Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-22 / 249. szám
4 Somogyi Néplap 1986. október 22., szerda A menetirányító éjszakája A „nyári lak” — aihoigy a dolgozók nevezik — kívül esik a Kaiposi Volán központi teliepének kerítésén. Az üvegfalon túl egyetlen lámpa égett, megvilágította a bent ülő arcát. Csend ereszkedett az udtvarra, melyet egy éppen Ibeélló autóbusz szakított meg néhány másodpercre. Délután fél hét lehetett. A dolgozók' jó része hazament, a vállalat vezetői is pihenni indultak. Az éjszakás fő- diszpécser, Ander Jenő fél órája vette át a szolgálatot. Magára maradt a több száz kocsival és a felelősséggel. A diszpécserszoba félhomályában halkan szólt a rádió. — A munkaköri leírásunkban van, hogy figyeljük a híradásokat. Szerencsére néhány éve nem volt árvíz, sem katasztrófa; ezekről mi is a rádióból hallunk. Ander Jenőn farmerdzseki, de nemcsak öltözködésében fiatalos. Mindössze néhány ősz hajszála sejteti a munkában eltöltött majd húsz évet. — Nagyatádon is dolgoztam, majd a budapesti tiszti tanfolyam után kerültem ide a központba. Mozgalmas életbe, csöppentem. Állandóan úton lévő emberekkel foglalkozom, a gépkocsivezetők gyakran megkeresnek. Hiába ülök egy helyben, annyi mindent hallok a különböző utakról, mintha magam is megtettem volna azokat. Az asztalon levő három különböző színű telefon csendben pihen. Napközben főként a vámosi csörömpöl, de a közvetlen vasúti vonal és a belső telefon is épp eleget van szolgálatban. A százötvenöt közép- és nagykapacitású teherkocsi mozgását kísérik figyelem- mel a fő-menetirányítók. A távolsági fuvarozásban vesznek részt ezek a gépek, itthon és külföldön. A diszpécser legfontosabb feladata, hogy megszervezze a gépkocsik teljes kihasználtságát. — Melyik a legfárasztóbb időszak? — Hajnalban három óra körül nehezedik több kilónyi súly a szempillámra. Kávét nem iszom. Ha jön valami, amit el kell intéznem, máris elmúlik a fáradtság. Nem könnyű tizenkét órát ledolgozni. Kaposvár, Somogy és Európa térképe a falon. Néhány „kitaposott” útvonal be is van jelölve rajta. Az utazni vágyó ember sóvárogva nézi az idegen tájakat. — Nem irigylem azokat, akik egymaguk elindulnak több ezer kilométerre. Nem mindig számíthatnak a kollégák segítségére. A városokból, ahol átmennek, szinte semmit sem látnak. A „gyerekektől” szoktam hallani, hogy nem minden úgy van, ahogy Moldova leírta... Búcsúzásunk előtt meghallgatok; egy—két történetet, jót derülünk a sofőrök kalandjain. Az utcán csípős hideg fogad. A „nyári lak” hamar belevész a sötétbe. Faragó László Valami bűzlik a Szondi utcában Október 14-én telefonált szerkesztőségünkbe Balogh István a kaposvári Szondi utca 10-ből, hogy a munkahelyük előtti fogadószinten másfél-két hete áll a szennyvíz. Megkeresték a tanács, a Köjál és az IKV illetékeseit is, de segítséget nem kaptak. A SÁÉV titkárságvezetőjéhez fordultunk segítségért. Várhelyi Péter, a szavatossági építésvezetőség dolgozója szakemberekkel megtekintette a helyszínt és megállapította, hogy az iroda melletti ^helyiségben történt dugulás miatt árasztotta el szennyvíz a környéket. Oka a háztartási és egyéb hulladék a vezetékben. A munkát másnap, október 16-án tudták elkezdeni. Véleményük szerint a helytelen üzemeltetésből adódó hibát az IKV-nak kellett volna elhárítania. Panaszosunk szeptember 9-én kereste föl Kálmán Ti-' bőmé kirendeltségvezetőt az IKV-nál, és kérte a hiba elhárítását. A szakemberek negyedórán belül g. helyszínen voltak és megállapították, hogy hulladék nem volt a vezetékben, a dugulás oka szerelési hiba. Helyszíni szemlére a Somber szakembereit kérték fel. Műszaki, ellenőrük azt javasolta, hogy tárják fel a vezetékeket, mert ekkor már más helyiségben is állt a szennyvíz. Ezzel egy időben az IKV munkatársa a SÁÉV-et is segítségül hívta. Ott azt ígérték, hogy tíz percen belül a helyszínen lésznek. Reggeltől délig vártak rájuk — hiába. Kálmán Tiborné ezután a SÁÉV garanciális részlegének a vezetőjéhez fordult és kérte: tárják fel a hibás vezetékszakaszt. Megegyeztek abfcian, hogy az IKV vállalja a munkát, a SÁÉV fizeti. A Somber felszólította a SÁÉV-et a hiba megszüntetésére. A megegyezés ezután úgy szólt, hogy ha a feltárásnál nem kivitelezési hibát találnak, akkor az IKV köteles elvégezni a munkát. Ekkor már szeptember közepe volt, a szennyvíz vígan ^.csordogált. A hiba elhárítása azonban váratott magára. Az IKV egy kisiparosnak adta ki a munkát, aki vezetéket cserélt, és a , külső szennyvízaknába kötötte be a vezetéket. A Somber ezután jegyzőkönyvben rögzítette a SÁÉV gondatlanságából adódó szerelési hibát. Ha valaki ezután azt gondolná, hogy valami is megoldódott, az téved. Ugyanis, ha a víz lefolyását valami akadályozza, akkor utat keresve magának hol itt, hol ott bukkan fel. így van ez azóta is a Szondi utca 10-ben ' és 12- ben. Ugyanis hiányzik az előírt ellenőrző akna, és egyéb műszaki hiányosságok is tapasztalhatók. Á tüneti kezelés tehát nem használt, sőt a Szondi utca 12. alatti SÁÉV-irodában is feltört a szennyvíz. A megoldás? Elköltözött az iroda. A szennyvíz maradt. Meddig? V. Á. Ezerkétszáznegyven kilométerre Kaposvártól, a svájci Oltenben rendezték meg a pipaklubok találkozóját, a pipaszívók világbajnokságát. Tizennégy országból, köztük Japánból, Kanadából, Brazíliából érkeztek csapatok a Zürichtől hetven kilométerre fekvő városba. A magyarokat a kaposvári Dorottya pipaklub képviselte. A rendező bizottság elnöke, W. G. Thoet elmondta, hogy élénk vita folyt a sajtóban arról; vajon összefér-e a dohányzás elleni küzdelemmel a pipázók világversenye. Az aaraui pipaklub nem talált megértést a városban, ezért rendezkedtek be Oltenben a mintegy ötszáz pipázó fogadására, a verseny megrendezésére. A kulturális központban két napig mutatták be a pipakészítők műveit, s itt volt a verseny is. Az aulában egjr csaknem háromméteres pipa körül gyűltek össze a világbajnokság résztvévői október 11-én. ötszáz pipából szállt föl egyszerre a füst, jelezve, hogy megkezdődött a kétnapos rendezvény. A rendezőbizottság hitelesítette az előre csomagot Amphora-dohányt, a három gramm füstölnivalót. A pipákon valóban volt csodálnivaló. A Savinelli, a Lorenz, a Dunhil pipák mellett feltűnt egy svájci pipakészítő, Bigler úr, aki főkép szarvasagancsot használ a pipaszár elkészítéséhez. Fantáziáját dicsérte az a faragott pipafej is, amely egy kis házikót ábrázolt. A megnyitó napja bankettel zárult. A környékről Majorettek a gálán A svájci Bigler-pipák VÁLTOZÁSOK A KÍNAI GAZDASÁGBAN A szunnyadó energiák felszabadítása A kínai mezőgazdaságban már az új módszerek uralkodnak a régiek fölött. Ez a magyarázatta, hogy az az ország, aihol a világ népességének egyötöde lakik, képes élelmiszerrel ellátni' önmagát — mondta a magyar újságírónak Csdang Ji-vej, a kínai ipargazdaságli kutató- intézet .tanácsadója. A reformfolyamat a „kulturális forradalom” lezárását követően az agrárgazdaságban kezdődött Kínában és ért el kimagasló eredményeket. A vezetők a hetvenes évek végén úgy ítélték meg, hogy falun (ahol a lakosság 80 százaléka él) kell legelőbb orvosolni a gondokat. Falun kell először felszabadítani a termelőkben szunnyadó energiákat. Ott könnyebben lehet elérni sikereket. A mezőgazdaságban egyszerűbben kapcsolódnak egymáshoz a termelők, jobban áttekinthető a terméíésii folyamat, és az ország költségvetése sem függ annyira az agrárszektor teljesítményétől — magyarázta a szakember. A kínai parasztok 1979 óta a „felelősségi rendszer” keretében önállóan értékesíthe- itik termésük egy részét a szabadpiacokon, amelyekből országszerte vagy 60 ezer működik. A hivatalos, állami szerződéses árnál 20, esetenként 100 százalékkal is magasabb a piaci ár, érdemes tehát minél többet termelni a szerződéses mennyiségen felül. Persze a kötelező szerződések sem a régiek, céljuk nem az, mint a beszolgáltatásoké volt, vagyis a jövedelmek átszipkázása az iparba, .hanem a termelés felfuttatása. Ma a kínai falu a szubvenciók egyik fő haszonélvezője, az ország költségvetésének egynegyedét fordítják a mezőgazdasági árak támogaitására. A dél-kínai Paj-jün (magyarul Fehér Felhő) nevű falu lakói, akikkel e sorok írója beszélgetett, persze nem támaszkodhatnak kizárólag az örökbérbe kapott „háztájira”. A falusi szövetkezet támogatott áron vetőmagot ad nekik, földjüket öntözi, esetenként elvégzi a gépesíthető munkákat, sőt némi garanciát is nyújt a családok anyagi biztonságára. Az ország 400 millió tonnás gabonaterméséből az állam úgy gyűjt össze 80 millió tonnát, hogy a szerződéses árban az árvizek, a természeti katasztrófák Okozta veszteségeket magára vállalja, egyben szolgáltatásokkal is fokozza a termelői érdekeltséget. Megszűnt a központi beavatkozás a kínai mezőgazdaságba, az állam azonban jelen van, újszerű módszerekkel igyekszik irányítani a termelést, összehangolni a falusi modernizádiós. folyamatot. Faj-jünben a falu 300 családjából 200 építtetett magának új lakást úgy, hogy a 7000 jüanos költség felét hitelből fedezte. A családok havi 2—300 jüanos keresetéből emellett jutott hűtőszekrényre, televízióra, bútorra is. Az ilyen jól fölszerelt, kőhazakban épült lakások ma már nem számítanak ritkaságnak. Nem feszültségektől mentes folyamat persze a vidék meggazdagodása. A falvakban tartanak a jövedelemkülönbségek növekedésétől. 1978 óta látványosan futott föl az ország mezőgazdasági termelése. Évek óta 10 zázailiék körüli a termés- növekedés, ' a paraszti jövedelmeik pedig a 2,5-szeresére emelkedtek. Most átlagban 100 millió tonnával több a gabonatermés, mint a reform előtti években volt. Nagy az árubőség, pezsgő az élet a kan,tani vagy a pekingi piacokon, a parasztók áruit biciklis magánkereskedők ezrei szállítják tovább és értékesítik az utcákon. A közöttük lévő verseny — mint mondják — már érezhetően nyomja lefelé az árakat. A kínai szakértők azt vallják, hogy a döntési rendszer megváltoztatásának köszönhetőik az eredmények, amelyeket most már új beruházási, szervezési módszerekkel kéll. stabilizálni. Az önálló paraszti termelés megteremtése csak az első lépés volt. a termelékenység ebből fakadó javulása ugyanis hamar kifulladhat — mondják. A kínai gazdálkodó ma kis parcelláján, elavult módszerekkel mindent termel, ezeket az üzemeket kellene olyan 50—60 hektáros családi gazdaságokkal félváltani; amelyek a búza, zöldség vagy gyümölcs termesztésére szakosodnak. A mezőgazda- sági eszközök jobb hasznosítása <és a tavalyi csökkenő búzatermesztési irányzat megfékezése is remélhető A mezőgazdasági reform továbbvitele céljából stratégiai jelentőségű, hogy ez a második szakasz sikeres legyen — mondta Csiang Ji- vej. A túlnépesedés Kínában mintegy 100 millió, a mező- gazdaságban fölöslegessé vált paraszt elhelyezéséről kell gondoskodni. Ez az óriási embertömeg a városokban aligha juthat álláshoz, munkát kaphat viszont vidéken a vállalkozások további kiterjesztése révén. - A kínai iparnak már ma is 20 százalékát adja a gazdaságnak' ez a leggyorsabban bővülő szektora, a falusi ipari és szolgáltatói vállalkozások köre. A mezőgazdasági reformok továbbvitele is jórészt attól függ, hogy milyen gyors fejlődésen mennek keresztül az egyéni, illetve kollektív vállalkozások. Marton János (Folytatjuk.) A svájci győztes (középen) az előző japán bajnokkal és a magyar csapattal néptáncosok érkeztek a gálára, bűvész kápráztatta el a résztvevőket, és nem hiányoztak a svájci majorették sem, akik talán a legnagyobb sikert aratták. Alig egy hónapja kezdtem el pipázni, s a verseny előtt fél nappal tudtam meg, hogy a háromszemélyes csapatban pótolnom kell azt, aki lemondta a részvételt. Galambos Lajossal és Kocsis V. Ferenccel brazil és belga versenyzők társaságában ültünk egy asztal mellé. Japánból húszán jöttek, a másik legnépesebb csapat Olaszországból érkezett. A hazaiak legnagyobb örömére svájci bajnokot avathattak. Három óra öt perc után aludt ki a magányosan versenyző fiatalember pipája. A második helyezett olasz volt, a harmadik helyre szintén svájci került. A vendéglátó ország női versenyzői mind a három helyet megszerezték. A csapatversenyben első lett Svájc. A magyar csapat a kilencedik helyen végzett. Svájcban húsz-huszonkét pipaklub ‘működük. Japánban, ahol az utóbbi években kezdett el hódítani a pipa. negyvenhat. Erről már Su- zukival, a pipa világszövetség alelnökével beszélgettünk. — A Suzuki névről a híres motorok jutnak az eszembe... A japán fiatalember megértő mosollyal felelte: — Hárommilliónál több Suzuki család él Japánban. Az én cégem elektronikus háztartási gépek exportjával foglalkozik. Örülök, hogy találkozhattam a magyar pipázókkal ; az önök országa közel áll hozzám. Két lányom tavaly részt vett Kecskeméten a Kodály Intézet szemináriumán. — Az előző alkalommal Japán nyerte el a világbajnoki címet. Mi a véleménye: a dohányzás elleni küzdelem nem csökkenti a pi- pázás iránti érdeklődést? — Nagy harc folyik Japánban is a dohányzás ellen. Azt szeretnénk, elérni, hogy különböztessék meg a cigarettázókat a pipázóktól. Egyébként szeretnénk, ha négy év múlva Japánban találkoznának a világ pipaszívói. A világbajnokság megrendezésével többek között az a szándékunk, hogy a Távol-Keleten is gyara- pítsuk világszervezetünket. Horányi Barna A NOVEMBER ELEJÉN KAPOSVÁRON MEGNYÍLÓ IPARCIKKKISÁRUHÁZUNKBA VAS—MŰSZAKI VÉGZETTSÉGŰ eladókat, pénztárost és segédmunkást felveszünk Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán (Somogy Kereskedelmi Vállalat, Kaposvár, Ady Endre u. 2. III. emelet). (83726) Pipaszívó világbajnokság
