Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-27 / 253. szám
2 Somogyi Néplap 1986. október 27., hétfő KÉT DOKUMENTUMOT FOGADTAK EL Befejeződött a Palme- tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) vezeti stratégiai védelmi kezdeményezés programját. Az SDI és az európai rakétatelepítések nyomán megromlott szovjet—amerikai kapcsolatok történetében Reagan elnök és Mihail Gorbacsov főtitkár tavalyi genfi találkozója nyitott újabb reményt- keltő szakaszt; e folyamatba illeszkedett a reykjavíki csúcstalálkozó is. A dokumentum utal arra, hogy az erőfeszítések eredményeként — a Palme-bi- zottságnak a közös, kölcsönös biztonságról vallott felfogásával összhangban — számos területen sikerült előbbre jutni a különböző tárgyalásokon, ám konkrét leszerelési egyezmények még nem születtek. A Palme-bizottság ajánlásait magában foglaló munkaokmány sajnálattal állapítja meg, hogy nem sikerült végleges megállapodást elérni Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjavíki csúcstalálkozóján. A bizottság ezért felszólítja az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy folytassa a Reykjavík- ban megkezdett folyamatot, sokszorozza meg erőfeszítéseit a megállapodás elérésére. A megegyezés fő akadálya volt — mutat rá a dokumentum — az amerikai hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) és a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról érvényben lévő ABM- szerződés értelmezése. A bizottság kívánatosnak tartja, hogy a nagyhatalmak erősítsék meg ezt a szerződést és tisztázzák, hogy hol van a választóvonal az ABM-rend- szerekkel végzendő kutatómunka engedélyezése, illetve a kipróbálás és fejlesztés tilalma között. Ezért helyes volna, ‘ha az Egyesült Államok megjelölné: milyen kutatásokat, kísérleteket és fejlesztést tervez az elkövetkező tíz esztendőben, a Szovjetunió pedig megjelölné, hogy e tevékenységek közül melyeket tekintene a szerződés / megszegésének. Ugyanez érvényes volna a Szovjetunióra is. A szerződés megerősítését szolgálná, ha mindkét fél vállalná: tíz éven belül nem él a felmondás jogával. A Palme-bizottság sürgeti, hogy hadászati védelmi rendszerek, a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés egész témakörét a lehető, legmagasabb szinten tárgyalják meg, mert ha megvan a megállapodás elérésére a politikai akarat, akkor nem lehet akadálya a technikai megoldásnak. A dokumentum állást foglal amellett, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok mielőbb véglegesen állapodjék meg a hadászati nukleáris robbanótöltetek és hordozóeszközök öt esztendőn belüli 50 százalékos csökkentésében. Reykjavíkban csaknem teljes egyezséget sikerült elérni a közepes hatótávolságú rakéták kivonásáról. Az ilyen fegyvereket — amelyek Európában állomásoznak, vagy képesek elérni Európát — meg kell semmisíteni — szögezi le a bizottság ajánlása. A Szovjetunió ázsiai és az Egyesült Államok területén 100—100 robbanótöltetre korlátoznák az ilyen típusú rakéták számát. Elejét vénné a megállapodás megkerülésének, ha befagyasztanák a rö- videbb hatótávolságú rakéták telepítését, mielőbb tárgyalásokat kezdenének csökkentésükről és esetleges felszámolásukról, A bizottság azt ajánlja, hogy a két nagyhatalom aláírásra kész formában rögzítse minél előbb ezt a megállapodást. A Palme-bizottság megerősítette azt a véleményét, hogy meg kell állapodni valamennyi nukleáris kísérlet azonnali megtiltásában. Az átfogó tilalomról tartandó tárgyalások keretében elképzelhető egy átmeneti megoldás is, például az, hogy az ilyen kísérletek felső szintjét egy kilotonnában határoznák meg. Nem ért egyet a bizottság azzal az elképzeléssel, hogy'a Vasárnap esti kommentárunk Kétes „szolidaritás" A megfigyelők szerint az Egyesült Államok már régóta várt az alkalomra. Most, hogy Nagy-Britannia megtette azt a szívességet, hogy ürügyet szolgáltasson, Washingtonban egy pillanatig sem haboztak: visszahívták az ország szíriai nagykövetét. A hivatalos bejelentés szerint nem időleges, átmeneti intézkedésről van szó, hanem tartós szankcióról. Az Egyesült Államok a fehér házi szóvivők szerint így próbálja kifejezni a Thatcher-kor- mánnyal vállalt „szolidaritását”. Nagy-Britannia azért szakította meg diplomáciai kapcsolatait Szíriával, mert állítólag annak követsége részt vett egy Londonból Tel- Avivba tartó repülőgép ellen tervezett merénylet előkészítésében. Bár a szír nagykövet tagadta az ellene felhozott vádakat, a brit kormány az ítélethirdetés után azonnal meghozta döntését. Az tény, hogy a jordániai férfi, aki a gépre felszálló ír menyasszonya poggyászába csempészte a pokolgépet, bejáratos volt a szíriai követségre, ám a diplomaták állítása szerint semmi okuk sem volt feltételezni, hogy a több éve Angliában élő újságíró terrorista akcióra készült. A Fehér Ház már korábban is a terrorizmust támogató országok listájára vezette Szíriát, noha erre a nyilvánosságra került bizonyítékok eddig semmiféle alapot nem szolgáltattak. Washington nyilvánvalóan nyomást szeretne gyakorolni a Közel-Keleten kulcsszerepet játszó országra, hiszen jelenleg Damaszkusz a térségben a legnagyobb akadály az amerikai tervek útjában. A nyílt fellépésre azért kellett várni, mert Szíria sokat tehet a Libanonban foglyul ejtett amerikai állampolgárok kiszabadítása érdekében, és Washington nem packázhatta el a befolyásos szír politikusok jóindulatát. Másrészt a palesztin mozgalmon belül dúló válságban elfoglalt szír pozíciók is kedveztek az amerikai elképzeléseknek. Most viszont ha lassan is, de kezd kibontakozni a palesztin egység helyreállítására irányuló mozgalom, s úgy tűnik, Washington elérkezettnek látja az időt a politika-váltásra. Megfigyelők még a tavasz- szal Líbia ellen végrehajtott amerikai légitámadás után figyelmeztettek egy esetleges Szíria-ellenes akció lehetőségére is — esetleg Izrael aktív közreműködésével. Ugyan* akkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Szíria a Szovjetunió legjelentősebb közel-keleti partnere éí kapcsolatukat számos katonai szerződés is erősíti. Az elsietett londoni döntés és az azt követő gyors washingtoni reakció nyilvánvalóan tovább növeli a feszültséget az amúgy is forrongó térségben. A kibontakozás lehetőségei tehát tovább szűkültek. Hogy mindez hová vezet, azt senki sem tudhatja, s azoknak is csak sejtéseik lehetnek, akik most olyan „bátran” léptek a veszélyes ösvényre. H. G. bizottság lézerfegyverhez az űrben végzett nukleáris robbantás szolgáljon energiaforrásként. Ezt a lehetőséget ki kell zárni. Az ajánlások külön kitérnek a hagyományos fegyverzet csökkentéséről 13 éve tartó tárgyalásokra is. Arra kell törekedni — mutat rá az okmány —, hogy az Uraitól az Atlanti-óceánig terjedő térségben a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg a katonai stabilitás. A bizottság eredményesnek minősítette a bizalomépítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferencia munkáját, viszont elégtelen a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások eddigi menetével. Haladéktalanul konkrét tárgyalási eredményekre kell jutni. Nem elegendő a meny- nyiségi korlátozás, figyelembe kell venni a hagyományos katonai egyensúly minőségi vonatkozásait is. Ezért új tárgyalófórumot kellene létrehozni — javasolta a Palme-bizottság —, és ennek napirendjén szerepelne a hagyományos erők nagyarányú csökkentése, az egyensúly megszilárdítása, a rövid hatótávolságú harcászati nukleáris fegyverek számának korlátozása, és megannyi bizalomerősítő intézkedés, beleértve a nukleáris fegyverektől és a vegyifegyverektől mentes övezetek megteremtését. HÍREK A VILÁGBÓL Salvador - földrengés Jósé Napóleon Duarte sal- vadori államfő szombaton bejelentette, hogy kormánya a jövő év elejéig elhalaszt- jai a mostani pénzügyi évre tervezett „háborús adó” kivetését) Duarte a döntést azzal indokolta, hogy az ország erőforrásait most elsősorban az október 10-i földrengés ókozta károk helyre- állítására kell fordítani. Brit botrány Magánéleti botránya • miatt lemondott a brit konzervatív párt alelnöke, Jeffrey Archey. A bulvárlapok által szellőztetett ügy — Archer állítólagos kapcsolata egy prostituálttal — nem bizonyosodott be, de a politikus bejelentette lemondását, hogy a kormányon levő párt választási kilátásait semmiképp se árnyékolja be. Három éve a toryk elnöke, Cecil Parkinson hasonló botrány miatt kényszerült távozni a politikai színpadról. Maputóban felravatalozták Samora Machet, a repülőszerencsétlenség áldozatává lett mozambiki államfő holttestét. Az ismert politikust kedden temetik. Baszkföldi merényletek Cenzález maffiának nevezte A spanyolországi baszkföldön szombaton merénylet ál- doizata lett a körzet katonai parancsnoka. Szélsőséges erők ezen kívül öt pokolgépes merényletet hajtottak végre még a nap folyamán. A támadások alig öt héttel azelőtt történtek, hoigy baszkföldön idő előtti választások lesznek.. Rafael Garrido tábornok, katonai kormányzó, a felesége és 16 éves fia meghalt a szombaton San Sebastian- ban végrehajtott pokolgépes merényletben. Az akciónak kilenc sebesült áldozata is van, köztük egy kétéves kisgyermek életveszélyes állapotban. Kora délután Vitorlában két áruházban történt robbanás — itt négy sebesülés történt. Ezután baszkföld három kisebb tele- pélésén francia érdekeltségű gépkocs ívállalatok épületében voltak robbanások. A terrorhüllám feltehetően az ETA szélsőséges szervezet tagjainak akclósorozata — vélik a madridi hatóságok. A spanyol fővárosban Jósé Barrionuevo belügyminiszter vezetésével rendkívüli értekezletet tartották a bűnüldöző szervek képviselői. Várhatóan újabb terroristaellenes intézkedéseket jelen, tenek be, jóllehet Madridban hetek óta rendkívüli biztonsági készültség van. A hadügyminiszter, Narcis Serra San Sebasitianba érkezett, hogy a kormány nevében részvétét nyilvánítsa az elhunytak hozzátartozóinak. Felipe Gonzalez miniszter- elnök aki Portugáliában Anibal Cavaco Silva kormányfővel kétoldalú találkozón vesz részt, televíziós nyilatkozatában kegyetlen maffiának nevezte azt a terrorista csoportot, amelynek tagjai a minap egy kegyelemben részesült társukat, szombaton pedig agy tábornokot és hozzátartozóit ölték meg. A miniszterelnök szavaiból kitűnt, hogy Madrid továbbra sem hajlandó tárgyalásokra a terrorista ban- ■ d'iltákkail. Megfigyelők szerint a magas rangú katonatiszt meggyilkolása öt héttel a baszk- földi választások előtt kifejezetten politikai indíttatású akció volt. Az ETA célpontja főképpen katonák és rendőrök, mi vél a szakadár szervezet szerint a hatalmat nem a kormány, hanem a fegyveres erők gyakorolják. További célja a támadásnak a hadsereg radikális rétegeinek a kormányzattól való szembefordítása, akár puccs- ra való ösztökélése. A jelek szerint olyan erőik állnak a merényletek mögött, amelyek nem érdekelitek egy egyenletesen fejlődő demokratikus Spanyolország létezésében. Helmut Schmidt az HDK-ban Az európai és a világbé- ke két fontos eleméről: a párbeszédről és a türelemről beszélt vasárnap Pötsdamban Helmut Schmidt, az NSZK volt szövetségi kancellárja. Schmidtet az evangéldkus-lu- terános egyház potsdami körzetének főszuperintendense, Günter Bransch hívta meg. Offenburgban, a nyugatnémet szociáldemokrata párt rendkívüli kongresszusán Willy Brandt pártelnök (balra) és Johannes Rau, az SPD kancellárjelöltje. A munkanélküliség nem csökken Angliában Semmi remény sincs arra, hogy ebben az évtizedben számottevően javul a foglalkoztatási helyzet, a munka- nélküliek száma az 1990-es években is hárommillió fölött marad Nagy-Britanniá- ban — állapította meg az angol ipari és kereskedelmi minisztérium jelentése. Ez az előrejelzés szöges ellentétben áll a foglalkoztatási miniszter legutóbbi derűlátó helyzetértékelésével. Lord Young az akkor nyilvánosságra került szeptember havi adatokat kommentálta, amelyek szerint lelassult a munka- nélküliség növekedése. A statisztikusok ugyanis azt mutatták ki, hogy az ilyenkor szokásos 100 ezer helyett „csupán” 52 ezerrel emelkedett a munkanélküliek száma — 3 millió 332 ezerre. Habár ez a statisztikailag lekerekített adat is több, mint 70 ezerrel haladja meg a tavaly szeptemberi számot. Lord Young kifejtette: „Az 1979 augusztusa óta mért legjelentősebb csökkenés bátorítás lehet mindenki számára. A kormány foglalkoztatási programjai a jövőben még több hosszú ideje munkanélküli segélyen élőt vezetnek vissza a foglalkoztatottak táborába”. Ám a Financial Times megjegyezte, hogy az ipari és kereskedelmi minisztérium nem titkos, de publikálásra sem szánt jelentésének nyilvánosságra kerülése meglehetősen kellemetlen a kormány számára. A Thatcher- kabinet és a tory párt ugyanis ismételten azt sugalmazta az utóbbi hetekben, hogy a „foglalkoztatási helyzet fordulóponthoz közeledik”, a munkanélküliség jelentős csökkenése várható. A keddi lapokban ismertetett 17 kötetes felmérés nyáron készült annak a pénzügyi segélykérelemnek az alátámasztására, amelyet a brit kormány a közös piaci „európai regionális fejlesztési alaphoz” nyújtott be. Tartalmát Gordon Brown képviselő, a munkáspárt brit regionális ügyekben illetékes szóvivője tárta fel. A dokumentumból kiderül, hogy a konzervatív kormányzat a szükséges beruházások elmulasztásával, illetve anyagi eszközök elvonásával felgyorsította a hanyatló iparvidékek infrastruktúrájának leromlását. Ily módon nincs mire építeni a remélt gazdasági növekedést, a magánberuházók is elmenekülnek ezekből a körzetekből. Következésképpen tovább emelkedik a munkanélküliek száma. A felmérés megemlíti például, hogy Észak-Angliá- ban egyetlen meghirdetett munlkalhelyre jelenleg 500 munkanélküli jut, s ez a szám csak emelkedni fog az évtized végéig. „A jelentés úgy hangzik, mint a bukott monetaristák titkos gyónása” — jelentette ki Gordon Brown, aki ezen a héten az alsóházban kérdést készül intézni a kormányhoz az üggyel kapcsolatban. * * * Két társadalmi szervezet — a „Kisjövedelműek Egyesülete” és a „Gyermeknyomor Ellen Küzdő Akciócsoport” — nemrég nyilvánosságra hozott jelentése szerint jelenleg Nagy-Britannia lakosságának egyharmada, több mint 16 millió férfi, nő és gyermek él a hivatalos nyomorszint alatt, vagy annak a határán. Ez azt jelenti, hogy 1979 óta a nyomorszint alatt élők aránya 47 százalékkal, a még „tisztesnek” sem nevezhető szegénységben élőké pedig 40 százalékkal emelkedett. A jelentés az elnyomorodás fokozódását a munkanélküliség növekedésével hozza összefüggésbe. Felmérésük szerint a munkanélküliség a 3 millió 332 ezer megélhetés nélkül maradt dolgozó családtagjait is számítva összesen 16 millió 380 ezer embert taszít nyomorba. Köves Tibor
