Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-24 / 251. szám
1986. október 24., péntek Somogyi Néplap 3 Tanácskozik az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) automatikusan érvényesülnek, és nem lesz szükség időnkénti korrekciókra. Az elvek megvalósulásáért sok és következetes lépést kell tennünk. Külön-külön is sok a teendőnk — így együtt pedig megkülönböztetett a felelősségünk. Megítélésem szerint kívánatos lenne, hogy csökkenjen a nagyon fiatalon, kellő ismeret és önismeret hiányában kötött házasságok száma. Rendelkezésünkre állnak már azok a korszerű pszichológiai, pedagógiai, orvosi, szociológiai és tömegkommunikációs ismeretek, amelyeknek a tudatos fel- használásával a megelőzés, a felkészítés területén eredményeket érhetünk el. A fiatalok boldog családi életre vágynak. Meg kell hát teremtenünk annak a feltételét, hogy iskolát ✓ végzetten, biológiailag éretten, egészségesen, családi ismeretekben jártasán, megfontoltan válasszák meg a társukat. Ugyanezek a tényezők járulhatnak hozzá elsősorban ahhoz, hogy a fiatal párok a gyermeküket is felelősen, a családi élet feltételeit megteremtve vállalják. Ugyanakkor nekünk is mindent meg kell tennünk, hogy a család- alapítás körülményei ne nehezedjenek. Érdemes elgondolkodnunk majd azon, feltétlen szükség van-e munka-' viszonyra a szülést megelőző időben az anyasági támogaGáspár Sándor, Németh Károly, Kádár János és Lázár György az ülésteremben. tások folyósításához, és milyen mértékben. Azon kell dolgoznunk — a kormány által tegnap elfogadott, a lakásellátás, -gazdálkodás társadalmi-gazdasági programja alapján —, hogy a ma még gyermektelen, ám a gyermek vállalását tudatosan tervező fiatal házasok mielőbb önálló otthonban kezdhessék meg családi életüket. Legalább ilyen fontos, hogy megoldást találjunk az első gyermek megszületésével járó terhek, az anyagi gondok, de még inkább az egyenlőtlen anyai-női megterhelés csökkentésére. Az ugyanis a tapasztalat, hogy az első gyermek születése után jelentkező életmód változás riasztja vissza leginkább a házaspárokat a második gyermek vállalásától, de érzelmi-anyagi konfliktusok, sok esetben a válás kialakulásához is ez vezet. A lakás és az anyagi támogatás mellett természetesen igénybe vehető szolgáltatásokra, családi segítségre, rugalmas foglalkoztatájra, egészségügyi, jogi, pszichológiai tanácsadók kiépítésére van szükség a hasonló sorsú családok, közösségek szolidáris segítsége mellett. Foglalkoznunk - kell azzal, miként lehetne megfelelő módon, társadalmilag hasznos tevékenységként elismerni a gyermeknevelést; legalább a nyugdíj szempontjából oly fontos szolgálati idő számításánál figyelembe venni az otthon töltött éveket. A következő években fokoNyílt nap az állattenyésztési karon SlkMM bemutatkozás Hogy évek óta eredményes oktató-kutató tevékenység folyik Kaposvár felsőfokú agrároktatási intézményében, a nemrég még mezőgazdasági főiskolakánt ismert, s jó hírét ma a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karaként öregbítő iskolában, nem szorul bizonygatásra. A magas színvonalú képzés, a kutatási eredmények országos elismerést váltottak ki — ezt tanúsítják azok, akik itt végeztek, s igazolhatják a gazdaságok, ahol a fiatal szakemberek elindultak pályájukon. Miként születnek ezek az eredmények: mit nyújtott hallgatóinak és a mezőgazdasági üzemeknek a főiskola, s mit ^d most a KAE állattenyésztési kara — ennek érzékeltetésére rendezett nyílt napot tegnap Kaposváron az egyetem állattenyésztési kara, a MAE Somogy Megyei Szervezete és a Somogy Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya. — A program szervezőit az a cél vezette, hogy az intézmény oktatói, kutatói megismertessék a termelésben dolgozókat, az irányításban és a szervezésben közreműködőket az állattenyésztési karon folyó oktató, kutató, termelésfejlesztési tevékenységgel, azzal, hogy az oktatóbázison, a kísérleti helyeken milyen eszközök állnak az oktatók, a kutatók és a hallgatók rendelkezésére — mondta megnyitójában dr. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese. — A véleménycsere, a bemutatkozás elősegíti, hogy a tanítás, a kísérletezés közelebb kerüljön a mindennapi termelőmunkához, a hétköznapok gyakorlatához. A somogyi mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, felelős beosztású szakirányítói zsúfolásig megtöltötték a termet, ahol egymást követték az előadások. Ott volt a hallgatók sorában dr. Győri József, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője és Tapsonyi János, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. Dr. Széles Gyula oktatási, dr. Steflef József kutatási és dr. Tamás Károly termelésfejlesztési főigazgató-helyettes bemutatta az intézmény fő tevékenységeit, majd az öt intézet igazgatója, illetve az intézetek osztályvezetői vázolták azt a kört, melyre működésük kiterjed. A hallgatók a rövid tájékoztatókból több mindenről hallottak, ami közvetlenül vagy közvetve hasznosítható a gazdaságokban, s nem is csupán a szűkén vett állat- tenyésztési ágazaton belül, hanem azon kívül is. Az intézmény — például — alaposan „berendezkedett” a nyelvi képzésre, arra, hogy a Kaposváron diplomát szerző agrárértelmiség idegen- nyelv-ismerettel gazdagodva kezdje a pályát — ezt indo-\ kolja az intézmény és a termelőüzemek egyre szélesedő nemzetközi kapcsolata. A számítástechnikai szolgáltató egység ingyen kínálja információit, szaktanácsait; a kutatásfejlesztési műszaki csoport pedig az objektív, a megbízható mérés segédeszközeit ajánlja az állattenyésztőknek. Az állattenyésztési nyílt nap résztvevői dr. Babinsz- ky Mihály főiskolai tanártól hallhattak a gyepre alapozott tejtermelés bőszénfai eredményeiről. A Kaposvári Állami Tangazdaság kerületében, az ottani legeltetéses tehenészetben annak idején még a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola kezdte 1981- ben a kísérletet — együttműködve a tangazdasággal —, s ennek a rendszernek nyomán az egy tehénre jutó terjtermelés az akkori 3202 kilóról tavaly már csaknem 5400 kilóra nőtt, és az idén tovább emelkedik. Méltán bízhatnak a legeltetéses tehenészeti rendszer országos elterjedésében. Az előadásokat követően a házigazdák intézménylátogatásra hívták a vendégeket: megtekintették a kísérleti bázisokat. A résztvevők a gyakorlatban nézték meg mindazokat a kutatási-kísérleti helyeket és munkafolyamatokat, melyekről az intézetekről és az egyes osztályokról szóló ismertetőkben hallottak. A tegnapi rendezvény sikere arra ösztönözheti a szervezőket, hogy az első nyílt napot a következő években újabbak kövessék. H. F. zatosan át kell tekinteni a társadalombiztosítási jogszabályokat, s azokat a családok érdekére tekintettel kell módosítani. Ennek során lehet a betegápolásra, az idős családtag gondozására fordított idő társadalmi hasznosságának elismeréséről is dönteni. A preventív családpolitikának a már említettekkel egyenrangú kérdésének tekintem, hogy a társadalmi szervezetek, a kisebb közösségek, a tanácsok, a lakóközösségek, a munkahelyek miként tanulnak meg családban is gondolkodni — a családért is tenni. — A törvény igazán csak abban az esetben fogja betölteni a rendeltetését, ha valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy szülőként- nagyszülőként, idősekről gondoskodó felnőttként, szomszédként és munkatársként, vezetőként és társadalmi munkásként is sok-sok feladatunk van, amelyek ellátása alól senki sem mentesíthet bennünket, de amelyeknek az elvégzése közös bol- dogulásunk-boldogságunk alapját teremti meg — mondotta végezetül Csehák Judit. Vörösné Csuka Mária (Komárom megye) felhívta a figyelmet, hogy célszerű lenne a házasságkötés eíőtti kötelező várakozási időt 30 napról legalább három hónapra növelni, mert ez elejét venné az elhamarkodott döntéseknek. Koltay Nándorné (Veszprém megye) elmondta, hogy nagyon sokan várják az új családjogi törvénytől az örökbefogadás eddigi nehézkes eljárásának egyszerűsítését. Dr. Papp Elemér (Zala megye) hangsúlyozta: a mai magyar társadalomnak lényegesen magasabbra kell emelnie az anyaság ragját. Berg Lászlóné . (Hajdú-Bi- har megye) elmondta, az életszínvonal megőrzésében, emelésében megnőtt a személyes erőfeszítések jelentősége, így kevesebb idő jut az egymással való törődésre. Duschek Lajosné (országos lista), a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke megerősítette azokat a korábbam — más-más megfogalmazásban — elhangzott képviselői véleményeket, hogy a családi összetartás, a türelem, a Áz ENSZ napján Mostanában kevesebbet hallunk róla. pedig változatlanul dolgozik ez a széles, gyakorlatilag az egész világot átfogó fórum, az ENSZ. Többen és többször kétségbe vonták létjogosultságát, legalábbis jelentőségét — főleg Nyugaton —, amióta a szocialista országok és a harmadik világbeliek többségbe kerültek az Egyesült Nemzetek Szervezetében, Ugyanakkor végső soron mindenki tudja, hogy szükség vain rá. Székháza, a New York-i palota az egyetlen hely, ahol a földkerekség népeinek képviselői rendszeresen összejönnek, amely terepet nyújt a legkülönbözőbb megbeszélésekre, eszmecserékre, megállapodásokra. Nem véletlenül olvashatjuk vissza-visszaté- rően az újságokban jelentős politikusokról ezt a mondatot: ,,Ba máskor nem, hát szeptemberben az ENSZ-közgyűlés ülésszakának megnyitóján biztosan találkoznak ...” Közvetlenül a háború után, 1945. október 24-én hagyták jóvá az ENSZ alkotmányát, s erről a napról minden esztendőben megemlékezünk. Két fő okból. Az egyik annak megünneplése, hogy a II'. világháború elmúltával az emberiség valóban új és békés korszakra vágyott, amelyből az erőszakot kiszeretet, az önzetlenség örökérvényű emberi értékek. Ezután nőpolitikái kérdésekkel foglalkozott. Mint mondotta: a nőmunkát csak a társadalmi munka egészébe ágyazva, és mindenekelőtt az anyasággal, meg a családi feladatok elvégzésével együtt lehet jól csinálni. Bozsó Lajosné (Budapest) arról szólt, hogy a család kiemelkedő társadalmi szerepe indokolta volna: a törvény újraszabályozásának javaslatát bocsássák széles körű társadalmi vitára. Dr. Horváth Miklós (Fejér megye) a szociális támogatás, a hitelpolitika eszközeire támaszkodva tovább kell bővíteni a már meglévő feltételrendszert, lehetővé téve ezzel, hogy a fiatal házasok belátható időn belül lakáshoz jussanak. Mayer Bertalan (Vas megye) a törvényjavaslat kapcsán a színvonalas, a jogpolitikai célkitűzéseket jól értő és megvalósítani tudó jog- alkalmazás feltételeinek javítását szorgalmazta. Tóth Istvánná (Bács-Kis- kun megye) javasolta, ha a szülő a családon belül megoldja fogyatékos gyermeke nevelését — s ezzel lemond az intézeti elhelyezésről —, válhasson „bedolgozójává” az egészségügyi vagy oktatási intézményeknek, kapjon járadékot, és ismerjék el munkában töltött időnek. Németh Kálmán (Győr- Sopron megye) megállapította: az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a megelőző intézkedések nyomán megállíthatók, sőt megfordíthatok a káros folyamatok, s így már széthullni készülő családok is megmenthetők. Király Zoltán (Csongrád megye) a többi között annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezet jól átgondolt dokumentum ugyan, de a téma komplex kezelése, a társadalmi gondok megoldása, a szociálpolitikai szempontok figyelembevétele nélkül aligha képzelhető el a módosított törvény hatékonysága. Ezután Sarlós István — több hozzászóló nem lévén — a napirendi pont vitáját berekesztette. Ezzel az őszi ülésszak első napja — amelyen Sarlós István, Cserven- ka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. zárják, és a tárgyalások veszik át az uralkodó szerepet. A másik ok nagyon is mai: sok akkori remény mostanáig sem vált valóra, sőt új és veszélyes problémák keletkeztek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete olyan jórummá lett, ahol — éppen az 1945-ös hagyomány szellemében — megoldásokat lehet keresni. Két példa. A most folyó 1986-os esztendőt az ENSZ a béke évének nyilvánította, s ha többet nem is ér el, de emlékezteti és figyelmezteti a világot a parancsoló kötelezettségre? el kell kerülni a háborút. Ennek a törekvésnek az elősegítésére terjesztette a közgyűlés elé nemrég a magyar küldöttség a szocialista országok javaslatát: indítson a szervezet tanácskozásokat az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozására. Száznál több javaslat, téma fekszik esztendőnként az ENSZ közgyűlése és a bizottságok előtt. S ha netán az itt folyó viták, tanácskozások eredményei nem olyanok, mint amilyeneket szeretnénk, ne felejtsük el: az ENSZ nem lehet jobb, mint az a csaknem 160 ország, amely őt alkotja. Az ENSZ mindenkori világunk valóságát tükrözi. T. I.
