Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

co Nf' AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 228. szám Ara: 2,20 Ft 1986. szeptember 27., szombat Ne sorvadjanak a települések Ha egy településen gyakor­latilag nincs elegendő mun­kaalkalom, s emiatt sok az ingázó, meg az. elvándorló, következésképpen megállít­hatatlannak látszik a lakos­ság elöregedése, ha kedve­zőtlenek a mezőgazdasági adottságok, s már csak azért is alacsony a Jövedelmi szín­vonal; ha nincs elegendő kvalifikált szakember (ilyen körülmények között miért is lenne ?...), ha fejletlen az infrastruktúra, ráadásul rosszak a közlekedési lehető­ségek is ... — e kritériumok némelyike esetén is gazda­ságilag elmaradott település­ről kell beszélnünk. Azt hinné az ember, hogy Magyarországon legfeljebb csak egyes mikrokörzetekre érvényesíthető az iménti megállapítás — ám nem! Az Országos Tervhivatal sze­rint hét megye (Baranya, Békés, Borsod, Somogy, Sza­bolcs, Vas és Zala) 23 tér­ségében 513 település soro­landó a gazdaságilag elma­radottak, tehát a jócskán hátrányos helyzetűek közé. Két város — Encs és Lenti — kivételével községekről, illetve háromnegyedrészben társközségekről van szó. Nyil­ván nem véletlen, hogy az önálló tanácsok nélküli társ­községekben az egy lakosra jutó tanácsi fejlesztési alap értéke csak a töredéke a ta­nácsi székhelyű községek át­lagának, mert a mostoha testvérnek mindig kevesebb jut... És az sem véletlen, hogy e hátrányos helyzetű körzetekben többnyire nincs olyan település, ami valami­féle központi funkció betöl­tésére lenne alkalmas. Félreértés ne essék; az egyszer kialakult település- szerkezet minden áron való megőrzése, konzerválása — merő illúzió. A településhá­lózatnak van egy spontán, önfejlődési, illetve visszafej- lődési, ha úgy tetszik elsor­vadási folyamata is. Gyűrű­fűt nem siratni kell, inkább tudomásul venni ... Mint ahogy tudomásul kell venni azt is, hogy más települések — esetenként a központi el­képzelések és törekvések el­lenére is — ugyancsak affé­le'öngerjesztő módon fejlőd­nek, terebélyesednek, és gyarapodnak. Ám az imént említett majd’ 600 — jelen­legi helyzetét, életfeltételeit tekintve sorvadó — telepü­lés, itt és most, a nyolcva­nas évek vége felé, mintha kissé soknak tűnne. Hogy netán túlságosan is merész a gondolatjelek közé szorított feltételezés? Megle­het, de ne feledjük: e kör­zetek községeiben átlagosan 700-an laknak, élnek, fele annyian sem, mint amennyi az országos községi átlag. Az elmúlt másfél évtizedben 16 százalékkal csökkent az el­maradottnak ítélt térségek lakossága, egyrészt mert az országosan is kedvezőtlen irányú népmozgás itt külö­nösen jellemző, másrészt — a rohamos elöregedés miatt — az országos átlagnál jóval alacsonyabb a születések, és jóval magasabb a halálozá­sok száma, aránya. S egyelőre — rövid időn belül — nem számíthatunk javulásra. Jelzi ezt például a lakásállomány fogyása is: 100 új lakásra 51 lakásmeg­szűnés jut, s egyes területe­ken az elhagyott lakások száma jóval több (e lakás­ínséges időkben!...), mint amennyit építenek. Ráadásul: gazdaságilag elmaradott — ne kerteljünk; elszegényedett —, ám jórészt természeti és táji szépségekben, népművé­szeti hagyományokban ritka gazdag településekről van szó, amelyek a turisztika, az idegenforgalom számára még­sem hasznosíthatók. Egy-egy rosszul ellátott vegyesboltra, és a mindenütt megtalálható italboltra nem építhető fel az egyébként világszerte ked­velt falusi turizmus sem. Manapság nem is ez a leg­főbb gond, bár az elmaradt hasznon is veszteség, inkább a helybeliek — a mai vá­roslakó számára elképzelhe­tetlenül mostoha — életkö­rülményei. A szóban forgó települések alig harmadában dolgozik csak körzeti orvos, gyógyszertár pedig csak minden nyolcadik községre jut. A magukra hagyott öre­gek ellátása, gondozása egy­szerűen megoldhatatlan. Ami iskola maradt, inkább csak alsótagozatokkal műkö­dik, és egyre alacsonyabb az oktatási színvonal. Találóan szomorú és elgondolkodtató az egyik ilyen iskola igaz­gató-tanítójának megjegyzé­se: a falu agóniájának biz­tos jele, ha az iskola udva­rát felveri a gaz... E térségek lakói már csak azért is nehéz helyzetben vannak, mert iskolázottsá­guk, szakképzettségük messze elmarad az országos átlagtól, foglalkoztatásuk te­hát — mégha vállalják az ingázást is — meglehetősen nehézkes. Ugyanakkor, mert jövedelmi pozíciójuk is labi­lis, a kényszerűség okán mégis csak más — valami­féle munkavállalási lehető­séget is jelentő — települé­sekre kényszerülnek. Mindez azért is van így, mert egy sajátságos, gyanít­hatóan nem minden követ­kezményét átgondoló, iskolá­kat. közigazgatást, infra­struktúrát és közellátást visszafejlesztő „település- fejlesztési” politika jutott érvényre az elmúlt másfél évtizedben — minden józan érv, minden aggódó figyel­meztetés ellenére. Ma pedig ott tartunk, hogy felismerve e korábbi politika és gyakor­lat hibáit, központi és hosz- szú távra szóló program ké­szült az elmaradottság lehet­séges csökkentésére. E program része, hogy a szóban forgó körzetek, telepü­lések minőségi jellemzőit öt évenként rendre felülvizs­gálják, s ennek megfelelően a fejlesztési eszközöket eset­leg átcsoportosítják, hisz’ e körzetek helyzete sok min­den ok miatt viszonylag rö­vid idő alatt is változhat. Nem csak úgy, hogy romlik, de úgy is, hogy némiképp’ javul, többek között a la­kosság áldozatkészségéből is. S bár a szakemberek figyel­meztetnek, hogy a lakosság kevéske pénzével csak na­gyon óvatosan szabad szá­molni, azért az 573 telepü­lésen élők közül — nyilván a több és jobb segítség hí­ján — sokan nem könnyen barátkoznak meg a gondo­lattal, hogy ők elmaradott­nak ítélt községekben élnek. Vértes Csaba ÁZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉST TARTOTT Rendelet a házadóról Kínai képviselők hazánkban * Tegnap kínai parlamenti küldöttség érkezett Buda­pestre az Országgyűlés meg­hívására. A delegációt Liao Hanseng, az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságá­nak elnökhelyettese vezeti. Tagjai Vang Han-pin, az Országos Népi Gyűlés állan­dó bizottságának főtitkára, valamint Jü Ven, Csang Csen, Mej Hszing képvise­lők. A vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Péter János, az Országgyűlés alelnölke fo­gadta. Jelen volt Zhu An­hang, Kína budapesti nagy­követe. Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke este a Fórum Szállóban vacsorát adott a Kínai Népköztársaság Or­szágos Népi Gyűlése kül­döttségének tiszteletére. Pénteken ülést tartott a Népiköztársaság Elnöki Ta­nácsa. Losonczi Pál elnök tájé­koztatta a testületet a közel­múltban a Szíriái Arab Köz­társaságban — Háfez Asz- szadnak, az Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártja főtit­kárának, a Szíriái Arab Köz­társaság elnökének meg­hívására — magyar párt- és állami küldöttség élén tett hivatalos, baráti látogatásá­ról. Megbeszéléseiken Loson- czi Pál és Háfez Asszad «a hagyományos barátság és kölcsönös megértés légköré­ben véleménycserét folytatott időszerű nemzetközi kérdé­sekről, megkülönböztetett fi­gyelemmel a közel-keleti helyzetre. Kölcsönösen tájé­koztatták egymást országaik helyzetéről és feladatairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország köl­csönös előnyökön alapuló együttműködése eredménye­sen fejlődik, és erre további lehetőségek is vannak. Kite, jezésre jutott, hogy a magas szintű politikai kapcsolatok eredményesen segítik a sok­oldalú államközi együttmű­ködés fejlődését az érvényes megállapodások alapján, amelyeket a mostani látogatás és a tárgyalások eredménye­ként további egyezmények aláírásával bővítettek. Köl­csönösen megállapították, hogy a látogatás és a tárgya­lások jól szolgálják a két or­szág érdekeit, a magyar és a szír nép barátságát, a közel- keleti válság igazságos meg­oldására irányuló kölcsönös erőfeszítéseiket és a társa­dalmi haladásért vívott kö­zös harcuk ügyét. Az Elnöki Tanács a tájé­koztatót egyetértéssel tudo­másul vette. A testület — megtárgyalva a Minisztertanács előterjesz­tését — törvényerejű rende­letet hozott a házadóról. Az új szabályozásnak az a fő célja, hogy az eddigi gyakor­lathoz képest egyszerűbb és arányosabb közteherviselés alakuljon ki. A fizetési köte­lezettség a lakásban együtt lakó személyek számához, továbbá a lakásvagyon gya­rapodásához és állaga meg­óvásához igazodóan, rugal­masan változik. A jogszabály hatálya a személyi tulajdon­ban lévő vagy ilyennek te­kintendő lakásra terjed ki. 1987. január elsején lép ha­tályba a házadéról szóló tör­vényerejű rendelet, s végre­hajtásának részleteiről pénz­ügyminiszteri rendeletté! in­tézkednék. Az Elnöki Tanács határo­zott a fegyveres erők napja alkalmából adományozandó kitüntetésekről, kinevezések­ről, továbbá bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. Magyar—niearaguai ifjúsági együttműködés Vállalati vezetők konzultációja a munkamozgalomról Pedro Hurtado Vega, a Sandinista Ifjúsági Szövet­ség első titkára pénteken a KISZ KB székházában saj­tótájékoztatón számolt be magyarországi látogatásának tapasztalatairól. A KISZ Központi Bizottságának meg­hívására, küldöttség élén kedd óta hazánkban tartózkodó ni- caraguai ifjúsági vezető be­vezető nyilatkozatában hang­súlyozta: a több európai szocialista országot érintő körút befejező állomása Ma­gyarország, ahol gazdag programról gondoskodtak a vendéglátók. Ennek során a delegáció nyílt, őszinte lég­körű megbeszéléseket folyta­tott a Hámori Csaba első titkár vezette KlSZ-tárgya- lócsoporttal, megvitatva a nemzetközi helyzet, a nem­zetközi ifjúsági mozgalom, a kétoldalú kapcsolatok idő­szerű kérdéseit is. A kül­döttséget fogadta Kótai Gé­za, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. A pénteki zárótárgyaláson a két ifjúsági szervezet közötti együttműködési megállapo­dást írtak alá. Pedro Hurtado Vega a to­vábbiakban elmondta, hogy Nicaragua népének harcá­hoz nagy segítséget jelent az a szeretet és szolidaritás, amely a magyar nép, külö­nösen a fiatalok részéről megnyilvánult. A KISZ és A Július 19. Sandinista Ifjúsá­gi Szövetség közötti kapcso­latokat tovább erősíti a mos­tani találkozó, amelynek programjain is kifejeződött, hogy a nemzetközi kérdé­sekről és az ifjúsági mozga­lom helyzetéről azonosak a nézetek. A távoli országból érke­zett ifjúsági vezető megren­dítő szavakkal számolt be hazájának az amerikai im­perializmussal vívott harcá­ról: az 1981 óta~ tartó nehéz helyzetben rendkívül sokat szenvedett Nicaragua. Az el­lenforradalmárok elleni harcban több mint 30 ezren vesztették életüket, 250 ez­ren maradtak otthon nélkül, s 15 ezerre emelkedett a hadiárvák száma. Iskolákat, egészségügyi létesítménye­ket rombolt le, mezőgazda- sági és építőipari gépeket semmisített meg az ellenség. A sandinista fiatalok törté­nelmi feladata, hogy meg­védjék a forradalom vívmá­nyait, s felépítsék az új Ni­caraguát. Képviselőik ott vannak az ország védői kö­zött, az építési rohambrigá­dokban egyaránt. . Kérdésekre válaszolva Pedro Hurtado Vega kije­lentette: a sokat szenvedett Nicaragua népének harcát erősítik a világszerte kibon­takozott szolidaritási meg­nyilvánulások. Budapesten a béke lángja Pénteken délelőtt Varsóból Budapestre érkezett az „első föld körüli futás” nemzetkö­zi delegációja, s a béke gon­dolatát demonstráló esemény szervezői, résztvevői délután már .sajtótájékoztatót tartot­tak a Fórum Hotelben. Osváth Sámuel, az ÁISH osztályvezető-helyettese kö­szöntötte a megjelenteket, köztük a magyar fővárosba“ érkező fáklyás futókat: a kanadai Patty Anglint, a ni­gériai Abbas Muhamedet és Morvái Katalint. Ezt követően a szervezők nevében az amerikai Gail Straub szólt röviden a 45 országot érintő futás jelen­tőségéről. — Néhány nappal ezelőtt kezdtük meg Béke-váltónkat a New York-á ENSZ-ipatotá- nál. Még utunk elején já­runk, hiszen az Egyesült Ál­lamokon (kívül „csak” Kana­dában, Csehszlovákiában és Lengyelországban jártunk. Egyébként párhuzamosan két csapat utazik szerte a világ­ban, a másik váltó pillanat­nyilag Moszkváiban vendé­geskedik. Európa után Ázsi­ában, Ausztráliában, majd Dél-Amerikában folytatjuk utunkat, s innen érkezünk végül vissza kiindulópon­tunkhoz. Mindenütt hirdet­jük akciónk célját: a világ minden pontjára eljuttatni közös ügyünk, a béke gon­dolatát. kozó készségre. Egyöntetű volt a vélemény, hogy bére­ket, a> prémiumokat és ju­talmakat akkor is a teljesít­mények szerint kell diffe­renciálni, ha azok összegsze­rűen viszonylag alacsonyak. A fokozott ösztönzés hatásá­ra egy idő múlva a teljesít­mények és az elosztható ös’z- szegek is növekednek. Tegnap a SZOT székházá­ban konzultációt tartottak kilenc olyan vállalat képvi­selői, ahol figyelemreméltó kezdeményezések történtek a munkamozgalmak fejlesz­tésére. Kicserélték az új módszerek bevezetésében és a különböző ösztönzési rend­szerek alkalmazásában szer­zett tapasztalataikat, s ezek­ről a SZOT képviselői is tá­jékozódtak. A SZOT vezető testületéi ugyanis a közel­jövőben foglalkoznak a szakszervezetek termelést és gazdálkodást segítő tevé­kenységével, s a gyakorlat­ban bevált módszereket is fel akarják használni a to­vábbi teendők kidolgozása­kor. A tanácskozáson minde­nekelőtt azt vizsgálták, hogy a 'többnyire szűkös anyagi feltételek között hogyan le­het hatásosan ösztönözni ter­melékenyebb munkára, a minőség javítására, s vállal­Hazai robotok A Mikroelektronikai Vál­lalat gyöngyös! gyárába»! nemcsak félvezetőket, ha­nem ipari robotokat, és különböző automata cso­magoló. és gyártósorokat is készítenek. A saját fej­lesztésű berendezéseket a a hazai ipar mellett a KGST országok egyes iparágaiban is eredmé­nyesen alkalmazzák. Ké­pükön: A gyógyszeripar­nak készül a 28 fejű pe­remes üveggyártó gépsor, amelynek mintapéldánya most készült el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom