Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

1986. október 14., kedd Somogyi Néplap 3 Á megújuló szénbányászat „A széntermelés az új bányák termelésbe állításával, jobb munkaszervezéssel, a meglévő állóeszközök korszerűsítésével és hatékonyabb kihasználásával az erőművi és lakossági igé­nyek minél nagyobb hányadát elégítsék ki." (Egy mondat a tervtörvényből.) Ahihoz, hogy a szénbá­nyászat mai állapotait, és a jelen tervidőszakbeli lehető­ségeit átláthassuk, vissza kell tekintenünk közelmúlt­jára. A hatodik ötéves terv azt írta elő, ihogy a szénbányá­szat 1985—86-ra érje el az évi 25—26 millió tonnás ter­melési szintet. Az időköziben megszületett energiagazdál­kodási kormányprogram azonban — a lehető legna­gyobb szénhidrogén-megta­karítás érdekében — a szén- termelés gyorsítását szorgal­mazta. Így, nem kis erőfe­szítések árán, már 1981—82- ben elérték a csak három esztendővel későbbre terve­zett 26 millió tonnát — ezt azonban nem lehetett követ­kezmények nélkül megtenni. Miért lett válságágazat ? Elmaradt az úgynevezett közvetlen kapacitáspótlás, azaz a fejtések előkészítése, másrészt a kedvezőtlenebb geológiai adottságú részeket is művelésbe vonták. Eköz­ben csökkent a létszám — ma csaknem négyezer bá­nyász hiányzik —, a szabad­napi termelés mértéke elérte az elvisélhetőség határát, a korábbiaknak csaknem két­szeresére emelkedett, a bá­nyászok szinte erőn felül dolgoztak. Ma a szénbányászat a vál­ságágazatok egyike. A ter­melés ugyanis minden erőfe­szítés ellenére csökkent, a költségek viszont gyorsan növekedtek — 1984-től a szénbányászat veszteségessé vált. Kétségtelen, ennek többféle oka is volt, a leg­főbbeket mégis sorba lehet szedni. Mindenekelőtt tény: a hazai szén termelői ára — hogy „bírja a versenyt” az olajjal — alacsonyabb volt a gazdaságilag indokoltnál, ám energiapolitikai szem­pontok a „nyomott” ár mel­lett szólták. Veszteségeket okozott to­vábbá az is, hogy a szénter­melés költségei rohamosan növekedték. Az elmúlt húsz évben a növekedés megelőz­te az áremelkedést: míg az utóbbi két és félszeresére nőtt, az önköltség háromszo­rosára. S ennek jó részéről a vállalatok nem tehettek: az anyag, a gépek lettek jó­val drágábbak. Nem igazán veszteségfor­rás, mégis költségnövelő té­nyező volt az is, hogy a szénbányászatot mindeddig lényegében nem a gazdasá­gosság, hanem a szónmeny- nyiség 'mindenáron való ki­termelése vezette. Erre kény­szerítette a bányavállalato­kat a népgazdasági terv, az, hogy az ország energia­egyensúlyát biztosítsák. A kilábalás útja Igen, erre késztette őket minden, miközben — mint minden vállalat — a bánya- vállalat is önállóan gazdálko­dó, nyereségre törekvő szerve­zet, vonatkoznak rá a gazda­ság általános szabályozói. A csaknem tervutasításos rend­szer szerinti termelés és a vállalati „önállóság” sok mindenben ellentmondásos helyzetet teremtett. A nem ritkán egymással szemben álló követelményeknek alig­ha könnyű eleget tenni s a (szükséges!) szénmennyiség „oltárán” bizony gyakorta a gazdaságosságot áldozták fel. A szénbányászat tavaly 24 millió tonnát produkált, mintegy 2 millióval keveseb­bet, mint az 1982-es csúcs volt. A múlt év végén, ez év elején világossá vált: változ­tatásra, beavatkozásra van szükség. A VII. ötéves tervtörvény — figyelembe véve a kiala­kult helyzetet — koncep­cionálisan megfogalmazta a tennivalókat. A konkrét dön­tést viszont — hosszas elő­készítő munka után — a kö­zelmúltban hozta meg a Mi­nisztertanács, jóváhagyva az Állami Tervbizottság hatá­rozatát. Ennek értelmében — csak a leglényegesebb szempon­tokat emelve ki — a szén­bányászainak évi 24 millió tonnát kell termelnie, úgy, hogy a mélybányászat ter­melése csökken, .míg a faj­lagosan gazdaságosabb lig­nit külfejtések aránya nő. A gazdaságosság terén egyébként az olaj hordón­ként 15—17 dolláros ára a mérvadó. A számítások sze­rint 14 akna termel ennél drágábban, ezért — az ÁTB, illetve a Minisztertanács ál­lásfoglalása szerint — eze­ket gyorsított ütemben ak­názzák ki, majd bezárják. Létesül két új bánya a kiesők pótlására az Ajka II. és a Dübicsány bányaüze­mek, de a beruházások rész­leteit tekintve csak később döntenek. Házon belül A szükséges szerkezetvál­táshoz a szénbányászat a korábban tervezettnél négy- milliárd forinttal többet használhat fel. A kormány ahhoz is hozzájárul, hogy a termelői árat átlagosan 18 százalékkal emeljéjt a bánya­vállalatok. A létszámhiány pótlására, illetve — moder­nebb technikával való — áthidalására, a kormányha­tározatra alapozva, progra­mot kell készíteni. Mindezek az intézkedések hozzásegíthetik a bányásza­tot, hogy a mennyiségi szem­léletről letéve, immár a gaz­daságosság szempontjait ér­vényesítse. Ehhez azonban az üzemeken, vállalatokon belül is változásokra van szükség. Hiszen a „bányász- válság”-nak csak egyik, jól­lehet talán számottevőbb oka a külső felső kényszer, a másik ok jószerével házon belül kereshető. Ezért kez­deményezte a kormányhatá­rozat, hogy olyan szervezeti­irányítási formákat alakítsa­nak ki, amelyek a hosszú távon gazdaságos termelést szolgálják. Szükség van erre a szénbányászat irányításá­nak egészét, és vállalatait, üzemeit tekintve egyaránt. Olyan szervezet, irányítás szükséges, amely tiszteletben tartva a vállalati önállósá­got, képes a VII. ötéves terv célkitűzéseinek hatékony tel­jesítésére. Trömböczky Péter Á társulások haszna A Nagyatádi Városi Tanács és a városikörnyéki tanácsok végrehajtó bizottságai 1984- ben három igazgatási társu­lást hoztak létre. A közel­múltban több tanács végrer hajtó bizottsága is megtár­gyalta .működésük tapaszta­latait: legutóbb a nagyatádi testület ülésén szerepelt a téma. A társulások haszná­ról kérdeztük Hoffmanné dr. Németh Ildikót, a városi tanács vb-titkárát. — A gazdasági revíziós, az építéshatósági és az árellen­őrzési társulás eredményesen működik, jól segíti a taná­csok tevékenységét. A gaz­dasági revíziós társulás több tanácsi intézménynél végzett vizsgálatot, melynek közép­pontjába a munka színvona­lának értékelése került. El­lenőrzéseik a korábbiaknál szigorúbbak, következete­sebbek voltak. Az építéshatósági társulás foglalkozik a területrende­zési feladatokkal. Háromfá­nak, Somogyszobnak hosszú távra alkalmas, jóváhagyott rendezési terve van, a seges- di összevont rendezési texv felülvizsgálatára — s ha in­dokolt, a módosítására — még ebben az évben sor ke­rül. Az árellenőrzési társulás a városkörnyék községeiben látja el a magánkisiparosok, a szerződéses üzemeltetésű és a magán kereskedelmi, ven­déglátó egységek árellenőr­zését. Ehhez a munkához megvannak a személyi felté­telek. Az utóbbi években nőtt az ellenőrizendő egységek száma. A tapasztalatok iga­zolják, hogy a magánszektor­ba« dolgozó kisiparosok több­sége helyesen alkalmazza az árakat és megbízhatóan tel­jesíti a megrendeléseket. Nem ilyen jók a tapaszta­latok a másik két területen. Indokolt esetben a különbö­ző szankciók alkalmazásától sem tekintettek el. A sza­bálysértési feljelentések nyo­mán egységesebbé vált az eljárás, a kiszabott pénzbír­ságok jobban igazodnak a cselekmény társadalmi ve­szélyességéhez. A 232 árel­lenőrzés során 97 figyelmez­tetés és 19 szabálysértési föl­jelentés vált szükségessé. A jövőben még összehan­goltabb munkával kívánják biztosítani, hogy a társulá­sok az eddigieknél is haté­konyabban végezzék gazda­sági, cél- és témaellenőrzé­seiket. D. S. Kopnak az ekék, nehéz a vetés A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat balatonújlaki termelés- szervezési egységének köz­pontjában Hecz Gábor, az IKR-körzet szervi zmérnöke mondta: — A körzet működési te­rülete és műszaki szolgálta­tása Somogy és Zala megye harminc mezőgazdasági nagyüzemére terjed ki. Ott dolgoznak most is a rend­szer gépei. Húszezer hektár kukorica betakarításában vesznek részt, A gépesített­ség alkalmas arra, hogy taggazdaságaink minden esedékes tennnivalót idejé­ben elvégezzenek. A száraz Ságnak és az eszközkopás­nak, -romlásnak az össze­függéseit jól érzékelteti, hogy például tavaly július 1. és Október eleje között 948 ekevasat vittek ki a raktárunkból, most ugyanab­ban az időszakban Í463-ra volt szükség. Hat szerelőko­csi járja a harminc gazda­ságot, s ezek személyzete nemcsak gépet javít, ha­nem alkatrészeket is szállít. Raktárunkban éjjel-nappal és munkaszüneti napokon is kiszolgáljuk a beszerzőket. Az IKR kiemelt készletállo­mányú raktárában 40 millió forint értékű alkatrészből elégíthetjük ki az igényeket. Sőt telex- és rádióösszeköt­tetésünk révén az IKR töb­bi körzeti raktárából és a központból is beszerezhetjük — rövid úton — azt, ami éppen kell. Szabó Iván körzeti agro- nómus: — A kukorica betakarítá­sával átlagosan 30 száza­léknál tartunk, ennél előbb­re járnak a somogyi gazda­ságok. Már nincs mire vár­ni, az eső a betakarításnak inkább ártana, mint hasz­nálna, ezért egyre gyorsul az ütem. A nedvességtarta­lom többnyire 20 százalék alatt volt október első har­madában, ez a körülmény és a viszonylag alacsony hoza­mok könnyítik a kombájnok, a terményszárítók munkáját, olcsóbbá teszik a betakarí­tást. Minthogy sürget a bú­zavetés, azt ajánljuk taggaz­daságainknak, hogy a kuko­ricatarlón mielőbb lássanak hozzá a talajmunkákhoz, ott ugyanis — mert nedvesebb a talaj — jobb magágy ké­szíthető, mint más, kiszá­radt földeken. A betakarítás gyorsítását segíti elő — fő­ként Zalában, de Somogy- sámsoniban és Balatonszent- györgyön is találni rá pél­dát —, ha nyersen helyezik el a termést, így költséget és időt takarítanak meg. Az idei betakarításban két új terményszárító is részt vesz Somogybán, ugyanennyi Za­lában. Pusztakovácsiban ik­resítéssel oldották meg a ka­pacitásbővítést, Balaton­szentgyörgyön pedig új szá­rítót építettek. Semsey László, a terme­lésszervezési egység vezető­je: — Ma már kevésbé van kampány jellegük a mun­káknak. Aratás után kezdő­dött a vetőgépek fölkészíté­se; ennek a gépparknak a zöme — mintegy 90 száza­léka — korszerű munkaesz­köz, IH—6200-as Rába vető­gép. A felkészítés időszaká­ban visszatérő gond a csap­ágyaik hiánya. Ha vetés köz­ben kapunk is ezekből, a csere már időt rabol el... A száraz talaj „eszi” az ekevasat, a kormánylemezt, a tárcsalapot — ezekből különösen sok fogy ebben az időszakban. Nincs üzemkép­telen gépük, de hogy ez így van, az sok utánjárás ered­ménye, azonkívül a gazdasá­gok is készítenek — kény- szerűségből — egyes alkatré­szeket. A betakarítási munkákban segítik egymást a taggazda­ságok — a szőlősgyörökiek kukoricáját például az öreg- laki Állami Gazdaságban szárították; a pusztaková­csiak búzát arattak Meszteg- nyőn, ahonnan viszonzás­képpen a silózásihoz kaptak gépeket. Az együttműkö­désnek hagyománya van, erősítése az idén is indokolt. H. F. Csökkenő termelés, nagyobb nyereség Külföldön veszik a panelparkettát Barcs egyik legrégebbi üze­me a parkettagyár. A több mint százéves üzemben par­kettát harminc éve gyárta­nak, 1974 óta szalagparket­tát is készítenek. Steiner András főmérnök mondta: — A lombos fát feldolgo­zó üzemek között a legna­gyobb a mienk az országban. Ebben az évben gömbfából 60 ezer köbméter feldolgozá­sát tervezzük. Hagyományos parkettából 150 ezer négy­zetmétert, szalagparkettából pedig 280 ezer négyzetmétert készítünk. Ez a mennyiség kevesebb a múlt évinél, részben azért, mert a géppark felújítása egy hónapi termeléskiesést Megkezdődött a fényszedés a Fejér Megyei Nyomdaipari Vállalat székesfehérvári üze­mében. A Linotype nyugat­német cégtől vásárolt, hat egységből álló berendezéssel jelenleg üzemi lapokat, pros­pektusokat, kereskedelmi nyomtatvány óikat áll í tanak elő fényszedéssel és elkészült az első, 600 kéziratoldalnyi könyv is, egy világbanki ké­Fényszedés a székesfehérvári nyomdában zikönyv a Magyar Keres­kedelmi Kamara számára. A későbbiekben ezzel az eljá­rással késizül a Heti Világ- gazdaság, és rátérnek a me­gyei napilap fényszedéses előállítására is. A fényszedés bevezetésével fokozatosan tízszeresére növelhetik a szö­vegelőállítási kapacitást a Fejér Megyei Nyomdaipari Vállalatnál. okozott. Eredetileg 310 ezer négyzetméter szalagparketta gyártásáról volt szó, és ezt kellett módosítani 280 ezer négyzetméterre. Magyará­zatként elmondta a főmér­nök. hogy a nélkülözhetetlen felújításra 25 millió forintot fordítottak. A megújult gép­sor technológiaváltást nem jelentett, viszont növelte a gyártásbiztonságot és javí­totta a minőséget. Időközben a hazai piacon fokozódott a kereslet a ha­gyományos parketta iránt, ezért 25 ezer négyzetméter­rel emelték a tervet. A ma­gánerős építkezések előtérbe kerülésével sokkal kevesebb panelparketta fogyott, ebből a nagy felvevő az építőipar volt eddig. Ez a piacválto­zás nem okozott gondot a gyárnak, mert az itthon el­adhatatlan készleteket sike­rült tőkés piacokon értéke­síteni. Az éves árbevételi tervük 374 millió forint. 134 millió forintot az exporttól várnáik. A painelparketta 60 százalé­kát — százötvenezer négy­zetméternyit — külföldön ér­tékesítik. Érdekük ez, hiszen az exportáraik 15—20 száza­lékkal magasabbak az ittho­ninál. Az üzem nyereségessége a csökkenő termelés ellenére is nőtt. Szerkezetváltást kí­vánt ez az üzemtől, olyan gyártmányok előállítására, amelyek a piacon a leggaz­daságosabban értékesíthetők. — A háromnegyed évet te­kintve a gyáregység jól áll — folytatta a főmérnök. — A termeléssel és aiz árbevé­tellel is a 75 százaléknál tar­tunk. Az elmúlt éveknek eb­ben a szakaszában általában hatvan százalék körül áll­tunk. Volt olyan évünk, hogy decemberben panelparkettá­ból több ment ki, mint az egész első negyedévben. Haj- tósabb időszakok persze az idén is voltak. Jelenleg az üzemben gon­dot okoz a hulladék elhelye­zése. A fűrészipari hulladék egy aprítógépbe kerül, és a felaprított terméket értékesí­tik. Ezt eddig Jugoszláviába szállították, ahol papírt ké­szítettek belőle. Ez a piac most megszűnt. A hulladék egy részét eladják itthon, a másik részét pedig tárolják, ami azonban tetemes több­letköltséggel jár, mivel a gyárból el kell szállítani. Az eladatlan mennyiség 5—6 millió forint veszteséget je­lent. Ezért keresik a hulla­dék megfelelő, az energia­takarékosságot szolgáló hasz­nosítását. Lehőcz Rudolf Hattojásos házitészta Siófokról — Vásárlóként mikor ta­lálom meg a boltban ezt a metéltet? Városiné Simái Katalin, a Sütév siófoki gyárának ve­zetője azonnal kész a válasz- szal: — Két héten belül bizto­san! Pedig csak néhány napja szerelték be az egymillió- négyszázezer forintba kerülő tésztagyártó gépsort. A megyei sütőipari válla­lat egyre szélesedő áruskálá­ja isimét tovább bővül. Le­vestésztát, köretnek, csuszá­nak való száraztésztát eddig nem gyártottak. — Az új profilnak több szempontból is jelentősége van — mondta Városiné. — A nyári csúcs után a téli foglalkoztatás mindig is nagy gond volt. Az új gépsor mó­dot ad arra, hogy folyamatos munkát biztosítsunk jó né­hány olyan dolgozónak, aki nemcsak a nyári szezonban akar itt munkát vállalni. A házi jellegű tésztagyár­tás tizenhárom-tizenöt em­bernek ad munkát. A gyú­rást, a préselést gép végzi, de kézzel vágják méretre a négyféle terméket. Az üzemi szempontokkal szinte egyenrangú az a tö­rekvés, hogy gazdagítsa a választékot a megyei sütő­ipari vállalat. A számítások szerint ezen a gépsoron éven­te háromszázötven-négyszáz tonna száraztésztát lehet gyártani. Az új terméket ér­deklődéssel várja a kereske­delem; a Balaton Fűszért még ebben az évben száz­húsz tonna tészta átvételére kötött megállapodást a gyár­tóval. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom