Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-02 / 206. szám

Tiszteit Szerkesztőség! Misotáné Veress Katalin. Kaposvár, Dimitrov út IVj2. szám alatti lakos július 21-én megjelent panaszára a következő tájékoztatást adom. A városi művelődési központ a nyári tanfolyamairól a szülőket újsághirdetés útján tájékoztatta. Táborainkat kettős céllal szerveztük: egyrészt az évközi nyelvtanulás folytatásaként, másrészt nyári elfoglaltságok biztosítása végett. Hirdetésünkben felsorolásszerűen közöltük az ún. szabadidős foglalkozásokat. Ebben nem ígértük és nem is vállaltuk, hogy a gyerekeket megtanítjuk úszni, lova­golni. A többi szülőhöz hasonlóan ,a panaszos is csak június 16-án kapta kézhez a részletes szabadidős programtervet, tehát akkor, amikor a foglalkozások elkezdődtek. A szü­lők tehát nem az úszótanfolyamért és a lovaglásért írat­ták be gyermekeiket a városi művelődési központ nyári táboraiba. A - tíz nap alatt két hosszabbra tervezett kirándulás és a lovaglás maradt el az időjárás kiszámíthatatlansága miatt. Nem felel meg <a valóságnak, hogy „semmit sem tartottak be”, és az isem, hogy a szülők elégedetlenek voltak. Csupán a levélíró fejezte ki elégedetlenségét a tábor befejezésekor. És sajnálatosan mem szólt a tábor többi programjáról, a nyelvtanulás színvonaláról és ar­ról sem, hogy június 30-án ilevélben kerestem fel, amely­ben közöltem, hogy a részvételi díjtól eltekijitünk és azt részére visszautaltuk. A részvételi díjak 93 százalékát a gyerekekre fordítottuk. Tisztelettel: Gulyás János igazgató Kilián György Ifjúsági és Üt-törö-müvelődési Központ, Kaposvár Tisztelt Szerkesztőség! Bogdán István — Kutas, Jókai u. 5. sz. alatti lakos — július 22-én megjelent panaszával kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom. A panaszos a meghibásodott készülékét nem május 15-én, hanem július 3-án jelentette be ivállalatunknál. Dolgozónk a hibát július 9-én, ia Ibejelentéstől számított (i. napon megjavította. Tisztelettel: Sípos Sándor igazgató Mikiroelektromos Javító- és Szolgáltatóvállalat, Nagyatád Középiskolások a mezőgazdaságban Megteltek az első ládák Becsengettek. A legtöbb középiskolában tegnap már elkezdődön a tanitás. u mar­cali Ladi János, a kaposvá­ri Táncsics gimnázium és a Noszlnpy közgazdasági szak- középiskola diákjainak azon­ban néhány napig még nem kell tankönyvet venni a ke­zükbe Másfajta munka vár rájuk: a mezőgazdaságban töltik a tanév első napjait. A táncstcsosok a hagyo­mányoknak megfelelően .az idett is Bát-tltbukfcdéti sí, ti i^uttiölesöt, üz hätfig. NHsziöj# tllákjái és a tttát- éáll glfhfiázlslák tsák ölHá- {töt töljéHék á föjdékéH. Az él 9b M ék klitáS—iközHiíijttiSz- láfd és fclkköi-tíádi-EÍ;;izlllöb- felak Véséfé Ultizták. A föl­adat dáöHöi;: díffld^étíéá ÉS atetavalögriták. Kutasra várják még az ősz folyamán Kaposvárról a Mó­ricz Zsigmond Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola és a Rippl-Rónai József Ipari Szamkunkásképző Intézet diákjait, Vésére Marcaliból és Csurgóról utaznak még középiskolások. Szeptember végén érik a szőlő; a nagyberki közös gazdaságban a kaposvári egészségügyi szakiskolások segítenek szüretkor. Szőlőt szednek majd a fonyódi, az ádándi, a szőcsénypusztat szakmunkásképzősök Is Őket Boglárlellén, Balatonszár­szón, illetve Böhönyén vár­ják — a gyümölcs érésétől függőéti. DdHáüjrtöt-és! éüésé- fttétéüHélés Jésá ;1 bál bál szákÜtUttkáskéjtíősök l'élddá- tá. ÖRéi öktőbéb HiásUplIt félédéit ÜBfgétégfÖ ttitHäk. A Nág.Vdládi Idfizél-Vg^áb áéfli ppd ségilő fe.éiélí Hői­kül. A RlH^á-ítábll VáfHS glttt- fiájdálái kél déléi tíulgttffláfc é HöfiapbáH d M^áitídH. A felsorolás íéfít! tisztáé sen nem teljes, hiszen me­gyénk szinte valamennyi szakmunkásképző intézete, szakközépiskolája és gimná­ziuma részt vesz a gazda­ságok őszi munkájában. XUI. évfolyam, 206. szám 1986. szeptember 2., kedd Vándorló madarak Az őszi madárvonulás idő­pontja fajtól függően más, erősen összefügg az ökológiai tényezőkkel, s jelentős az életkor hatása Is. A vonu­lást mindig az öreg mada­rak kezdik meg. (A tavaszi érkezéskor is ez a sorrend.) Nyugat-Európa madarai dél­nyugatnak indulnak (a Gib­raltár! szoros felé), a közép- és délkelet-európaiak dél­kelet felé repülve érik el a Boszporuszt, majd a Szuezi- csatorna fölött átkelve, Af­rikát. Az odn-vissza vonulás gya­korta nem azonos légi or­szágúton történik. Vándorlásuk közben a ma­darak hatalmas utat tesznek meg. Dél-Afrikában i elelő gólyáink, fecskéink az oda- vissza vezető útjuk során húszezer kilométert repül­nek. A háromhónapos őszi úton a gólyák naponta 110 kilométert tesznek meg. ta­vasszal viszont két hónap alatt érnek vissza. A legtöbb madár a nap­sugarak segítségével tájéko­zódik. Ezt bizonyítja egy kí­sérlet. amikor a kalitkába zárt madaraknak tükrök se­gítségévei elfordították a napsugarak beesési szögét, s a vonulási lázban égő sere­gélyek ugyanilyen szögben megváltoztatták vonulási irányukat. A madár ugyanis a nap minden szakában meg tudja határozni saját hely­zetét a földgolyón, mig az ember erre szexlánsával csak a nap delelésekor képes. Képünkön: vonulásra ké­szülődő madarak. Tudományos ülésszak Buda visszavívásának évfordulóján Buda visszavívásának 300. évfordulója alkalmából teg­nap délelőtt nemzetközi tu­dományos ülésszak kezdődött a Magyar Tudományos Aka­démia várbeli kongresszusi telimében. A Buda 1666 cí­mű tanácskozássorozat ran­gos hazai és külföldi törté­nészek ismertetik előadá­saikban a 300 évvel ezelőtti történelmi eseményeket. Á konferenciát Pach Zsig­mond Pál akadémikus nyi­totta meg; előadásában Ma­gyarországnak Mohácstól Buda Vlsszavivásálg tartó történeti útját, illetve ennek nemzetközi hátterét világí­totta mgg. A délelőtt folya- HiitH á fbk^áfclltö dádtiéüli idejét jellem#) étu-öjtót Há- tíilifHi etdekelti-öl es eidvi- tefeidfl fcBjléézi Beid ttiflveiedesi ffliRtsálet-. A Ui¥ábbt eiőádBlt eredek köpött derttülAtták aí lk§ö­lumban helyet foglaló ma­gyar tartományról, Thököly Imréről és a l'első-magyaror- szági fejedelemségről, a XVII. század utolsó évtize­deinek Habsburg-birodalmá- ról és Magyarországáról volt szó. Nemzetközi fórum előtt a napház Nemzetközi fórum előtt vizsgázik a pécsi napház, az első napenergia-hasznosító lakóépület Magyarországon. Pécsett tartja ugyanis idei — sorrendben az ötödik — konferenciáját a Nemzetközi Napenergia-hasznosíló és Energiatakarékos Tudomá­nyos Szervezet. A 45 euró­pai és tengerentúli országból érkezett .szakemberek hétfőn működés közben tekintették meg a Mecsek lejtőjén épült naphazat. Alkotói — a pécsi Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola mérnök tanárai — mutatták be a vendégeknek a 120 négyzetméter alapte­rületű lakóházat, amely az Ingyenes és folyton megúju­ló természeti energiát hasz­nosítja. télen füti és nyáron hüti u helyiségeket. ___ ___ dtftidálHfiit é s éítíláliUÍ aífefflall; iilbtVe kmi adlak aít-Si; hb^bh vélekedtek egymásról az osz­mánok és az európaiak eb­ben a történelmi korban. A tanácskozás délutáni ré­szében — más témák mel­lett — az oszmán biroda­Hatalmas harcsát fogott a hétvégén Patczai János ka­posvári sporthorgász — a Vi­kar Béla HE tagja — a he­tes! tavon. A 188 cm hosszú. 45 kilós vízi ragadozót egy­órás fárasztás után sikerült megszákolnia MINEK NEKÜNK VIDEOTELEFON? Egy külföldi, kiállításra hívó reklámban a képer­nyőről bájos hölgy szól hozzánk, s megnyerő mosollyal ecseteli mekkora előny a képtelefon. Ez a jövő! Nem kell beszélgetőpartnerünket faggatni, milyen ruhában van, friss-e, avagy fáradt — elég rápillantani a moni­torra, s mindez kiderül. Sok szót, sok időt megtakarít­hatunk. Ez ia képtelefon egyik oldala. A másik azonbcyi már kellemetlenebb. Mivelhogy többnyire takargatnivalónk is van — amit akkor ,nem titkolhatunk. Például fölöttébb kényelmetlen helyzetbe kerül az épp objektivközelbe belibbenő barátnő, s az arcunkról lerívó bosszúság is so­kat elárulhat. Mert a szemünkbe néző kamerát nem ta­karhatjuk le. Annál gyanúsabb már nem is lehet a te­lefonálói A gép hibájára meg kár is hivatkoznunk, úgy­sem hiszi el senki, hogy ezek a távnézö-csodák felmond­ják a szolgálatot. Így attól tartok, nem fognak tülekedni a hazai bol­tokban, ha nálunk is megjelenik a tanollátó-telefon, Különben is: megszoktuk már a régit. Még akkor is. ha az olykor süket, nem ad vonalat. Van ugyanis egy behozhatatlan előnye: személytelen. Akkor tehetjük te, amikor akarjuk. Nem látja ugyanis kezünket, arcunkat az, akivel beszélünk. Ha félrekapcsol a központ, lecsap­hatjuk a kagylót mielőtt bemutatkoznánk. Hadd ordít­son a ivónál túlsó végén, a „mindegy, hogy ki''... Korántsem követendő az előbbi példa, mégis nagyon sokan kihasználják V látatlanságot. S amig e modoron nem tudunk változtatni, fölösleges az új technikai cso­dával fölszerelni u lakásokat. F. L. Bevonják a régi ötöst és tízest A következő napokban a Magyar Nemzeti Bank’a for­galomból bevonja - a régi, 1071-ben kibocsátott — 1971- től 1982-ig terjedő, úgyneve­zett verésl évszámmal ellá­tott — nikkel ,5 és itl forln- töá étittiékét. Í2£élt Aí éi-ttiélt IÜHT. márciüs IMI Htég töi-- ¥étt¥é§ flzétfléSzküíők: Aí t kőVélÖéti ¥lkáöflt tj&lk Aí üj tltltlMl — lliHöi készülő —i klSétítí átHtééŐjü 3; lflét¥é A fclljjd Sí-üíü 10 fŐt-JnlöS étttték étárEidfliik hfi-gäiöttibiiH. Akik jö¥ö éV ItíátíÉiÜSáHák ¥éSf nab ¥áitáMk bé t¥gi m *= kei, azok az MNB pénztárai­ban 1987. szeptember 30-ig még átválthatják. Ezzel uz érmebevonással a Magyar Nemzeti Bank elér­kezett az egységes forgalmi ééttléSöH kldJdkiulSáHÉi'k Utöi- sö dlibmäkadöz: A lődd é¥é tätiö mjüfflät ébéntttéim'- kéHt ídájferiMgád'iH kdrszé­t'fl él’fflBSÖt- Jött létté. Aé ét- tHék öt¥öáéfé kbjtá&áilö; ká- tökliddj; flélküt: Igét) étlkálg iötedltMittiílH létíétHék; dütö- Htátii géöékkél Í¥ÖtSáh Sááffl- lálHátÖk: Két baleset, öt sérült Homokszentgyörgy és Szü­lök között nem az útviszo­nyoknak megfelelő sebesség­gel vezette gépkocsiját Knoll Mihály 33 éves szuioki kő­műves, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és osz- szeútközött egy személyautó­val; annak vétlen Vezetője, Garai Dezső 03 éves pécsi nyugdíjas és két utasa — Garai Dezsői lé 55 éves. va­lamint Kovács Lászlóné 49 éves pécsi betanított mun­kás — súlyosan megsérült. Az anyagi kár 40 000 forint. Siófokon dr. Rucz László 67 éves békéscsabai nyugdí­jas gépkocsijával szabályta­lanul váltott sávot, és ösz- szeütközötl Illés István 40 éves görcsónyi üzletvezető autójával. A vétlen sofőr utasai — Illés Istvánné 35 éves üzletvezető és Illés Ist­ván 14 éves tanuló — sú­lyosan. illetve könnyebben megsérültek. Az anyagi kár 35 000 forint. RABSZOLGASORS E most induló 15 részes sorozat az egyik leghíre­sebb és legnépszerűbb brazil irodalmi alkotás tévés feldolgozása. A Bernardo Gumaraes (1825—1884) által 1875- ben irt regény a brazíliai rabszolgaság történetének egyik legérdekesebb té­máját dolgozta föl. A sorozat első részét ma este. 20.05 órai kez­dettel sugározza a Tele­vízió. Vásárlás — Apa, mit jelent az, hogy örökkévalóság? — Azt jelenti, amit az ember akkor érez, ami­kor részletre vásárol egy 40 ezer márkába kerülő autót. Gondolkodás — Hát ez nagyszerű — ez a kocsi helyettem gondolkodik! — rajong az autótulajdonos. — Hát — morog a fe­lesége — valakinek kell gondolkodnia! Vezetés A szupergépkocsi fel­vesz egy autóstoppost és őrült sebességre kapcsol. A stoppost elfogja a re­megés. Az autós felesége megnyugtatja; — Ne fél­jen! Ijteen az útvonalon a férjem álmában is el tud­ja vezetni a kocsit, nem igaz, Kari? ... Kaarl!!?? Számítógép — ön lesz az első, aki új számítógép-vezérlésű kocsimat kipróbálja! Megszólal erre a ko­csiban lévő számítógép hangja: — Egy szót se higgyen! Egy szót se higgyen! Őrangyal Valami nincs rendben az autamatikámmal — mindig amikor 200 kilo­méternél nagyobb sebes­séggel vezetek, vajami kopog a motorban! — Ez bizonyára az ön őrangyala. Idő — Kovács úr, nem tud­ja, hogy az alkohol je­lentősen megrövidíti az életet? — figyelmezteti az orvos a beteget. — Igen, doktor úr, ne­kem is feltűnt már. hogy seha nem múlik olyan gjmhSati it2 Idő; mint ivás kőidéit: Mái tettéhet A purizsi polgár kiki- Öétté féléSégét á fŐpÜlö Hi-kd UtáH déU ŐS téj ül tétté A í^t¥ iiidUiő gépré. feí­Aí atítőj és ä köálékéaéSi tjügök tói eltörtaszolt púriui Ut­cákon keresztül nagy üggyel-bajjal eljutott külváirosi lakásáig. Az asztalon távirat feküdt, amely a feleségétől érke­zett; „Szerencsésen meg­érkeztem. Csókollak: Marié’. Somogyi Néplap Ai MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom