Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 243. szám Ára: 1,80 Ft 1986. október 15., szerda Az NSZK államfőjének keddi programja Kádár János találkozott dr. Richard von Weizsöckerrel * Kádár János a Parlamentben találkozott Richard von Veizsäckerrel, az NSZK szövetségi elnökével. A képen: balról jobbra Losonczi Pál, a nyugatnémet vendég, Kádár János, IIansr|Dietrich Genscher Vita a családvédelemről Ülésezett a megyei képviselőcsoport Ifjúsági tagozatok a szak- szervezetekben Somogybán a több mint 118 ezer szakszervezeti tag egyharmada fiatal. Így ter­mészetes, hogy az egy évvel ezelőtti megyei küldöttérte­kezlet úgy foglalt állást: az eddiginél többet kell tenni az ifjúságpolitikai feladatok vállalásában és megoldásá­ban. • A szakszervezeti ifjúsági munka megújulásáról szóló elhatározást a szakszervezeti tagok élénk érdeklődéssel, várakozással fogadták. Az egy évvel ezelőtt megválasz­tott ifjúsági tanács, mely a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa mellett működik, egy­re tartalmasabb program alapján tűzi napirendre a fiatalokat érdeklő témákat. Különösen fontos az álta­lános figyelem fölkeltése, mivel most alakulnak meg a szakszervezeti ifjúsági tago­zatok, illetve tanácsok. Ezek csak átgondolt programok alapján tudnak új színt és tartalmat hozni a szakszer­vezetek rétegpolitikai tevé­kenységébe. Az SZMT el­nöksége a közelmúltban arra hívta föl a figyelmet, hogy az új szervezetek elsősorban a fiatalok érdekeinek védel­mét, képviseletét állítsák te­vékenységük középpontjába. A képviseleti, önkormányza­ti lehetőségek kiszélesítésé­től elsősorban azt várják, hogy a fiúk és lányok az üzemekben, a gazdaságok­ban, az intézményekben vál­tozatosabb módon és formá­ban vesznek majd részt dei mokratikus jogaik gyakorlá­sában, beleszólásuk lesz a társadalmi, a gazdasági élet tervezésébe. Az ifjúsági tagozatok részt vehetnek az ifjúsági munka- versenyformák, munkamoz­galmak megújításában, egy­re több fiatalt ösztönözve a részvételre, a mai követel­ményeknek megfelelő minő­ségi vállalásokra. A szakszervezeti kezelés­ben lévő művelődési intéz­mények sokat tehetnek a fiatalok érdeklődésének föl­keltéséért és kielégítéséért. Az igények alapján az SZMT elnöksége az üdülési, a tö­megsport-, a turisztikai lehe­tőségek fejlesztését szintén az ifjúsági tagozatok és ta­nácsok figyelmébe ajánlotta. Az SZMT, az ifjúsági tanács minden segítséget megad a szervezéshez, a programok kialakításához. Erre szükség is lesz, hiszen egyik napról a másikra nem várható el az új szervezetektől az öntevé­kenység, az önállóság kibon­takozása. Nem sima az út, mely az ifjúsági tagozatok, tanácsok megalakulásához vezet. Né­hol félreértések, tisztázatlan kérdések zavarják a szerve­zést. Egyik-jmásik üzemi KISZ-titkár nem partnert, hanem versenytársat lát ezekben a szervezetekben, kiváltképp azért, mert anya­giakra is szükség lesz a mun­kájukhoz, sőt az ő egyetér­tésük szükséges az ifjúság- politikai célú összegek fel- használásához. Most természetesen az a legfontosabb, hogy ezeket a félreértéseket tisztázzák, s mindenki segédkezzen az if­júsági tagozatok megalakítás sánál. Az együttes munka dönti majd cl, milyen együtt­működésre, munkamegosz­tásra van szükség a KISZ és az ifjúsági tagozatok között. Lajos Géza Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára. az Elnöki Tanács tagja, kedden a Parlament- bea találkozott dr. Richard von Weizsáckerrel a Német Szövetségi Köztársaság szö­vetségi elnökével. A szívélyes légkörű meg­beszélésen megelégedéssel szóltak a kétoldalú kapcso­latok eddig elért eredmé­nyeiről. Megerősítették szán­Mihail Gorbacsov, az S-ZKP KB főtitkára kedden este beszédet mondott a szov­jet televízió Vremja című adásában, s beszámolt Ró­náid Reagannal, az Ameri­kai Egyesült Államok elnö­kével Reykjavíkban tartott .találkozójáról. Az alábbiak­ban ismertetjük a beszéd teljes szövegét: Jó estét, kedves elvtársak! Tudják, hogy tegnapelőtt, vasárnap befejeződött Izlan- don tartott találkozóm Ro­nald Reagannal, az Ameri­kai Egyesült Államok elnö­kével. A találkozó eredmé­nyeiről televíziós sajtókonfe­renciára került sor. Az ott elhangzottak és az újságírók kérdéseire adott válaszaim megjelentek a sajtóban. Hazatérve kötelességem­nek tartom, hogy beszámol­jak a történtekről és arról, hogyan értékeljük a reykja- víki találkozót. AzSZKPKB Politikai Bizottsága most vé­gétért ülésén megvitatta az izlandi fővárosban tartott ta­lálkozó eredményeit. Szerdán jelenik meg a közlemény arról, hogyan értékelte pár­tunk vezetése ezt a nagy politikai eseményt, amelynek következményei, meggyőző­désünk szerint még hosszú időn át éreztetik hatásukat a nemzetközi kapcsolatokban. Reykjavik előtt sokat írtak és beszéltek a küszöbön álló találkozóról. Ahogy az ilyen esetekben rendszerint történ­ni szokott, feltevések és esz­mefuttatások sokasága látott napvilágot. Ez természetes. Nem maradtak el a külön­böző spekulációk sem. Most a világ figyelmét a találkozó eredményei kötik le. Mindenkit érdekel, hogy mi is történt, mit hozott a találkozó, s milyen lesz utá­na a világ. Arra törekedtünk, hogy a reykjavíki találkozó közép­dékukat a két nép javát szolgáló, gyümölcsöző vi­szony fejlesztésére, az együttműködés új útjainak feltárására. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel, különös tekin­tettel a béke megőrzésének, a fegyverkezési verseny csökkentésének lehetősé­geire, a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésére. pontjában a világpolitika legfontosabb kérdései állja­nak — a fegyverkezési haj­sza megszüntetése, a nukleá­ris leszerelés. Pontosan így is történt. Mi az oka, hogy olyan szi­lárdan eltökéltek vagyunk ezekben a kérdésekben. Kül­földön gyakran elhangzik, hogy ez az eltökéltség belső nehézségeinkből fakad. Nyu­gaton az az elmélet, hogy a Szovjetunió végül is gazda­ságilag képtelen lesz elvisel­ni a fegyverkezési hajsza ter­hét. összeomlik és meghaj­lik a Nyugat előtt. Elegendő tehát további nyomást gya­korolni rá és szilárdítani az erő pozícióját. Ez a véle­mény egyébként elhangzott az Egyesült Államok elnöké­nek találkozónk után tett nyilatkozatában is. Már többször volt alkal­mam szólni arról, hogy ezek a tervek nem csupán ho­mokra épülnek, hanem ve­szélyesek is, mert hibás po­litikai döntésekhez vezethet­nek. Saját gondjainkat jobban ismerjük másoknál. Vannak gondjaink, nyíltan szólunk is róluk, megoldjuk őket. Vannak erre vonatkozó ter­veink. megközelítési mód­jaink és megvan hozzá a párt és nép közös akarata. A Szovjetunió erejét ma a nép összeforrottsága, politi­kai aktivitása dinamizmusa adja. Hiszem, hogy ezek a tendenciák továbbra is meg­maradnak, s ezek eredmé­nyeként tovább növekszik társadalmunk ereje. Mindig képesek leszünk helytállni magunkért. A Szovjetuniónak megvan rá a képessége, hogy választ adjon bármilyen kihívásra, ha ez szükségessé válik. Tudják ezt a szovjet embe­rek, s tudnia kell az egész Állást foglaltak a helsinki folyamat továbbvitele mel­lett. Hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országok békés együtt­működése Európa közös ér­dekeit szolgálja és hozzájá­rul a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez is. A találkozón jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­(Folytatás a 2. oldalon.) világnak is. Nem akarjuk azonban az erőnket fitogtat­ni, mert az ilyesmi az atom­korszakban rendkívül vesze­delmes. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok akut lidérces ál­lapota egy váratlan és vég­zetes válság veszélyét rejti magában. Gyakorlati lépé­sekre van szükség ahhoz, hogy eltávolodjunk a nuk­leáris szakadéktól. Közös szovjet—amerikai erőfeszí­tésekre az egész nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap Kaposváron ülést tartott a Somogy Megyei Tanács. A testület elfogad­ta dr. Bernáth József és Mé­száros Ferenc lemondását a megyei tanácstagságról, és megállapította Szabados Já­nos festőművész megyei ta­nácstaggá történő megvá­lasztásának törvényességét. Dr. Ulrich Károly igazgatá­si osztályvezető-helyettest ki­nevezte osztályvezetővé, Szé­les Péter közlekedési osz­tályvezetőt — mivel megvá­lasztották a KÉV igazgató­jának — fölmentette tisztsé­géből, és Kovács Bélát, az eddigi osztályvezető-helyet­test nevezte ki a közlekedési osztály vezetőjévé. A testület — amelynek ülésén részt vett dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész he­lyettese, Kápolnai György, a Központi Bizottság munka­A megyei képviselőcsoport nem véletlenül választotta tegnapi ülésének helyszínéül a megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézetet. A követ­kező parlamenti ülésszak várható napirendjén szerepel ugyanis a családjogi törvény módosítási tervezetének vi­tája, mely több vonatkozás­ban is kapcsolódik a csalód­ás gyermekvédelem egyre égetőbb kérdéseihez. A kép­viselőcsoport ülésén részt vett Klenomcs Imre, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, dr. Novák Ferenc, a megyei népfrontbizottság tit­kára, valamint több, a té­mával foglalkozó szakember. Pásztohy András, a képvi­selőcsoport vezetője a par­lamenti tisztségviselőik érte­kezletéről adott tájékozta­tójában elmondta, hogy. a társadalom alapsejtjeit je­lentő családok gondjai a vá­lások, a veszélyeztetett gye­rekek növekvő száma, a ter­jedő fiatalkori bűnözés — az áttételes hatásokat fölsorolni is hosszú volna — egyaránt indokolják a törvény módo­sítását. A tervezet már ed­dig is parázs vitákat váltott ki. Több képviselő hiányolta például, hogy az ..nem foglal­kozik az élettársi viszony jo­gi kérdéseivel, s hogy a ben­ne foglaltak nem elégségesek ahhoz, hogy elérjék a tu­lajdonképpeni célt: a csalá­dok összetartozásának erősí­tését, a gyerekek érdekeinek védelmét. E vitához kíván kapcso­lódni Kosztolánczi Jánosné somogyi képviselő, aki terve­zett parlamenti felszólalásá­ban a gyámügyi rendelkezé­sek ellentmondásairól is szól. Mint mondta, a 14—16 éves lányok házasságkötésé­nek tiltása vallójában nem orvosolja a gondot, s csak nemkívánatos együttélések­hez vezet, melynek áldozatai a születő gyerekek. Javasolni akarja egyebek közt az örökbefogadási eljárás egy­szerűbbé tételét ás. Dr. Orbán István, az in­tézet igazgatója a gyermek- és ifjúságvédelmi munka eredményeiről adott számot, majd sokéves tapasztalatai alapján fűzött megjegyzése­társa és dr. Román József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője — megvitatta és elfogadta a megye gazdaságilag elmara­dott térségeinek felzárkózta­tási programját (A progra­mot lapunk 3. oldalán ismer­tetjük.) Dr. Szabotin István megyei főügyész pedig So­mogy törvényességi helyzeté­ről tájékoztatta a testületet. A megyei tanács tegnapi ülésén ünnepélyesen adta át dr. Gyenesei István tanács­elnök a Tegyünk többet So- mogyért! kitüntető jelvényt. Az idén 16 személy és két közösség kapta meg ezt az elismerést: Beregszászi Ilona, a mezőgazdasági szakközép- iskola igazgatója, Bíró Gyu­la, az MSZBT főtitkára, Ba­konyi János, a Fazekas Há­ziipari Szövetkezet kerámia­égetője, Budafai László, a két a tervezethez. Ügy ítélte meg, hogy az főként jogi nézőpontból közelít a gon­dokhoz, ám nem jutnak benne kellően érvényre a pedagógiai szempontok. Fi­gyelmet kéltő volt, amit a megyében - kimutatott 2,4 millió forintot kitevő gyer­mektartási díj hátralékról mondott. Az összeget mege­lőlegezni köteles gyámható­ság, hogy e tehertől szaba­duljon, „méltányosságból'’ nemegyszer törli a hátralé­kot. Így a statisztika szebb lesz, ám a gond marad. Dr. Orbán István javasolta, hogy a jövőben e téren is az adóbehajtás gyakorlatát alkalmazzák, szükség esetén akár a szabálysértési eljárás jogával is élve. Az igazgató a gyermekvédelem más me­gyékhez viszonyított kedvező adatai alapján optimistán ítélte meg e társadalmi gon­dok méreteit Többen mégis úgy. vélték, az állami gon­dozott gyerekek, vagy a oyilivántartottan problémati- kus családok száma csak a jéghegy csúcsát jelentik. Dr. Ulrich Károly, a me­gyei tanács osztályvezetője és dr. Novák Ferenc rossz­nak ítélte a törvénytervezet­tel kapcsolatos előkészítő munkát s kevésnek a lezaj­lott társadalmi viták számát. Elhangzott: olykor még a témával foglalkozók sem is­merhettek meg időben az előzetes anyagot. Ugyancsak sok vélemény hangzott el a posta munká­járól és fejlesztési lehető­ségeiről. E napirend kapcsán készül parlamenti felszóla­lásra Plecskó Ferenc képvi­selő, aki elsősorban a megye hírközlési helyzetének gond­jairól és a megoldás lehet­séges útjáról kíván beszélni. Klenovtics Imre és több kép­viselő javasolta, hogy vesse föl a postai szemléletnek és magatartásnak a monopol- helyzetéből fakadó visszássá­gait. „A posta hatóság vagy szolgáltatás?” Szóvá tették még, hogy a telefonkötvé­nyek kibocsátása lehetetlen­né teszi a kisebb jövedel­mű emberek telefonhoz ju­tását. Ezzel kapcsolatban jó volna erősíteni az elosztás társadalmi ellenőrzését. marcali könyvtár igazgató­ja, Farkas József, a siófoki költségvetési üzem dolgozó­ja, dr. Fodor János, a Sio- tour igazgatója, Gera Kata­lin kaposvár szobrászművész, Horváth Tivadar, a DRV megyei üzemigazgatója, Kál­mán Sándor, a Kaposvári Városi Pártbizottság titkára, dr. Kercza Imre, a Somogyi Néplap főszerkesztő-helyet­tese, Sütő Ödön, a Balaton- nagyberdki Állami Gazdaság igazgatója. Szenes Endre, a Lignimpex vezérigazgatója, dr. Szirota István, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal főosz­tályvezetője, Varga József, az SZMT titkára, Vámosi Ferenc, a homofcszentgyör- gyi tanács nyugdíjasa, Vida Árpádné, a buzsáki iskola igazgatója, valamint 'a bar­csi állami tűzoltóság és a fonyódi költségvetési üzem közössége. Mihail Gorbacsov tv-beszéde Ülést tartott a megyei tanács Átadták a Tegyünk többet Somogyért! kitüntetést — Program a gazdaságilag elmaradott térségek fezárkóztatására

Next

/
Oldalképek
Tartalom