Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-30 / 230. szám
986. szeptember 30., kedd Somogyi Néplap 5 Üvegfúvók, üvegcsiszolók Szépen csiszolt üvegpoharak viszik el naponta * messze tájakra a hirt: ügyes kezű csiszolók, leleményes üvegfúvók és -festők dolgoznak Vizsnij Volocsekben a Vörös Május nevet viselő üveggyárban. Kalinyin megye legnagyobb üveggyárának termékei eljutottak már a moszkvai Kremlbe is. (Makai Károly felvételei) TV-NÉZŐ Kevés volt a sok(k) A bőség zavarával küszködhetett a múlt héten az, akinek ideje és kedve volt televíziót nézni. Sokféle, könnyed és nehezebb fajsúlyú műsort kínáltak a szerkesztők, csupán válogatni kellett tudni közöttük. Be- csapós játék ez, hiszen a beharangozott, aktuálisnak mondott anyagról végül is kiderülhet, hogy utánérzésről van csak szó. Példa erre a Hírháttér vezető riportja, mely a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem jogi karán történt visszaélésről szólt. A téma csak viszonylag aktuális, hiszen régóta „azt beszélte már az egész város”, hogy... Az alig tízperces interjúban nem kaptunk megnyugtató választ arra vonatkozóan, hogyan is történhetett meg az egész országban felháborodást kiváltó eset. Annál érdekesebbnek ígérkezett a szerdai Kék fény riportösszeállítása. A Dimitrov téri postarablók egy nagycsopórtos óvodás értelmi képességeinek megfelelő válaszokat adtak arra vonatkozóan, miért is adták a fejüket postarablásra. S ha ellátottam a számat e válaszok hallatán, hát bizony elfelejtettem becsukni, mikor a Szépművészeti Múzeum hívatlan látogatója, a se nem fiú, se nem lány riportalany került sorra. Igaz, hogy végül semmiféle választ nem kaptam arra, hogy ilyen esetben végül is mi a teendő. Derűs perceket szerzett csütörtökön a késő este vetített film. Dr. Romhányi György pécsi professzorról ma már legendák keringenek. Az idős orvos portréját telitalálattal rajzolták meg ezúttal, oldott modora, tudása, emberszeretete külön hangsúlyt kapott a filmben. Ot látva nem lehet titok többé, miért volt megtiszteltetés valaha az orvostanhallgatók számára, ha az előadásait látogathatták. Űj rendezői sorozat első filmjét láthattuk szombaton. Sidney Lumet rendező nem tartozik a kommersz filmeket előállítók táborába, s a Peter Shaffer által írt forgatókönyv sem a habkönnyű törlénetkék iskolapéldája. Az ilyen sokkoló hatású film ritka vendég a televízió képernyőjén, s bizonyára nem is nyeri el mindenki tetszését. Kitűnő a színészi játék, a nálunk alig ismert Peter Firth, s a már-már klasszikus színésznek számító Richard Burton alakítása, és felejthetetlenek a képsorok. A hét vége „koronájának” szánták talán a műsorszerkesztők a vasárnap esti vérszegény krimik A nagy nevek ellenére — Yves Montand, Simone Signorét — a Police Python 357 című film nem szórakoztatott, sőt föl sem tudott bosszantani. Álmos unalmat hozott az egy órával meghosszabbodott napon, könnyen elfelejthető meséjével. Klie Ágnes OPERA MALCOLM X-RŐL Az amerikai polgárjogi mozgalom egyik legeredetibb, izgalmas, ellentmondásos alakjáról, az 1965-ben merénylet áldozatául esetit Malcolm X-ről írt operát vasárnap bemutatták New Yorkban. A City Opera neves együttese — amely -a Metropolitan mellett az amerikai nagyváros második jelentős operatársulata — a 35 éves fekete bőrű zeneszerző. Anthony Davis alkotását tűzte műsorára. A szövegkönyv Davis öccsének, Christophernek a műve, a librettót Thulani Davis, ugyancsak fekete újságírónő írta. A szocializmus megújulásának útja A júniusi fordulat A szocializmus megújulásának bonyolult folyamatát Magyarországon általában az 1956. november 4. utáni időszakhoz kötik. Ahhoz a gyakorlathoz, amelyben az MSZMP újra étvényre juttatta a lenini elveket. Mostanában ezt a harminc évet, vagy ennek egy részét a reformpolitika jelzőjével is szokták illetni, kifejezésre juttatva azt az egy időben elfeledett vagy kevéssé emlegetett alapigazságot, hogy a szocialista társadalom, és annak vezető ereje, a párt tevékenységének szüntelen kritikus felülvizsgálatával, és ennek alapján az alkotó megújulással töltheti be hivatását. Történelmi igazságot ismétlőnk annak kimondásával, hogy az 1956 utáni megújulásnak megvan az_ eszmei és gyakorlati előzménye. Ez pedig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozata, amely helyesen, jó irányba nyitott, s megvalósítása esetén politikai-társadalmi megújulást kezdeményezve megerősítette volna a szocializmus pozícióit Magyarországon. Az 1953-as politikai fordulatot az tette szükségessé, hogy az MDP politikájában 1948 közepétől, a népi, a munkáshatalom győzelemre jutásától fokozatosan és egyre súlyosabb mértékben olyan torzulások mentek végbe, amelyek lejáratták a szocializmus ügyét és eszméit, a lakosság nagy tömegeit elfordították a párttól és a kormánytól, sőt, olykor szembefordították velük. A párt önelégült, elbizakodott, a személyi kultusz vakságával megvert vezetősége — mindenekelőtt Rákosi Mátyás és szűk vezetői köre — a maguk erejéből képtelenek voltak felismerni az ország válságosba forduló helyzetét. Az SZKP vezetői — akik Sztálinnak 1953 márciusában bekövetkezett elhunyta után maguk is felülvizsgálták a személyi kultusz okozta torzulásokat a szovjet politikai gyakorlatban — figyelmeztették a magyar pártvezetőket a fenyegető veszélyre. A moszkvai konzultáció után. az ott tárgyaló delegáció jelentése alapján mélyreható és nyílt vita bontakozott ki a Központi Vezetőség 1953. június 27—28-i ülésén, és ott született meg „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában elkövetett hibákról, s az ezek kijavításával kapcsolatos feladatokról” szóló dokumentum. A hibák — állapítja mega határozat — súlyos nehézségeiket okoztak a népgazdaságban. A szektaszellemű, a kalandorpoliítika elemeit is magában hordozó szocialista iparosítás nem számolt az ország tényleges erőforrásaival, különösen a beruházások feszített terve okozott gondot. A mezőgazdaság elhanyagolása és a felfokozot- tan gyors ütem a szocialista átszervezésben, a túlzott iparosítás miatt csökkentett fejlesztés, az adminisztratív intézkedések és zaklatások minden vonatkozásban — különösen a beszolgáltatásoknál — züllesztően hatottak a termelésre. A parasztok által lényegében elhagyott, úgynevezett tartalékföldek az egész szántóterület több mint kilenc százalékát tették ki. Mindez az életszínvonal jelentős csökkenését, a lakosság ellátásának romlását, a lakáshelyzet súlyosbodását vonta maga után. Az adminisztratív módszerek elhara- pózása, az önkényeskedés a lakossággal szemben, a törvénytelenségek, az alkotmány semmibevétele az állampolgári jogokat, a személyes szabadságot és biztonságot már- már elviselhetetlen módon veszélyeztették. Szólt a határozat — sajnos csak visz- szafogottan — a törvénytelenségeknek arról a sötét rendszeréről, amely a koncepciós perekhez vezetett: „Helytelen volt, hogy Rákosi elvtárs közvetlenül utasításokat adott az Államvédelmi Hatóságnak arra. hogy hogyan nyomozzon, kit tartóztasson le, utasítást adott letartóztatottak fizikai bántalmazására, amit a törvény megtilt.” Mindez megnehezítette az igazság felderítését. A határozat a hibák fő forrását a párt kollektív vezetésének hiányában és a káros vezérkedésben jelölte meg, amelyért elsősorban Rákosi Mátyást és a hozzá kapcsolódó vezetői klikket — Gerő Ernőt, Farkas Mihályt és Révai Józsefei — tette felelőssé. A határozat szerint a kollektív vezetés hiánya a pártnak a tömegektől való elszakadásához vezetett; nem reagáltak a lakosság jelzéseire, sőt azokat többnyire az ellenség hangjának minősítették. - * A párt gazdaságpolitikájának gyökeres változtatását tartották a legfontosabb feladatnak. „Az új gazdaságpolitikai irányvonalnak alapvető célkitűzése: a lakosság, s mindenekelőtt a munkásosztály életszínvonalának lényeges és állandó emelése, a dolgozók szociális és kulturális ellátottságának megjavítása. tovább folytatva, lassúbb ütemben a szocialista iparosítás politikáját, amely változatlanul a párt fő irányvonala.” Ezt. a célt aztán részletesen taglalta a határozat. egyes szektorokat, illetve létesítményeket is megemlítve. Különösen behatóan foglalkozott a mezőgazdasággal, és itt nemcsak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének lassítását, az önkéntesség elvének érvényesítését, a szövetkezeti demokrácia növelését hangsúlyozta, hanem azt is. hogy jelentős termelési segítséget kell adni az egyénileg gaz- dálkoló parasztoknak, hogy az érdekeltségük fokozásával a szabadpiacra is árut vihessenek. Arról is szó volt, hogy meg kell szüntetni a kulákok zaklatását, felszámolva á sok középparasztot is sújtó ku- lákl istát. A beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a mezőgazdaság javára alakuljanak az arányok. Részletes program foglalkozik az életszínvonal, az ellátás, a szociális juttatások, a lakásépítés, a szolgáltatások fejlesztésévé!. Ugyanígy a törvénytelenségék megszüntetésével és a megrendült törvényesség helyreállításával. A párt kollektív vezetésének létrehozásában a személyes vezetés és a személyi kultusz felszámolása az első, döntő lépés, és ennek megfelelően Rákosi Mátyás kettős funkcióját (pártfőtitkár és miniszterelnök) megszüntették. Miniszterelnökké Nagy Imre megválasztását javasolta a testület az Országgyűlésnek. Nagy Imre ugyan a PB tagja volt, sőt miniszterelnök-helyettes (és ebben a minőségben a beszolgáltatások ügyének főnöke), de az előző időkben az agrárpolitikában a Ráko- si-féle vezetéssel ellenkező nézeteket is hangoztatott, amiért bírálták, szervezeti rendszabályokat is alkalmaztak ellene mindaddig, míg önkritikát gyakorolva nem csatlakozott hozzájuk. Látható tehát, hogy az 1953. júniusi KV-határozat, bár a kialakult helyzetről és okairól mély elméleti elemzést nem adott, és inkább a napi feladatokból és kény- szerűségekből adódó operatív programnak fogható fel, de szellemében és hangjában is megfelel a „politikai megújulás” követelményeinek. Vagyis volt esélye annak, hogy az olyannyira megérett fordulat végbemegy a magyar párt politikájában. Még előzőleg, az MDP Központi Vezetőségének plénuma előkészítéséről a PB-ülésen Révai József így fogalmazón. „Voltak már pártválságok, de más egy illegális párt, és más egy uralkodó párt válsága. A régi válság nem váltott ki országos visszhangot, de ennek elkerülhetetlenül országos visszhangja lesz Nem szabad félni attól a vihartól, amelyet a pártválság az ország vezetésében előidéz. Elkenve, részletekben, apró-cseprő rendszabályokkal nem lehetne az elkövetett hibákat kiküszöbölni.” Sajnos, amint a továbbiakban látni fogjuk, a hibák gyökeres megszüntetéséhez akkor még nem volt elég ereje (és bátorsága) a pártnak. (Folytatjuk) Nemes József Magyar zene a tengerentúl Kurtág György művei is szerepeitek az ez év nyarán megtartott „Ojaí fesztivál” műsorában. A Los Angeles közelében rendszeresen megtartott zenei fesztiválon a város filharmonikus zenekara mutaitta be Dalos Rimma verseire írt művét, „A megboldogult R. V. Truszova üzenetei” című ciklust. Ugyancsak bemutatták a fesztiválon a magyar zeneszerző több zongoraművét, Ursula Oppens közreműködésével: a négykezes műveket Oppens Kurtág György- gyel együtt adta elő. A Musical America című folyóirat most megjelent, száma igen elismerően ír a művekről és közli Kurtág György fényképét is. * * * Igen dicsérően ír az Ovation című amerikai zenei folyóirat kritikusa Kocsis Zoltán egy lemezfelvételéről, amely a közelmúltban került forgalomba az Egyesült Államokban. A magyar művész a San Francisco-i szimfonikus zenekarral . Ra-hmanyinov három zongoraversenyét és néhány más művét vette fel. Edo de Waart vezényletével, A digitális lemezt a Philips cég hozta forgalomba. A folyóirat kritikusa, Paul Túrok szerint a magyar művész „kiváló zongora technikája jó néhány varázsos pillanatot teremt”, bár a kritikus szóvá teszi, hogy az előadásából „hiányzik az a melegség, amely a Bántok-művek előadásait jellemzi”. Kocsis Zoltán egy másik felvétele, a Debussy zongoraműveiből ugyancsak a Philips cég által készített felvétel az idén bekerült a hanglemezkrifikusok nemzetközi dijának várományosai közé.
