Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
Somogyi Néplap 1986. szeptember 3., szerda TÚRAJÁRATTAL A ZSELICBEN Ha jön a tejes... Tizenhét falu Szennától Sántosig. Kétszázhúsz láda tej és tejtermék a fehérre festett Ifa rakodóterében. Ehhez tartozik egy ember, Makrai József, aki mindezt a kezében tartja már tizenkét éve... Kihalt a város. Az utakon csak teherautókat látni, áruval megrakottan sietnek távoli céljaik felé. Villogó lámpaszemeikkel csodálkozva nézik a tejüzem felé haladó kiskocsit. Ritkaság fél kettőkor a személyautó az úton. A főkapunál zajlik az élet. Üres kocsik érkeznek a ga- rászból, hogy majd áruval tele induljanak megszokott útjukra. A portán sietősen felhörpintik a még forró kávét, felkapják a' menetlevelet, ’’s már mennek is. Megérkezik Makrai József. Ma elkísérem útjára. Tud rólam. A bemutatkozás és a gyors kávézás után indul is az ajtó fele. Mire kiérek, már berreg az autó-motorja. — Mindig sietni kell, de ma különösen. Péntek van, ilyenkor jóval több az áru, mint imás napokon. Dél lesz mire az utolsó bolt is megkapja a tejet. Torpedóként süvít bele az éjszakai falu csendjébe az éles motorzaj. Beállunk a szennai ABC mellé, és az oldalajtón át pakoljuk ki a ládákat. — A hátsó ajtó hidraulikus működésű. Nagy segítség, mert így nem kell kétszer megmozgatnom minden ládát. Sajnos, ez már jóideje csak elméletben igaz, mert nem működik. Gyors lepakolás után robogunk tovább. Kaposszer- dahely, Kaposhomok, majd Tas zár. — Ide kell a legtöbb áru. Az ABC-nél leteszünk vagy ötven ládával, majd bent a községben még harmincat. Az események felgyorsulnak, és tizenöt perc múlva ismét az ABC-nél vagyunk az üres ládákért. Időközben megérkezett a kenyér is, boltoslányok sürgölődnek a ládák körül. Leugrunk .. . — Nekik is jólesik, ha segít valaki, én meg gyorsabban végzek — mondja, miközben már Sántos fele járunk. Lassan világosodik. Éled a falu, de a boltok még zárva vannak. Lepakolunk, felrakjuk a kikészített ládákat s már indulunk is. — Ez Hajmásig meg így, utána már nyitnak az üzletek és várnak bennünket. Ott van egy állandó vendégem, egy kutya. Ha meglátja az Ifa-t, kinyitja a kert- kaput és odajön hozzám. Mindig adok neki valami maradékot, rajong a tejfölért. A bolt melletti házból farkcsóválva érkezik egy gyönyörű farkaskutya. Lelkesen nyalogatja az odaöntött tejfölt, és hálás szemekkel néz ránk. A tükörből még látom, az út közepén ülve néz a távolodó autó után. Gálosfán már nyitva a bolt, és a várakozó embereken látszik a megnyugvás, amikor a teherautó lefékez a vegyesbolt előtt. Tizenöt perccel korábban érkeztünk ma a szokásosnál. — De friss ma, Józsi! — szólítja nevén egy bajuszos férfi. — Tán új motort raktak az autóba — véli egy kendős néni. — Segítséget kaptam — mutat rám. — De ne az ajtóban ácsorogjanak, mert így sohase végzünk! Indulás tovább. A fölkelő nap bearanyozza a zselici dombok lágy domborulatait. — Ez a látvány feledteti velem a koránkelés minden fáradalmát. Akárhányszor látom, mindig találok benne újat. Gyorsaságunkat Bőszénfán is elismerő pillantások jutalmazzák. — Bezzeg ha a megszokottnál csak öt perccel is később érek, nem dicsér- getnek. Olyankor jó estéttel köszönnek, és megkérdezik, hogy délutános vagyok-e. Pedig az többször előfordul, főleg télen. Volt olyan, hogy egy emelkedőnek háromszor is nekifutottam, mire sikerült feljutnom. — Előfordult már, hogy valahova nem jutott el a tej? — Velem a tizenkét év alatt ilyen még nem fordult elő. Valahogy mindig megoldottam. Az utolsó négy község felé haladva már rekkenő a hőség. Olvadozik az aszfalt a gyorsan forgó gumik alatt. Patca, Zselickisfalud és Szil- vásszentmárton. Apró kis települések. Szennába számadást tartunk a göngyölegekről. — Ugyanennyi ládát kell visszavinni, mint amennyivel elidultunk. Innen pótolom a hiányt és itt hagyom a fölösleget is. A tejüzemhez érve egy- szere pillantunk az órára. Fél tizenegy, egy órával előbb végeztünk a szokásosnál. — Ezt magának köszönhetem — kapom a dicséretet. A segítségen kívül azért is, mert nekem is jobban megy a vezetés, a munka, ha van velem valaki. Egymás tenyerébe csapunk. Mindketten jól jártunk: előbb végzett, én sokat láttam. Varga Ottó TARDI GÁBOR Lakótársak 27. — Pillanatnyilag nem aktuális ... — suttogta fojt ot- tan Bakos Áron. — Svédgombát vagy casi- nőtojás,t... De legalábbis franciasalátát! — Sajnos, egyiket sincs módomban szerezni. — Odaadtam a pénzemet! Vagy nem? — Valóban, itt van nálam. — Akkor eredj, és vegyél nekem svédgombát! — Honnan vegyek, az ég áldjon meg?! — Ahonnan akarsz! — Rendben van, megnézem az áruházban — talán még nyitva van ... A kőműves nem bírta tovább: — Nem megy sehová, mikor a falak mögött már húzzák a brugót!... A pár összerezzent a váratlan. rezes hangra. — Ne aggódjon, Dénes úr, még csak hangolnak a zenészek — ocsúdott fel Bakos Áron. — Legalább harminc .perc van a kezdésig. Hozzak Valamit magának is? Talán . egy. kisüveg pálinkát? A kőműves közölte: nem tudja, ki hogy van vele, de ő nem alkoholizálni jár az operába, hanem muzsikát hallgatni. — Nagyon helyes — mondta Bakos Áron. — Akkor indulok ... — Csak a sarokig menjen ! — kiáltotta utána a kőműves. — A hentes még Megrendelések — Budapestről is Kiegészítő tevékenység Szőlősgyörökben Kívülálló nem juthat be... Korunk „olümposzi istenei’ A szőlősgyöröki Béke Termelőszövetkezet évi 70—85 millió forint termelési értékének mintegy a negyede alaptevékenységen kívüli munkából származik. A VII. ötéves tervben előbbrelépés- seJ számolnak anélkül, hogy a jelenlegi szerkezeten változtatnának — a termékek gazdaságosabb előállításával, új partnerek felkutatásával kívánnak termelésnövekedést elérni. A szövetkezetben az alap- tevékenységen kívüli munkák köziül a parképítés a legkifizetődőbb: ez a munka évente 5—6 millió forintos termelési érték mellett figyelemreméltó nyereséget is hoz, jóllehet a z utóbbi időben jelentkező mind több parképítő és környezetvédő gazdasági munkaközösség növeli a konkurrenciát. Az elektromos szereidében — itt folyik legrégebb óta a kiegészítő tevékenység — tizenhat lány és asszony dolgozik, most például a TranszVill budapesti gyárának ketreces tojóházakhoz való vezérlőberendezéseket készítenek. Az idén léptek kooperációs kapcsolatba a Videotonnal: számítógépek ventilátoregységeit gyártják a Béke tsz-ben a gyár megrendelésére, s az anyagmentes bérmunkái éves termelési értéke 3 millió forint. A legnagyobb bevételt — a termelés összeértékét tekintve — a lakatos- és présüzem adta a múlt évben. Ebben az üzemben szerteágazó munkát végeznek, szerkezeti lakatosmunkától a melegüzemi fűrészek egyengetéséig számos feladatot .vállalnak, s diópántot is gyártanak. Éveken át sok szemétszállító konténert is készítettek a településtisztasági vállalatnak. Ugyancsak dolgoznak a budapesti Kéziszerszámgyár Omega Gyáregységének és a Kaposgép lengyeltóti gyáregységének. A téesz a termékei révén elősegíti, hogy a megrendelők teljesíthessék exportkötelezettségüket — a gyártmányok szinte kivétel nélkül a szocialista országokba szánt szállítmányok részei, a rakodógépekét például, melyek- nék egyes elemeit Szőlősgyö- rökön állítják elő, a Német Demokratikus Köztársaságba viszik. Korunk „olümposzi istenei” — az athéni baloldali sajtó így nevezi a görög hajótulajdonosokat, akik egy zárt társadalmi réteget alkotnak. Ebbe a titokzatos világba egyetlen kívülálló sem juthat be — nehogy véletlenül is betekintést nyerjen üzleti titkaikba. Arisztotelész Onasszisz — a néhai multimilliomos, minden idők leggazdagabb görög állampolgára — az újságíróknak arra a kérdésére, hogy kereskedelmi flottája hány hajóból áll, ekép- pen válaszolt: „Honnan tudhatnám én azt?!”. Még akkor sem beszélhetnénk őszin- tétlenségről, ha a ma élő egyik gazdag görög hajómágnás úgy nyilatkozna, hogy nincsen tudomása arról, melyik társaság pillanatnyilag a legerősebb az országban. Nem is csoda, hiszen az ilyen adatok szigorúan titkosak, bár időnként a londoni Lloyds megjelentet bizonyos adatokat a témával kapcs óla tban. Az Onasszisz és a Niark- hosz család évtizedekig uralkodott a világtengereken folyó kereskedelmi szállításban. Az utóbbi két-három évben azonban e téren megelőzték őket honfitársaik, Lacisz és Vardinoiannisz. S mégis, görög üzleti körökben úgy értékelik, hogy Onasz- szisz halála után Niarkhosz lett a leggazdagabb görög állampolgár. A ma 75 éves Niarkhosz a tengeri kereskedelmi pályafutását 1939-ben kezdte, amikor megvásárolt egy erősen megrongálódott hajót, s a második világháború idején átengedte a szövetségeseknek. Egy évvel később két kiselejtezett hajót vásárolt, s azokat tévedésből megtorpedózták a szövetségesek. E ballépésért a tulajdonosnak kártérítés címén kétmillió dollárt: fizettek. E tőkével alapozta meg Niarkhosz hatalmas vagyonát, Szatvrosz Niarkhosz tulajdonában vannak a legnagyobb görög hajógyárak is. Volt olyan év, 1981-ben, amikor ezek 1,4 milliárd dollár jövedelmet hoztak a ha- jómágn ásnak. Vetélytársának, Onasszisz - nak flottája a hetvenes évek kezdetén több mint száz hajóból állt, elsősorban tartályhajókból. A két hajómágnás útja nagyon bonyolult és szövevényes volt. Valójában kortársak voltak és szinte egyazon évben rajtoltak. Talán ezért is váltak életük folyamán kibékíthetetlen ellenfelekké. Egy gazdag görög embernek, Sztavrosz Limanosznak két leánygyermeke volt: Eugénia és Tina. Az előbbit Niarkhosz vette feleségül, Tinát pedig Onasszisz. Görögországban abban az időben olyan hírek keltek szárnyra, hogy Tina szívesebben ment volna féleségül Niarkhoszhoz, de nem szegülhetett szembe apja akaratával. Még 1967 szeptembere előtt felbomlott a házasság Niarkhosz és Eugénia között, s azt követően a volt férj együtt élt egy Ford- unokával. Athénban azt mesélték, hogy a hetvenes évek elején, még a katonai junta idején, Niarkhosz egyszer találkozott volt feleségével. A találkozón összeszólalkoztak, s a nő a vita folyamán (vagy a hevében?) meghalt. Sokan úgy tudják, hogy „valaki” agyonütötte. A katonai kormányzat, amely nagyon is függött a gazdag hajótulajdonos pénzétől, mindent igyekezett elsimítani. A hivatalosan közzétett jelentés szerint Eugénia öngyilkosságot követett el. Az igazságot örök titok fedi. Valamivel korábban Arisztotelész Onasszisz megismerkedett Maria Calasszal, a Metropolitan világhírű, görög származású énekesnőjével, s rövid ideig házasságban is élt vele. Tina, a korábbi feleség idő közben' férjhez ment — talán bosszúból — a volt sógorhoz, Sztavrosz Niarkhoszhoz, akit egyébként nővére meggyilkolásával' gyanúsított. Onasz- szisz pedig feleségül vette a meggyilkolt amerikai elnök, John Kennedy özvegyét... Onasszisz 1975-ben hunyt el fia, Alexander hirtelen halála után. Egykori felesége, Tina egy évvel később követte a sírba. Örökösük, Alexander repülőgép -Szerencs ótlens égben vesztette életét. Görögországban ma is az a hír járja, hogy merénylet történt. Onasszisz úgy nyilatkozott: fiát ellenségei ölték meg. Az egykor oly hatalmas vagyonú család utolsó sarja, a leány, Krisztina. Az ő kezei közül most csúszik ki fokozatosan, a hajózási társaság irányítása. %■ nyitva van, kap egy stanic- li töpöntyűt, meg egy vekni kenyeret. Olcsó .és laktató ... A fiatalember eltűnt a homályban. A kőműves könnyű legyintést érzett a kézfején. Mondja, maga tepertővel tömne engem? — kérdezte Emese szemrehányóan. — Többek között — válaszolta tömören a kőműves. — Amikor az hizlal?! — Legalilá'bb lenne mit fogni magán ... A lány, ahelyett, hogy megsértődött volna, beleka- ról't a kőművesbe; a férfi máris kihúzta magát, és elindult a bejárat körül villogó neonfények felé. — Akkor legaláhb vegyen nekem egy gofrit! — kérlelte a lány. — AttóL is hízhatok ... — Mit-fenét?f — Gofrit! Csokikrémmel töltött sült tésztát... * A gofr isütő egy évszáza- zjidos hársfa tövében működött, émélyítő illattal árasztó ván el a kornyéket. A kő- , ifljflves, oldalán a divatosan «^öltözött, kifestett lánnyal, beállt a sorbar*-. Körülöttük összevillaírtak a. tekintetek. A férfi észrevette, s soha nem érzett elégedettség árasztotta el: így is lehet élni, szép lánnyal mutatkozni, operába járni... — Maga is kér? — fordult felé a lány, amikor rákerült a sor. — Hogyne kérnék! — mondta természetes hangon á kőműves, és zsebéből előkotort egy gombóccá gyúrt százforintost. Emese mosolyogva átnyújtotta neki az édességet, miközben a visszajáró aprópénzt szórakozottan a válltáskájába szórta. Majszolták a gofrit — a lány élvezettel, a kőműves nehezen palástolt undorral. (Folytatjuk.) . . Engedményes őszi ruházati vásár Boglárlellén, az ÁFÉSZ és a Váci Kötöttárugyár Senior üzletében (Lellén a kermozi mellett). Nyitvatartás naponta: 9 órától 12 óráig, délután: 14 órától 18 óráig. Gyermek-, női és férfipólók, női blúzok 40°/o-ka! olcsóbban. Gyermek-, bakfis- és férfi-szabadidőruhák, tréningöltönyök j 30" u-kal olcsóbban vásárolhatók, amíg a készlet tart. Most érdemes vásárolni! Kérjük, keresse fel üzletünket! (83338) ÁFÉSZ, BOGLÁRLELLE
