Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-23 / 224. szám
1986. szeptember 23., kedd Somogyi Néplap Európa népeinek és régióinak találkozóján A somogyi kultúra Olaszországi) m Nagyszabású rendezyényso- rozal zárult vu.sárnaa az olaszországi Venato tartományban. Az Európa né;, és régiói találkozó keretében a kontinens mintegy húsz országának képvisel t látták vendégül, s párhuzamosan több helyszínen zajlottak a megbeszélések, baráti találkozók és kulturális programok. A tartomány központja, Velence adott helyet egy héten át a tudományos konferenciának. Filozófusok, történészek, irodalmárok, tudósok és politikusok folytattak megbeszéléseket az egész Európát érintő legfontosabb kérdésekről. A hivatalos eszmecseréket, melyeken számos hazai tudós és művész is részt vett, rangos koncertek, kiállítások sora kísérte. Az egyes országok fiataljai Abano Terme városban adtak egymásnak randevút. A tíz tagú ifjúsági küldöttségek tagjai vitafórumokon vettek részt Európáról. Az egyes országok, illetve az azökat képviselő megyék és régiók ötvenitagú küldöttségeit Veneto tartomány különböző városai látták vendégül. Az NSZJK-ból érkező bajorokat például Verona, a bulgáriai Plovdiv küldötteit Abano Terme fogadta. A Művelődési Minisztérium felkérésére a magyarokat Somogy képviselte Schio városban. Küldöttségünket a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Balassa Tibor vezette, s tagja volt Faludi Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa is. Az ünnepélyes megnyitón dr. Gyenesei István, a megyei tanácselnök is részt vett. A helybeliek nagy gonddal készülték fogadásunkra, s a lakosság nagy érdeklődéssel figyelte minden rendezvényünket. Már az érkezést megelőzően különféle kiadványok újságcikkek, plakátok ismertették megyénk történetét, földrajzát, művészeti életét. A város vezetői, Eugenio Rosatto polgármester, helyettese, Antonio Cas- sutd, a kulturális ügyek intézője, Giuseppe Grossett, valamint a fáradhatatlan Emilio Trivellato, ' az Európai Kapcsolatok Központ járnak elnöke mindent elkövettek, hogy a rendezvény zökkenő- mentesen folyjon. A szíves vendéglátásért cserében a magyar küldöttség igényes'ízelítőt nyújtott hazánk kultúrájából. Kétségkívül leglátványosabb sikere a Somogy táncegyüttesnek volt, akik a Zengő együttes kíséretében Schien kívül még három kisvárosban felléptek. Műsorukat mindenhol zsúfolásig telt ház és szűnni nem akaró taps fogadta — megérdemelten. Sohio városban, a Toaldi Capra palotán egy héten át hatalmas zászló adta hírül: Mostre Arte Magiara. Művészeti életünk magas színvonalát, és a megyei múzeum dolgozóinak lelkiismeretes előkészítő munkáját egyaránt dicséri, hogy a palotában mindig volt látogató, sőt a megnyitón be se SOMOGYI BEMUTATKOZÁSSAL Kulturális Ciochanówban Magyar barátsági és kulturális napokat rendeznek a lengyel országi testvérme- gyómkben, a oieehanówi vajdaságban. A szeptember 24 —27. közötti eseménysorozaton Somogy megye képviseli hazánkat. A megyei pártbizottság képviseletében dr. Horváth Sándor osztályvezető, a megyei tanács képviseletében pedig Pordány H. László osztály vezető-helyettes vesz részt a barátsági és 'kulturális napokon. A So- mogyot bemutató kiállítást már elküldték á testvérme- gyébe, és tegnap reggel elutazott: a BM táncegyüttese is. Ez az együttes h kálómmal három ad önálló estet. Ci bemu tatkozáshoz hogy fotódoikumenb látóé tevékenységéről a második világháború idején, és felavatják azt az iskolát, amely a Magyar—Lengyel Barátság nevet veszi fel. Ez az oktatási intézmény 'kapja meg a Somogy megyei pártbizottság ajándékát, a címerrel díszített — és felirattal ellátott — magyar zászlót. A kulturális programokon vetélkedőt is rendeznék lengyel diákok részére: Mit tudsz Magyarországról ? címmel. Önálló irodalmi esten mutatják be a Somogy Megyei Művelődési Központ kiadásában megjelent Cie- ohanówi üzenet című anitofióüröm an- vá'i'osban giát. echanówi A barátsági és kulturális tartozik, napokat — a két megyei rmok sepártbizotts ág tá moga t ásá jtetik a val — a varsói Magyar KulFejlődéséturális Intézet, valamint a (zanaik el Lengyel—Magyar Baráti Tár{írországi saság szervezi. r c jecnor ,\A. j üzenet alkotásaiból kaphatott í zeli tőt s közö Nagy s ikere volt a Tabán élő fai iragó mester, Nagy Ferenc több mint félszáz g. 'önyörű munkajának. Egy kisebb kiállítóteremben a Fazekas Háziipari Szövetkezet mutatta be habán és sárközi kerámiáit, melyek közül sokat már a kiállítás ideje alatt megvásároltak. Itt kaptak helyet a Siotour idegenforgalmi tablói is. Az egyik nagy áruházban pedig a Balaton Füszért mutatta be a magyar élelmiszeripar és borászat legjellemzőbb tenmékeiit. Éjszakába nyúló baráti beszélgetések, közös kirándulások, üzemlátogatások, fogadások jellemezték ezt az egy hetet. A delegáció meglehetősen. fáradtan, de abban a reményben tért haza: a találkozó mind a személyes ismeretségek, mind a művészeti programok révén közelebb hozta népeinket, hozzájárult, hogy Itáliában ezentúl értőbben, s minden bizonnyal nagyabb r ok on- szenvvel néznek ránk, magyarokra, figyeljék, hallgassák a rólunk szóló híréket. Mindkét fél azzal búcsúzott: érdemes a kapcsolatot folytatni, a barátságot még szorosabbra fűzni. Tersztyánszky Krisztina A harmadik irodalmi antológiát jelentette meg a Somogy Megyei Művelődési Központ a testvérmegyék bemutatását szolgáló és már sorozattá terebélyesedett ki- • advány formájában. A Kali- ny.ini üzenetet a kardzsali összeállítás 'követte. A Cie- ohanówi üzenetben költők, írók „szólalnak” meg — somogyi fordítóik révén. Tadeusz Zaleski már nyugdíjas. Szemléletesen mutatja be Ciedhanówot a régió, a város nevét magába foglaló című költeményében. (Azokból az évekből címmel önálló kötete is megjelent.) Itt égre nő iO város, a iFarska hegyek alján mese a dallal páros, öreg bástyafok partján. Mintha virágból szőve lenne apró [házak sora, Lydini park, és benne színes virágok pora ... Falytethatnők a verset, akár végig is idézhetnénk, de talán e két versszak is érzékelteti a táj, a vidék különös hangulatát, amit megragadott a költő. A Farsika-hegy megejtően szép vidék lehet, el tudom képzelni Alfred Borkowski verse alapján is, a költő a helyi irodalmi élet szervezője és a folklór avatott gyűjtője. Költeményeiben is képes visszaadni a nép hagyományait : Meghatódás \labirintusa ős-csodák harangja ö kísértet-legendák rózsái szállnak mint a múlt ütése komor éjen '.át Farska-hegy komor századok bölcsője... Az üzeneteket Laczkó András, a Somogy szerkesztője egy éve gyűjtötte Cie- chanówban, ő vállalkozott a kötet élén a vajdaság bemutatására. A kötet fontos része az elmúlt századok irodalmi hagyományainak bemutatása: az 1800-as évekig is visszanyúlt. így került az összeállításba többék között a neves írónak, Henryk Sienkie- wicznek három kisebb írása is. amely a történelmi múltat mutatja be. Siemkiewicz közismert regényének, a Kereszteséknek néhány részlete egyébként Cieehamów- ban játszódik. Az ezer példányban megjelent antológiát haszonnal lapozgathat j uk: élményékben is gazdagodunk. H. B. KÖTŐDÉS Az elmúlt héten sok kelle. mes órát töltöttem a képernyő előtt. Sorozatról csak a befejező adás után érdemes véleményt mondani. Egy aprócska megjegyzés azonban a Rabszolgasors című brazil film első három epizódja kapcsán ide kívánkozik a negyedik résznél is érdemes lesz bekapcsolódni az eseményekbe. A 39 lépcsőfok bemutatása is jó választás volt. A vasárnap este bemutatott angol film nyolcéves már, de kortalannak tűnik. Nem kezdte ki az idő. Michael Robson története kellemes meglepetés volt. Szombaton este a Szeszélyes évszakok című szórakoztató magazin „ment” az egyesen, vele egyidőben a kettesen végre bemutatták az év elejére tervezett Advent a Hargitán című Sütő-dráma próbáin készült rendhagyó színházi riportfilmet. A Nemzeti Színház előadása az elmúlt évad kiemelkedő magyar sikere volt. Sütő András a drámaíró, a regényíró, az esszéista népszerű itthon. Kötődése ismert. Sok értékes alkotással gazdagította a dráma műfaját, a szépirodal. mat. Sokáig emlékezetes marad nekünk kaposváriaknak, illetve a Csiky Gergely Színház nézőitáborának az Egy lócsiszár virágvasárnapja cí_ mű Sütő-dráma nagyszerű előadása. Az Advent a Hargitán újabb bizonyítéka a Marosvásárhelyen éLő író rendkívüli tehetségének, mély humanizmusának. A színházi próbákról készült filmösszeállítás fölkeltette az érdeklődést az előadás iránt azokban, akik még nem látták, és a műhelymunkát is kitűnően érzékeltette. A kötődés szép megnyilvánulása Róka Gyula siójuti tanító pályája is. A Pécsi Körzeti Sstúdió portréfilmet készített róla Litauszky János rendezésében. A kisisko. la., ahol az alsó tagozatos' gyerekek egy tanteremben ülnek, néhány éve majdnem a körzetesítés áldozata lett. A' falu összefogott gyerekekért, a tanítójukért. Róka Gyula kiváló pedagógiai eredmé. nyeivel vonzó személyiségével győzte meg a döntést hozókat arról, hogy nem szabad megszüntetni ezt a kisiskolát. A film révén bepillanthatunk ebbe a nagyszerű pedagógiai műhelybe, ahol a gyerekek és nemcsak a gyerekek meg a pedagógus, hanem a falu felnőtt lakossága is jól érzi magát, sok hasznos ismerettel gyarapodva. A helyi művelődési kör és az iskola már annyit tett a lakosságért, hogy bizonyára nem lesz gond annák a harminc, negyven teleknek az értékesítése sem, melyet a fiataloknak szánnak. Vonzóvá vált Siójut, ebben nagy szerepe van a tanító bácsinak, Róka Gyulának is. A pálya sokat vitatott presztízséről szólva hadd idézzük, mert érdemes megjegyezni: a falusi tanítót a falusi embereknek kell elsősorban értelmiséginek minősíteni. Az igényes,, a közösséghez tartozó tanító nemcsak a pályakezdőknek lehet példaképe. Horányi Barna Fordító házaspár A klasszikus és a mai magyar drámairodalom és a ihazaii színházművészet szov- jetunióbeli népszerűsítésében, valamint az arogz-szov- jet színműiirodalom legja- javánák magyarországi megismertetésében vitathatatlanul nagy érdemei vannak egy ismert művészházaspárnak: Benedek Árpádnak, a József Attila Színház rendezőjének és feleségének: Ariadna Szesztakovának, a Madách Színház dramaturgjának. Mutassuk be őket közelebbről is. — 1958-ban kezdtem el rendezői tanulmányaimat a lendingrádi színházművészeti főiskoláin — emlékezik TARDI GÁBOR 44. — Szép... — Az asszony még mindig az égboltot nézte. — Vagy nem a napnyugtára gondolt? — Nem... — rázta a fejét a férfi. — Erre az átkozott túrára gondoltam. — Fontos! .— Ki a bánatnak? — Például nékem. És magának is. — Nékem aztán nem! — Dehogynem... — bólintott mélán az asszony. — Májd meglátja. A kőműves vívódott magában, hogy megjegyezze-e. Aztán mégis kibökte: — Másmilyennek gondoltam magát... — Látja, tévedett; én is csak gyenge nő vágyók. A látszat ellenére. A kőműves másra gondolt, de hallgatott. — Az előbb arról volt l 4Mrsaii szó, nem árt, ha megtapasztaljuk képességeink határát — folytatta az asz- szony. — Ugyanakkor, gyengeségem legfőbb bizonyítékaként elismerem, hogy amit csinálunk, az részben nem más, mint egyfajta pótcselekvés> — Pót-micsoda? — Divatossá fajult »kifejezés: afféle félig hasznos tevékenységet takar, mely valamelyest megnyugtatja az ember lelkiismeretét, s egy időre elűzi leikéről a felhőket. Kis hallgatás után az asz- szony tovább beszélt: — Időnként mindannyiunkra rátörhet a depresszió ... — A kedélybaj engem csak két esetben ér utol — vágott közibe a kőműves. — Ha nincs munkám, vagy amikor le vagyok égve; s a kettő mindig összefügg. — Vagy ha valami végérvényesen lezárul bennünk — függesztette szemét a férfira az asszony. — Azért, hogy a leszámolás után tisztán kezdhessük újra. Leg. alábbis meglegyen az illúziónk. A kőműves összeráncolt homlokkal követte az asz- szony szavait, mikor végképp elvesztette a fonalat, felpillantott az égboltra: a színak lassanként koromba fulladtak. — Nincsen lámpám, nem haladhatok tovább! — vágta ki. — A kresz is előírja, hogy sötétben a járművet világítani kell... — Semmi vész — bátorította az asszony —, nekem van világításom, majd maga mellett maradok. — Balesetveszélyes — mondta a kőműves. — Folytassa csak az útját nyugodtan, majd föltalálom magam valahogyan. — Hová gondol?! Csak nem hagyom itt a bajban?! — Nem számít cserbenhagy ásnak .. — Minek néz engem?! Annyit igazán megtehetek, hogy kívüliről fedezem, így majdnem szabályos. Indulás! Ütszéli csárdához értek. A kőműves szó nélkül bekanyarodott az udvarra. A kerékpárt egy fának döntötte — a masina hangos fémzajjal zuhant a földre —, míg maga az első szabad asztalihoz támolygott, és hanyattdőlt a pádon. Lehunyta a szemét. Az asszony a férfihoz sietett. Föléhajolt. — Várjon meg itt — mondta. — Lehet... — nyögte a kőműves; nem mintha kedve lett volna továbbmenni. Megállt mellette a pincér; fiatal, zsíros hajú kölyök volt. Amint meglátta a hanyatt fékvő férfit, elvigyo- rodott, és megpörgette fölötte a kendőjét. — Hozhatok valamit, nagyjóuram ? — He . .. — Mit akar, öregem? — Papot... Visszatért az asszony. A kölyök leplezetlenül végigmérte az alakját, aztán a férfira vetett egy lapos pillantást. (Folytatjuk.) Benedek Árpád. — Ott ismerkedtem meg Artadnával, aki a színész tagozat tehetséges, ígéretes növendéke volt. — A főiskola után a le- ningrádi Kis Drámai Színház szerződtetett — veszi át a szót Ariadna. Árpád közben visszatért Magyarországra, de kapcsolatunk nem szakadt meg, és 1954-ben végre összeházasodhattunk. Itt, Budapesten természetesen nem folytathattam korábbi hivatásomat, hiszen nem tudtam magyarul, évekbe tellett, amíg úgy-ahogy megtanultam. De orosz tudásomat hasznosíthattam a rádióban, amelynek ma is állandó külső munkatársa vagyok: én vezetem a Budapest beszél című kéthetenként jelentkező összeállítást, amelyet a moszkvai rádió sugároz a Barátaink hangjai című sorozatában. 1962 óta a Madách Színház is foglalkoztat, dramaturgként. Két évvel később került sor első szinkront-olimácsiolásomra, amikor — a magyar prózai színházaik közül elsőként — a Madách Színház társulata Moszkvában vendégszerepeit a Hamlettel, a Kispolgárokkal, a Magyar Elektrával és a Kocsonya Mihály házasságával. Ügy látszik, sikeresen eleget tettem a nem könnyű feladatnak, mert azóta minden magyar társulat, engem visz magával szinkrontolmácsnak, ha a Szovjetunióban lép a közönség elé. — Mikor kezdett fordítaná? — Egyidőben szinkrontolmácsi tevékenységemmel. Lefordítottam — a többi között — a Magyar Elektrát, az Özvegy Karnyónét, A kutya, akit Bozzi úrinak hívtak című Békeffy—Fényes operettet. Benedek Árpád ugyancsak orosz és szovjet színművek fordítója már /évtizedek óta. — Negyven művet fordítottam, ebből harmincat már be is mutattak, színpadion, tévében és a rádióban. Valamennyinél igen sok segítséget. kaptam feleségemtől. Nemcsak a nyelvi problémák megoldásában, hanem ötletekben. Q ,J.
