Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 16., kedd Megkezdődtek a magyar—szíriai tárgyalások T-F.SZF.RRT FS Washington és a moratórium Az atoimífcísórletek kölcsö­(Folytatás az 1. oldalról) Losonczi Pál és Háfez Asszad négyszemközti talál­kozójával hétfőn késő dél­után megkezdődtek a hivata­los magyar—szíriai tárgyalá­sok. Háfez Asszad pohárköszön- tő.jében üdvözölte Losonczi Pált, feleségét, és a magyar küldöttség tagjait. Emlékez­tetett arra, hogy magyar ál­lamfő első alkalommal láto­gat Szíriába, rnaijd kijelen­tette: a látogatás igen fon­tos esemény a két ország közötti baráti kapcsolatok történetében. Háfez Asszad elmondotta, hogy a legszebb emlékeket őrzi nyolc évvel ezelőtt tett magyarországi lá­togatásáról, a meleg fogad­tatásról, amelyben az MSZMP vezetése, élén Kádár János­sal, valamint az Elnöki Ta­nács és elnöke, Losonczi Pál részesítette. A látogatás al­kalmat adott a magyaror­szági szocialista építőmunka közvetlen megismerésére — mondta, és további sikereket kívánt a magyar népnek. Az elmúlt övékben tovább szilárdultak és bővültek a két ország kapcsolatai a po­litikai, gazdasági, kulturális, műszáki és tudományos együttműködés területein — állapította meg Háfez Asszad és kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy Losonczi Pál lá­togatása hozzájárul a kap­csolatok fejlesztéséhez, a szíriai—magyar barátság el­mélyítéséhez. Az ehhez szük­séges alapok megvannak, s az elmúlt évek megmutatták, hogy e 'kapcsolatok fejlesz­tése a két nép érdekeit szol­gálja — fűzte hozzá Asszad. Losonczi Pál válaszában megköszönte Háfez Asszad- nak a meghívást és kifejezte háláját a meleg fogadta­tásért, a vendégszeretetért, amelyben a vezetése alatt Szíriába érkezett küldöttsé­get részesítették. Tolmácsol­ta az MSZMP Központi Bi­zottságai, az Elnöki Tanács, a kormány és a magyar nép szívélyes üdvözletét a Szí­riái népnek és vezetőinek, s kijelentette: „Elismeréssel tekintünk eredményeikre, amelyeket az Arab Újjászületés Szocialista Pártja és személy szerint Há- Jez Asszad elnök úr vezeté­sével a szíriai nép az or­szágépítő munkában, hazája védelmében és külpolitikai törekvéseiben elért” —mon­dotta. Az Elnöki Tanács elmöike röviden szólt a magyaror­szági szocialista építésről. A nemzetközi helyzetre rátérve aggodalmának adott hangot az utóbbi években sem csök­kenő, a népek békéjét és biztonságát fenyegető veszé­lyek miatt. Az imperialista hatalmak minőségileg új fegyverek és fegyverrendsze­rek kifejlesztésével súlyos következményiekkel járó ver­senyt kényszerítenek a szo­cialista országokra — mon­dotta, és utalt az amerikai úgynevezett hadászati védel­mi kezdeményezésben rejlő veszélyekre, arra, hogy a fegyverkezési verseny újabb fordulata a nukleáris össze­csapás veszélyéi növeli. A szocialista országok leg­főbb külpolitikai törekvése az atomháború veszélyének elhárítása, a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság megszilárdítása. Támogatjuk a Szovjetunió fegyverzetkor­látozási, a nukleáris és a hagyományos fegyverek fel-- számolására, az űrfegyverke­zés megakadályozására, a regionális válságok felszámo­lására irányuló javaslatait; erőfeszítéseit" — jelentette ki Losonczi Pál. Leszögezte’,' hogy a Magyar Népköztársa­ság a szocialista közösség tagjaként, a maga adottsá­gai és lehetőségei figyelem­A két vezető megbeszélé­sével egyidejűleg a magyar küldöttség a szíriai tárgya­lóküldöttséggel tanácskozott az együttműködés különböző területeiről. A tárgyalásokon egyezményeket készítenek élő. Háfez Asszad színi ai ál­lamfő hétfőm este az elnöki vendógház damaszkuszi ter­mében díszvacsorát adott Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács el­nöke tiszteletére. jogait, beleértve az önren­delkezés, a visszatérés és a hazája földjén való államala­pítás jogát” — hangsúlyozta Háfez Asszad. A szíriai államfő kijelen­tette, hogy a különalkura való törekvés — az igazsá­gos békéhez vezető út he­lyett — a közel-keleti rob­banásveszélyes helyzet ál­landósulását, a nemzetközi béke és biztonság veszélyez­tetését vonja maga után. El­utasította, hogy Szíriát ter­rorizmussal vádolják, rámu­tatott, hogy e vád hamgozta- tói maguk gyakorolják a hi­vatalos szintre emelt terrort. Háfez Asszad a jelenlegi nemzetközi helyzetet rendkí­vül bonyolultnak nevezte, kijelentve, hogy az emberi­ség tartósan a nukleáris ka­tasztrófa veszélyével néz szembe. A nemzetközi fe­szültség legveszélyesebb ele­me a fegyverkezési verseny, amely azzal fenyeget, hogy a világűrre is kiterjed. Ugyanakkor kifejezte biza­kodását, h ogy a népek a bé­kéért folyó küzdelmükkel el tudják érni a hatalmas ősz- szegeket felemésztő fegyver­kezési verseny beszüntetését, az atomfegyverek felszámo­lását, s megteremthető egy olyan gazdasági világrend, amely az országok közötti egyenjogúságon alapul. Elé­gedetten állapította meg, hogy Színia és Magyarország közös úton jár e célok él­érése érdekében. nyelnek felszámolása, Liba­non békéjének és biztonsá­gának helyreállítása, a kö­zel-keleti válság átfogó, igaz­ságos és tartós rendezése ér­dekében. A kétoldalú kapcsolatok­ról szólva az Elnöki Tanács elnöke elégedetten nyugtázta a magyar—szíriai együttmű­ködés eredményes fejlődéséi, és megállapította, hogy eb­ben meghatározó az MSZMP és az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártja között kiala­kult jó együttműködés. „Céljaink, törekvéseink nagyfokú egybeesése, állás­pontjaink azonossága, vagy hasonlósága a világpolitika alapvető kérdéseinek megíté­lésében a jövőben is szilárd alapot jelent az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet elve­in nyugvó magyar—szíriai kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésére” — mondotta Losonczi Pál. Hozzáfűzte, hogy ezen a téren még sok a kihasználatlan lehetőség. A pártközi kapcsolatok további fejlesztése, a politikai, gaz­dasági, műszaki-tudományos, kulturális együttműködés elmélyítését lehetővé tevő feltételek gazdagítása és tel­jes mértékű kihasználása or­szágaink közös érdeke — ál­lapította meg pohárköszönlő- jében Losonczi Pál. Az Európai ENSZ-társaságok regionális konferenciája Az ENSZ-társaságok Vi­lágszövetségének X., regio­nális konferenciáját szep­tember 8. és 14. között Ber­liniben, az NDK fővárosá­ban tartották; a küldöttsé­gek az európai béke, bizton­ság és együttműködés erősí­tésének időszerű feladatairól tárgyaltak. A tanácskozáson magyar delegáció is részt vett, Simái Mihály akadémi­kusnak, a magyar ENSZ-tár- saság elnökének vezetésével. Simái Mihály hazaérkezé­sét követően az MTI mun­katársának elmondotta: az európai helyzetet áttekintve a regionális konferencia résztvevői felhívták a figyel­met arra, hogy a fegyverke­zési verseny új irányai külö­nösen veszélyeztetik konti­nensünk békéjét. Kiemelték, hogy a helsinki záróokmány­ban rögzített főbb célok megvalósítása érdekében szü­letett eddigi eredmények biztatóak. Az ENSZ-társasá- gck az 1986 novemberében, Bécsiben összeülő III. Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Találkozó résztvevői­hez felhívással fordultak, amelyben mindenekelőtt az európai államok közötti kul­turális, gazdasági, műszaki és környezetvédelmi együtt­működés elnjéílyítésánelk fon­tosságát hangsúlyozták. Megnyílt a közös piaci külügyminiszterek ülése Hétfőn délután megnyílt a belga fővárosban a közös piaci tagországok külügymi­nisztereinek tanácskozása. A kétnapos ülés napirendjén a terrorizmus, a Dél-Afrika el­leni szankciók, valamint a Közös Piac és Törökország viszonyának témája szerepel. A terrorizmust illetően bi­zonyosnak látszik az egyet­értés abban, hogy intenzi­vebbé teszik a tagországok bűnüldöző szerveinek együtt­működését, valamint a hír­szerzési adatok gyors kicse­rélését. A Dél-Afrika elleni szank­ciókról azonban megoszla­nak a vélemények. A nyá­ron Hágában a Közös Piac legutóbbi csúcsértekezletén kidolgozott javaslat szerint a tagországoknak le kellene állítaniuk minden új beru­házást Dél-Afrikában és meg kellene tiltaniuk az arany, a szén, a vas és az acél be­hozatalát. Az NSZK vona­kodik ezektől, mert félti igen jelentős beruházásait, Portu­gália pedig a Dél-Afrikában élő mintegy 600 ezer portu­gál sorsa miatt aggódik. E két ország csak a dél-afri­kai szén behozatalának em­bargójára akarja korlátozni a szankciókat. A többi tag­ország viszont ragaszkodik az egyhangú döntéshez. A Közös Piac és Törökor­szág viszonyában ez év eleje óta fontos változás történt. Feloldották azokat a meg­szigorításokat, amelyeket 1980-foan, a katonai diktatú­ra törökországi bevezetése­kor rendellek el. nős beszüntetésére vonatko­zó új felhívást is maikacsul elutasítják Washingtonban. Még olyan megdöbbentő ér­vek is elhangzanak, hogy például Moszkva a nukleáris leszerelés egészétől teljesen elszakadva tette meg szó- banforgó kezdeményezéseit. Ügy látszik, az amerikai fel­ső körökben úgy döntöttek, hogy nem érdemes tovább védekezni, itt az ideje táma­dásiba lendülni. A manapság népszerű sakknyelvben ezt huszárrohaimnak nevezik. A huszár azonban, mint tud­juk, több figura átugrásá- vail is eljuthat a kiválasztott mezőbe. Az amerikai vezetés számítása nyomon követhe­tő: Nyugaton nem mindenki ismeri Mihail Gorbacsov augusztus 18-:i nyilatkozatá­nak teljes szövegét, amely­ben a hagyományos és a nukleáris fegyverzetcsökken­tés kérdésében elfoglalt szovjet álláspont portosan és részletesen tükröződik. Washington eme lépését — hogy a sakknyélvnél ma­radjunk — lehetetlen kor- réktnek nevezni. A tények kiforgatásának különös ké­pességével kell rendelkezni ahhoz, hogy az atomfegyver felszámolására, és a radikális fegyverzetcsöfckentésre vo­natkozó szovjet javaslatok­ból valaki bármilyen elzár­kózást olvasson ki a kérdés megoldásáról. Hogy ez meny­nyire így van, annak meg­állapításához elegendő még egyszer visszapillantani az ENSZ által békeévnek hirde­tett esztendő eseményeire. Január 15-én Mihail Gorba­csov merész tervet javasolt az atomfegyverkísérlietek és a tömegpusztító fegyverek egyéb fajtáinak szákaszos megsemmisítésére. Nem sok­kal ezután az SZKP XXVII. kongresszusa előterjesztette az átfogó nemzetközi bizton­sági rendszer programját, hangsúlyozva, hogy ezt a fajta biztonságot immár sen­ki sem biztosíthatja hadi­technikai eszközökkel, hanem kizárólag csak poll titkai úton. A Szovejtunió a genfi tárgyalóasztalra helyezte atom- és űrfegyverekre vo­natkozó konstruktív javas­latait tartalmazó csomagter­Kétszáznyolcvan tagú ame­rikai delegáció érkezett Ri­gába, hogy a szovjet ven­déglátókkal megvitassa a kétoldalú kapcsolatok idő­szerű kérdéseit. Ennek a nem akármilyen jelentőségű kapcsolatnak manapság bi­zony a szokásosnál is több időszerű kérdése van, a be­szélgetők Rigában aligha szűkölködnek témában. Bár a reprezentatív talál­kozó csak hétfőn kezdődött, nemcsak fontossága és érde­kessége, de — bizonyos ér­telemben — jelkép-jellege is figyelmet érdemel. A külpo­litika régi igazsága, hogy vannak események, ame­lyeknek puszta ténye is ki­hat a dolgok alakulására, vagy éppen érzékelteti, tük­rözi azok alakulásának irá­nyát. A rigai találkozó nem­csak jellegénél, de előzmé­nyeinél, egész történeténél fogva jellegzetesen ilyen ese­mény. Olyannyira ilyen, hogy — talán, de csak talán — némi túlzással azt mondhat­nánk: létrejötte eleve némi reményt ad a legfontosabb­ra. Arra, hogy mindenféle disszonáns hang (és disszo­náns hozzáállás) ellenére .,a karaván halad”. Akik csak valamennyire is nyomon követik a sokéves fagy után lassan-nehezen vét. A Varsói Szerződés komplex javaslatokat ter­jesztett elő az Atlanti-óceán­tól az Uraiig terjedő euró­pai térség fegyveres erődnek és hagyományos fegyverze­teinek csökkentésére. A sort folytathatnánk to­vább, de emlékeztessünk in­kább arra, hogy mindez az immár több mint egy éve tartó és most már negyed­szer meghosszabbított szov­jet atomrobban tásd szünet körülményei között történt. Az egyoldalúan vállalt szov­jet moratórium önmagában is olyan lépés, amely meg­felelő politikai döntést igé­nyel az amerikai féltől is. De ha azt vesszük, hogy a szovjet moratórium valójá­ban az egész szovjet atorn- leszerelési program komoly­ságát és őszinteségét bizo­nyítja, akkor Washington el­zárkózása a kölcsönösségtől magától értetődően tovább csökkenti az amerikai politi­ka hitelét napjaink kulcs­kérdésében. Elkerülhetetlen a következtetés, hogy 1986- ban — úgy tűnik — Wa­shingtonban a következő né­zet vert gyökeret: az Egye­sült Államok minden sikere katonai ereje növekedésének, valamennyi vesztesége pedig a tárgyalásoknak és megál­lapodásoknak eredménye. E furcsa logika szerint a nemzetbiztonság összeegyez­tethetetlen a nemzetközi biztonsággal. De talán a ti­zenhat és fél évvel ezelőtt életbe lépett egyezmény nem erősítette az amerikaiak nemzetbiztonságát is? Nap­jainkban egyre egyértel­műbbé válik, hogy az Egye­sült Államok nemzetbizton­ságának úgynevezett „védel­mezői” a realitásokat fi­gyelmen kívül hagyó szélső­séges körök az atomkísérie­tek beszüntetése ellen van­nak. Az atomfegyver nélküli világhoz vezető út eflső lé­pése ellen, vagyis az egész világ valódi biztonsága el­len. Bár a Fehér Ház kép­viselői egyre bizonygatják, hogy náluk senki jobban nem őrzi „Genf széliemét” Nevadából a „korlátozott atomháború” és a „csillag- háború” szelei fújnak. meginduló párbeszédet, jól tudják, hogy a minap még úgy tűnt, a dialógus meg­torpan és e szomorú fejle­mény egyik következménye­ként a rigai kísérlet is elma­rad (az amerikai küldöttség utazását látványosan el is halasztották). Amikor a kö­zeledés amúgyis csikorogva induló, de mégiscsak induló gépezetébe bekerült az úgy­nevezett Daniloff-ügy ho­mokszeme, voltak a túlpar­ton, akik azt remélték és voltak ezen a parton, akik attól féltek, hogy a napsuga­ras nyárutón gyors politikai lehűlés következik. Veszély­be került a menetrend, amelynek része a rigai ta­nácskozás is. Csütörtökön újabb szovjet —amerikai tárgyalás kezdő­dik Genf ben, aztán New Yorkban találkozik a szov­jet és az amerikai külügy­miniszter, mindez egy-egy lépésnek bizonyulhat a má­sodik Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó felé vezető úton. A tét nem kisebb volt, mint az, sikerül-e az ellen- drukkereknek a Daniloff- ügy ürügyén megtorpedóz­tok mindezt? A válasz Rigában — és hitünk szerint nemcsak ott — egyelőre pozitívnak bizo­nyult. h. E. Háfez Asszad pohárköszöntője cialásta ország elvi állás­Az elnök nagyra értékelte Magyarország és a többi szo­Losonczi Pál válasza pontiját, a támogatást, amely­ben Szíriának az agresszió és a megszállás ellen, a térség­beli igazságos béke érdeké­ben folyó harcát részesítik. Háfez Asszad bírálta azo­kat az erőiket, amelyek meg­fosztották a térséget a béké­től és uralmi törekvéseikkel jelenleg is akadályozzák a béke létrejöttét a térségben. Háfez Asszad rámutatott, hogy Izrael az imperializmus támogatásával .arab területe­ket tart megszállva, az Egye­sült Államok stratégiai szö­vetségre lépett Izraellel és megállapodást kötött vele a csillagháborús programban való részvételéről — hangsú­lyozta. A szíriai elnök bí­rálta az amerikai politikát, amely mindezzel párhuzamo­san különaliküba próbálja belevonni az arab rendszere­ket. A közel-keleti konflik­tus megoldásának az ENSZ- alapökmány elvein és a Kö­zel-Keletre vonatkozó ENSZ- határozatokon kell alapulnia. „Mi, Szíriában emellett köteleztük el magunkat, olyan békéért küzdünk, amely az ENSZ védnöksége alatt, az összes érintett fél részvételével, beleértve a Biztonsági Tanács állandó tagjait is, az ENSZ-határo- zatok alapján összeülő nem­zetközi konferencia révén va­lósul meg oly módon, hogy Izrael kivonul az összes meg­szállt területről és a Palesz­tina! arab nép visszanyeri elidegeníthetetlen nemzeti bevételével tevékeny részt vállal — elsősorban Európá­ban — a nemzetközi béke és biztonság feltételeinek ki­alakításában. „A reakciós erők politiká­jának következményeként a világ számos térségében, így a KözeLKieleten, Közép- AmeTi kában és Dél-Afriká­ban is kiéleződtek a regio­nális konfliktusok” — mon­dotta a továbbiakban a ma­gyar államfő. „Különös ag­godalmat ébreszt, hogy az évtizedek óta megoldatlan közel-keleti válság, az ame­rikai támogatást élvező Izra­el területszerző politikája sú­lyosan fenyegeti az arab or­szágok függetlenségét és szu­verén! tását, a térség népei­nek békéjét. Meggyőződé­sünk, hogy a közel-keleti válság tartós, átfogó és igaz­ságos rendezésének elenged­hetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása az 1967- ben megszállt összes arab területről. A rendezés kere­tében .garantálni kell a pa­lesztin nép törvényes jogait, beleértve önrendelkezési és államalapítása jogát, s sza­vatolni a térség valamennyi államának békéjét és biz­tonságát. A Szovjetunió kö­zel-keleti rendezési javasla­taival és az arab államok fezi tervével összhangban úgy véljük, hogy a közel- keleti válság rendezését az ENSZ égisze alatt, vala­mennyi érdekelt fél, köztük a palesztin nép törvényes kép­viselője, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet részvé­telével összehívandó nemzet­közi békekonferencia kereté­iben lehet és kell elérni.” Az Elnöki Tanács elnöke leszögezte: „Az arab orszá­gok ellen irányuló fenyege­tések fényében! küllő nős je­lentőséggé] bír az arab kö­zösséget megosztó ellentétek és konfliktusok rendezése, az arab államok akcióegységé- nék helyreállítása,". A ma­gyar nép nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket — mondta Losonczi Pál, — amelyeket Szíria tesz az iz­raeli agresszió következmé­A görögországi Kalamáta városban folytatják az esetleges túlélők utáni kutatást a nagy földrengést követően. A ké­pen: összedőlt lakóház (Telefoto — AP—MTI—KS) Szpartak Beglov Hétfő esti kommentár A rigai találkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom