Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-20 / 247. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA n XLII. évfolyam, 247. szám Ára: 1,80 Ft 1986. október 20., hétfő Tanácskozott a HTESZ XIV. küldöttközgyűléso A műszaki megújulásért Á finn külügyminiszter hazánkba látogat Paavo Väyrynen, a Finn Köztársaság külügyminisztere dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. Véget ért a béke-világkongresszus ülése „Csillagmenet“ Koppenhágában Kevés szóval Böngészem a különböző nyelvkönyveket. Kevés szóval angolul. Kevés szóval németül. Kevés szóval franciául ... Mielőtt azt hinnénk, hogy a nyelvkönyvek készítői eleve lemondanak a teljességről, és csak szilánkjaiban akarják megtanítani az idegen nyelv legfontosabb ^kifejezéseit, el kell mondanunk, hogy ez egy sorozat címe. Olyan sorozaté, amely valóban csak a leglényegesebb kifejezések fölvételére szorítkozik, és az a célja, hogy olyan törzs szókészletet biztosítson a tanuló számára, amellyel az adott országban könnyebben tájékozódik. Egyszóval: elboldogul. Furcsa ellentmondás, hogy napjainkban, amikor az utazás annyira kézenfekvő dolog, akkor a nyelvtudásunk — enyhén fogalmazva is — hagy kívánnivalót maga után. A magyarázata ennek az, hogy a szüntelenül emlegetett „világ fölgyorsulása” már nem teszi lehetővé, hogy a nyelvet tanuló annyi időt szenteljen a tanulásnak, mint amennyi szükséges volna. Érdemes számba venni, mennyi új időtöltési lehetőség adódott azóta a fiatalság számára. S nem csak a sportra, a .izenére, a videóra kell gondolnunk, jócskán befolyásolja a televízió is a tanulási kedvet. Tanulni természetesen felnőttkorban is lehfet nyelvet. Ilyenkor azonban már sókkal több energia szükséges a sikerhez, hiszen többnyire a munka mellett kell a könyvet elővenni. Sokan egzisztenciális okok miatt sem tehetik meg, hogy behatóbban foglalkozzanak az idegen nyelvvel. Egyedül ugyanis lehet tanulni, ide az igazi eredményhez szükség van beszélgető partnerre, aki jártas a nyelvben, javítja a hibákat, új fogalmakat alkalmaz a beszédben. Ez az ember pedig a nyelvtanár, és minden vele töltött óra pénzbe kerül. Azt, hogy a csekély nyelvtudás milyen hátrányokat okoz, már országosan ismert. Tudatában vagyunk annak is, hogy érintkezések híján magunkat zárjuk el a nagyvilágtól. Attól, hogy megismerhessünk más népeket, más kultúrákat, ám attól is, hogy megismertessük magunkat, a mi értékeinket. Fokozottan érvényes ez a kis népek egymás közti kapcsolatára. Napjainkban örömmel láthatjuk, hogy szinte egy időben ismerték föl a kisebb lélekszámú népek azt, hogy csak rajtuk áll, milyen kapcsolatokat építenek ki egymással. Éppen tanúi is lehetünk ezekben a napokban egy ilyen kapcsolatnak, hiszen októberben Hollandia mutatkozik be Magyarországon. Bizonyára az ilyen személyesebb jellegű kapcsolatok adják a legtöbb késztetést arra, hogy tanulni kezdjünk egy-egy nyelvet. Nyelvünkkel a finnugorhálóban élünk, mondja az író. Ez azt jelenti, hogy a nagyvilágban nincsenek olyan népek, amelyekkel tolmács nélkül érintkezhetnénk. Ezért is kell nagy gondot fordítanunk idegennyclv- tudásunkra. Hiszen nemcsak az országot tudjuk jobban megismerni általa, hanem az utazások korában olyan valutája lehet a nyelvtudás az egyénnek, amely soha nem veszti el konvertibilitását. Szombaton Budapesten az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának székházában rendezték meg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének XIV. küldöttközgyűlését. A 170 ezer műszaki, agrár-, természettudományi és gazdasági szakember képviseletében 500 küldött tanácskozott. A közgyűlésen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; Pál Lé- nárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Ott volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos vezető képviselője. Fock Jenőnek, a MTESZ elnökének megnyitója és a munkabizottságok megválasztása után Tóth János, a MTESZ főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést az Országos Elnökség beszámolójához. Elmondta, hogy a MTESZ 33 tagegyesületében és 22 területi szervezetében tevékenykedő szakemberek nagy többsége az eltelt öt esztendőben jól dolgozott. A szövetség a beszámolási időszakban közreműködött a műszaki fejlesztés szükségességének és meggyorsításának elfogadtatásában, továbbá a szelektív műszaki fejlesztési koncepció kialakításában és annak végrehajtásában. Kiemelte, hogy az MTESZ- en belül szervezetileg és egyénileg is jelen van az innovációs lánc minden szakmai, tudományos képviselője. A testületek és a szakemberek napi munkájuk • során rendszeresen szembesítik a világgazdaságnak, a világ tudományos-műszaki haladásának a tendenciáit ha*- zánk lehetőségeivel, adottságaival. A főtitkár kifejtette, hogy az elmúlt öt évben a MTESZ céltudatosabb érdekfeltáró, érdekközvetítő és érdekképviseleti tevékenységet folytatott. Ennek oka: a gyakorlatban markánsan érzékelhető az az ellentmondás, hogy a reálértelmiséggel szemben fokozódtak a követelmények, de megbecsülésük ezzel nem arányos. Sötét volt még, amikor az asszony felébredt. Rá sem kellett néznie az órára, tudta, megint fél hat van. Rosszkedvűen feküdt az oldalán, száját keskeny vonallá préselte össze. Nem volt tudatos a mozdulat. Az utóbbi időben fölvett rossz szokás szigorú és kelletlen kifejezést kölcsönzött az arcának. yasárnap van, s ez is csak olyan nap, mint a többi. Nehézkesen fordult meg, feladta a reménytelen küszködést az álomért. Villanyt kellett gyújtania a konyhában is, hogy elkezdhesse az unalomig ismert mozdulatokat. Kávét készített a főzőbe, s míg arra várt, hogy megteljen a kiöntő edény, odaállt az ablak elé. Üres volt az utca, s ő mérgesen gondolt a többiekre, akik élvezik a A főtitkári beszámolót, majd az ellenőrző bizottság és az alapszabály-szerkesztő bizottság jelentését vita követte. A vitában felszólalt Pál Lénárd is. Elöljáróban tolmácsolta a küldötteknek az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét, valamint Kádár János személyes jókívánságait, majd így folytatta: — A MTESZ. jelentős befolyással rendelkező, nagy hatású társadalmi szervezet, amely annak köszönheti elismertségét és megnövekedett szerepkörét, hogy eredményes munkát végzett, sokoldalúan segítette a párt és a kormány előtt, álló feladatok végrehajtását. Széles körben elismerést váltott ki a szövetség jól ismert konstruktív kritikai tevékenysége és kezdeményezőkészsége. A gazdaság dinamizálásának, a hatékonyság javításának egyik meghatározó tényezőjévé vált a műszaki fejlesztés, amelynek fő irányát a jövedelmezőséget növelő, átfogóan értelmezett technológia-korszerűsítés jelenti. A helyes stratégia kialakításához a társadalmi, a közgazdasági és a műszaki tényezők együttes figyelembe vételére és összehangolt fejlesztésére van szükség. vasárnapot, nyugodtan alszanak a lakásokban. Ismeretlen eredetű düh fogta el, s hogy levezesse, zörögni kezdett az edényekkel, minden óvatosság nélkül csapkodta az ajtókat. Ébredjen föl a férje is, ha már neki föl kellett kelnie. Vasárnap van, gondolta az ember bent a szobában, ugyanolyan, mint minden nap. Talán bele is halna az asszony, ha egyszer hagyna aludni, morgott magában. Rosszkedvűen kotorászott meztelen lábával a papucsa után, s kicsoszogott a konyhába. Alig néztek egymásra a feleségével. A férfi cigaretta után matatott a hűtőszekrényen, s letelepedett az asztal mellé. Mi lenne, ha egyszer nem gyújtana rá, gondolta az asszony, mi lenne, ha egyPál Lénárd szorgalmazta, hogy javuljon a társadalom és a gazdaság készsége, képessége az új műszaki eredmények befogadására, erősödjék a gazdasági szervezetek érdekeltsége, az egyének motivációja az állandó megújulásra. A műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi megbecsüléséről szólva elsősorban a vállalatok szerepét emelte ki. A vitában felszólaló küldöttek elemezték az eltelt öt esztendő gazdasági és műszaki fejlődésének sajátosságait. A MTESZ XIV. küldött- közgyűlése, a korábbi küldöttválasztó közgyűléseken megválasztott 56 egyesületi és területi szervezeti elnökhöz titkos szavazzással további 90 tagot választott az új országos elnökségbe. Az országos elnökség ezt követően megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének vezető tisztségviselőit, és állandó bizottságainak elnökeit. A MTESZ elnöke ismét Fock Jenő, főtitkára újból Tóth János lett. Végezetül a Központi Bizottság titkára a népgazdaság helyzetét elemezve kérte a MTESZ segítségét az ország előtt álló feladatok végrehajtásához. szer segítene, nemcsak ülne az asztalnál, mint egy kényúr, a kávéra várva. Mi lenne, ha egyszer jókedvűen ébredne, gondolta a férfi, mi lenne, ha nem csapkodna összevissza dü- hödten, ha kedves lenne? Évek óta így megy ez,visz- sza sem tud emlékezni arra az időre, amikor más volt. Pedig biztosan volt másképpen, voltak ők is fiatalok, vidámak. Csak hát az évek óta ismétlődő, unalmas napok egybefolynak, eseménytelenek és járasz- tóak. Az asszony a hűtőszekrényt nyitogatta, csirkét vett elő meg tojást, ebédfőzéshez készülődött. Mint minden héten, tegnap is hozott halat az ura, mert a vasárnapi ebéd csak rántott csirke és rántott hal lehet. Mi lenne, ha egyszer étterembe mennének, ha nem a konyhában kellene töltenie a vasárnap délelőttöt — morfondírozott magában az asszony, míg az életlen kés„Nem voltunk mindig egy véleményen, de képesek voltunk meghallgatni egymást, beszélni egymással és képesek leszünk az együttes cselekvésre is” — jellemezte az egyik küldött a vasárnap lezárult koppenhágai békevilágkongresszust. A tanácskozás, amelyen 2800 delegátus és 350 újságíró vett részt, munkáját pedig 500 szervező segítette, vasárnap délelőtt ünnepélyes plenáris üléssel fejezte be munkáját. Az ülésen bejelentették, hogy 1987-ben Stockholmban ifjúsági béketalálkozót, Moszkvában pedig nőkongresszust tartanak. A kongresszus záródokumentumot nem fogadott el, de aláírásra közzétették az úgynevezett koppenhágai felhívást, amely a „hatok” — Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország sei a csirkét vagdosta. Mi lenne, ha egyszer nem csirkét rántana, gondolta a férfi, mást sem tud kitalálni, már undorodom az örökös rántott csirkétől. Feltápászkodott az asztal mellől, s a fürdőszobába ment. Éles pillantást vetett utána az asszony. Most majd összekeni borotvahabbal a mosdókagylót, de le nem törölné az istennek se, gondolta. Mindjárt utánam szól, hogy ne pacsma- goljak össze mindent, jutott eszébe a férfinak. — Aztán ne pacsmagolj össze mindent! — érte utol az asszony hangja, és a férfi, háttal a feleségének elvigyorodott. — Mindig ugyanaz — gondolta. — Mindig ugyanaz — gondolta az asszony is. A kisszobából szöszmötö- lés jelezte, hogy felébredt a két fiú. Magukra hányják a ruhát, s már mennek is, dünnyögött az asszony. Soha nincsenek itthon, de és Tanzánia — küldöttségének nevében a nukleáris fegyverkezési verseny megállítására, a világűr militari- zálására, az atomfegyver-kísérletek teljes és azonnali beszüntetésére szólít fel. , A záróülést kellemetlen incidens szakította félbe. Főleg fiatalok — akik a szervező bizottság elnöke szerint lopott és hamisított belépőkkel jutottak be a terembe — az elnöki emelvényre feljutva megzavarták az ülés menetét. A dán fővárosban vasárnap délután bóketüntetést tartottak. A „csillagmenet” a város négy pontjáról indult és a városháza előtt nagygyűléssel ért véget. A több ezres felvonulás részvevői a nukleáris kísérletek beszüntetését, a csillagháborús tervek leállítását követelték. miért is lennének. Legszívesebben én is elmennék messzire. A fiúk farmerban, pulóverben csörtettek ki a szobából, a kisebbik a foga közül szűrte a szót. Figyeld meg, mindjárt szól, mi lesz a mosakodással, nagyfiúk. Belehalna, ha egyezer nem szólna. Egymásra rakódtak az órák hasonlóan száz és száz vasárnaphoz, akár egy előre megírt forgatókönyv szerint, amelytől eltérni nem lehet. Zsífszag és borszag, mosogatóiétól ázott kéz, a televízió villogó fényei, a férj szuszogása, az asz- szony morgolódása, borral teli poharak, üres poharak, álmos és tehetetlen köd a napon. Este tízkor csattan az ajtó. Hazajöttek a fiúk. Nyílik a hűtőszekrény, suttogás-nevetés, sörszag. Forró forgolódás a sötét szobában, négy ember megköny- nyebbült sóhaja elalvás előtt: holnap hétfő. Hálá- istennek. Klie Ágnes Határidő alán Leninvárosban fél évvel a tervezett határidő előtt elkészül az évi 140 ezer tonna kapacitású lineáris polietiléngyár. A csaknem hatmilliárd Ft-os költséggel épült korszerű gyárban még a garanciális .méréseket végzik, de már a termelés is megkezdődött. Az idén várhatóan 30 ezer tonna műanyagot készítenek. A gyár nyersanyagellátásának egy részét a szovjet —magyar oíefincgyezmény biztosítja. Szovjetunió 1978-tól évente 60 ezer tonna etilént szállít a leninvárosi gyárba. VASARNAP Varga István
