Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-21 / 248. szám

2 Somogyi Néplap 1986. október 21., kedd i Amerikai választások, finisben Reagan komolynak tekinti a tétet. Míg a republikánus párt nem lát esélyt arra, hogy akárcsak jelentősen csökkentse a demokrata pár­ti többségeit a 435 tagú kép- viselőházban, nagyon fontos feladatnak tekinti, hogy meg­tartsa többségét a szenátus­ban, alhol a helyek egyhar- madáról döntenek a válasz­tók. Mivel az idén jóval több olyan körzetben lesz szenátorválasztás, ahol je­lenleg republikánus kézben van a mamdáltum, a kocká­zat nagyobb 'és sok szakértő szerint a verseny igen szo­ros lesz, a Demokrata Párt­nak jó esélye van a többség megszerzésére. Reagan most. olyan jelszó­val próbálja a republikánus zászló alá toborozni a vá­lasztókat, hogy „hizonyítani- ok kell, hol állnak Amerika védelmét illetően”. Az elnök azzal vádolta meg a Demok­rata Pártot, hogy ,/gyengíte­ni akarja” az Egyesült Álla­mok katonai erejét és „tál­cán adná meg Gorbacsovnak, amit nem kapott meg Reyk- tjavíkban”. Az új izraeli kormány Moszkvába érkezett a dán kormányfő A szovjet kormány meghí­vására tagnap hivatalos láto­gatásra a Szovjetunióba ér­kezett Poul Schlüter dán mi­niszterelnök. A vendégét a repülőtéren Nyikolaj Rizs- kov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. A látogatás alkalmából a Pravda hétfői száma közli a dán kormányfőnek fényké­pét és életrajzát. A szovjet lap emlékeztet arra, -hogy Poul Schlüter jelentős dán politikai személyiség, a dán Konzervatív Néppárt elnöke. A Kremlben szovjet—dán kormányfői tárgyalások kez­dődtek, este pedig a szovjet kormány díszvacsorát adott a dán miniszterelnök Poul Sdhlüter tiszteletére. Az amerikai Demokrata Párt tiltakozott az ellen, hogy Reagan elnök az idő­közi választásokon központi politikai témává akarja ten­ni az űrfegyverkezés kérdé­sét. Ezt Paul Kirk, a párt országos bizottságának elnö­ke jelentette ki egy televí­ziós vitáiban. Kirk úgy véle­kedett, hogy a választóikat ez nem befolyásolja majd és sokkalta inkább nagyobb ha­tással lesz a szavazás kime­netelére a nehezedő gazdasá­gi helyzet. Reagan — Kirk szerint — éppen erről akar­ja elterelni a fi;gyelmet. A választási hadjárat most lépett befejező két hetébe. Eddig nagymértékben gátol­ta a jelöltek személyes rész­vételét; hogy a törvényhozás csak a tervezettnél két hét­tel később tudta befejezni őszi ülésszakét, most azon­ban a jelöltek teljes erővel bevetik, .magukat a kampány­ba. Ebbe egyébként Reagan elnök is bekapcsolódik: az elkövetkező napokban több republikánus jelölt választá­si nagygyűlésen mond majd beszédet. Tegnap az izraeli parla­ment nagy többséggel bizal­mait szavazott a munkapárt­ra és a liiikud-tömörülésr e épüllő koalíciós kormáynak. A kormány élére — két év múltán — megint Jichak Samir került. Samir helyet cserélt munkapárti vetélytár- sával, Simon Peresszel, aki külügyminiszteriként dolgo­zik majd lényegében ugyan­abban a kormányban. A helycsere az 1984-ben kötött koalíciós paktumon alapul. A 71 éves Samir politikai programbeszédének külpo­litikai részében sürgős fel­adatnak nevezte a regonális rendezés kérdését. Ugyanafc­Paavo Väyrynen életrajza Paavo Vdyrinen, a Finn Köztársaság külügyminisz­tere 1946. szeptember 2-án született Keminben. Egyetemi tanulmányait 1965-ben fejez­te be, s öt év múlva meg­szerezte az államtudományok kasdidátusa címet. Már fiatalon bekapcsoló­dott a közéletbe: 1970-től egy éven át a miniszterelnök po­litikai titkáraként, majd — 1975-ig — az Északi Tanács titkárságának munkatársa­ként tevékenyekedett. Hu­szonkilenc éves volt, amikor közoktatásügyi miniszterré nevezték ki, 1976—77-ben a munkaügyi, 1977 és 1982 kö­zött a külügyi tárca vezeté­sével bízták meg. 1983-tól is­mét Paavo Väyrynen Finn­ország külügyminisztere. A Centrum Pártban ugyan­csak fiatal kora óta tölt be kor hozzáfűzte, hogy Jordá­nia csak akkor számolhat te­rületi engedményekét is ki­látásba helyező tágyalások- kal, ha nem sürgeti a nem­zetközi bék eér teke ztet össze­hívását. Belpolitikai téren a fő feladatat Samir az infláció fékentartásában jelölte meg, s olyan nemzetgazdaság „ki- kovácsolásáról” szólt, amely­nek alapja a megszállt nyu­gati Jordán-part, illetve a Gáza-övezet izraeli benépesí­tése. A programbeszédet követő­en rendkívüli kormányülést tartottak, majd Samir letette a hivatali esküt. különböző tisztségeket. Párt­ját 1970-től képviseli a par­lamentben. 1972-ben a Cent­rum Párt alelnökévé, 1980- ban pedig elnökévé válasz­tották. Számos publikációja jelent meg, közöttük — 1974-ben — A szegények ügye és a Vál­tozások ideje, majd — 1981- ben — a Kereskedelmi Kér­dések című alkotása. Paavo Väyrynen nős, há­rom gyermek apja. Helyhatósági választásokat tartottak Görögországban, mely­nek során előre tört a jobboldali ellenzék. A képen: Pa­pandreu kormányfő adja le szavazatát Athénben (Telefotó: — AP—-MTI—KS) Kapcsolataink Argentínával és Uruguayjal Két köztársaság Dél-Ame- rikában: a mintegy 30 millió lakosú Argentína és az alig 3 milliós népességű Uruguay. Mindkét országgal több mint száz évre visszatekintő kap­csolatai vannak Magyaror­szágnak. Szerződéses part­nerként már 1970-ben ba­rátsági, kereskedelmi és ha­józási egyezményt írtunk alá Argentínával is, Uruguayjal is. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke személyében magyar államfő először tesz látogatást az Argentin Köz­társaságban és az Uruguay Keleti Köztársaságban. A várható hivatalos tár­gyalások céljával és tartal­mával kapcsolatban illeté­kesek rámutattak: a szán­dék, hogy kifejezésre jusson, kölcsönös az érdekeltség a kétoldalú gazdasági, keres­kedelmi kapcsolatok bővíté­sében, magyar részről pél­dául vasúti, kórházi, oktatá­si berendezések szállításá­ban. A GATT keretében — mint Argentína és Uruguay — Magyarország is fellép a mezőgazdasági piacon á kor­látozások megszüntetéséért, az export-szubvenciók lei­számolásáért, a protekcio­nizmus és diszkrimináció el­len. Miként hivatalos helyen hangsúlyozták, Argentína és Uruguay is keresi a szocia­lista országokkal való kap­csolatépítés lehetőségeit. Tá­mogatjuk e két dél-ameri­kai országban végbemenő demokratizálódási folyama­tokat, a saját érdekeik vé­delmében, önállóságuk erősí­téséért tett intézkedéseket. Külön is méltányoljuk, hogy Argentína „Az új-delhi felhívás” egyik aláírójaként síkra száll az atomfegyver­kísérletek betiltásáért, el­ítéli a fegyverkezési hajszát, a világűr militarizálását. Ar­gentin részről viszont pozi­tívan értékelték, hogy a Malvinas (Falkland) szigetek miatt lezajlott konfliktus ide­jén Magyarország olyan ál­láspontra helyezkedett, amely szerint az ismert ENSZ-ha- tározatok alapján fel kell számolni a gyarmati terüle­teket, de az államok közötti vitás kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni. E kér­dés kapcsán tanúsított ma­gatartásunkat hivatalos for­mában is megköszönte az argentin köztársasági elnök és a külügyminiszter. Uruguay és Magyarország politikai kapcsolatainak egyik fokmérője lehet, hogy Lo­sonczi Pál — a hivatalos program során — várhatóan beszédet mond az ottani parlamentben, ezzel is érzé­keltetve a készséget a leg­magasabb szintű együttmű­ködésre. Ami a gazdasági kapcso­latokat illeti: Argentína ha­gyományos kereskedelmi partnerünk. Üzleti kapcsola­taink a 30-as évekre nyúl­nak vissza. A felszabadulás után Argentínával kötöttük az első kereskedelmi megál­lapodást, 1948-ban. Az 50-es, 60-as években nagyobb téte­lekben magyar gépeket és félkész termékeket szállítot­tunk, a 70-es, 80-as években kikötői darukat küldtünk, utóbbiakat mintegy 12 mil­lió dollár értékben. A je­lenleg is érvényben lévő ke­reskedelmi megállapodást 1967-es évben írtuk alá, majd 1974-ben gazdasági, pénzügyi és műszaki-tudo­mányos együttműködési megállapodásokat kötöttünk. Érvényben van — 1982 óta — állategészségügyi, vala­mint kamaraközi együttmű­ködési megállapodás is. Ez év tavaszától bankközi megállapodás segíti szállítá­saink ellentértékének meg­térülését. Argentína évek óta rendszeresen részt vesz az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron. A magyar—argentin áru­csereforgalomban a főbb ki­viteli tételeink: gyógyszer- alapanyagok, növényvédő szerek, egyszer használatos orvosi tűk, továbbá csapá­gyak, izzólámpák; s Argen­tínából elsősorban nyersbőrt, gyapjút, hőálló üvegárut, esetenként pedig fagyasztott halat és citromot hozunk be. Uuruguayhoz fűződő gaz­dasági kapcsolataink egyik számszerű adata, hogy a ré­szünkről 1967-ben felaján­lott 10 millió dolláros áru­hitel-keretösszeget 1975-ben további 5 millió dollárral megemeltük. Az uruguayi átltamii szervek e 15 milliós hitelkeretet 1975 és 1977 kö­zött teljes egészében fel­használták: motorvonatokat, pótkocsikat, javítóműhelyek­hez, magas feszültségű áram­elosztó állomásokhoz és kór­házakhoz szükséges beren­dezéseket vásároltak tőlünk. Mi Uruguayból szerezzük be gyapjúból, bőrből, lenolaj­ból a szükségletünknek je­lentős részét. Az utóbbi években megváltozott a ma­gyar import struktúrája; el­adási lehetőségeink növelése érdekében behozatalunkat farmerkonfekció, gyapjúszö­vet, kötöttáru, cipő, bőrdísz­mű tételekkel és bővítettük. Heghalt Samora Hachel " Repülőgép-szerencsétlenség következtében életét vesztet­te Samora Machel, a Mo­zambiki Népi Köztársaság elnöke, a FRELIMO Párt KB PB tagja, a párt titkára — jelentette tegnap reggel a mozambiki rádió. A repülő­gép a Dél-afrikai Köztársa­ság Natal tartományában zuhant le. A FRELIMO Párt Politi­kai Bizottsága, a Népi Gyű­lés (parlament) Állandó Bi­zottsága, és a Miniszterta­nács rendkívüli tanácskozás­ra ült össze, hogy megvitas­sa a helyzetet. A politikai bizottság a rádióban nyuga­lomra és fegyelmezett mar gatartásra, az éberség foko­zására szólított fel, hogy visszaverhessenek a nyuga­lom megbontására irányuló minden ellenséges kísérletet. A rádióközleményt Marcelino dós Santos, a politikai bi­zottság tagja ismertette. Samora Machel a hét vé­gén Zambiában csúcsérte­kezleten vett részt Ango­la, Zambia és Zaire veze­tőivel együtt. Vasárnap este kellett volna hazatérnie Ma- putoba. Miután a repülőgép nem érkezett meg a várt időpontban, a mozambiki hatóságok megkezdték a ku­tatást a repülőgép után. A dél-afrikai hatóságok tegnap reggel értesítették a mozam­biki kormányt arról, hogy Dél-Afrika területén lezu­hant egy mozambiki repülő­gép. Pik Botha dél-afrikai külügyminiszter korábban tett bejelentése szerint a re­pülőgépen 38-an tartózkod­tak, közülük négyen túlélték a szerencsétlenséget. A mozambiki hatóságok vizsgálják azokat a körül­ményeket, amelyek a Samo­ra Machel elnököt szállító repülőgép katasztrófáját elő­idézték — közölte az AIM mozambiki hírügynökség. Hararei légi közlekedési for­rások szerint a szerencsétlen' ség után lezárták a mozam­biki főváros repülőterét. Egy dél-afrikai repülési szakértő szerint az a gép, amely Samora Machelt és vele együtt szerencsétlenül járt utastársait szállította, eltért előre kijelölt útirányá­tól. Ez magyarázhatja, hogy a szerencsétlenség helye dél­afrikai területen van. A kér­déses helyen és időpontban vihar dúlt, a felhőzet ala­csonyan volt. A mozambiki rádió meg­erősítette, hogy Alberto Joa- quim Chipande nemzetvé­delmi miniszter és Samora Machel több közeli munka­társa a gépen volt, de a je­lentésiből nem derül ki, va­jon ezek (vagy a miniszter) nincsenek-e a túlélők kö­zött. Egy Lusakában akkre­ditált mozambiki diplomata szerint a gépen volt továb­bá Alcantara Santos szállí­tási és közlekedési minisz­ter, valamint Jose Carlos Lopo külügyminiszter-helyet­tes, de az ő sorsukról sincs hír. Mozambikban cáfolták azokat a korábbi jelentése­ket, hogy Joaquim Chissano külügyminiszter is a szeren­csétlenül járt gépen tett vol­na. A szerencsétlenség túlélői­nek száma Pik Botha dél­afrikai külügyminiszter reg­geli bejelentése szerint négy, későbbi, a helyszínhez kö­zeli, kórházi források szerint 13. Állítólag életben maradt a pilóta is. Pik Botha hét­főn délben a szerencsétlen­ség színhelyére utazott, kö­vetve ezzel Johan Coetzee rendőrfőnököt, aki már kora reggel odaindult. Alfred Nzo, az apartheid- rendszer ellen küzdő Afri­kai Nemzeti Kongresszus (ANC) főititkára Koppenhá­gában, ahol a béke-világ­kongresszuson vett részt, ki­jelentette: Pretoriát tartja felelősnek Machel haláláért. „Ezt a bűntényt vagy maguk a dél-afrikaiak követték el, vagy, dinkosük, aRGNAMO.” (Eat a mozambiki ellenfor­radalmi szervezetet Dél-Af­rika támogatja.) A mozambiki alkotmány értelmében az államfő halála esetén a FRELIMO Párt Köz­ponti Bizottsága veszi át az ügyek irányítását, s rövid időn belül új elnököt nevez Wi. Samora Moises Machel 1933. szeptember 29-én szü­letett Dél-Mozambik Gaza nevű tartományában, a Lim­popo folyó völgyében fekvő Xilembenében. Családja, amely több generációra visz- szamenőleg harcolt a portu­gál gyarmatosítók ellen, föld­műveléssel foglalkozott. A katolikus misszió iskolájában Machel annyira kitűnt te­hetségével, hogy papi szemi­náriumba akarták küldeni, ő azonban megszerezte a se­gédorvosi diplomát. A kórházi munka során szerzett közvetlen tapasztala­tok fontos indítékot adtak ahhoz, hogy harcosként és politikusként is vállaljon szerepet népe bajainak gyó­gyításában. 1961-ben ismer­kedett meg dr. Eduardo Mondlane-val, az ország füg­getlenségéért küzdő FRELI­MO (Mozambiki Felszabadí- tási Front) megalapítójával, és maga is csatlakozott a mozgalomhoz. Még 1963-ban lett a FRELIMO első kato­nai parancsnoka, a „Tábor­nok", ahogyan ezentúl be­cézték. Személyesen vezette a szervezet első katonai ak­cióját a portugálok ellen 1964-ben. 1966-ban a FRELI­MO védelmi osztályának ve­zetője lett és a KB tagjává is megválasztották. 1969-ben, meggyilkolták Eduardo Mondlane-t, széthúzás fe­nyegette a mozgalmat, de el­ső Mozambikban tartott konferenciáján a marxista szárny kerekedett felül Machel vezetésével. 1970-ben Machelt a FRELIMO elnöké­vé választották. 1975. június 25-én, a FRE­LIMO alapításának 13. évfor­dulóján Mozambik független lett, és a FRELIMO KB Sa­mora Machelt választotta a köztársaság elnökévé, és a hadsereg főparancsnokává. A FRELIMO 1977 február­jában megtartott 111. kong­resszusán a mozgalomból párt alakult — a mozambi­ki munkásosztály és paraszt­ság marxista—leninista párt­ja, amelynek elnöke Samora Machel lett. Az új mozam­biki kormányzat elkötelezet­ten hirdette, hogy támogat­ja a dél-afrikai fajüldöző rendszer ellen küzdő felsza­badítást mozgalmakat, orszá­gon belül pedig a szocialista irányú fejlődés megvalósítá­sát tűzte ki célul. Samora Machel vezetésével Mozambik jelentősen fejlő­dött, annak köszönhetően is, hogy jó kapcsolatokat épített ki a szocialista közösség or­szágaival. Érdemei az igaz­ságosabb, jobb világért foly­tatott küzdelemben nemzet­közi elismerést is nyertek: 1976-ban megkapta a Béke­világtanács Joliot Curie em­lékérmét, 1977-ben a Nem­zetközi Lenin-békedíjat, s 1980-ban a Népek Barátsága Érdemrendet. Ötvenhárom éves volt, amikor a tragikus szerencsétlenség bekövetke­zett. Samora Machel 1978 máju­sában hivatalos baráti láto­gatást tett Magyarországon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom