Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-26 / 227. szám

1986. szeptember 26., péntek 2 Az Európai Közös Piac válságtanácskozása Intézkedések a terrorizmus ellen Az EGK 12 tagállamának belügyminiszterei a francia kormány kérésére csütörtö­kön válságtanácskozásra ül­tek össze Londonban. Doug­las Hurd brit belügyminisz­ter a tanácskozás mgnyitá- sa előtt a BBC rádiónak adott nyilatkozatában kifej­tette, hogy ezen a találko­zón elsősorban két igen sür­gős tennivalóra kívánja fel­hívni a részvevők figyelmét; a) Közös álláspontként kell leszögezni azt az alapelvet, hogy a közösség egyetlen tagállamának kormánya sem bocsátkozik tárgyalásokba, vagy alkuba terroristákkal; b) Létre kell hózni a terrorista tevékenységre vo­natkozó felderítő adatok és információk gyors és min­denoldalú cseréjének haté­kony mechanizmusát. Szorgalmazta annak az alapelvnek elfogadását is, hogy a terrorista csoportok tagjait nem szabad „ellensé­ges katonákként” kezelni, hanem „közönséges bűnö­zőkként”, akiket bíróság elé kell állítani,r hogy elnyerjék büntetésüket. Ennek megfe­lelően brit részről sürgetik a kiadatási törvények átdol­Jaruzelski Koreában Lengyel—koreai megbe­széléseik kezdődtek tegnap Pihenjanblan. A tárgyalókül­döttségeket lengyel részről Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke, a KNDK részéről Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB főtit­kára, a KNDK elnöke veze­ti. gozását. A brit belügymi­niszter közölte, hogy kormá­nya nevében rövidesen ilyen értelmű törvénymódosító ja­vaslatot terjeszt az angol al­sóház elé, s az EGK többi tagállamát is a kiadatás meggyorsítását szolgáló mó­dosításra kívánja buzdítani. A mostani londoni ta­nácskozáson megvitatják azt a francia javaslatot is, hogy egységes vízumszabályozást léptessenek életbe az EGK- hoz nem tartozó országok állampolgárai számára. Az EGK rendkívüli bel­ügyminiszteri értekezletének befejeztével az elnöklő Douglas Hurd brit belügy­miniszter csütörtökön este tájékoztatta a sajtót a négy­órás válságtanácskozás ered­ményeiről. E szerint a terro­rizmus elleni küzdelem kö­zös piaci összehangolására a következőkben állapodtak meg: — Intézkedéseket hoznak a terroristák személyazonos­ságára, tartózkodási helyük­re és terveikre vonatkozó információk hatékonyabb cseréje, összesítése és elem­zése céljából; — Létrehozzák a Közös Piac nemzeti rendőri erői között a kommunikáció gyors és biztonságos új rendszerét; — Felülvizsgálják a ví­zumkiadás jelenlegi szabá­lyait a kitiltás, illetve a ki­utasítás eszközének hatéko­nyabb alkalmazása céljából; — Hatékonyabbá teszik a kiadatási eljárást, hogy ter­roristák ne élhessenek jogi kibúvókkal; — Felülvizsgálják a repü­lőterek biztonsági rendsza­bályait; — Megvizsgálják, hogy miként vehetik elejét a dip­lomáciai mentességgel való visszaéléseknek. Fekete bőrű dél-afrikai bányászok gyűlésen emlékeznek meg a bányaszerencsétlenségek következtében meghalt társaik­ról. Mint ismeretes, a műit héten 117-en vesztették életüket egy aranybányában (Telefotó: — AP—MTI—KS) Korlátozások Szudánban A szudánd kormány úgy döntött, hogy a polgárháború dúlta déli országrésznek csak azokba a nagyvárosaiba bo­csátja be a légiúton küldött segélyszállítmányokat, ame­lyek a központi haderő ke­zén vannak. Egy tegnapi közlemény, amelyet Mu­hammad Szadik al-Mahdi miniszterelnök jegyzett, ilyenformán kitiltotta az ENSZ védernyője alá tömö­rült segélyszervezetek légijá­ratait olyan nagyobb telepü­lésekről, mint Vau és mint a közelében levő Jiről. Előző­leg a világszervezet menleve­let kapott John Garang Szu- dáni Népi Felszabadító Had­seregétől a vaui és a jiroli szállításokhoz, de a felkelők nem tűrik- el, hogy az ENSZ fehér színre festett, C—130- as mintájú „Herkules” óriás­gépe Dzsubbába és Maiakal- ba vigye az élelmiszer-után­pótlást. Vagyis mindkét fél a saját hadtápterületének a szükségleteivel gondoL t Somogyi Néplap GRINYEVSZKIJ SA3TÓÉRTEKEZLETE Stockholm Marxista—katolikus párbeszéd támpont lehet A stockholmi konferencia eredménye a maximum, amit napjainkban el lehetett érni — jelentette ki Oleg Gri- nyevszkij, a szovjet tágya- lőküldöttség vezetője csütör­tökön Moszkvában tartott sajtóértekezletén. Stockholm támpontul szolgálhat az eu­rópai leszerelés- felé teendő további lépésekhez. Lényegé­ben ez az első megállapodás annak a széles körű béke-, leszerelési és biztonsági prog­ramok keretében, amelyet a Szovjetunió' január 15-én in­dítványozott. Oleg Grinyevszkij elisme­réssel szólt a semleges és az el nem kötelezett orszá­gok hozzájárulásáról, s hoz­zátette: a megállapodás a NATO-országok, közöttük az Egyesült Államok, részé-« röl megtett lépések nélkül szintúgy nem jöhetett volna létre. A Stockholmban elfo­gadott okmányban megnyil­A nemzetközi atomenergia- ügynökség rendkívüli köz­gyűlésének hivatalos okmá­nyaként terjesztik azt a szovjet programot, amely az atomenergia biztonságos hasznosítását szolgáló- nem­zetközi rendszer megterem­tését célozza. A program az alábbi ki­lenc pontban foglalja össze az idevágó szovjet álláspon­tot: 1. A lehető legrövidebb időn belül létre kell hozni az atomerőművi üzemzava­rokkal és szerencsétlensé­gekkel kapcsolatos gyors tá­jékoztatás nemzetközi rend­szerét. 2. Meg kell teremteni a nemzetközi segítségnyújtás olajozottan működő gépeze­tét. 3. Megállapodást kell köt­ni arról, hogy minden or­szág a nemzetközi atomener­gia-ügynökség (IAEA) biz­tonsági ajánlásaiból indul ki. vénült az újfajta gondolko­dásmód, a nemzetközi ügyek újfajta megközelítése — ál­lapította meg a szovjet kül­döttségvezető. Grinyevszkij kiemelte azt, hogy az államok évente ki­cserélik katonai tevékenysé­gük tervét, ez a megállapo­dás egyik legkomolyabb ré­sze. Megmutatja, mennyire hajlandók az egyes államok „átlátszóságtik” növelésére. Az erőszak valamennyi formájának alkalmazásáról való lemondás koronázza meg a megállapodást. Ezzel lényeges lépést lettünk afe­lé, hogy ez a szabály a nem- zetközrt élet áthéghatotlan törvényévé váljon. Stockholm sikere előre ve­títheti a bécsi találkozó si­kerét, s elősegítheti, hogy ott döntés szülessen a stockhol­mi konferencia második sza­kaszára való áttérésre. hasadóanyagoik birtokába jussanak. 7. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül érvénybe lépjen a nuk­leáris anyagok fizikai védel­méről szóló megállapodás. A Szovjetunió aláírta és rati­fikálta már ezt a megálla­podást; felszólítja a többi államot is: mihamarabb kö­vessék példáját. 8. Nemzetközá-jogilag kell szabályozni az egyes álla­mok felelősségét azért az anyagi és erkölcsi kárért, amelyet a területükön tör­ténő atombaleset okoz más országoknak. 9. Növelni kell a nemzet­közi atomenergia-ügynökség és más nemzetközi szerveze­tek szerepét az atomszeren­csétlenségek elhárításában és azok következményeinek felszámolásában. A társadalom és az etikai értékek címmel marxista­katolikus párbeszédet tarta­nak október 8. és 10. között Budapesten. A tudományos tanácskozás védnökei a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöksége és a Vatikáni Nem-Hívők Titkársága. A tudományos tanácskozás le­bonyolításának feladatát a Magyar Tudományos Aka­démia Filozófiai Intézete és a Római Pápai Gergely Egyetem vállalta magára. A tanácskozás alapvető célja az, hogy olyan világ­helyzetben, amelyben min­den jószándékú ember ösz- szefogására és együttműkö­désére szükség van, a részt­vevő tudósok kifejtsék állás­pontjukat és megvizsgálják a marxisták és a katolikusok közös cselekvéseinek lehe­tőségeit is. A tanácskozásnak nem célja a világnézeti alap­kérdések szembesítése, sem hasonló vagy eltérő alapel­vek keresése. Keresztények és marxisták azonban er­kölcsi felfogásuk, > értékeik felmutatása és összehasonlí­tása révén a korrekt vitában dialógust folytathatnak olyan, az egész emberiséget foglalkoztató kérdések kap­csán, amilyen a béke, a ha­ladás, az igazságosság vagy a munka problémája. A tanácskozás védnöki testületének tagjai az MTA részéről Berend T. Iván akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, Köpeczi Béla és Szentágo­thai János akadémikusok; a Vatikáni Nem-Hívők - Tit­kárságának részéről Paul Poupard bíboros, a titkár­ság elnöke, Franz König bíboros, a titkárság volt el­nöke és Paskai László ér­sek, a Magyar Katolikusok Püspöki Konferencia elnöke. A konferencián 15—15 ka­tolikus és marxista tudós vesz részt, Ausztriából, Bel­giumból, Csehszlovákiából, Franciaországból, Kubából, Lengyelországból, Magyar- országból, az NDK-ból, az NSZK-ból, Olaszországból, Spanyolországból, Svájcból és a Szovjetunióból. A tanácskbzás témái: az ember marxista és keresz­tény felfogása; az emberek közötti kapcsolatok marxis­ta és keresztény felfogása; az emberek közötti kapcso­latok marxista és keresz­tény kohcepcíója; az ember autonómiája és felelőssége marxista és keresztény né­zőpontból; az etikai értékek, ahogyan azokat marxisták és keresztények látják; a munka marxista és keresz­tény koncepciója; a társa­dalmi együttélés és együtt­működés marxista és ke­resztény felfogásban. A ta­nácskozást Berend T. Iván és Paul Poupard bíboros nyitja meg; a rendező szer­vek nevében pedig Eduard Huber professzor és Lukács József akadémikus, az MTA Filozófiai Intézetének igaz­gatója tart bevezető elő­adást. Heves esőzés volt az amerikai Kansas Cityben. A képen: egy gépkocsi és vezetője a vízáradatban Szovjet program a biztonságért Tudósítókat utasítottak ki Kubából 4. Nemzetközi adatbankot kell létrehozni az atomléte- sítiményékiben történő üzem­zavarok és balesetek ada­tainak nyilvántartására. 5. A nemzeteknek közösen kell kidolgozniuk a reakto­rok új típusainak terveit. 6. Nemzetközi rendszer létrehozása annák megaka­dályozására, hogy terroris • ták támadásokat hajthassa­nak végre nulikeáris létesít­mények ellen, illetve hogy A Loméban kitört harcok után jó ideig aligha fogják „Afrika Svájcának” nevezni Togót. Így emlegették gyak­ran az aprócska nyugat-af­rikai államot (22 ezer négy- zetkfilométer) résziben nyu • godtnák, stabilnak tűnő bel­politikai helyzete, részben korábbi, viszonylagos gazda­sági sikerei miatt. A Ghana és Benin közé ékelődő „nyurga” (600 kilo­méter hosszú, 100 kilomé­ter széles) országnak alig hárommillió lakosa van. Az egykori német gyarmat, To­go keleti, francia mandá­tumterületté vált része 1960- ban vált függetlenné. Első államfőjét, Sylvanus Olym- pio-t 1963-ban lelőtték, ami­kor a független Fekete-Af- rika első katonai puccsa be­következett. A példát aztán „szorgalmasan” követték a kontinensen. A puccs vezé­re, Etienne Eyadema vezér­Kiutasították Kubából a Reuter brit és az AFP fran­cia hírügynökség havannai tudósítóit, Róbert Powell-t és Noel Lorthois-t — közöl­ték csütörtökön a szigetor­szág fővárosában. Mint a hivatalos tájékoz­tatás hangsúlyozza, az új­ságíróik szerdai tudósításuk­ban idézték egy, a kubai ha­klari főnök azonban akkor még nem fnagának csinálta a szállást az elnöki palotá­ban, hanem Olympio régi el­lenlábasának, Nicolas Gr,u- nitzky polgári politikusnak. Togo pici hadserege nem túl sokáig tűrte uralmát. 1967- ben megbuktatták és akkor már Eyadema ragadta ma­gához a hatalmat. Eyadema kezdettől fogva Nyugat-barát politikát foly­tat és Togót Franciaország egyik leghűségesebb afrikai szövetségesének tekintik. Ta­lán ezt akarta valahogyan feledtetni, amikor az afrikai öntudat ápolásának jegyé­ben francia keresztnevét a helyi Gnaissingbe-re változ­tatta és kötelezett minden togóit, hogy kövesse példáját. Az Eyadema-rendszer To- go-t a neokolonialista tö­rekvéseknek engedő, kapita­lista útra vezette. Az or­szág lakóinak életszínvona­tóságok által bűnözőnek te­kintett kubai állampolgár nyilatkozatát. Ez számos va­lótlan és homályos részletet tartalmazott, melyeket az il­lető talált ki. A tudósítók el­mulasztották az állítások va­lódiságénak ellenőrzését, két­ségbe vontaik kubai hivatalos személyek információit. la alacsony (egy főre eső nemzeti össztermék, 1986-os adat szerint: 250 dollár), de kétségtelenül nem olyan kri­tikus, mint sok más afrikai államiban. Ez inkább azzal magyarázható, hogy az or­szág fő kincsének, a fosz­fátnak a kiviteléből jutott — igaz nem sök — a lakosság ellátásának javítására. Eya­dema a hetvenes években inkább presztízs jellegű lé­tesítményekre pazarolta a pénzt. Az óceán parti fővá­rosban Loméban, az állam­kassza teljes évi bevételének felét kitevő összegért, 120 millió dollárért építtette fel a Február 2. nevű luxus- szállodát. Az utóbbi években azon­ban a foszfát világpiaci árá­nak esése miatt a gazdaság bajba került. Tavaly át kel­lett ütemeztetni adósságának törlesztését. A most- 50 éves, markáns arcú, mindig szigo­Havannában Kuba-ellenes rágalmazásnak minősítették a két nyugati tudósító jelen­tésiéit, melyek immár részét képezik annak a propagan- dáhad járatnak, amelyben kö­zönséges bűnözőket az embe- beri jogok lovagjaiként em­legetnek — mutatott rá a havannai bejelentés. rú tekintetű államfő azóta takarékosabb, sőt a szemé­lye iránti kultuszt sem szor­galmazza annyira. Angyal- szárnyas portréi eltűntek a kormányhivatalokból. A nyugat-afrikai konzer­vatív államok gyanakodva és ellenségesen figyelik azt, hogy Ghana és (a Togóval szintén határos) Burkina Köztársaság jóban -van Lí­biával. Minduntalan azt hangoztatják, hogy Líbia ezeknek az országoknak a közreműködésével meg akar buktatni egy sor nyugat- és közép-afrikai kormányzatot és ezért ellenzéki szervezete­ket pénzel. Líbia és a vele jó kapcsolatban álló, emlí­tett országok ezt az állítást cáfolják. Togo most is Ghánát vá­dolja a kommandótámadá­sért. A ghanai vezetés hatá­rozottan elutasítja a vádas­kodást. A togói fővárosban a helyzet nyugtalan. A hata­lom változatlanul Eyadema kezében van. K. J. Vihar előtti zaj Tógában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom