Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

986. szeptember 30., kedd Somogyi Néplap 5 Üvegfúvók, üvegcsiszolók Szépen csiszolt üvegpoharak viszik el naponta * messze tájakra a hirt: ügyes kezű csiszolók, lele­ményes üvegfúvók és -festők dolgoznak Vizsnij Volocsekben a Vörös Május nevet viselő üveg­gyárban. Kalinyin megye legnagyobb üveggyá­rának termékei eljutottak már a moszkvai Kreml­be is. (Makai Károly felvételei) TV-NÉZŐ Kevés volt a sok(k) A bőség zavarával küsz­ködhetett a múlt héten az, akinek ideje és kedve volt televíziót nézni. Sokféle, könnyed és nehezebb fajsú­lyú műsort kínáltak a szer­kesztők, csupán válogatni kellett tudni közöttük. Be- csapós játék ez, hiszen a be­harangozott, aktuálisnak mondott anyagról végül is ki­derülhet, hogy utánérzésről van csak szó. Példa erre a Hírháttér vezető riportja, mely a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem jogi karán történt visszaélésről szólt. A téma csak viszony­lag aktuális, hiszen régóta „azt beszélte már az egész város”, hogy... Az alig tíz­perces interjúban nem kap­tunk megnyugtató választ arra vonatkozóan, hogyan is történhetett meg az egész országban felháborodást ki­váltó eset. Annál érdekesebbnek ígér­kezett a szerdai Kék fény riportösszeállítása. A Dimit­rov téri postarablók egy nagycsopórtos óvodás értelmi képességeinek megfelelő vá­laszokat adtak arra vonatko­zóan, miért is adták a fe­jüket postarablásra. S ha el­látottam a számat e vála­szok hallatán, hát bizony el­felejtettem becsukni, mikor a Szépművészeti Múzeum hí­vatlan látogatója, a se nem fiú, se nem lány riportalany került sorra. Igaz, hogy vé­gül semmiféle választ nem kaptam arra, hogy ilyen esetben végül is mi a teendő. Derűs perceket szerzett csütörtökön a késő este ve­tített film. Dr. Romhányi György pécsi professzorról ma már legendák keringe­nek. Az idős orvos portréját telitalálattal rajzolták meg ezúttal, oldott modora, tu­dása, emberszeretete külön hangsúlyt kapott a filmben. Ot látva nem lehet titok többé, miért volt megtisztel­tetés valaha az orvostanhall­gatók számára, ha az elő­adásait látogathatták. Űj rendezői sorozat első filmjét láthattuk szombaton. Sidney Lumet rendező nem tartozik a kommersz filme­ket előállítók táborába, s a Peter Shaffer által írt for­gatókönyv sem a habkönnyű törlénetkék iskolapéldája. Az ilyen sokkoló hatású film ritka vendég a televízió kép­ernyőjén, s bizonyára nem is nyeri el mindenki tet­szését. Kitűnő a színészi já­ték, a nálunk alig ismert Pe­ter Firth, s a már-már klasszikus színésznek szá­mító Richard Burton alakí­tása, és felejthetetlenek a képsorok. A hét vége „koronájának” szánták talán a műsorszer­kesztők a vasárnap esti vér­szegény krimik A nagy ne­vek ellenére — Yves Mon­tand, Simone Signorét — a Police Python 357 című film nem szórakoztatott, sőt föl sem tudott bosszantani. Álmos unalmat hozott az egy órával meghosszabbodott na­pon, könnyen elfelejthető meséjével. Klie Ágnes OPERA MALCOLM X-RŐL Az amerikai polgárjogi mozgalom egyik legerede­tibb, izgalmas, ellentmondá­sos alakjáról, az 1965-ben merénylet áldozatául esetit Malcolm X-ről írt operát vasárnap bemutatták New Yorkban. A City Opera ne­ves együttese — amely -a Metropolitan mellett az amerikai nagyváros második jelentős operatársulata — a 35 éves fekete bőrű zene­szerző. Anthony Davis alko­tását tűzte műsorára. A szö­vegkönyv Davis öccsének, Christophernek a műve, a librettót Thulani Davis, ugyancsak fekete újságírónő írta. A szocializmus megújulásának útja A júniusi fordulat A szocializmus megújulá­sának bonyolult folyamatát Magyarországon általában az 1956. november 4. utáni időszakhoz kötik. Ahhoz a gyakorlathoz, amelyben az MSZMP újra étvényre jut­tatta a lenini elveket. Mos­tanában ezt a harminc évet, vagy ennek egy részét a re­formpolitika jelzőjével is szokták illetni, kifejezésre juttatva azt az egy időben elfeledett vagy kevéssé em­legetett alapigazságot, hogy a szocialista társadalom, és an­nak vezető ereje, a párt te­vékenységének szüntelen kri­tikus felülvizsgálatával, és ennek alapján az alkotó megújulással töltheti be hi­vatását. Történelmi igazságot is­métlőnk annak kimondásá­val, hogy az 1956 utáni meg­újulásnak megvan az_ esz­mei és gyakorlati előzmé­nye. Ez pedig a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Veze­tőségének 1953 júniusi hatá­rozata, amely helyesen, jó irányba nyitott, s megvaló­sítása esetén politikai-társa­dalmi megújulást kezdemé­nyezve megerősítette volna a szocializmus pozícióit Ma­gyarországon. Az 1953-as politikai fordulatot az tette szükségessé, hogy az MDP politikájában 1948 közepé­től, a népi, a munkáshata­lom győzelemre jutásától fo­kozatosan és egyre súlyosabb mértékben olyan torzulások mentek végbe, amelyek lejá­ratták a szocializmus ügyét és eszméit, a lakosság nagy tömegeit elfordították a párt­tól és a kormánytól, sőt, oly­kor szembefordították velük. A párt önelégült, elbizako­dott, a személyi kultusz vak­ságával megvert vezetősége — mindenekelőtt Rákosi Má­tyás és szűk vezetői köre — a maguk erejéből képtelenek voltak felismerni az ország válságosba forduló helyzetét. Az SZKP vezetői — akik Sztálinnak 1953 márciusában bekövetkezett elhunyta után maguk is felülvizsgálták a személyi kultusz okozta tor­zulásokat a szovjet politikai gyakorlatban — figyelmez­tették a magyar pártveze­tőket a fenyegető veszélyre. A moszkvai konzultáció után. az ott tárgyaló delegá­ció jelentése alapján mély­reható és nyílt vita bonta­kozott ki a Központi Veze­tőség 1953. június 27—28-i ülésén, és ott született meg „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ha­tározata a párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában elkövetett hi­bákról, s az ezek kijavítá­sával kapcsolatos feladatok­ról” szóló dokumentum. A hibák — állapítja mega határozat — súlyos nehézsé­geiket okoztak a népgazda­ságban. A szektaszellemű, a kalandorpoliítika elemeit is magában hordozó szocialista iparosítás nem számolt az ország tényleges erőforrásai­val, különösen a beruházá­sok feszített terve okozott gondot. A mezőgazdaság el­hanyagolása és a felfokozot- tan gyors ütem a szocialista átszervezésben, a túlzott ipa­rosítás miatt csökkentett fej­lesztés, az adminisztratív in­tézkedések és zaklatások min­den vonatkozásban — külö­nösen a beszolgáltatásoknál — züllesztően hatottak a termelésre. A parasztok által lényegében elhagyott, úgyne­vezett tartalékföldek az egész szántóterület több mint ki­lenc százalékát tették ki. Mindez az életszínvonal je­lentős csökkenését, a lakos­ság ellátásának romlását, a lakáshelyzet súlyosbodását vonta maga után. Az admi­nisztratív módszerek elhara- pózása, az önkényeskedés a lakossággal szemben, a tör­vénytelenségek, az alkotmány semmibevétele az állampol­gári jogokat, a személyes sza­badságot és biztonságot már- már elviselhetetlen módon veszélyeztették. Szólt a ha­tározat — sajnos csak visz- szafogottan — a törvényte­lenségeknek arról a sötét rendszeréről, amely a kon­cepciós perekhez vezetett: „Helytelen volt, hogy Ráko­si elvtárs közvetlenül utasí­tásokat adott az Államvédel­mi Hatóságnak arra. hogy hogyan nyomozzon, kit tar­tóztasson le, utasítást adott letartóztatottak fizikai bán­talmazására, amit a törvény megtilt.” Mindez megnehezí­tette az igazság felderítését. A határozat a hibák fő forrását a párt kollektív ve­zetésének hiányában és a ká­ros vezérkedésben jelölte meg, amelyért elsősorban Rákosi Mátyást és a hozzá kapcsolódó vezetői klikket — Gerő Ernőt, Farkas Mihályt és Révai Józsefei — tette fe­lelőssé. A határozat szerint a kollektív vezetés hiánya a pártnak a tömegektől való elszakadásához vezetett; nem reagáltak a lakosság jelzé­seire, sőt azokat többnyire az ellenség hangjának minő­sítették. - * A párt gazdaságpolitikájá­nak gyökeres változtatását tartották a legfontosabb fel­adatnak. „Az új gazdaságpo­litikai irányvonalnak alapve­tő célkitűzése: a lakosság, s mindenekelőtt a munkásosz­tály életszínvonalának lé­nyeges és állandó emelése, a dolgozók szociális és kultu­rális ellátottságának megja­vítása. tovább folytatva, las­súbb ütemben a szocialista iparosítás politikáját, amely változatlanul a párt fő irány­vonala.” Ezt. a célt aztán részletesen taglalta a hatá­rozat. egyes szektorokat, il­letve létesítményeket is meg­említve. Különösen behatóan foglalkozott a mezőgazdaság­gal, és itt nemcsak a terme­lőszövetkezetek számszerű fejlesztésének lassítását, az önkéntesség elvének érvénye­sítését, a szövetkezeti de­mokrácia növelését hangsú­lyozta, hanem azt is. hogy jelentős termelési segítséget kell adni az egyénileg gaz- dálkoló parasztoknak, hogy az érdekeltségük fokozásával a szabadpiacra is árut vihes­senek. Arról is szó volt, hogy meg kell szüntetni a kulákok zaklatását, felszámolva á sok középparasztot is sújtó ku- lákl istát. A beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a mezőgazdaság javára ala­kuljanak az arányok. Rész­letes program foglalkozik az életszínvonal, az ellátás, a szociális juttatások, a lakás­építés, a szolgáltatások fej­lesztésévé!. Ugyanígy a tör­vénytelenségék megszünte­tésével és a megrendült tör­vényesség helyreállításával. A párt kollektív vezetésé­nek létrehozásában a szemé­lyes vezetés és a személyi kultusz felszámolása az első, döntő lépés, és ennek meg­felelően Rákosi Mátyás ket­tős funkcióját (pártfőtitkár és miniszterelnök) megszün­tették. Miniszterelnökké Nagy Imre megválasztását javasolta a testület az Or­szággyűlésnek. Nagy Imre ugyan a PB tagja volt, sőt miniszterelnök-helyettes (és ebben a minőségben a be­szolgáltatások ügyének fő­nöke), de az előző időkben az agrárpolitikában a Ráko- si-féle vezetéssel ellenkező nézeteket is hangoztatott, amiért bírálták, szervezeti rendszabályokat is alkalmaz­tak ellene mindaddig, míg önkritikát gyakorolva nem csatlakozott hozzájuk. Látható tehát, hogy az 1953. júniusi KV-határozat, bár a kialakult helyzetről és okairól mély elméleti elem­zést nem adott, és inkább a napi feladatokból és kény- szerűségekből adódó opera­tív programnak fogható fel, de szellemében és hangjában is megfelel a „politikai meg­újulás” követelményeinek. Vagyis volt esélye annak, hogy az olyannyira megérett fordulat végbemegy a ma­gyar párt politikájában. Még előzőleg, az MDP Központi Vezetőségének plénuma elő­készítéséről a PB-ülésen Ré­vai József így fogalmazón. „Voltak már pártválságok, de más egy illegális párt, és más egy uralkodó párt vál­sága. A régi válság nem vál­tott ki országos visszhangot, de ennek elkerülhetetlenül országos visszhangja lesz Nem szabad félni attól a vi­hartól, amelyet a pártválság az ország vezetésében elő­idéz. Elkenve, részletekben, apró-cseprő rendszabályok­kal nem lehetne az elköve­tett hibákat kiküszöbölni.” Sajnos, amint a továbbiak­ban látni fogjuk, a hibák gyökeres megszüntetéséhez akkor még nem volt elég ereje (és bátorsága) a párt­nak. (Folytatjuk) Nemes József Magyar zene a tengerentúl Kurtág György művei is szerepeitek az ez év nyarán megtartott „Ojaí fesztivál” műsorában. A Los Angeles közelében rendszeresen meg­tartott zenei fesztiválon a város filharmonikus zenekara mutaitta be Dalos Rimma verseire írt művét, „A meg­boldogult R. V. Truszova üzenetei” című ciklust. Ugyancsak bemutatták a fesztiválon a magyar zene­szerző több zongoraművét, Ursula Oppens közreműkö­désével: a négykezes műve­ket Oppens Kurtág György- gyel együtt adta elő. A Mu­sical America című folyóirat most megjelent, száma igen elismerően ír a művekről és közli Kurtág György fény­képét is. * * * Igen dicsérően ír az Ova­tion című amerikai zenei folyóirat kritikusa Kocsis Zoltán egy lemezfelvételé­ről, amely a közelmúltban került forgalomba az Egye­sült Államokban. A magyar művész a San Francisco-i szimfonikus zenekarral . Ra-hmanyinov három zongo­raversenyét és néhány más művét vette fel. Edo de Waart vezényletével, A di­gitális lemezt a Philips cég hozta forgalomba. A folyó­irat kritikusa, Paul Túrok szerint a magyar művész „kiváló zongora technikája jó néhány varázsos pillanatot teremt”, bár a kritikus szó­vá teszi, hogy az előadásá­ból „hiányzik az a meleg­ség, amely a Bántok-művek előadásait jellemzi”. Kocsis Zoltán egy másik felvétele, a Debussy zongo­raműveiből ugyancsak a Philips cég által készített felvétel az idén bekerült a hanglemezkrifikusok nem­zetközi dijának várományo­sai közé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom