Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

1986. október 20., hétfő Somogyi Néplap 3 Alap a termelőmunka Hét végén a földeken Csehszlovákiában is bizonyított a somogyi burgonya Egy év pártmunkájának mérlegre tételére készül a Csepel Egyedi Gépgyár Ka­posvári Nehézgépgyárának pártszervezete. Varga János, a hetvenhárom tagú alap­szervezet titkára: — Év vége felé minden pártszervezet készül az éves beszámolásra. Pártszerveze­tünk gazdaságközpontú, né­ha bíráltak is bennünket, hogy keveset foglalkozunk ideológiai kérdésekkel. Mi úgy ítéltük meg: ott lehet jól politizálni, ahol jól megy a gazdasági munka. Ellen­kező eseitben ideges, kapko­dó a légkör. Éppen ezért az éves programunk, a beszá­molásunk is a vállalati mun­kát állította a középpontba. A tagság a tavalyi beszá­moló taggyűlésen feladat­ként határozta meg a gyár gazdasági egyensúlyának megszilárdítását, a jövedel­mezőség folyamatos növelé­sét. Elhatározták, hogy a 385 és fél millió forint értékű idei termelés elérését min­den eszközzel elősegítik. Ezenkívül azt is, hogy a ki­emelt feladatokra mozgósít­ják a gyár egész közösségét, előtérbe helyezve a gazda­ságosságot, a jövedelmezősé­get. Az agitáció és a propa­ganda azt a feladatot kapta: segítse, hogy a dolgozók megismerjék a feladatokat, a gondokat. Enélkül ugyanis nem értékelhetik reálisan a gyár gazdasági helyzetét. Most gyorsan kell igazodni a piaci viszonyokhoz, eleget tenni a követelményeknek. Meghatározták azokat a fel­adatokat is, amelyek az ideológiai munkában, a poli­tikai oktatás színvonalának emelésében várnak rájuk. — A gazdasági feladato­kat időarányosan, a tervek szerint teljesítettük — ma­gyarázta Varga János. — Az év hátralévő tennivalói azonban még rendkívül na­gyok. Minden reményünk megvan arra, hogy a terve­zett készárut legyártsuk, és mind a termelési, mind az eredménytervünket telje­sítsük. Az eddigi eredmé­nyekben nagy a párttagok szerepe is, személyes példa- mutatásukkal nagyban hoz­zájárultak az elképzelések megvalósításához. A gazdasági vezetők a hat pártcsoport, a kommunisták munkájára támaszkodnak. Minden üzemben vannak ki­Todor Bozsinov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsa mellett működő kör­nyezetvédelmi bizottság el­nöke október 13. és 18. kö­zött látogatást tett Magyar- országon és tárgyalást foly­tatott Ábrahám Kálmán ál­lamtitkárral, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökével a két országot kölcsönösen érintő környezetvédelmi kér­désekről. A tárgyaló felek áttekin­tették a kétoldalú együttmű­ködés időszerű kérdéseit, és emelkedő képességű pártta­gok. Ezekre a szakemberek­re a többiek fölnéznek, egyéniségük meghatározza az üzem, a műszaki előké­szítés munkáját. A kommu­nisták sok többletet vállal­nak a határidő tartása ér­dekében, még szombaton és vasárnap is bejönnek dol­gozni. — Miben tér el a munka a régitől? — Bejött például egy tő­kés megrendelés, és három hónapon belül már kész volt a gyártmány. Ez általában nem jellemző a magyar iparra. Nekünk azonban egyre jobban föl kell ké­szülnünk az ilyen munkák­ra, hiszen a termelés mint­egy 80—85 százaléka export­ra megy. Éppen ezért a dol­gozók gondolkodását „át kell programoznunk”: lehet, hogy a műszaki előkészítés nem olyan, mint a megszokott, előfordulhat, hogy csak egy rajz alapján kell alkatrészt gyártani. Akkor is tudják megcsinálni jó minőségben, mert a gyorsaság ezt köve­teli. Ezért törekszünk arra, hogy a dolgozók jól tájéko­zottak, fölkészültek legye­nek. — A gazdasági vezetők ma már közvetlenül a párt­csoportokkal vannak kap­csolatban. A feladatokhoz való igazodás gyorsabb raj­tuk keresztül. Most minden taggyűlésen beszámolnak arról, hogyan áll a termelés, mi a gond. Ez a jobb tájé­kozottsághoz, a naprakész feladatismerethez járul hoz­zá. Azelőtt ilyen nem volt, de kérték a párttagok. — Tavaly a pártcsoportok véleményét gyűjtöttük ösz- sze — mondta a titkár. — Az idén beszélgetések lesz­nek. Így 'jobban meg lehet tudni, miért volt az utóbbi egy-két taggyűlés kisebb aktivitású. A szeptember 11-i taggyűlésen már felhívtuk a pártcsoportbizalmiak fi­gyelmét az önértékelés elké­szítésére és a beszélgetések tapasztalatainak összegezé­sére. Ez nagy segítséget ad majd a beszámoló taggyűlés tartalmas előkészítéséhez. Bizonyos, hogy most jobban előtérbe kerül a pártépítés rendszeressége, a pártcsopor­tok tevékenységének erőtel­jesebb javítása és a taggyű­lések aktivitásának fokozása. Hajós Géza jóváhagyták az 1986—90. évekre szóló együttműködés programját. Ez — többek között — kiterjed a lég- szennyezés csökkentését, a hulladékszegény technoló­giák alkalmazását, a termé­szeti értékek megóvását cél­zó közös feladatokra. A bolgár delegáció látoga­tást tett a Környezetvédel­mi Intézetben, megtekintette a pilisi bioszféra-rezervátu­mot és megismerkedett a Balatonnal kapcsolatos kör­nyezetvédelmi kutatási és fejlesztési tevékenységgel. A hét végén is dolgoztak a somogyi földeken, küsz­ködve a szárazsággal, hiszen a hónap. végéig földbe kell kerülniük a magvaknak. így volt ez a Dél-somogyi Me­zőgazdasági Kombinátban is. Aradi József vezérigazga­tó elmondta: — Már júniusban tudtuk, hogy az idén súlyos gondok­kal kell számolnunk. Rosszul fizetett a búza, az árpa és a zöldborsó. Mintegy hatvan­millió forintos veszteségei kell elkönyvelnünk. A Me­zőgazdasági Minisztérium az aszályos gazdaságok közé sorolt bennünket, hiszen csaknem huszonhárom szá­zalékos a terméskiesés. Nem keseredtünk el, hanem azt kerestük, hogyan jobbítha­tunk. A vas- és faipari rész­legünk a tervezettnél na­gyobb nyereséget tud majd felmutatni. Meliorációs tevé­kenységünket is fokoztuk. Meglepően jó eredményeket hozott az állattenyésztés és a lábodi húsüzem. A mező- gazdaságban az őszi vetések­kel és a betakarítással nem ért véget az év. Addig még sok mindent meg lehet csi­nálni. — Hol tartanak az őszi munkákkal? — Hatszáz hektár burgo­nya felszedése van hátra, s kétezer-kétszáz hektárnyi kukoricából is hasonló terü­letről kell betakarítanunk. A hét végén jöttünk vissza Csehszlovákiából, ahol azt néztük meg, hogy a gesztor­ságunkkal működő somogyi burgonyatermesztési rend­szer miként vált be. Náluk is szép termésátlagokat ér­tek el. A partnereink szom­szédságában lévő gazdasá­gokban lényegesen kisebb az átlag. Szlovákiában elismert a tevékenységünk, így jövő­re már 1500 hektáron ültet­nek a mi rendszerünk alap­ján gumókat, s negyven hek­táron termesztenek vető­burgonyát. Tárgyaltunk ar­ról is, miként bővíthetnénk tevékenységünket. — Az aszályos esztendő utolsó két és fél hónapjában mit tehetnek még? — Vadgazdálkodásunk ed­dig is sikeres volt, egy jó vadászati szezonnal javít­hatunk a helyzetünkön. Is­mét bebizonyosodott, hogy a több lábon álló gazdaságok a kedvezőtlen időjárás elle­nére is mutathatnak föl eredményeket. Ehhez persze szükség van megfelelő intéz­kedésekre is. Azt valljuk, hogy a küzdelmet egy per­cig sem szabad feladni. Ed­dig a terület hetven száza­lékán földbe kerültek a mag­vak, s ha semmi sem szól közbe, akkor a héten elvé­gezzük a nagy munkát. N. J. Magyar—bolgár együttműködés a környezetvédelemben Autóbusz- felújító üzem Járműjavító, autóbusz­felújító lés járműfényező üzemet épít a Kapos Volán a központi tele­pén. A kivitelező a szentbalázsi termelőszö­vetkezet. A harmincmil­lió forint értékű beruhá­zás két ütemben készül el: júniusban adják át a 600 négyzetméternyi jár­műjavító és autóbuszfel­újító csarnokot. A fé­nyezőműhely, melynek alapterülete 430 négyzet- méter, 1988 nyarán lesz kész. Alkalom a tapasztalatcserére Vízügyi fiatalok találkozója Nagyatádon A somogyi és a baranyai vízgazdálkodási társulatok fiataljai találkoztak a hét végén Nagyatádon, hogy ösz- szemérjék tudásukat, tapasz­talatokat cseréljenek. Hogy a Rinya-dombómenti Víz­gazdálkodási és Talajvédel­mi Társulat lett az idei há­zigazda, az nem véletlen, hi­szen a nagyatádiak negyed­századdal ezelőtt szövetkez­tek a termőföld javítására, a vízfolyások rendezésére. Erről szólt megnyitójában dr. Hernády Alajos, a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság vezetője, majd egyebek között elmondta: hasznosak az ilyen .vetélkedők, ugyanis a fiatalokat elkísérik a ve­zetők is, akik tapasztalato­kat cserélhetnek, egységes szellemet alakíthatnak ki a jobb munka érdekében. Évente több száz hektáron oldják meg a talajvízgondo­kat, ezzel jelentősen növelik a terméseredményeket. En­nél többre lenne szükség, de a beruházási gondok hátrál­tatják a munkát. Ahogy az igazgató fogalmazott: tőke nélkül csak ábrándozni le­het. Igaz ez a drávai kavics kitermelésére ugyanúgy, mint a határfolyón való áru- szállításra. A Mahart nem hajlandó lemondani monopó­liumáról, ugyanakkor az esz­közök hiányára hivatkozva nem vállalkozik a Dráva kí­nálta lehetőségek hasznosítá­sára. Polohn István, a Dél-du­nántúli Vízgazdálkodási Tár­sulatok Területi Választmá­nyának titkára, a szombati vetélkedő szervezője el­mondta, hogy tizenöt évvel ezelőtt mérték össze tudásu­kat először a társulatok csa­patai. Öt-hat évvel ezelőtt kerítés sem volt a gépudva­rok körül. A vetélkedőnek köszönhetően ma már arra is ügyelnek, nehogy egy el­dobott cigarettavég legyen az öltözőszekrény alatt. A lövészetből, kispályás labdarúgásból és szellemi ve­télkedésből álló találkozó legfontosabb témája a tűz­védelem volt. A csapatoknak egyebeit között biztonság- technikai kérdésekből is vizsgázniuk kellett. Ez annál is indokoltabb, mert az el­múlt években a társulatok­nál több tűz keletkezett gon­datlanságból. A munkaidő- alap kihasználásával kap­csolatban a szervezők arra voltak kíváncsiak, hogy a fiatalok mit tennének a gaz­daságosság, a hatékonyság érdekében. Jobbnál jobb ja­vaslatok készültek. Kétszázötven vízügyi szakember versenyzett a különböző díjakért. A sely- lyeiek negyedszer nyerték el a vándorserleget, mivel lövé­szetben, kispályás labdarú­gásban és a szellemi tornán is ők jeleskedtek. Csupán egyetlen kategóriában lettek elsők a házigazdák: náluk találták a legnagyobb ren­det a gépudvarokat, műhe­lyeket ellenőrző zsűritagok. A konfekciópiac nehezen kiszámítható Ha egy vállalat a koráb­bi évek nyereségénél keve­sebbel számol, megindul a mendemonda. Ez az oka a Kaposvári Ruhagyár körüli suttogásoknak is. Az elmúlt három évben négy és fél­szeresére nőtt a tőkés ex­port. Ez az idén alatta ma­radt a tervezettnek, s a negyvenkilencmillió forint nyereség helyett „csak” har­mincötmillióval számolnak. Dr. Várni János igazgató a nyereség csökkenésének okait így foglalta össze: — Az idén sem dolgozott rosszabbul senki a vállalat­nál, mint a kiugró nyeresé­get hozó évben. A piac sze­szélyességével azonban szá­molnia kell annak, aki tő­kés piacra dolgozik. A ka­pacitást tekintve teljesíteni tudtuk volna a megrendelé­seket, de a szállítások az el­ső negyedévben nagyon aka­doztak. Csak a második ne­gyedévtől gyorsult fel az ütem. Szeptember végéig 2,8 millió dollár értékű árut ex­portáltunk tőkés megrende­lőinknek. Női és férfikabá­tokat, kosztümöket, öltönyö­ket, zakókat és blézereket. Legnagyobb partnerünk az Egyesült Államok és Kana­da, Nyugat-Európában Ang­lia és az NSZK. A Szovjet­unióba 1,5 millió rubelért küldtünk női kosztümöket, kabátokat és műszőrmével bélelt férfidzsekiket. — A vállalatnak kiter­jedt a vevőköre. Ez sem je­lent piaci biztonságot? — Nem. Az egyik oka, hogy a divat, különösen a női divat rendkívül gyorsan változik. Szinte lehetetlen előre kiszámítani, mire lesz igény a következő szezon­ban. Megrendelőink előbb biztonságban szeretnék tud­ni áruikat, vagyis előbb el­adják, és csak utána rende­lik meg nálunk a modelle­ket. A termékeinknek csak­nem 50 százalékát adjuk el tőkés partnereknek, köztük jelentős helyet foglalt el a múlt évben például Kuvait és Szaúd-Arábia. Az idén több mint felére csökkent a megrendelésük, többek kö­zött a helyi konfliktusok mi­att. Ez egymillió dollárnál nagyobb veszteséget jelent számunkra. A bérmunka biz­tonságot jelent, de árban alacsonyabb, így ebből lé­nyegesen nagyobb mennyisé­get kell kiszállítani ahhoz, hogy a saját anyagos termé­keink értékének megfelelő összeget kapjuk érte. — Az utolsó negyedév mindig a legerősebb. Tud­ják pótolni az elmaradt szál­lításokat? — Van megrendelésünk és munkánk bőven az év hát­ralévő részére, de a terve­zett nyereségünket nem tud­juk elérni. Ha eddig vesz­teségesek lettünk volna, ak­kor ez a harmincmillió fo­rint nem is lenne csekély­ség. Tudomásul kell venni, hogy a tőkés piaci értékesí­tés nagy kockázattal jár, s azt is, hogy egy vállalat nem érhet el minden évben ki­ugró eredményeket. Egy bi­zonyos : nyereségünk csök­kenését nem a termelés és nem is a dolgozók teljesít­ményének visszaesése okoz­za. N. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom