Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-23 / 224. szám
2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 23., kedd A stockholmi okmány Az európai bizalom- és haladja a 13 ezer főt, a be- megkezdésük időpontját, biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia okmánya bevezetőből, a nemzetközi erőszak elvetését megerősítő nyilatkozati részből, az intézkedések fejezetenkénti ismertetéséből, ezekhez fűződő megjegyzésekből és szervezeti rendszabályokból, végül úgynevezett elnöki nyilatkozatból áll. A bevezető, felsorolva a 35 részes államot, emlékeztet arra, hogy a stockholmi konferencia — a madridi utótaláfkozó záróokmányában foglaltakkal összhangban — 1984. január 17. és 1986. szeptember 19. között ülésezett. Utal arra, hogy felszólaltak olyan nem-részes földközi tengeri országok képviselői, mint Algéria, Egyiptom, Izrael, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria és Tunézia. A részes államok megerősítik azt a kötelezettségüket, hogy egymáshoz való viszonyukban, valamint általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől vagy az erő alkalmazásától bármely állam területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, vagy bármely más olyan módon, amely összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek céljaival. A részes államok tartózkodnak bármilyen erődemonstrációtól, nem ismerik el törvényesnek idegen területek elfoglalását vagy megszerzését erő alkalmazásával vagy erőszakkal való fenyegetéssel. Megerősítik a béke és a biztonság melletti elkötelezettségüket, s azt, hogy az erővel való fenyegetés elvetését és az erő alkalmazásának elvetését magában foglaló kötelezettség nem teljesítése a nemzetiközi jog megsértése. Állást foglalnak a viták békés rendezése, az államközi kapcsolatokat szábályo- zó elvek betartása mellett. Hangsúlyozzák elkötelezettségüket olyan alapelvek mellett, mint az államok szuverén egyenlősége, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok betartása. Szerepel a stockholmi okmányban az európai biztonság és a földközi-tengeri térség biztonságának szoros összefüggése, a terrorizmus megelőzésénék és leküzdésének szükségessége, beleértve a nemzetközi viszonyokban jelentkező terrorizmusét is, a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Az elhatározott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések ismertetése meghatározott katonai tevékenységek előrejelzésének témájával kezdődik az okmányban. E szerint a részes államok a bejelent és-köteles katonai tevékenységről azok megkezdése előtt legalább 42 nappal, írásban, diplomáciai úton tájékoztatják a többi részes államot. Az előrejelzést az az állam adja, amelynek területén a szóban forgó katonai tevékenységet tervezik, még akkor is, ha az illető ország nem vesz részt, vagy a meghatározottnál alacsonyabb szinten vesz részt abban. Az ilyen katonai tevékenységet akkor kell előrejelezni, ha a benne résztvevő csaf)atOk létszáma megJaruzelski Ulánbátorban Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB PB első titkára, a Lengyel Államtanács elnöke vezetésével párt- és állami küldöttség érkezett hétfőn hivatalos baráti látogatásra a mongol fővárosba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és Nagy Népi Hurál (parlament) Elnökségének meghívására. A lengyel vendégeket az ulánbátori repülőtéren Dzsambin Batmönh, valamint más mongol vezetők fogadtak. vont harckocsik száma a 300-at, ha azok hadosztálystruktúrában vannak szervezve. A részes államok légierejét akkor vonják be az előrejelzésbe, ha legalább 200 bevetésre kerül sor, nem számítva a helikopterek alkalmazását. Az okmány részletezi ezután a partraszállítási és lé- • gideszant-gyakorlatók előrejelzésének feltételeit (itt a létszámküszöb 3000 fő), a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetének határát átlépő, vagy az övezeten belül lezajló jelentősebb csapatmozgások, illetve csapatösszevonások előzetes bejelentésének feltételeit, a bejelentés tartalmi elemeit. Az okmány ezután a meghatározott katonai tevékenységek megfigyelésével foglalkozik. E szerint a részes államok megfigyelőket hívnak meg az összes többi részes államból a következő bejelentés-köteles katonai tevékenységekre: — a szárazföldi (beleértve a 'kétéltű, illetve légiszáld-ítá- sú) alakulatok egységes operatív parancsnokság alatt végrehajtott gyakorlataira, akár önállóak ezek, a'kár légi- és haditengerészeti ösz- szetevővel kerülnek megrendezésre, ha a résztvevők létszáma meghaladja a 17 ezer főt; — katonai erők partraszállási és légideszant gyakorlataira a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetében, ha ezeken a gyakorlatokon több mint 5000 katona vesz részt. Minden állam két megfigyelőt küldhet a megfigyelendő katonai tevékenységékre. Ezek lehetnek polgári vagy katonai személyek. A megfigyelőket küldetésük teljesítésének ideje alatt a szokásos diplomáciai mentességek és előjogok illetik meg. A fogadó államtól nem követelik meg, hogy engedélyezze tiltott térségek, berendezések és védelmi Objektumok megfigyelését. A részes államok minden év november 15-ig tájékoztatják a többi részes államod; a következő évben esedékes bejelentés-köteles katonai tevékenységről. Az időrendi felsorolásnak tartalmaznia kell a tevékenységek típusát, rendeltetését, jellemzőit, a résztvevő államok felsorolását, a földrajzi térséget, a katonai tevékenység tervezett időtartamát és — kéthetes pontossággal — valamint a bevont csapatok létszámát, típusát, a parancsnoki szintet, a hadosztályok számát és típusát. (Ha valamely részes állam 40 ezer főnél nagyobb élő erővel kíván bejelentés-köteles katonai tevékenységet végezni, ezt nem az előző, hanem az azt megelőző év november 15-.ig kell közölni. A stockholmi okmány leszögezi, hogy bármely részes allam jogosult ellenőrzést végezni az európai övezetben bármely más részes állam területén, de egyetlen állam sem köteles egy éven belül háromnál több ellenőrzést elfogadni, ezen belül ugyanattól a részes államtól — egynél többet. Az ellenőrzést kérő államnak meg (kell indokolnia kérését. Az indokolásban fel kell tüntetni aiz ellenőrizendő térséget; az oda jutás és a távozás módját, az ellenőrzés jellegét (szárazföldi, légi vagy' mindkettő), elikezdésé- nék körülményeit, az igénybe veendő jármű hovatartozását. A kérésre a legrövidebb időn, de nem több mint 24 órán belül válaszolni kell. A megjelölt térségben a fogadó állam képviselői által kísért ellenőröknek biztosítani kelti a bejutást mindenüvé, kivéve a tiltott területeket, a katonai és egyéb védelmi berendezéseket, hadihajóikat és repülőgépeket. Az ellenőrzés történhet földi járműről és repülőgépről, vagy mindkettőről. Időtartalma nem haladhatja meg a 48 órát, az ellenőrző csoport létszáma a négy főt. Az ellenőrök diplomáciai mentességére és előjogaira ugyanaz vonatkozik, mint a megfigyelők esetében. Az ellenőrzésről készített jelentést az ellenőrző állam az összes többi részes államnak megküldi. A stockholmi okmány befejező részében a 35 állam megállapítja, hogy ezek az intézkedések a fegyveres konfliktus veszélyét, a 'katonai tevékenységek téves értelmezésének veszélyét hivatottak csökkenteni. Politikailag kötelezőek lesznek és 1987. január 1-jén lépnek hatályba. Egy nyilatkozat biztosítja azt a lehetőséget, hogy a stockholmi konferencia bármely részes állama a konferencia megbízatásával összhangban álló bármilyen kérdést felvethessen a bécsi utótailálkozó tetszés szerinti szakaszában. Általános politika: vita az ENSZ-ben Ronald Reagan álláspontja Tegnap délelőtt állam- és kormányfők részvételével kezdődött meg aiz általános politikai vita az ENSZ közgyűlésének 41. ülésszakán. A vitában a tagállamok képviselői fejitiík ki nézeteiket a nemzetközi problémákról, a világszervezet feladatairól. Az ülésszakot a múlt hét keddjén nyitották meg, de a hét második felében a közgyűlés rendkívüli ülésszakot tartott a namíbiai kérdés megvitatására. Az ülésszak résztvevői határozott intézkedéseket sürgettek a dél-afrikai fajüldöző rendszer ellen, amely továbbra is megszállva tartja Namíbiát és az ország területét a szomszédos szuverén afrikai államok elleni táimadásdkra használja fel, nem hajlandó megadni a függetlenséget Namíbia népének, nem teljesíti az ENSZ érvényes határozatait. Hétfőn elsőnek János Károly spanyol uralkodó szolt a közgyűléshez. Beszédének jelentős részében foglalkozott a nemzetközi terrorizmussal, és hatékony nemzetközi ösz- szefogást sürgetett ellene. Ki jelentette: az olyan országok, amelyek támogatást nyújtanak a terrorizmusnak, vagy megtűrik azt, „kizárják magukat a nemzetek közösségéből!”. A spanyol államfő azonban egyetlen országot sem vádolt meg név NATOhadgyakorlat öt NATO-tagállám fegyveres erőinek részvételével hétfőn őszi hadgyakorlatok kezdődtek az NSZK területén'. A Sdhleswig-Holstein- ben „Bátor őrség”, valamint Alsó-Frankföldön és Baden- Württenberg északi részén „Frank pajzs” fedőnévvel megtartandó ötnapos manővereken összesen 115 ezer katona vesz részt. Mint a Deutschlandfunk rádióállomás és a DPA hír- ügynökség hétfőn jelenítette, a hadgyakorlatok részleteit az első napon — az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltaknak megfelelően — a NATO meghívását elfogadva megtekintik a Varsói Szerződés szovjet és csehszlovák katonai megfigyelői ds. A „Frank pajzs” fedőnevű gyakorlaton, először vesz részt egy francia katonai 'alakulat. AZ ÓRA ÚJRA JÁR Amikor a stockholmi konferencián résztvevő diplomaták pénteken este megállították az órát, Földünk meglehetősen nyugtalan helynek tűnt. A svéd fővárosban állt a mutató, az amerikaiban pedig mesterségesen fölfokozott feszültség légkörében kezdődött meg a csúcstalálkozó előkészítésére hivatott amerikai—szovjet külügyminiszteri megbeszélés. Hétfőn délre, amikor a stockholmi óra ismét ketyegni kezdett, a világ fel- lélegzett: mindkét találkozó eredményesebben fejeződött be, mint azt pénteken még várni lehetett. Márpedig mindenki tudja: az órát nagy nemzetközi tárgyalásokon akkor szokták megállítani, amikor a végső alkudozásban túllépik a befejezésre megszabott meg- hosszabbíthatatlan határidőt. Van még remény, de idő már nincs. Átvitt értelemben pedig ez érvényes a fegyverkezési versenyre is, amelynek megfékezése — illetve ennek lehetősége — a szovjet—amerikai tárgyalások kulcskérdése. Amennyiben az űrfegyverkezéssel megnyílik e költséges, és mindig csak nagyobb bizonytalanságot teremtő hajsza új fejezete, akkor talán már egyáltalán nem lehet megállítani ezt a — Mihail Gorbacsov hasonlatával élve — „pokoli vonatot”. Hétfőre viszont megnőtt az ok az optimizmusra: a két találkozó a maga módján lakmuszpapírként jelezte, hogy a szovjet diplomácia erőfeszítései az elmúlt esztendőben nem voltak hiába- valóak a hosszútávú tervezést és előkészítést igénylő megállapodások kidolgozásában, s hidegvére a Daniloff-ügy körül támasztott washingtoni vihar ellenére is lehetővé tette a lényegi problémák megvitatását. Másrészt kitűnt , az is, hogy az az objektív érdekrendszer, amely az Egyesült Államokat is a megegyezés bizonyos formáinak keresésére ösztönzi, működik az amerikai héják elkeseredett _ szabotázsmunkája ellenére is. Ezért Stockholmban kétoldalú, külcsönös és reális kompromisszum tette lehetővé — hét év után, vagyis a SALT—2 megállapodás bécsi aláírása óta először — egy jelentős kelet—nyugati katonai bizalomerősítő egyezség aláírását. Fontosságát még az is növeli, hogy a helsinki záróokmányban felvázolt rendszert először fejlesztették tovább egy lényeges ponton — márpedig az az aláírás 1975 nyarán történt. Egyebek között minden jövőbeli leszerelési megállapodás legnehezebbnek tűnő kérdésében — az előírt intézkedések ellenőrzése tekintetében — történt előrelépés, s ez jó jel. Mint ahogy a baljós előjelek után biztató eredmény az is, hogy a washingtoni külügyminiszteri találkozón az egyébként mellékes ügyekben kibontakozott heves polémia ellenére is érdemi megbeszélések folytak, új leszerelési elgondolásokat vitattak meg, s felvázolták a zavaró — de, előtérbe került — napi vita megoldásának lehetőségeit is. Ezért hétfőn úgy tűnt, hogy — bár Washingtonban még sokan vannak, akik mindent megtesznek ellene — talán már nem kell olyan sokáig várni arra sem, hogy üssön az új csúcsértekezlet órája. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az a konstruktív megközelítés, amely Stockholmban újra megindította a mutatót, a csúcs — azaz egy amerikai—szovjet leszerelési megállapodás — akarásában is kölcsönös legyen' Baracs Dénes szerint ilyen magatartással, kijelentette ugyanakkor, hogy a terrorcselekmények „veszélyeztetik a legalapvetőbb emberi jogot, a békés élethez való jogot”. Másodiknak szólalt fel hétfőn Ronald Reagan amerikai elnök. Reagan ezúttal csak rövid látogatásra érkezett a világszervezet székhelyére, és még hétfőn délután visz- szatért Washingtonba. Kis Csaba az MTI tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok leszerelési politikáját, Mihail Gorbacsovhoz intézett levelében foglalt javaslatait fejtette ki Reagan amerikai elnök az ENSZ-lközgyűlés ülésszakán hétfőn elmondott beszédében. Az elnök igyekezett úgy feltüntetni javaslatait, mint amelyek lehetővé teszik a megállapodásokat a Szovjetunióval néhány fontos leszerelési kérdésben. Ugyanakkor megpróbálta a szovjet felet felelőssé tenni a megállapodások elmaradásáért és ezt a fórumot is felhasználni arra; hogy az úgynevezett Daniiloff-ügyet felemlegesse, kijelentve, hogy „a Szovjetuniót felelősség terheli az akcióért”. Mihail Gorbacsov legutóbbi leveléről csupán annyit mondott hogy azt „gondosan és alaposan tanulmányozzák”. Bár az elnök beszédének hangvételét tanácsadói mérsékeltnek minősítették, az magéban' foglalta a szokásos szovjetellenes vádakat is. Reaigan méltatta a tavaly novemberben megtartott csúcstalálkozót, s azt mondotta, hogy a „világ most hozzájárulást vár el a békéhez, olyan hozzájárulást', amelyet csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetői .tehetnek meg”. Az amerikai javaslatokról szólva Reagan — a nyilvánosság előtt első ízben — megerősítette hogy az Egyesült Államok hajlandó „ideiglenes megoldásként” elfogadni a hadászati támadó fegyverek számának eredetileg Genfben javasolt, ötven százaléknál kisebb arányú csökkentését. Aláhúzta azonban, hogy a csökkentésnek „egyenlőnek és eUenőrizhe- tőnek” kell lennie. „Mindez reményt keltő fejlemény. A felék között a nyáron megtartott eszmecserék a leszerelésre vonatkozó komoly és termékeny tárgyalások kezdetét jelenthetik. Van lehetőség arra, hogy megtörjük a jeget, mégpedig ékkor, ha mindkét fél megnöveli erőfeszítéseit a genfi leszerelési tárgyalások jelenlegi fordulójában, s ha megtartjuk aizokat az ígéreteket, amelyet a múlt év novemberében tettünk egymásnak”, — mondotta. Reagan ismét a Szovjetuniót igyekezett felelőssé tenni az úgynevezett regionális -válságokért, ezek közül azonban ezúttal is csak azokat említette megr amelyekről már múlt évi beszédében is szólt, Afganisztánt, Kambodzsát, Etiópiát és Angolát, illetve Nicaraguát, amelyről azt mondotta, hogy „elárulja a népi forradalmat és fenyegeti szomszédait”'. Reagan megismételte a regionális válságok rendezésével kapcsolatos tavalyi elképzeléseit. Az elnök azt hangoztatta, iho-gy az Egyesült Állliamok változatlanul „elkötelezi magát” az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett, de követelte, hogy az ENSZ pénzgazdálkodásában hajtsák végre a Washington által javasolt változtatásokat. Közép-európai idő szerint esite szólalt fel Corazón Aquino, a Fülöp-szigetek elnöke. A hétfői ülésen a szónokok listáján szerepelt Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök, továbbá Brazília, Peru, Togo, Szingapúr, ízland és Argentína külügyminisztere. Ma mond beszédet Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Sikertelen géprablás a Szovjetunióban A szovjet állambiztonsági szervek és a belügyminisztérium alakulatainak határozott fellépése .géprablása kísérletet hiúsított meg az Aeroflot szovjet légitársaság egyik belföldi járatán — jelentette hétfőn a TASZSZ hírügynökség. A jelentés szerint szeptember 20-án éjjel Ufa városban két, a rendőrség elől menekülő bűnöző agy taxisofőrt fegyverrel arra kényszerített, hogy szállítsa őket a város repülőterére. A banditák menekülés közben halálosan megsebesítettek két rendőrt. A repülőtéren a bűnözőknek sikerült feljutniuk egy TU—134-es típusú repülőgép fedélzetére. A gép 76 utasával Kijevből szállt fel és úticéHja Ufa érintésével Nyizisnyevartovsizk volt. A gép elfoglalása közben a két fegyveres tüzet nyitott és két utast agyonlőtt. Mint később megállapították, a bűnözők kábítószer hatása alatt álltaik. Az utasok megmentésére bevetett alakulatok határozott fellépése meghiúsította a géprablást. A két géprablót megsemmisítették. A kiszab ad í tás i akció során a személyzet tagjai és az utasak közül senkinek sem esett bánitódálsa. Feszült helyzet Sri Lankán Feszült állapotok uralkodnak Sri Lanka keleti részében. A szingaléz kormányerők a hétvégén kijárási tilalmat vezettek be Batti- caloa városban, miközben a tamil fegyveres csoportok felhívására hatnapos sztrájk kezdődött a vidéken. Helyszíni jelentésók szerint vasárnap hat pokolgép robbant a negyvenezer lakosú városban, a robbantásokban azonban senki sem sérült meg. A robbantásokkal felitéhető- en a tamil gerillák kívántak „hangsúlyt adni” sztrájkfelhívásuknak. A körzetben csaknem tíz napja heves harcok dúlnak a szingaléz koxmánycsapa- tok és a tamil gerillaegysé- gek között. A múlt hét közepén a tamil csoportok pokolgépet robbantottak fel Batticaloa szívében egy íkommandóosztag terepjárója mellett. A -merényletben öt kommandós megsérült, viszont tíz polgári személy életét vesztette. A városi polgári bizottság szerint az akció után a kormánykatonák bosszúból tizenhárom embert lemészároltak. További harmincöt tamil lakos eltűnt, a bizottság tudomása alapján őket is megölték. A sztrájkkal a biztonsági erők kilengése ellen kívánnak tiltakozni a tamilok. Követelik azt is, hogy a kormány -gondoskodjék arról a 15 ezer falusiról, akik az őserdőbe menekültek a csatározások elől.
