Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-15 / 217. szám
1986. szeptember 15., hétfő Somogyi Néplap 3 Nem maradhat titok Nyereséges-e a vállalat? A gaizdaságit'anyátás korszerűsítés, az egyre önállóbbá váló vállalatok gazdálkodásának biztonsága az utóbbi években újfajta igényt támasztott, a cégek egyre több információt próbálnak szerezni egymás tevékenységéről. E törekvés teljesen érthetői, hiszen mind több új vállalat és szövetkezet alakul, s: ezekkel az üzletkötés sokkal kockázatosabb, miivel alig isjnerik őket a piacon. Ám az üzleti élet tisztasága — a másik oldalon — megköveteli, hogy az információk ne sértsék a vállalatok jogos érdekeit, ne rontsák hitelüket. Mindenki megtekintheti E két, olykor egymásnak ellentmondó feltételrendszer közti kompromisszumot tükrözi az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely néhány hete látott napvilágot s módosította a vállalatok törzskönyvi nyillvántartásá- ról, valamint a mérlegbeszámolóról szóló korábbi jogszabályt. A következő év január 1-je után a vállalati gazdálkodást tükröző három adatot: a vagyon,, a bevétel és a nyereség számait ezentúl mindenki megtekintheti, akiinek gazdasági érdeke fűződik az információ megszerzéséhez. Sok vagy kevés ez a három adS't? Sőt: egyáltalán szükség van-e arra, hogy bárki hozzáférhessen a korábban szigorúan őrzött információkhoz? E kérdésről csaknem egy évig vitatkoztak az illetékesek. Az egyik csoport véleménye szerint egyáltalán, nincs szükség arra, hogy egy vállalat stratégiai fontosságú adataihoz a versenytársak hozzáférjenek. Ez rontja nemcsak az üzleti tárgyalások, hanem a vállalat versenyképességét is. A másik vélemény szerint — amely végül a rendeletben fogalmazódott meg — az üzleti élet biztonsága megköveteli, hogy tudjuk, kivel ülünk tárgyalóasztalhoz. Nyereséges vagy veszteséges-e, s mekkora a vagyona, amely garanciát jelenthet egy üzleti balsiker esefiSn. Nyugodtabb kötvényvásárlók Az sem mindegy, hogy milyen információkat lehet a vállalat ,gazdálkodásáról megszerezni. E három adat elég arra, hogy az érdeklődő eldöntse, körülbelül mekkora hatékonysággal gazdálkodik leendő üzlettársa. Ám továbbra is titokban tartja a vállalat fizetőképességét és azt sem árulja el, hogy mekkora hitelből gazdálkodik. S még következtetni sem lehet például az állami támogatás nagyságára. Az információszerzéskor nem mindegy, hogy milyen gyorsan és hol lehet hozzájutni e három adathoz. A mostani rendelet értelmében a cégbíróság, illetve a PM ellenőrzési főigazgatóságának megyei igazgatóságai adják meg majd' a kért információit — a lehető leghamarabb. A rendelet a kötvénytulajdonosok érdekeiről. sem feledkezett meg. Mind több vállalat vesz részt ezen a piacon és bocsát ki kötvényeket, hogy finanszírozza valamely fejlesztését. Ám a kötvényvásárló elég nagy kockázatot vállal, ha nem fix kamatozású értékpapírt vásárol:, tehát nem garantálják előre, mekkora haszonnal fífcetik vissza a pénzét, így a kapható kamat a vállalat későbbi gazdálkodásától függ. Kivel ülünk tárgyalóasztalhoz ? Már a korábbi rendelkezések szerint épp ezért a vállalatoknak nyilvánosságra kellett hozniuk a mérlegüket. Január 1-jét követően viszont ezt valamilyen napilapban vagy szaklapban kell közhírré fenni — hogy ennek alapján mindenki eldönthesse, vásárolóé vagy sem a cég által jegyzett kötvényből. Az üzleti élet nyilvánosabbá tétele mindenképpen hozzájárul, bogy a vállalatok képviselői nagyobb biztonsággal üljenek le a tárgyalóasztalhoz, s megfontolt üzleteket kössenek. A rendelet elsősorban a kisebb vállalatok biztonságát szolgálja, ezek így talán kevésbé lesznek kiszolgáltatva a nagyobb cégeknek, mert reális képet kapnak azok gazdálkodásáról. Még akkor is', há jó néhány év adatainak kell összegyűlni ük, hogy abból a valóságnak megfelelő következtetéseket, közép- vágy hosszú távú prognózisokat lehessen fölállítani Lakatos Mária Fejlődő üzleti kapcsolatok Mivel a VII. ötéves terv kiemelt céljai között szerepéi a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javítása, ezért most különösen fontos, hogy a termelővállalatoknak napra kész, pontos információik legyenek az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről, az export növelésének új lehétőségeiről. A tájékoztatásiban, az üzleti kapcsolatok kiépítésében mlind többen igénylik a külkereskedelmi vállalatok segítségét. A Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottját, Egyed Évát arról kérdeztük, milyen új vonások kerültök előtérbe ebben az évben, illetve mit tud tenni annak érdók ében, hogy a megyei vállalatok, szövetkezetek minél szélesebb körben és minél nagyobb árualappal mutatkozzanak be a külkereskedelmi partnereknek? — Az egyik lehetséges út az exportnövelő pályázatokon való részvétel. A tudnivalókról: tavasszal, egy tanfolyamon adtunk tájékoztatást. Edig három vállalat nyújtotta be pályázatát, további két ajánlat kidolgozása pedig folyamatban van. Ugyancsak újdonság a ve- gyesvállOlafok létesítése, különösen idegenforgalmi területen. Mivel a somogyi gyógyvizek és a régi kastélyok megfelelő hasiznosítása jelentős eredményeket hozhat, ezzel is foglalkozunk. Itt még nem jött létre üzlet. — A különböző gépbérleti szerződésék azonban, úgy tudom, nagyon Is fölkeltették a vállalatok érdéklőd'ését. — Valóban, hiszen a modern technológiai a hatékonyság növelésének egyik hathatós eszköze. Több vállalat kötött már lizingszerződiésrt, sőt termelőszövetkezeti melléküzemág is létesült liziing útján beszerzett nagy teljesítményű gépsor munkájára alapozva: — Az információ és szervezés mellett mi volt a legfontosabb feladat az elmúlt hónapöklban ? — A külkereskedelmi vállalatok és a termelők közvetlen kapcsolatteremtésének elősegítése. Az előbbiek a legváltozatosabb ajánlatokkal jelentkeznék. A közelmúltban például sózott őzbőrre, fűzfavesszőből font kosaraikra, traktorlkerékre, vasalód eszkára ker estek termelőkapacitást. Ezek továbbítása és a válaszok begyűjtése folyamatosan ad munkát. Ha egy üzleti tárgyaláson én már felesleges vagyok, az többnyire jót jelent: a partnerok egymásra találtak... N. Zs. VÁLTOZÓ ARCULAT A gazdálkodóst eredmény növeléséhez fontos eszköz o mezőgazdaságban a termékek feldolgozásának szélesítése. Ha egyszer valaki megírná a vései Üj Élet téesz történetét, bizonyosain elkülönítene két korszakot. A megalakulás, a nagyüzemi termelés fejlődése volna az első, s amikor a termelőmunka kiegészült a feldolgozással, az lenne a második. A két szakasz közötti átmenet idejét élli most a gazdaság. A megyét járó ember látja, miiként alakul a falvak képe, s az utolsó lakóház után hogyan változik az országutat szegélyező határ ar- culaita. A vései faluszélen évekkel ezelőtt egy szerény kis épület nőtt ki a földből vagy ötven embernek teremtve munkalehetőségeit. Sört palackoznak ott. Jó ideig aztán nem változott a kép. Nyarak és telek szaladtak el az idők onszágútján, s az utazónak egyszer csak feltűnt: új falaikat emelnek a palackozóhoz, jobbról is, balról is újabb épületek emelkednék, s az üzemi út szalagja lebetonozott térré szélesedik. Most is működik a betonkeverő, a frisseni lerakott gázvezeték nyomait tüntetik el az iparosok. Gubek István feldolgozási ágazatvezető egy kicsit szabadkozik : — Sajnos még nincs raid. Ahol termelés is, beruházás is folyik, ott még nem olyan a környezet, minit egy kész telepen. Tegnap este volt a szárító' próbaüzeme, a hibákat kijavítva indulunk vele. Almával telt ládahegyek sorakoznak. A telep másik részén' rakodólapokon ötliteres üvegekben gyümölcsvelő, odébb még össze nem szerelt sűrítőfcószülék, félig földbe süllyesztett cefréző tartályok sora. — Figyelemre méltó fel- dolgozótelep alakul ki. Ebben a környezetiben szime nehéz megtalálni a sörpalackozót. Gubek István megvonja a vállát. — Még menet közben vagyunk. Reméljük, egyszer az lesz belőle! Jó kis feldolgozóüzem ... Porosa István, a szövetkezet elnöke mondja : — Elég nagy tempót diktáltunk magunknak. Most minden egybaszaladt. Az őszi csúcsidő a szántóföldeken, az almaszüret, az exportszállítás, a feldolgozóban két új üzem indulása ... Ki sem látszunk a munkából. Számolgatunk. Alig több mint egy év alatt mi történt itt? Kezdődött az almalé- gyártással, aztán a melléktermék hasznosítása céljából folytatódott a pálinkafő zéssel, palackozással. Júliusban beindult a gyümölcsvelő üzem, augusztusban építeni kezdték a szárítót, ami most indul, s napok múlva megkezdi munkáját egy folyamatos üzemelésű almaprése- lőgép. Felsorolni is nehéz, hájt még elvégezni a velük járó szervezési, beruházási adminisztrációs munkát. — Az alma tulajdoniképpen végtermék. Mi indította a szövetkezetét arra, hogy ezen az úton keressék a gazdálkodás továbbfejlesztésének lehetőségét? Az elnök elgondolkodik. — A gazdaságossági megfontolások és a piaci igény ék! Az export minőségű alma eddig is a gyümölcsöt kedvelő bel- és külföldi fogyasztó asztalára került. A téesz száznyolcvannyolc hektáros almáskertjéből (ezenkívül valn még száz hektár nem termő gyümölcsösük) az idén is háromezer tonnányit értékesítenek. Lesz azonban másik háromezer tonna, amelynek értékesítése korábban gondot ökozott, sokszor kárba veszett. — Ebből a gyengébb minőségűből készítjük az almalevet, a hulladékából pedig a szárútmányt. s azt kamionok viszik külföldre. — Vagyis ez lesz az első év, amikor a termés feldolgozva hagyja el az üzemet. Ez az év. nem hozott kiugró almatermést, a feldolgozás iránt azonban óriási az igény. Jelzik ezt az udvaron sorakozó ládahegyek. és azt is, hogy a hulló alma átvételét átmenetileg le kellett állítani. Pedig a konzervüzem mellett a vései feldolgozóban is átálltak a három- műszakos termelésre. A további segítséget a most induló. folyamatosan préselő, új automatikus géptől várják. Az udvaron sorakozó' húsz vagonnyi gyümölcsvelő új termékskála kialakítását is jelzi. — A Skála leányvállalatával együttműködve rostos gyümölcssűríitmónyeket kívánunk gyártani — mondta Porcsa István. — Ezek vízzel hígítva rendkívül egészséges üdítőitalok. Javában munkálkodnak egy új integráció kialakításán az áfészokfcal. Az áfészok a felvásárolt gyümölcsféléket átadják feldolgozásra, majd az elkészített rostos gyümölcssűrítményt visszaveszik és forgalmazzák. A barcsi, a böhönyei, a marcali szövetkezet már jelezte együttműködési szándékát. Egész évben lesz így feladata a vései feldolgozónak, s mindenki jól jár, — A feldolgozással több mint negyvenmillió forinttal nő a szövetkezet bevétele — mondta az elnök. — A nyereségről még nem beszélek. Végül is a feldolgozás m ?gszervezésének az éve ez. Korszakok közötti időszak. Az átmenet időszaka. Vörös Márta Melegítők Látrányból PUMA HELYETT SENIOR öt és fél éve kezdte meg a termelést Látrányban az Alkotmány téesz melléküzemágaiként létrehozott varroda. Kezdetben a falu 29 lánya, asszonya jutott itt muhkaléhetőséghez. Ma 59 dolgozója van a varrodának. Az ide belépő akár sport- szerbolitban is érezhetné magát, olyan melegítőruha-vá- lasZték fogadja. A „Pumák” mellett különböző színű „Senior rik” sorakoznak. Török Ádámné varrodarve- zető mondta: — A Váci Kötöttárugyárnak varrjuk bérmunkában a Senior szabadidőruhát. A Pumákra újabb megrendelést nem kaptunk; más fazonú sportruhák léptek porondra. Egyelőre még vegyesen csináljuk e két fajta melegítőt Vácon nagyon elégedettek a munkánkkal. Igaz, hogy a korábbi exportminőségű Puma igényes munkavégzést követelt és az asszonyok megtanultak szépen varrni. Egy ideiig csak nyugati exportra, Adidas ruhákat is készítettünk. Dolgozóink nagy része itt sajátította el a varrás tudományát. Talán öt szakképzett varrónőnk van. a többieknek a betanuláshoz két hónapra volt szükségük, de kellett egy fél év ahhoz, míg igazán jól dolgoztak. Az üzembe kiszabottan érkeznek a szabadidőruhák Vácról, itt megvarrják, meózzá'k és csomagolják. Naponta 200—300 melegítő kerül le a gépekről. A sajátos zajban a délelőttös műszak szorgoskodik. Kovács Lajosné 1980-ban Karúdról költözött Látrány- ba és mivel korábban is varrónőként dolgozott, nagyon jókor indult be számára a tsz melléküzemága. Elmondta, hogy mindenki más-más munkát végez, ő éppen a kabátok zsebezését késizíti. Állandó munkája egyébként a cipzárazás. Sándor Lászlómé szerint naigyon jó, hogy létesült ez a varroda, mert más feltételek mellett nem is tudna munkát vállalni, öt éve, gyes után került ide. Mint mondta, megtalálta a számítását. Az üzem évente egyszer, gyümölesszedés idején leáll egy hónapra. Elsősoriban a cseresznye igényli a kézi szedést, és ilyenkor mindenkire szükség van. Egyébként bent, meleg helyen, két műszakban varrják a kedvelt szabadidőruhákat. L. R.
