzést a lakógyűlések, a városrészi fórumok is elősegíthetik. Sze­rintünk sokat használt, hogy párttaggyűléseken és egyéb fórumokon is szó esett a ka­posvári fejlesztésekről. Most több időt hagyunk a szerve­zésre, a tervek szerint janu­ár közepén fejezzük be. Négy körzetbe nem mennek a szervezők, mert ott a csa­ládok többsége megszavazta már. Ezek a következők: a Kinizsi lakótelep, a szentja- kabi, a töröcskei rész, a ka- posfüredi városrész. Azt re­méljük, hogy most az igen lesz a több' a településfej­lesztési hozzájárulásra a megyeszékhely fejlődése ér­dekében. L. G. Hemzetközi postai szakszervezeti tanácskozás Kedden, a Postás Művelő­dési Központban megkezdő­dött hét európai szocialista ország postás szákszervezetei elnökeinek, illetve főtitkárai­nak kétnapos értekezlete. A tanácskozás első napján megvitatták a szakszerveze­tek termelést és szolgáltatást segítő munkájának speciális vonósait az egyes országok­ban. tárgyalták továbbá a szakszervezeti munkahelyi demokrácia helyzetéről, a soron következő tennivalók­ról. Szerdán a résztvevők elő­készítik a nemzetközi szövet­ség soron következő kong­resszusának munkadokumen­tumát, továbbá arról tár­gyalnak, hogy mit tehetnek a szakszervezetek a béke ér­dekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom