Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-14 / 242. szám
1986. október 14., kedd Somogyi Néplap 3 Á megújuló szénbányászat „A széntermelés az új bányák termelésbe állításával, jobb munkaszervezéssel, a meglévő állóeszközök korszerűsítésével és hatékonyabb kihasználásával az erőművi és lakossági igények minél nagyobb hányadát elégítsék ki." (Egy mondat a tervtörvényből.) Ahihoz, hogy a szénbányászat mai állapotait, és a jelen tervidőszakbeli lehetőségeit átláthassuk, vissza kell tekintenünk közelmúltjára. A hatodik ötéves terv azt írta elő, ihogy a szénbányászat 1985—86-ra érje el az évi 25—26 millió tonnás termelési szintet. Az időköziben megszületett energiagazdálkodási kormányprogram azonban — a lehető legnagyobb szénhidrogén-megtakarítás érdekében — a szén- termelés gyorsítását szorgalmazta. Így, nem kis erőfeszítések árán, már 1981—82- ben elérték a csak három esztendővel későbbre tervezett 26 millió tonnát — ezt azonban nem lehetett következmények nélkül megtenni. Miért lett válságágazat ? Elmaradt az úgynevezett közvetlen kapacitáspótlás, azaz a fejtések előkészítése, másrészt a kedvezőtlenebb geológiai adottságú részeket is művelésbe vonták. Eközben csökkent a létszám — ma csaknem négyezer bányász hiányzik —, a szabadnapi termelés mértéke elérte az elvisélhetőség határát, a korábbiaknak csaknem kétszeresére emelkedett, a bányászok szinte erőn felül dolgoztak. Ma a szénbányászat a válságágazatok egyike. A termelés ugyanis minden erőfeszítés ellenére csökkent, a költségek viszont gyorsan növekedtek — 1984-től a szénbányászat veszteségessé vált. Kétségtelen, ennek többféle oka is volt, a legfőbbeket mégis sorba lehet szedni. Mindenekelőtt tény: a hazai szén termelői ára — hogy „bírja a versenyt” az olajjal — alacsonyabb volt a gazdaságilag indokoltnál, ám energiapolitikai szempontok a „nyomott” ár mellett szólták. Veszteségeket okozott továbbá az is, hogy a széntermelés költségei rohamosan növekedték. Az elmúlt húsz évben a növekedés megelőzte az áremelkedést: míg az utóbbi két és félszeresére nőtt, az önköltség háromszorosára. S ennek jó részéről a vállalatok nem tehettek: az anyag, a gépek lettek jóval drágábbak. Nem igazán veszteségforrás, mégis költségnövelő tényező volt az is, hogy a szénbányászatot mindeddig lényegében nem a gazdaságosság, hanem a szónmeny- nyiség 'mindenáron való kitermelése vezette. Erre kényszerítette a bányavállalatokat a népgazdasági terv, az, hogy az ország energiaegyensúlyát biztosítsák. A kilábalás útja Igen, erre késztette őket minden, miközben — mint minden vállalat — a bánya- vállalat is önállóan gazdálkodó, nyereségre törekvő szervezet, vonatkoznak rá a gazdaság általános szabályozói. A csaknem tervutasításos rendszer szerinti termelés és a vállalati „önállóság” sok mindenben ellentmondásos helyzetet teremtett. A nem ritkán egymással szemben álló követelményeknek aligha könnyű eleget tenni s a (szükséges!) szénmennyiség „oltárán” bizony gyakorta a gazdaságosságot áldozták fel. A szénbányászat tavaly 24 millió tonnát produkált, mintegy 2 millióval kevesebbet, mint az 1982-es csúcs volt. A múlt év végén, ez év elején világossá vált: változtatásra, beavatkozásra van szükség. A VII. ötéves tervtörvény — figyelembe véve a kialakult helyzetet — koncepcionálisan megfogalmazta a tennivalókat. A konkrét döntést viszont — hosszas előkészítő munka után — a közelmúltban hozta meg a Minisztertanács, jóváhagyva az Állami Tervbizottság határozatát. Ennek értelmében — csak a leglényegesebb szempontokat emelve ki — a szénbányászainak évi 24 millió tonnát kell termelnie, úgy, hogy a mélybányászat termelése csökken, .míg a fajlagosan gazdaságosabb lignit külfejtések aránya nő. A gazdaságosság terén egyébként az olaj hordónként 15—17 dolláros ára a mérvadó. A számítások szerint 14 akna termel ennél drágábban, ezért — az ÁTB, illetve a Minisztertanács állásfoglalása szerint — ezeket gyorsított ütemben aknázzák ki, majd bezárják. Létesül két új bánya a kiesők pótlására az Ajka II. és a Dübicsány bányaüzemek, de a beruházások részleteit tekintve csak később döntenek. Házon belül A szükséges szerkezetváltáshoz a szénbányászat a korábban tervezettnél négy- milliárd forinttal többet használhat fel. A kormány ahhoz is hozzájárul, hogy a termelői árat átlagosan 18 százalékkal emeljéjt a bányavállalatok. A létszámhiány pótlására, illetve — modernebb technikával való — áthidalására, a kormányhatározatra alapozva, programot kell készíteni. Mindezek az intézkedések hozzásegíthetik a bányászatot, hogy a mennyiségi szemléletről letéve, immár a gazdaságosság szempontjait érvényesítse. Ehhez azonban az üzemeken, vállalatokon belül is változásokra van szükség. Hiszen a „bányász- válság”-nak csak egyik, jóllehet talán számottevőbb oka a külső felső kényszer, a másik ok jószerével házon belül kereshető. Ezért kezdeményezte a kormányhatározat, hogy olyan szervezetiirányítási formákat alakítsanak ki, amelyek a hosszú távon gazdaságos termelést szolgálják. Szükség van erre a szénbányászat irányításának egészét, és vállalatait, üzemeit tekintve egyaránt. Olyan szervezet, irányítás szükséges, amely tiszteletben tartva a vállalati önállóságot, képes a VII. ötéves terv célkitűzéseinek hatékony teljesítésére. Trömböczky Péter Á társulások haszna A Nagyatádi Városi Tanács és a városikörnyéki tanácsok végrehajtó bizottságai 1984- ben három igazgatási társulást hoztak létre. A közelmúltban több tanács végrer hajtó bizottsága is megtárgyalta .működésük tapasztalatait: legutóbb a nagyatádi testület ülésén szerepelt a téma. A társulások hasznáról kérdeztük Hoffmanné dr. Németh Ildikót, a városi tanács vb-titkárát. — A gazdasági revíziós, az építéshatósági és az árellenőrzési társulás eredményesen működik, jól segíti a tanácsok tevékenységét. A gazdasági revíziós társulás több tanácsi intézménynél végzett vizsgálatot, melynek középpontjába a munka színvonalának értékelése került. Ellenőrzéseik a korábbiaknál szigorúbbak, következetesebbek voltak. Az építéshatósági társulás foglalkozik a területrendezési feladatokkal. Háromfának, Somogyszobnak hosszú távra alkalmas, jóváhagyott rendezési terve van, a seges- di összevont rendezési texv felülvizsgálatára — s ha indokolt, a módosítására — még ebben az évben sor kerül. Az árellenőrzési társulás a városkörnyék községeiben látja el a magánkisiparosok, a szerződéses üzemeltetésű és a magán kereskedelmi, vendéglátó egységek árellenőrzését. Ehhez a munkához megvannak a személyi feltételek. Az utóbbi években nőtt az ellenőrizendő egységek száma. A tapasztalatok igazolják, hogy a magánszektorba« dolgozó kisiparosok többsége helyesen alkalmazza az árakat és megbízhatóan teljesíti a megrendeléseket. Nem ilyen jók a tapasztalatok a másik két területen. Indokolt esetben a különböző szankciók alkalmazásától sem tekintettek el. A szabálysértési feljelentések nyomán egységesebbé vált az eljárás, a kiszabott pénzbírságok jobban igazodnak a cselekmény társadalmi veszélyességéhez. A 232 árellenőrzés során 97 figyelmeztetés és 19 szabálysértési följelentés vált szükségessé. A jövőben még összehangoltabb munkával kívánják biztosítani, hogy a társulások az eddigieknél is hatékonyabban végezzék gazdasági, cél- és témaellenőrzéseiket. D. S. Kopnak az ekék, nehéz a vetés A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat balatonújlaki termelés- szervezési egységének központjában Hecz Gábor, az IKR-körzet szervi zmérnöke mondta: — A körzet működési területe és műszaki szolgáltatása Somogy és Zala megye harminc mezőgazdasági nagyüzemére terjed ki. Ott dolgoznak most is a rendszer gépei. Húszezer hektár kukorica betakarításában vesznek részt, A gépesítettség alkalmas arra, hogy taggazdaságaink minden esedékes tennnivalót idejében elvégezzenek. A száraz Ságnak és az eszközkopásnak, -romlásnak az összefüggéseit jól érzékelteti, hogy például tavaly július 1. és Október eleje között 948 ekevasat vittek ki a raktárunkból, most ugyanabban az időszakban Í463-ra volt szükség. Hat szerelőkocsi járja a harminc gazdaságot, s ezek személyzete nemcsak gépet javít, hanem alkatrészeket is szállít. Raktárunkban éjjel-nappal és munkaszüneti napokon is kiszolgáljuk a beszerzőket. Az IKR kiemelt készletállományú raktárában 40 millió forint értékű alkatrészből elégíthetjük ki az igényeket. Sőt telex- és rádióösszeköttetésünk révén az IKR többi körzeti raktárából és a központból is beszerezhetjük — rövid úton — azt, ami éppen kell. Szabó Iván körzeti agro- nómus: — A kukorica betakarításával átlagosan 30 százaléknál tartunk, ennél előbbre járnak a somogyi gazdaságok. Már nincs mire várni, az eső a betakarításnak inkább ártana, mint használna, ezért egyre gyorsul az ütem. A nedvességtartalom többnyire 20 százalék alatt volt október első harmadában, ez a körülmény és a viszonylag alacsony hozamok könnyítik a kombájnok, a terményszárítók munkáját, olcsóbbá teszik a betakarítást. Minthogy sürget a búzavetés, azt ajánljuk taggazdaságainknak, hogy a kukoricatarlón mielőbb lássanak hozzá a talajmunkákhoz, ott ugyanis — mert nedvesebb a talaj — jobb magágy készíthető, mint más, kiszáradt földeken. A betakarítás gyorsítását segíti elő — főként Zalában, de Somogy- sámsoniban és Balatonszent- györgyön is találni rá példát —, ha nyersen helyezik el a termést, így költséget és időt takarítanak meg. Az idei betakarításban két új terményszárító is részt vesz Somogybán, ugyanennyi Zalában. Pusztakovácsiban ikresítéssel oldották meg a kapacitásbővítést, Balatonszentgyörgyön pedig új szárítót építettek. Semsey László, a termelésszervezési egység vezetője: — Ma már kevésbé van kampány jellegük a munkáknak. Aratás után kezdődött a vetőgépek fölkészítése; ennek a gépparknak a zöme — mintegy 90 százaléka — korszerű munkaeszköz, IH—6200-as Rába vetőgép. A felkészítés időszakában visszatérő gond a csapágyaik hiánya. Ha vetés közben kapunk is ezekből, a csere már időt rabol el... A száraz talaj „eszi” az ekevasat, a kormánylemezt, a tárcsalapot — ezekből különösen sok fogy ebben az időszakban. Nincs üzemképtelen gépük, de hogy ez így van, az sok utánjárás eredménye, azonkívül a gazdaságok is készítenek — kény- szerűségből — egyes alkatrészeket. A betakarítási munkákban segítik egymást a taggazdaságok — a szőlősgyörökiek kukoricáját például az öreg- laki Állami Gazdaságban szárították; a pusztakovácsiak búzát arattak Meszteg- nyőn, ahonnan viszonzásképpen a silózásihoz kaptak gépeket. Az együttműködésnek hagyománya van, erősítése az idén is indokolt. H. F. Csökkenő termelés, nagyobb nyereség Külföldön veszik a panelparkettát Barcs egyik legrégebbi üzeme a parkettagyár. A több mint százéves üzemben parkettát harminc éve gyártanak, 1974 óta szalagparkettát is készítenek. Steiner András főmérnök mondta: — A lombos fát feldolgozó üzemek között a legnagyobb a mienk az országban. Ebben az évben gömbfából 60 ezer köbméter feldolgozását tervezzük. Hagyományos parkettából 150 ezer négyzetmétert, szalagparkettából pedig 280 ezer négyzetmétert készítünk. Ez a mennyiség kevesebb a múlt évinél, részben azért, mert a géppark felújítása egy hónapi termeléskiesést Megkezdődött a fényszedés a Fejér Megyei Nyomdaipari Vállalat székesfehérvári üzemében. A Linotype nyugatnémet cégtől vásárolt, hat egységből álló berendezéssel jelenleg üzemi lapokat, prospektusokat, kereskedelmi nyomtatvány óikat áll í tanak elő fényszedéssel és elkészült az első, 600 kéziratoldalnyi könyv is, egy világbanki kéFényszedés a székesfehérvári nyomdában zikönyv a Magyar Kereskedelmi Kamara számára. A későbbiekben ezzel az eljárással késizül a Heti Világ- gazdaság, és rátérnek a megyei napilap fényszedéses előállítására is. A fényszedés bevezetésével fokozatosan tízszeresére növelhetik a szövegelőállítási kapacitást a Fejér Megyei Nyomdaipari Vállalatnál. okozott. Eredetileg 310 ezer négyzetméter szalagparketta gyártásáról volt szó, és ezt kellett módosítani 280 ezer négyzetméterre. Magyarázatként elmondta a főmérnök. hogy a nélkülözhetetlen felújításra 25 millió forintot fordítottak. A megújult gépsor technológiaváltást nem jelentett, viszont növelte a gyártásbiztonságot és javította a minőséget. Időközben a hazai piacon fokozódott a kereslet a hagyományos parketta iránt, ezért 25 ezer négyzetméterrel emelték a tervet. A magánerős építkezések előtérbe kerülésével sokkal kevesebb panelparketta fogyott, ebből a nagy felvevő az építőipar volt eddig. Ez a piacváltozás nem okozott gondot a gyárnak, mert az itthon eladhatatlan készleteket sikerült tőkés piacokon értékesíteni. Az éves árbevételi tervük 374 millió forint. 134 millió forintot az exporttól várnáik. A painelparketta 60 százalékát — százötvenezer négyzetméternyit — külföldön értékesítik. Érdekük ez, hiszen az exportáraik 15—20 százalékkal magasabbak az itthoninál. Az üzem nyereségessége a csökkenő termelés ellenére is nőtt. Szerkezetváltást kívánt ez az üzemtől, olyan gyártmányok előállítására, amelyek a piacon a leggazdaságosabban értékesíthetők. — A háromnegyed évet tekintve a gyáregység jól áll — folytatta a főmérnök. — A termeléssel és aiz árbevétellel is a 75 százaléknál tartunk. Az elmúlt éveknek ebben a szakaszában általában hatvan százalék körül álltunk. Volt olyan évünk, hogy decemberben panelparkettából több ment ki, mint az egész első negyedévben. Haj- tósabb időszakok persze az idén is voltak. Jelenleg az üzemben gondot okoz a hulladék elhelyezése. A fűrészipari hulladék egy aprítógépbe kerül, és a felaprított terméket értékesítik. Ezt eddig Jugoszláviába szállították, ahol papírt készítettek belőle. Ez a piac most megszűnt. A hulladék egy részét eladják itthon, a másik részét pedig tárolják, ami azonban tetemes többletköltséggel jár, mivel a gyárból el kell szállítani. Az eladatlan mennyiség 5—6 millió forint veszteséget jelent. Ezért keresik a hulladék megfelelő, az energiatakarékosságot szolgáló hasznosítását. Lehőcz Rudolf Hattojásos házitészta Siófokról — Vásárlóként mikor találom meg a boltban ezt a metéltet? Városiné Simái Katalin, a Sütév siófoki gyárának vezetője azonnal kész a válasz- szal: — Két héten belül biztosan! Pedig csak néhány napja szerelték be az egymillió- négyszázezer forintba kerülő tésztagyártó gépsort. A megyei sütőipari vállalat egyre szélesedő áruskálája isimét tovább bővül. Levestésztát, köretnek, csuszának való száraztésztát eddig nem gyártottak. — Az új profilnak több szempontból is jelentősége van — mondta Városiné. — A nyári csúcs után a téli foglalkoztatás mindig is nagy gond volt. Az új gépsor módot ad arra, hogy folyamatos munkát biztosítsunk jó néhány olyan dolgozónak, aki nemcsak a nyári szezonban akar itt munkát vállalni. A házi jellegű tésztagyártás tizenhárom-tizenöt embernek ad munkát. A gyúrást, a préselést gép végzi, de kézzel vágják méretre a négyféle terméket. Az üzemi szempontokkal szinte egyenrangú az a törekvés, hogy gazdagítsa a választékot a megyei sütőipari vállalat. A számítások szerint ezen a gépsoron évente háromszázötven-négyszáz tonna száraztésztát lehet gyártani. Az új terméket érdeklődéssel várja a kereskedelem; a Balaton Fűszért még ebben az évben százhúsz tonna tészta átvételére kötött megállapodást a gyártóval. V. M.
