Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

1986. szeptember 24., szerda Somogyi Néplap Szemléletformáló automaták Búza Sándor, a Kaiposgép termelési főmérnöke bátran dicsekedhet a kaposvári gyár korszerű szerszámgépeivel. — Annak idején, amikor arról kellett döntenünk, hogy az akkor még világszínvona­lon is csúcstechnikának szá­mító gépeket vegyük meg csillagászati árért, vagy az elöregedett berendezéseinket hagyományos gépekre cserél­jük ki,, nehéz helyzetben vol­tunk. Akkori fejjel, 6—7 év­vel ezelőtt az NC, ONC gé­pekről csak elméleti ismere­tünk volt. Ebben az időben a vállalatnál egy 300 millió forintos rekonstrukciót haj­tottak végre. A gépek 80 millió forintba kerülték. Az első, amelyiket üzembe ál­lítottunk 1979^ben, egy NC 500-as megmunkálóközpont volt. A beszerzése előtt vé­geztünk számításokat és úgy számoltunk, hogy a gép ára négy éven bélül megté­rül, s éppen az a gyártmá­nyunk „futott fél”, amely- nők a megmunkálóközpont az alapgépe. Ki tudtuk hasz­nálni. A következő évek újabb előrelépést hoztok. 1979 és 84 között hét NQ, CNC és PNC szerszámgépet vett a vállalat: négy esztergapadot, egy megmunikálöközpontot, egy vándort! or izon tot, és egy koordináta-fúrógépet. A legnagyobb ezek közül 18 millióba, a legolcsóbb 2 mil­lió forintba került. A koor­dináta-fúrógép csehszlovák, a többi magyar gyártmá­nyú. — A műszaki fejlesztés megköveteli a szakmai hoz­záértés növelését. — Az akkori döntést az is nehezítette, hogy ezekhez a berendezésekhez olyan szakemberekre volt szükség, amilyeneket nem ismertünk. Intenzív tanfolyamokon ta­nultok a fiatalok. A kiszol­gálók közül több mint tízen felsőfokú üzemeltető és programozói tanfolyamon vettek résizt. Fél év után ér­ződött a haszon. Két évre volt szükség ahhoz, hogy a gyáron belül a közhangulat is fordulatot vegyen. Ma már nem lehet elképzelni a mostani feladatok megoldá­sát az automaták nélkül. Ha a megmunkáló központ le­állna egy hónapra, a fél gyá. rat tétlenségre kényszeríte­né! Ilyen kulcsgép lett! A gépeik két műszakban üzemelnék, de esetenként hármat is szerveznek. A Kaposgép példa: az automatizálás nélkülözhetet­len a termelés korszerűsíté­sénél. KÜLKERESKEDELEM 117 Magyarország a világ 117 országával épített ki keres­kedelmi kapcsolatokat. Ter­mékeink az öt földrész 92 államába jutnak el, s ha­zánkba 115 országból érkez­nek különböző fogyasztási cikkek, beruházási eszközök — állapítható meg a Külke­reskedelmi Statisztikai Év­könyv most megjelent köte­téből. A múlt esztendőben a magyar vállalátok Európá­ban, Ázsiában és Afrikában bővítették számottevően el­adásaikat, míg az amerikai, ausztráliai és óceániai ex­portjuk kis mértékben visz- szaesett. összességében 1985- ben több mint 410 milliárd forintot fordítottak a hazai vállalatok külföldi cikkek megvásárlására. Többet köl­tötték energiaihordozókra, anyagokra, félkésztermékek­re, beruházási javakra, fo­gyasztási iparcikkekre és élelmiszerekre egyaránt, mint 1980-ban. Ennek ellenére — a magasabb árak miatt — az importált beruházási ja­vak mennyisége csökkent, az energiahordozók és az anya­gok behozatala is csak kis mértékben emelkedett. 1980 és 1985 között exporttermé­keink ára összességében az importált árucikkeknél las­sabban emelkedett. A kedvezőtlen tendencia elsősorban az élelmiszer­alapanyagok, az ipari fo­gyasztási cikkek exportjában éreztette hatását. Az elmúlt években a kivitel bővülése rendre meghaladta a beho­zatal növekedését. így a ru­bel elszámolású forgalom összességében a tervezettnek megfelelőeni alakult, a nem Színes seregszemle az őszi BNV-n Lakáskultúránk jelene és jövője Miután gondolatban, vagy tizedszer rendeztem át az egész lakást, beláttam, tu- lapdonképpen szerencsés helyzetben vagyunk, mi vá­sár-nézők: itt és mos.t nem kell döntenünk. Az . álom­konyhák és a tökéletes nyu­galmat árasztó nappalik, a raff találtán díszített és egy­szerűségükben nemesvonalú bútorok, szőnyegek és vilá­gítótestek szemetgyönyör- ködtétő és fárasztó sokasá­ga, az étkészletek és kiegé­szítő-, díszítőtárgyak szám- lálhatatlan bősége bizonyta. tanná tett. Azt hiszem, nerp csak én éreztem így. az idéi BNV lakáskultúránk jelenét, illetve jövőjét bemutató pa­vilon jában. — A legszembetűnőbb volt, hogy ismét visszatérnek a természetes anyagok, az igényesebb bútoroknál gaz­dagabb lett a díszítés, a szögletes formákat lekerekí­tett, lágy ívek váltották fel. A kézműves jelleg fokozó­dása figyelhető meg. A bútoripar seregszemlé­jén érződnek az elmúlt évek ben megvalósított fejleszté­sek, bár a kiállított termé­kek nem mindig tükrözték a valós igényeket. A házgyá­ri lakások praktikus és egye. dl berendezéseinek lehető­ségei még mindig hiányoz­nak, mint ahogy kevés az elemekből összerakható, kis és nagy lakásokban egyaránt jól variálható bútor. A ha­zai bútoripari vállalatok kí­nálatából kiemelkednek a Balaton Bútorgyár étkező­garnitúrái és különféle ki­egészítő bútorai — ez utób­biakkal elég ritkán találkoz­hatunk az üzletekben —, s a Szatmár Bútorgyár elfemes szekrénycsaládja éppen ez­ért a szándékért, hogy új­donságaival bővítsék a sze­gényes választékot. A kiállított bútorok és be­rendezési tárgyak többsége az átlagosnál nagyobb mé­retű lakásokat feltételez. Szépek és drágák az igénye­sebb vásárlói kívánalmak, nak megfelelő rusztikus bú­torok, " ezekből viszont bő­séges választékot kínálnak u gyártók. A BNV öt bútorokat és kiegészítőket bemutató pavi. Ionja közül az A csarnokban állították ki a legtöbb la­kásberendezési cikket. A ha­zai gyártók közül itt kapot/t helyet 12 bútorgyár és 23 szövetkezet, összesen három és félezer négyzetméteren. Mivel a standok megterve­Osztályozzák a burkolatot KENYÉR-, TEJ- ÉS HÚSELLÁTÁS Utravaló Hétköznapi tennivalónk, ünnepi csavargóösztönünk hajt bennünket az ország­utakra. Ismerjük azokat, vé­leményünk van róluk. Endrédi János, a Pécsi Közúti Igazgatóság koordi­nációs főmérnökségének a vezetője hivatali kötelesség­ből mindannyiunknál fürké- szőbb szemmel néz az utákra. — Háromféle feladatból áll a tevékenységünk. Az utak üzemeltetése, a burkolat megerősítése és a beruházá­sok. A közúti üzem megkö­veteli az utak folyamatos járhatóságát. Mindig biztosí­tanunk kell a zavartalan közlekedést. Figyelemmel ^kí­sérjük a burkolt állapotát, a jelzőlámpák működését, fest­jük á- burkolati jeleket, egy- szóvel minden munkát mi csinálunk, ami a kát árok közé esik. Az előbbieknél több figyelmet kell fordíta­nunk a hidak állapotára. A hidak szerkezete merev és az időjárás változásai job­ban megviselik ezeket mint a rugalmasabb aszfaltútok A megyében 1600 kilomé­ter kiépített úthálózat van. Ebből 800 kilométer az asz­falttal hengerelt, a másik nyolcszáz pedig többször portalanított makadám. Az idén 1 millió 200 ezer négy­zetméter felületű utat csi­náltak és az 200 kilométer­nek -felel meg. Folyamato­san figyelemmel - kísérik az utak minőségét részben szemrevételezéssel, de mű­szerekkel is vizsgálják a műszaki paramétereket. Több szempont alapján kap osztályzatot a burkolat. Ezek közé tartozik a kátyússág, a keresztirányú dőlés, a repe- dezettsége. A hajszálrepedé­seken keresztül esős időben a víz beszivárog a felület alá és az útburkolat elve-- szíti a teherbíró képességét. Különösen sök gondot okoz a víz tavasszal a hóolvadás­kor, a felfagyások miatt. — A tavaszi hurkolatrom- lásak után több mint 7 ezer tonna anyagot dolgoztunk be a kátyúk eltüntetésére — mondta Endrédi János. —A kiegyenlítő aszfaltréteghez pedig 9 ezer tonnára volt szükség. Jelenleg Taszár térségében erősítjük a bur­kolatot. Az igazgatóság éves terve 163 millió forint értékű munka elvégzése. Ebből 137 milliót a burkolatok javítá­sára fordítanak. Az útburkolat-fenntartási munkák jelentős része az első félévben elkészült és szeptember 30-ig, mielőtt a gépek té’i üzemre való átál­lása megtörténne, 90 száza­lékban szeretnék befejezni azokat. ORSZÁGGAL rubel ’elszámolású külkeres­kedelem 1981 óta évről évre többlettel zár. A konverti­bilis aktívum — a tényleges fuvarfizetésöket is figyelem, be véve — az elmúlt öt év során összesen meghaladta a 95 milliárd forintot. Számottevően bővült - az elmúlt öt esztendő során a műszaki—szellemi termékek külkereskedelme is. Mig a forgalom 1981-ben alig ha­ladta meg a 2,5 milliárd fo­rintot, addig a múlt eszten­dőben aiz eladások és a vá­sárlások összértéke megkö­zelítette az 5 milliárd forin­tot. Harmincnégy országból importáltunk műszaki—szel­lemi termékéket, a legjelen­tősebb partnerek közé Japán, az Egyesült Államok, az NSZK, Svájc, Ausztria, Franciaország és a Szovjet­unió tartozik. Az öt földrész 50 államába jutottak, el a magyar műszaki—szellemi termékek. A fejlett országok — az NSZK, az NDK, Japán. Auszltria, Csehszlovákia, a Szovjetunió — mellett Algé­ria, és Líbia — is fontos pi­aca a magyar mérnökök, széliem! foglalkozásúak al­kotásainak. Több mint ötven magyar vállalat kapcsolódott be a magyar műszaki szelle­mi termékek értékesítésébe. A hagyományos külkereske­delmi vállalatok — a Tesco, Licencia, Transelektro. Met- rimpex stb. — mellett mind több termelő is kilép a kül­piacra. Jelenleg már az ex­portőrök közé tartozik a Ta_ tabányai Szénbányák, az Ag­rárja Bábolna, a Realco Mű- északi Fejlesztő Kisszövetke­zet is. zésénél jelentős szerepet ka- poitt a lakáskultúra propa­gandája is, az ízlés alakítá­sa, ezért valamennyi kiállító összekapcsolta termékeinek bemutatását más gyártók­kal, hogy így egységesebb, harmonikusabb képet mu­tassanak be a látogatóknak. A vásár aktkor igazi, ha venni is lehet. Erre is felké­szült a Domus, s egy külön pavilonban kizárólag olyan termékeket állítottak ki, amelyeket helyben meg is vehetnek az érdeklődők. Kapható itt szőnyeg és ágy- nerriű, terítő és díszítő ke­rámia, konyhai eszközök és függönyök is. Megmondták a boltosnak, hogy miből rendelhet A tanács felelősségére Hasonlóképp a sokat em­legetett olcsó húsféleségek esetében. Az ipar és kereske­delem kölcsönös egymásra, mutogatása voltaképpen csak közös érdektelenségü­ket leplezi. Tény, hogy a kereskedelem sok esetben még nem a vásárlók igénye­it közvetíti az ipar felé, ha­nem fordítva, az ipar érde­keinek és adottságainak meg­felelő termékskálát igyek­szik eladni. A gyárak rész­ben még élvezik a monopol- helyzet előnyeit, ugyanak­kor szívesen hivatkoznak el­látási felelősségükre. E csa­lólka érv azt a látszatot kel­ti, hogy ami jó a gyárnak, az jó a fogyasztónak is. Valójában ellátási felelős­sége elsősorban a tanácsok illetékes szakigazgatási szer­veinek van. Ök hivatottak arra, hogy sajátos eszköze­ikkel föloldják a fentebbi ellentmondást. Az ipartól nem várható, hogy kevesebb nyereséggel beérje, az álla­mi ellenőrző szervektől vi­szont igen, hogy hathatósab­ban lépjenek föl a fogyasz­tóik érdekében. A NEB jelentése önmagát túlélt gyakorlatnak tartja, hogy a húskombinát diktál a kereskedelemnek. „Sze­rintük olyat rendeljenek a boltok, amit a gyár termel, s lehetőleg csak annyit, amennyit ki tud elégíteni.” 114 bolt rendelheti a teljes termékválasztékot, míg az üzletek többsége csak 21 cikket. A „másodosztályú” boltok nem kérhetnek egyebek közt gépsonkát, tarját vagy vá­kuumfóliás terméket. A húskombinát küszöbön álló önállósága elsősorban azt követeli, hogy gazdál­kodjon és ne elosszon. Ezzel kapcsolatban a megyei NEB javasolja, hogy a kombinát vonja vissza a megkülön­böztetett árurendelésre vo­natkozó utasítását. A kedve­ző változások első jele, hogy részben ennek hatására az üzem feloldotta a lecsókol­bász rendelésére vonatkozó korlátozást. A jelentés megállapítja: A szerződiéses fegyelem ja­vulása nem érzékelhető. Ki­tűnik azonban belőle az is, hogy a szerződések nagy ré­sze formális. Szerződni rend­szerint olyasmire kell, amit nem a kölcsönös érdek dik­tál. Ha viszont így van, máris érthető, a szerződés­szegések nagy száma, s az is. miért maradnak el az ezekkel szembeni szankciók. Üzleti alapon A jövőben jobb volna, ha az ipar és kereskedelem képviselői üzletet kötnének és nem a régi értelemben vett szerződést. Üzletet, melynek alapja az eladható­ság, tehát a vásárlói igény. Elgondolkodtató, hogy a tejipari vállalat és a Ka- posker az idei első félévben semmiféle szerződést nem kötött, az ellátás mégis za­vartalan volt. Aligha lehet véletlen, hogy e példa pont azzal az iparággal kapcsola­tos, amely a legkiegyensú­lyozottabb ellátást nyújtotta, s amely választékát legin­kább a fogyasztói igényekhez tudta igazítani. Az élelmiszer alapellátás­sal kapcsolatos szakállas gondok orvoslására a jelen­tés számos javaslatot tesz az érintetteknek. Mint Sebők József, a megyei NEB el­nökhelyettese elmondta: a változásit mégsem csak ezek­től várhatjuk. Sokkal inkább attól, hogy az erősödő ver­senyben az ipar számára egyre fontosabb lesz a hazai piac. Az ellátás minőségi ja­vulását gyorsítják a növek­vő exportkövetelményék is. Máris több jó példa van ar­ra. hogy a külpiaci igények­hez alkalmazkodó vállala­tok korszerűbben csoma­golt, jobb minőségű árut szállítanak a hazai boltokba. Bíró Ferenc Széles körű vizsgálat ta­pasztalatai alapján a kenyér-, hús- és tejellátás helyzetét értékelte a megyei NEB. A feltárt tényék alig különböz­nek attól, mint ami más szervek korábbi jelentéseiben is szerepelt, vagy attól, amit fogyasztóként az üzletekben bárki tapasztalhat. Ki nyúl a zsebbe? Nemcsak a gondok, a meg­oldásukra tett javaslatok is visszaköszönnek. „Szélesebb körben kell elterjeszteni a konténeres szállítást, a zsi­liprendszerű árufogadást. Növelni kell a hűtőkapaci­tást ..Mindez hiába igaz, kellő fejlesztési erő és érde­keltség híjáin. Ha növeked­ne a kereskedelmi árrés, a nagyobb nyereségből több jutna ... Igenám, csakhogy kinek a kontójára történjen ez? Az állami költségvetésé­re. vagy a vásárlókéra? Min­den kérdés újabbat szül, s közben a megoldás egyre ké­sik. A mostani NEB-jelentés fő erénye, hogy több követ­keztetésben túllép a jám­bor óhajokon. A témával kapcsolatos beszélgetés so­rán a vizsgálatot vezető Bo­ros János és Sebők József is egyetértett abban, hogy alig­ha lehet a vállalatoktól olyasmit elvárni, ami — az érvényes gazdasági szabály­zók alapján — nem érde­kük. Az olcsóbb „normál ke­nyér” gyártása például csök­kent az elmúlt két évben, így most egy kiló kenyérért a korábbi 8 forint 83 fillér helyett most átlagosan 9,42-t fizetünk. Az ipar képviselői szerint ez egyszerűen azért van, mert a fogyasztók job­ban keresik a minőségi ke­nyérféléket. Csakhogy a je­lentés rámutat: a gyári ke­nyér rosszabb minősége okozta a kereslet változáséit, s nem a fogyasztói igények kényszerítették az ipart az olcsóbb kenyér gyártásának csökkentésére. A vásárlónak most is érdeke volna, hogy olcsóbban is jót kapjon, nem úgy az iparnak és a keres­kedelemnek, amelynek első­sorban a magasabb nyere­ségtartalmú, drágább ter­mékek gyártásában és for­galmazásában érdekeltek. A divatintézet a gyár­tókkal közösen rendezett be­mutatót. A fürdőszobától a hálószobáig berendezési mo­delleket mutattak be, ahol még arra sincs gondja a megj rendelőnek, hová és milyen kép kerüljön a falra, vagy miilyen legyen a teríték az asztalon. Hasonló lákberen- dezési . tanácsadásra nagy szükség lenne a hétközna­pokban is, minden bizonnyal ez is hozzásegítene ahhoz, hogy az egyéni ízléssel pá­rosulva hangulatos., valóban egyediek és otthonosak le­gyenek a lakások. Nagy Zsóka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom