Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám

1986. szeptember 22., hétfő Somogyi Néplap 3 Balatoni hajós­ünnep Száznegyven éves a gőzhajózás Ünnepséget rendezett szombaton a balatonfüredi kikötőben a Mahart Sió­foki Balatoni Hajózási Leányvállalata. A magyar tengeren száznegyven éve kezdődött meg a gőzhajó­zás, ez alkalomból avattak emlékművet a hajósok. Az emlékműre rákerült a száz és a százhuszonöt éves évforduló emléktáb­lája. Ezek régébben a fü­redi kikötőhöz közeli Szé- ohenyi-siaoboir talapzatán voltak, majd egy raktár­ban porosodtak, most új­ra a közönség elé kerül­tek. Az emlékoszlopon he­lyet hagytak, hogy tíz év múlva a 150. évforduló táblája is rákerülhessen. Az ünnepségen a hajó­sok díszegyenruhában vet­tek részt. A Mahart le­ányvállalat, a Balatoni In­téző Bizottság, a füredi hajógyár és a város veze­tőinek jelenlétében ár. Zá­honyi Ferenc történész mondott beszédet, .majd az ünneplő közönség átvonult Széchenyi István szobrá­hoz, ahol koszorúzás volt. Tegnap a siófoki hajó­sok megemlékeztek a leg­nagyobb magyar születésé­nek 195. évfordulójáról. A Mahart leányvállalat dol­gozói és nyugdíjasai csa­ládtagjaikkal együtt Nagy- cenkre látogattak, ahol a Széchenyi - mauzóleumná 1 elhelyezték koszorúikat. A vasárnapi ünnepség kere­tében több nyugdíjasnak átadták a vállalat emlék- plakettjét, amely a Jókai gőzöst ábrázolja. Kombájnok érkoztok Verőcéről Magyar répa Jugoszláviába A gyorsmérleg szerint augusztusig kétszázezren fordultak meg a barcsi ha­tárátkelőn, tizenhárom szá­zalékkal többen, mint egy évvel korábban. A vámosok­nak Mezei József százados vezetésével ugyancsak sok dolguk vőlt. Egyebek között fülön csíptek egy utast, aki 161 ezer forint értékű árut akart átcsempészni, de volt olyan is, akinél 159 ezer di­nárt találtak. Az esztendő talán legérdekesebb vámvizs­gálatára a hét végén került sor. Néhány perccel kilenc óra előtt öt Moreau-Majevi- ca típusú kombájn gördült le a hídról. Szegi Sándor, a Szigetvári Állami Gazdaság termelési igaizgatóhelyettese munkatársaival már nagyon várta őket, hiszen egyebek között náluk fognak majd segíteni a répa betakarítá­sánál. — A két ország között lét­rejött megállapodás szerint hazánk tízezer hektáron ter­meszt cukorrépát úgy, hogy a termést a jugoszláviai gyáraknak adjuk át. A Me­zőhegyes! Mezőgazdasági Kombinátot, a mohácsi, a szepetneki termelőszövetke­zetet, illetve a Szigetvári Állami Gazdaságot bízták meg a munkák szervezésé­vel. Mi tavaly ötszáz hektá­ron termeltettünk. Az idén a kétújfalui, a szigetvári, a drávafoki, a felsőszentmár- toni és a barcsi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet és a mi gazdaságunk 1250 hektárt vetett el exportra szánt cu­korrépával. Ez nem sérti és nem is sértheti a Kaposvári Cukorgyár érdekeit. A verő­cei cukorgyárral kötött megállapodás szerint a be­takarításhoz segítséget nyúj­tanak, ezért érkezett most az öt kombájn szerelőkkel együtt. Két hónapig lesznek nálunk. Baranyában kezdik a munkát, s körülbelül ok­tóber közepén jönnek visz- sza Somogyba', a barcsi szö­vetkezethez. A tervek sze­rint szerdán reggel indul­nak az első répával megra­kott kamionok. A termés hatvan százalékát gépkocsik­kal viszik át a hídon, a töb­bi termés irányvonatokkal hagyja el az országot. A kombájnok kísérői kö­zött ott volt Petar Juries, a Verőcei Mezőgazdasági Kom­binát mérnöke is. Arra kér­tük, hogy a ‘kapcsolat előz­ményeiről beszéljen. — 1976-ban született dön­tés a verőcei cukorgyár meg­építéséről. Akkor kedvező volt a répa világpiaci ára, így Jugoszláviában több ha­sonló, korszerű NSZK-tech- nológiával felszerelt cukor­gyár épült. A miénk 1980- ban készült el. A kapacitá­sa négyezer tonna, amihez viszont nincs elegendő répa nálunk. — Vagyis elhibázott beru­házásról van szó? — Ma már tudjuk, hogy igen. Hiába akarunk cukrot exportálni, ha alacsony az ár, s így termeltetni sem tu­dunk. A külkereskedelmi vál­lalatok közreműködésével 1983-ban a Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombináttal öt­éves szerződést írtunk aló. Közben rádöbbentünk, hogy a gyártól alig húsz kilomé­terre is vannak cukorrépa­termelők, így felkerestük a somogyi és baranyai gazda­ságokat, akikkel ugyancsak megállapodtunk. A mezőhe­gyesi szerződésben rögzített mennyiséget a hozzájuk kö­zelebb lévő gyárak veszik át, míg mi innen biztosítjuk a szükséges mennyiséget. A tervek szerint jövőre már kettőezer hektárról. Mindössze húsz percet vá­rakoztak a gépek a határál­lomáson, s máris elindulták a gazdaságokba, hogy ma reggel fél nyolckor megkez­dődhessen a munka. Nagy Jenő Volán-brigádok hétvégi számvetése Tanácskozáson értékelték a Kapos Volán szocialista brigádjainak idei első félévi munkáját. A szombati meg­beszélésen elhangzott: a Vo­lán szocialista brigádjai 1986 első felében sokat tettek azért, hogy a vállalati ter­veket teljesítsék. A brigád- verseny értékelése szigorú szempontok alapján törté­nik, s az elérhető erkölcsi, valamint anyagi megbecsülés is jelentős, úgyhogy ennél a cégnél föllendült a verseny­mozgalom, színesebb, érde­kesebb lett a brigádok te­vékenysége. A vállalat az első félév­ben több nyereséget köny­velhetett el, mint tavaly ja­nuártól júniusig. Többek kö­zött a költségek csökkentése terén értek el szép eredmé­nyeket, s ez nagyrészt a szo­cialista brigádok munkájá­nak köszönhető. A verseny értékelésekor sokat nyom a latban a takarékosság. Jel­lemző, hogy épp ezért a bri­gádok tagjai alaposan utána­néznek a följegyzett megta­karítási adatoknak, s nem ritkán viták is kialakulnak az adminisztráció körül. Ezek a többnyire hamar tisztázódó nézeteltérések is bizonyítják, hogy élénk a versengés. Jelentősen növekedett a vállalat dollárexport-árbe­vétele fél év alatt. Főkép­pen a cég kaposvári brigád­jai tettek sokat ezért az eredményért. A vállalati céloknak meg­felelően tovább kell élesed­nie a brigádversenynek. A tavalyi első félévinél na­gyobb idei nyereség feletti öröm ugyanis nem felhőtlen éppen azért, mert ez az eredmény még mindig ki­sebb a tervezettnél, valamint elsősorban az erőltetett ta­karékosságból s nem a ko­rábbinál nagyabb bevétélek- ből származik. Egyértelműen örömteli vi­szont a helyzet, ha a Vólán szocialista brigádjainak tár­sadalmi ,munkáit nézzük. A váLlalat minden dolgozója átlagosan hét órát .— azaz csaknem egy teljes munka­napot dolgozott társadalmi munkában az első félévben. A legtöbbet a környezetvé­delemért, a városok, a köz­ségek szépítéséért tették a Kapos Volán brigádjai. A munkások gondoltak meg­rokkant társaikra is; az ipa­ri és adkatrészfelújttó üzem dolgozói egyik szabad szom­batjukon teljes műszakban dolgoztak és az arra a nap­ra járó munkabérüket a cég rokkantnyugdíjasainak aján­lották föl. HEGYEI KÜLDÖTTGYŰLÉS Kisiparosok tanácskoztak Értékelés öt év munkájáról Szombaton Kaposváron a megyei oktatási központban rendezték meg a KIOSZ So­mogy megyei küldöttgyűlé­sét. A megye hatezerötszáz kisiparosát az alapszervezeti taggyűléseken, iparosgyűlé- sek-en megválasztott több mint száz küldött képviselte a tanácskozáson, amelynek elnökségében ott volt Ros­tás Károly, a megyei nép­frontbizottság elnöke is. Banelli Árpád kaposvári iparos, a megyei vezetőség elnöke nyitotta meg a kül­döttgyűlést, majd Schán Ist­ván megyei titkár egészítet­te ki a választmány írásos beszámolóját. Huszonhat oldalas doku­mentumot terjesztett a tes­tület a küldöttek elé, öt év munkáját értékelték ebben a füzetben. Ez idő alatt öt­ezerről hatezerötszázra emel­kedett Somogybán a kisipa­rosok létszáma, az általuk létrehozott érték pedig meg­kétszereződött; kétmilliárd­négyszázmillió forint volt 1985-ben. A megyében az összes lakossági szolgáltatá­sok jóval több mint felét a kisiparosok végzik. E néhány adat is bizonyít­ja, hogy a tisztes ipar sze­repe mind nagyobb lesz. Elismerésre méltó a kis­iparosok társadalmi munká­ja is. öt év alatt csaknem tizenhárommillió forint ér­téket adtak a megye iparo­sai ellenszolgáltatás nélkül szükebb hazájuknak. Szép példája: ennek, hogy a kül­döttgyűlés helyszínét is egy állandó kiállítás dekorálja. A sok ezer forintot érő színes fényképkollekciót éppen a gyűlés napján egészítették ki s most már nem csak Ka­posvárt, hanem a megye többi városát is reprezentál­ja az egyik fényképész kis­iparos által ingyen fölaján­lott tárlat. Schám István beszédében kitért rá, hogy az utóbbi öt évben sikerült megszüntet­ni az iparosszervezet befelé- fordulását, egészségesen ala­kultak a társadalmi kapcso­Színos so reg szemle az őszi BHV Elektronika és autóújdonságok Az idén is egymás mellett a vásár 23-as pavilonjában állít ki két nagy híradás- technikai gyárunk, a Video­ton és az Orion. A Videoton társaságában újra itt vannak az Akai ter­mékek és ez némi összeha­sonlítást is lehetővé tesz a hazai és a világ élvonalába tartozó készülékek között. Vásárdíjat kapott a Vi­deoton hifi sztereó házi stú­diója. A torony a megszo­kott Videoton tunert és erő­sítőt, valamint Akai magnót és lemezjátszót foglal magá­ba. Rádiótunerekből, ha nem is nagy választék, vá­logatási lehetőség van a tí­pusok között. A hagyomá­nyos hangolásúak mellett látható a gyár RT 7300 S jelzésű digitális kijelzésű, a korábbiaknál laposabb, ele­gánsabb darabja. Az erősí­tők méretei szintén csök­kentek. Az EA 7586-os erő­sítő igen jó műszaki adott­ságokkal rendelkezik. A bemutatott magnók kö­zül az Akai HX—A3 már kapható a boltokban. Ennél egyszerűbb készüléknek tű­nik a HX—A 201-es típus. Aki látott már Akai gyárt­mánykatalógust, az tudja, hogy közel sem ezek a dek- kek jelenleg a gyár csúcs­készülékei. A lemezjátszókból egy típussal ismét többet ismer­het meg a közönség. Ez is Akai, mégpedig az AP—A 201 névre keresztelt, szép kivitelű, közvetlen motor­meghajtású lemezjátszó. Sztereó táskarádiókból új­donság a kétszer 15 watt teljesítményű RM 6601-es. Az Orion sokadszor mu­tatja be a minitornyát. Eb­ben a kategóriában válto­zatlanul ez jelenti a hazai választékot. Szívet fájdíta- ni erről is átnézhetünk az Akai minitornyára. Színes televíziókból a vá­sáron bőség van. Nagydíjas a Videoton Super Infrako- lor TS 4327 TXT tévéje. A hordozható színes tévék sora ás bővült egy infra távvezér­lésű típussal. Az Orion kü­lönféle virágnevekre keresz­telt sorozatot állít ki. Itt feltűnik néhány nyugatról már ismert monitor formá­jú televízió, de meglehető­sen ormótlan külsővel. A kiállított képmagnók nem sok újat hoznak a vi­deózásunkban. Az Orion- Panasonic NV 430-as videó­ja szintén nem új. A Vi­deotonnál viszont a régebbi VS 3 SEG-gel együtt fel­bukkant egy újabb készü­lék, a VS 115 EDG. Nagyjá­ból ugyanazokat a szolgál­Sláger a Lada Szamara (fönt) Alul a Videoton új sztereó házi stúdiója tatásokat tudja, mint az elődje, tehát 2 hétre előre beállítható két műsor felvé­tele. Jó szokása a Videoton­nak, hogy a mintadarabo­kon feltünteti annak vár­ható kereskedelmi árát. A VS 115-ös képmagnó elő­irányzott 39 900 forintos ára örvendetesen alacsonynak ígérkezik a jelenleg kapha­tó Akaihoz képest. Remény­kedjünk, hogy ugyanezért az árért látjuk viszont a bol­tokban. Egész napos vásári bolyon­gás sem biztos, hogy elég azoknak, akik minden autó­típust látni szeretnének. A járművek olyan szétszórtan vannak elhelyezve. A Toyo­ták, Mitsubishik és BMW-k mellett minden bizonnyal az új Lada 2108-as (Szamara) lesz a sláger. Már külsőre is eltér a megszokott Lada- formától. Elsőkerékmeghaj­tású, öt férőhelyes, csök­kentve vannak a zaj- és a vibrációs hatások és a ko­rábbi típusoknál keveseb­bet fogyaszt. Négyhengeres soros motor van beleépítve, amelynek a teljesítménye 48 kW. Fogyasztása 90 kilo­méteres sebességnél 5,2 li­ter, városban 8 liter. S jó hír, hogy jövőre nálunk is forgalomba kerül 500 kocsi. A Skoda a 120 GLS és 120 L típusokat hozta el. A Dá­ciák mellett sorakozik né­hány mutatós külsejű ARO terepjáró is. Érdekesség az Indiából érkezett Maruti 800-as kiskocsi. Ez mind­össze 4,5 és 4,9 liter között fogyaszt száz kilométeren. A BMW részéről külön fi­gyelmesség, hogy a kocsik árát NSZK márkában fel­tüntetik. Lehőcz Rudolf latok. Szólt néhány kedve­zőtlen jelenségről, megol­dandó gondról is. Többek között arról, hogy erősíteni kell a KIOSZ érdekvédelmi tevékenységét, a megyei ve­zetőség és a tagság kapcso­latát szorosabbra kell fonni. Mind az írásos beszámoló, mind a szóbeli kiegészítés szólt róla, hogy nem múlt el Somogy lakóinak egyik leg­égetőbb gondja, a kistelepü­lések kisipari szolgáltatá­sokkal való ellátásának hiá­nya. E baj orvoslásához olyan kedvezményekre van szükség, amelyek vonzóvá teszik a kistelepüléseket az iparosok számára. A beszámoló feletti vitá­ban sokan vettek részt. Ka­tona Sándor ács a hiány­szakmák és az iskolai kép­zés ellentmondásait tárta föl, szerinte a szakmunkás­képző intézetekben nem a tanulólétszámhoz kellene igazítani a szaikoktató-státu- szokalt. hiszen ő maga ismer hat ácstanulát, akiknek nincs szakoktatójuk, mert aíhihoz legalább nyolc tanuló kellene. Nagy Béla kádár­mester az aprófalVak hely­zetéről szólva azt mondta: nagyobb adókedvezményt kell a kistelepülések iparo­sainak adni. Johann Endre tévészerelő az utóbbi évek rendkívül sűrű szabályozási újdonságairól — számára kedvezőkről és kedvezőtle­nekről — beszélt, s szavai­ból kitetszett, hogy a kö­vetkező években nagyobb nyugalomra vágyna. Szarka Lajosné ajándéktárgy-készí­tő a kézművesek nevében arról szólt, hogy az igénye­sebb iparosok miképpen harcolniuk a giccs terjedése ellen. Többen szóltak még az időszerű gondokról és örömökről, a legtöbb felszó­lalásból kitetszett, az iparo­sok nem ijednék meg a sok munkától, de a mainál ösz­tönzőbb elvonási — SZTK és adó — rendszerre vár­nak. Zomi László, a megyei pártbizottság munkatársa a testület nevében méltatta a kisiparosok munkáját, ki­tért rá, hogy a megyei párt- vógrehaijitóbizottság 1982-ben tárgyalt a kisipar helyzeté­ről, s az akkor elhatározot- takból mára sok minden megvalósult. Fris Ferenc ipari osztályvezető is szót kért s a megyei tanács ne­vében szorgalmazta, hogy a KIOSZ helyi szervezetei erő­sítsék kapcsolataikat a helyi tanácsokkal, hiszen a közsé­gek, a városok atpróbb-ná- gyobb gondjait a helybeliek tudják jól megoldani. A küldöttgyűlés résztve­vői elfogadták a beszámolót, a határozatot, valamint a megyeiről az országos kül­döttgyűlésre továbbítandó javaslatokról is döntöttek. Kitüntetéseket kaptak a leg­kiválóbb iparosok, majd megválasztották a 33 tagú új választmányt és az egyéb testületeket. A megyei vezetőség elnö­ke ismét Banelli Árpád, tű­zkára újra Schán István lett. Öntözőgép­vásár A mezőgazdasági nagyüze­mek az elmúlt hetekben megvásárolták az öntözőgé- pek nagyrészét. Mint ismeretes: a gazda­ságok augusztus 21-től aiz önitözőgépek eredeti vétel­árából 40 százalékos áren­gedményt 'kapnák. Mivel 1986. január 1-jétől 20 szá­zalékos állami támogatást is igénybe vehették az üzemek, a gépeket összesen 60 száza­lékkal olcsóbban vásárolhat­ják meg. A kereskedelmi vállalatok raktárkészletével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom