Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

1986. október 18., szombat 5 Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÉLETVISZONYOK ÉS JOGSZABÁLYOK A békemozgalom emléklapját kapta a megyei jogászszövetség Jagásznap volt tegnap Ka­posváron. A Magyar Jogász- szövetség megyei szervezete, a megyei tanács és a Közal­kalmazottak Szakszervezeté- nék megyei bizottsága által szervezett rendezvény részt­vevőit a megyei tanács nagy­termében dr. Szabotin István megyei főügyész, a jogász­szövetség megyei elnöke kö­szöntötte. Részt vett a ta­nácskozáson Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára. Dr. Nagy László egyetemi tanár, a Magyar Jogászszö­vetség főtitkára bevezetőjé­ben arról szólt, hogy a jog szerepének növekedés érői és a jogásztársadalomnak a szocialista demokrácia érvé­nyesítéséiben betöltött szere­péről egyre több szó esik. Kifejtette: szép hivatásuk­nak akkor felelnek meg iga­zán, ha munkájukat nem­csak a pontosság, hanem az igényesség és az elkötelezett­ség is jellemzi. Köszöntőjé­nek végén átadta az Orszá­gos Béketanács megbízásá­ból a megyei szervezetnek a magyar békamozgalom ki­tüntető emléklapját, amelyet az emberi kapcsolatok ápo­lásában, a békemoizgal óimban kifejtett tevékenységével ér­demelt ki a jogászok somo­gyi szervezete. Dr. Nyíri Sándor, a leg­főbb ügyész helyettese idő­szerű jogalkalmozási kérdé­sekről tartott előadást. Szólt a várható büntető anyagi- és eljárásjogi változásokról. El­mondta, az előkészítő mun­ka hosszú ideje folyik már, de a tervezetek és az elkép­zelések . eddig nemigen ju­tottak el a jogászokhoz. Elő­készítés alatt vannak, s ha-, marosan napvilágra kerül­nek a jogalkalmazás jogpo­litikai irányelvei. Ezeket követik majd a büntető jog­szabályok időszerű változá­sai. Kifejtette, hogy hiányoz­nak még a jogalkotás jogpo­litikai irányelvei is. Ezt az adósságot a napi gyakorlat­ban is érezni lehet. Egyik oka itt keresendő annak, hogy a különböző életviszo­nyokéit nem olyan szinten szabályozzák, mint ahogyan indokolt volna. A társada­lom demokratizálódása fel­gyorsult: a jogalkotásra azonban továbbra is minisz­teri rendeletek túlsúlya a jellemző. Ez pedig nem testület, hanem egy személy állásfoglalását fejezi ki. Gondoskodnak az értelmi fogyatékosokról RÁDIÓSZEMLE Krimi a valóságban Kétnapos tanácskozás Az éntelimi fogyatékosok szakosított szociális ottho­naiban való gondozás sajátos kérdéséivel foglalkozó kétna­pos tanácskozás kezdődött tegnap reggel Balatonieny­vesen. A konferenciára az ország különböző Itársinítéz­Ba iatonf enyvesen ték el. A szakosított szociá­lis otthonok új intézmény- rendszere új feladatokat ad az itt dolgozó munkatársak­nak. Ezeket nehezíti, hogy aiz intézmény ék lakóközössé­ge igen öszetett, életkoruk változó. meg A büntető eljárás előké­születben levő változásait indokolva elmondta: a je­lenlegi törvény tizenhárom éve született. Közben — di­namikájában és struktúrájá­ban — alapvetően megválto­zott a bűnözés. Jelenlegi vi­szonyaink között az eljárás­jog egyes szabályai nem szolgálják kellően a gyors és hatékony felelősségre vo­nást. Elmondta azt is, hogy amikor 1968-ban elkészült a Büntetű törvénykönyv módo­sítása, nemcsak a bűnözés szerkezete és nagyságrendje volt más, hanem a gazdasági szerkezet is. Azóta általá­nossá váltak a vállalkozások. Hatályos büntetőjogunk vi­szont a megváltozott viszo­nyúk következtében felme­rült valamennyi kérdésre nem tud egyértelmű felele­tet adni. A jelenlegi Btk. nem intézkedik például a hi­telező megkárosításáról. Azt az elvet is figyelembe véve, hogy a gazdaságban keletke­ző ellentmondásokat nem a büntetőjog eszközeivel kell feloldani, szükség van arra, hogy a társadalmi zavart okozó jelenségek — például a korrupció — ellen haté­konyabb védelmet nyújtson a jog. Délután szekcióüléseken folytatódott a tanácskozás. A földtulajdon és földhaszná­lat továbbfejlesztésének kér­déseiről dr. Hársfalvi Rezső, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Jogi Tovább­képző Intézetének igazgató­helyettese, A polgári jogi fe­lelősség a környezetben oko­zott károkért címmel pedig dr. Tamás Lajos, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem állam- és jogtudo­mányi karának tanszékveze­tő egyetemi docense tartott előadást. Liszt Ferenc- emléknapok Baranyában Liszt Ferenc születésének 175. évfordulója alkalmából emléknapok kezdődtek pén­teken Baranyában. A prog­ram nyitásaként a Liszt Fe­renc zeneiskolában találkoz­tak a középiskolai Liszt-pá­lyázat résztvevői és a leg­eredményesebb munkád szerzői átvették a pályadíja­kat. A következő napokban, hetekben több hangversenyt és megemlékezést rendez­nek, Mohácson Liszt-emlék­táblát avatnak, Pécsett pe­dig tudományos.ülésre kerül sor. Az ünnepségekbe be­kapcsolódik Pécs finnországi testvérvárosa, Lahti is, amelynek zenekara Liszt­hangversenyt ad a mecsek- aljai városban. Pécsett kegyelettel ápolják a nagy zeneszerző és zongo­raművész emlékét. Liszt Fe­renc nevét viseli a város kö­zép- és felsőfokú zeneiskolá­ja, híres oratóriumkórusa *és patinás koncertterme, vala­mint az egyik utcája. Emlék­tábla jelöli azt a házat, ahol hangversenyt adott. Akkori zongorája ma az egyik pécsi gimnázium házimúzeumában áll. A megyei levéltárban őr­zik utolsó ismert fény- képfelvételt a mesterről. A Dóm téren életnagyságú szobra áll, Varga Imre alko­tása. Külön Liszt-évfordulója is van Baranyának: éppen 140 évvel ezelőtt — 1846-ban — járt a művész ezen a tájon. Mecseknádasdon megszállt a püspöki nyaralóban és ott szerezte a „Patakcsa” című dalt. Az emléknapok kereté­ben koncertet rendeznek á kis mecseki faluban, s meg­szólaltatják az ott született dalocskát is, majd megko­szorúzzák a hajdani nyaraló — ma általános iskola — parkjában álló Liszt Ferenc- szobrot. (MTI) Nem szeretem a kimódolt cselekményű krimiket, ahol az agyafúrt gyilkos minden mozdulatát előre megtervezi oly tökéletességgel, hogy azon kapjuk magunkat: szur­kolóivá lettünk. Nem dőlök be annak sem, hogy rend­szerint a szörnyűséges tett után jön egy kissé habókos felügyelő, akin — ha nem lennének már régebbi kri- mis tapasztalataink — rög­tön láthatnánk, hogy min­dent képes megoldani, csak azt nem, hogy emberünket, a már rokonszenvessé vált gyilkost leleplezze. Aztán ahogy telik az idő, úgy lesz kedvencünk az ügyefogyott nyomozó, és fordulunk el a gyilkostól. Ha tévéfilmről van szó, akkor már ötven perc alatt fény derül min­denre; veszélyesebbek azon­ban a mozivásznon látható produkciók: ott kedvezőtlen esetben két óráig is elhúzód­hat a gyilkos utáni kutatás. Jómagam azok közé tar­tozom, akik ha néha meg is nézik ezeket a filmeket, nincs rájuk hatással. Hiába lövik halomra egymást, hiába fo­lyik literszám a paradi­csomlé-vér, csak mosolygok. A valódi krimi viszont más. Ilyet hallhattunk csü­törtökön késő este a Kossuth rádióban. Antal Éva és Gá- csi Sándor egy háromne­gyedórás dokumentum mű­sorban próbálta megvilágí­tani azt a híressé vált pert, amely nyomán az előzőleg halálra ítélt Magda Jánost fölmentették a gyilkosság vádja alól. Gondoljunk csak bele: lehet-e akármilyen pszichikai mélységekbe leásó film olyannyira hiteles, mint egy riport, amely azzal ké­szült, aki csakugyan megjár­ta a poklok minden kínját. Magda számára, igaz, nem volt teljesen ismeretlen a bör­tön környezete, hiszen előtte már többször elítélték, a hu­szonkét hónapi letartóztatá­sát mégis nagy fájdalommal említi. Az eset egyedülálló a közelmúlt magyar jogtörté­netében, épp ezért bizonyos szempontból hálásnak is ne­vezhetjük a dokumentummű­sor témáját. Hiszen tulaj­donképpen azok közé a sztorik közé tartozik Magda esete, amelyek önmagukban is érdeklődésre tarthatnak számot. A műsor erénye az volt, hogy semmiképpen nem akart egyfajta újabb döntő- bíróság lenni, nem akarta a legfelsőbb ügyész szerepét betölteni. Amire vállalkozott, azt viszont teljesítette: sok szemszögből, több szempont­ból megvizsgálta az esemé­nyeket. Külön érdekességként szolgált, hogy a gyilkosság­gal vádolt Magda bizonyíté­kok hiányában való szabad­lábra helyezése is több olyan problémát vet föl, amely mindeddig nem szerepelt a magyar joggyakorlatban. Ne­vezetesen : követelheti a le­tartóztatása alatti munkabér­kiesésből adódó kárának megtérítését, de szó van er­kölcsi jóvátételről is. Újabb kérdést vet föl, hogy hogyan tisztázzák a sajtóban megje­lent írásokat, amelyek bű­nösnek nevezték őt. Nem véletlenül kapott he­lyet a késő esti órában ez a műsor, hiszen olyan érzelme­ket, olyan sebeket szaggatott föl, amelyek talán nem va­lók a fiatalabb korosztá­lyoknak. A szomorú tényen azonban nem változtat sem­mi. Egy kislányt megöltek. A gyilkos köztünk van... — mondja a műsor alcímében. Kideríteni, hogy ki követ­hette el a bűntényt, termé­szetesen nem a rádióműsor feladata. Jól tette, hogy nem is vállalkozott rá. Így is az­zal az érzéssel hallgattuk a dokumentumműsort, hogy végig ott bujkált bennünk az a szorongás, amelyet — hiába a drága krimifilmek trükkjei — csak a valóság eseményei láttán, hallatán érezhetünk. Varga István lényeiből 180 résztvevő je- Miíkezett: pedagógusok, gészségügyi dolgozók, fog­lakozás vezetők. Dr. Földi lária, a Főivárosi Tanács gészségügyi főosztályának ezetője — aiz ülés elnöke — öszöntötte a vendégekt, lajd dr. Nyíró Rózsa elnök- elyettes nyitotta meg a ta- ácskozást. A két nap alatt elhangzó z előadáson a résztvevők e telein test kapnak többek özött a szakosított szociális tthonok kialakulásénak fo- faimatába, a szakmai fela- altaikba, munkájuk meg- zervezésóbe és megismer- ednek az egészségügyi yermekotthonok képesség- ij lesztési lehetőségeivel. Jlőadásit hallgatnak meg a iglalkoztatás speciális mód- zereiről, valamint az egész- égü’gyi ellátás feladatairól, zó esik a szakosított szociá- s otthonok és az egészség- gyi gyermekotthonok, vala- lintt a foglalkoztató iskolák :apcsolatáról. Mint dr. Kasza Ilonától, z Egészségügyi Miniszté- ium főosztályvezető-helyet- 2sétől hallottuk, 1980 előtt z értelmi fogyatékosokat az imébetegek szociális ottho- ában vagy a hagyományos zociáliis otthonokban helyez­A tanácskozás segítséget nyújt a szakosított szociális otthonokban dolgozók elmé­leti felkészítéséhez. Ezek az intézeték nyújtanak otthont az értelmi fogyatékosoknak, a súlyos mozgás- és látássé­rülteknek, mindazoknak, akik sajátos gondoskodást — gondozást — igényelnek. Dr. Stollár János, az Ér­telmi Fogyatékosok Országos Szociális Foglalkoztató Inté­zet igazgatója elmondta, hogy az értelmi fogyatékosok egy részének a képességei nem teszik lehetővé, hogy folyamatosan termelőmun­kát végezzenek egészséges emberek közösségében, sőt azt sem, hogy úgynevezett védőmunkahélyen dolgozza­nak. 30—50 százalékuk azon­ban ház körüli tevékenysé­get, időszakos munkát foly­tathat. A szakosított szociá­lis otthonokban a munka zö­mét a gondoskodás jelenti: azokkal a betegékkel kell foglalkozni, akik . önmagu­kat nem tudják ellátni és állandó törődésit ‘kívánnak. Az intézeti munka haté­konyságát, az eredményes foglalkozást elősegítené, ha az intézményhálózat tárgyi és személyi feltételei javul­nának. Kulturális tagozat alakult Tíz plusz egy év Nagyatádi változások Olasz szobrász színes faplasztikája a ház {falán Nincs talán az országban még egy kisváros, ahol úgy megszaporodtak volna a köz­tereken a szobrok, mint Nagyatádon. örökségként egy bronz Kossuth-szobrot ismerek. A kórház főépülete előtt áll Mészáros Mihály kő­plasztikája, s a Széchenyi park hangulatába illeszke­dik egy szökőkút-kompozí- ció. A többi — és ebből van több Nagyatádon — fából készült. Egy szovjet szobrász két művel gazdagította a parkot Pénteken a kulturális élet 38 vállalatának kezdeménye­zésiére megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara kul­turális tagozata. A tagozat elnökévé Szabó B. Istvánt, a Hungarofiilm igazgatóját választották meg. Az új tár­sadalmi szervezet feladata, hogy gazdasági, gazdálkodást érintő kérdésekben véle­ménynyilvánításával képvi­selje a tagvállalatok érde­keit, s szükség szerint — a Kamara jogosítványainak megfelelően — a szakmát érintő kérdésekben állást foglaljon. Bármerre sétálunk a vá­rosban, találkozunk velük. Köztük járunk, s ha kime­gyünk az alkotótelepre, sok alkotással találkozunk. Elcsendesült a műhely, már csak néhány asztalos szorgoskodik. Utómunkála­tokat végeznek az itt ha­gyott szobrokon, illetve azok fölállításán fáradoznak. Tizenegyedik évadját zár­ja a nagyatádi nemzetközi szobrász alkotótelep. A nyá­ron hét szobrász nyolc alko­tása készült el. bezső Lász­ióné, a városi tanács osz­tályvezetője így beszélt: — Két parképítési, illetve rendezési terv készült a te­lepre. Az egyiket Illés Gyu­la szobrász, a másikat a Fiatalok Stúdiójának néhány tagja készítette. A közvéle­ménykutatás után olyan dön­tés született, hogy mindket­tőt el lehet fogadni. Illés Gyula a szobroknak igyek­szik megfelelő hangulatot teremteni új növényekkel. A Fiatalok Stúdiójának a tag­jai a telep új területét for­málják. Az alkotóik pályá­zat útján, egyéni meghívás alapján népesítik be majd a parkot. A nagyatádi szobor­park új területére már a nyáron elkészült két mű. Az idén nemcsak azoknak a szobrászoknak a jelentke­zését fogadták el, akik el­képzeléseiket, terveiket nagy méretben kívánták megvaló­sítani,- hanem kisplasztikák készítésére is alkalom nyílt. Ezekből negyven gyűlt ösz- sze eddig Nagyatádon. A vá­ros terve: egy állandó kiál­lítás anyagának az össze­gyűjtése. — A fával kapcsolatos mesterségek bemutatását ter­vezzük abban a múzeum­ban, ahol elhelyezhetnénk a kisplasztikákat is. A mú­zeum restaurátorai pedig el­végzik majd a fakonzervá- lási munkákat — mondta Dezső Lászlóné. Elkészült egy fotóalbum; anyagából a fővárosban nyí­lik bemutató. A saobrászte- lepre szívesen látogattak ed­dig is a fotósok, ezután — kétévenként — meghívott vendégekként dolgozhatnak. A városban nőtt a képző- művészeti ismeretterjesztő előadások száma és fokozó­dott az érdeklődés irántuk. Az alkatótelepnek jó £ kap­csolata a TIT nagyatádi szervezetével. A hétfő esti beszélgetéseken gyakran sze­repelnek képzőművészeti té­mák. Horányi Barna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom