Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

1986. szeptember 15., hétfő Somogyi Néplap 3 Nem maradhat titok Nyereséges-e a vállalat? A gaizdaságit'anyátás kor­szerűsítés, az egyre önállób­bá váló vállalatok gazdálko­dásának biztonsága az utób­bi években újfajta igényt támasztott, a cégek egyre több információt próbálnak szerezni egymás tevékenysé­géről. E törekvés teljesen érthetői, hiszen mind több új vállalat és szövetkezet alakul, s: ezekkel az üzletkö­tés sokkal kockázatosabb, miivel alig isjnerik őket a piacon. Ám az üzleti élet tisztasága — a másik olda­lon — megköveteli, hogy az információk ne sértsék a vállalatok jogos érdekeit, ne rontsák hitelüket. Mindenki megtekintheti E két, olykor egymásnak ellentmondó feltételrendszer közti kompromisszumot tük­rözi az a pénzügyminiszté­riumi rendelet, amely né­hány hete látott napvilágot s módosította a vállalatok törzskönyvi nyillvántartásá- ról, valamint a mérlegbe­számolóról szóló korábbi jogszabályt. A következő év január 1-je után a vállalati gazdálkodást tükröző három adatot: a vagyon,, a bevétel és a nyereség számait ezen­túl mindenki megtekintheti, akiinek gazdasági érdeke fű­ződik az információ meg­szerzéséhez. Sok vagy kevés ez a há­rom adS't? Sőt: egyáltalán szükség van-e arra, hogy bárki hozzáférhessen a ko­rábban szigorúan őrzött in­formációkhoz? E kérdésről csaknem egy évig vitatkoz­tak az illetékesek. Az egyik csoport vélemé­nye szerint egyáltalán, nincs szükség arra, hogy egy vál­lalat stratégiai fontosságú adataihoz a versenytársak hozzáférjenek. Ez rontja nemcsak az üzleti tárgyalá­sok, hanem a vállalat ver­senyképességét is. A másik vélemény szerint — amely végül a rendeletben fogal­mazódott meg — az üzleti élet biztonsága megköveteli, hogy tudjuk, kivel ülünk tárgyalóasztalhoz. Nyeresé­ges vagy veszteséges-e, s mekkora a vagyona, amely garanciát jelenthet egy üz­leti balsiker esefiSn. Nyugodtabb kötvényvásárlók Az sem mindegy, hogy milyen információkat lehet a vállalat ,gazdálkodásáról megszerezni. E három adat elég arra, hogy az érdeklő­dő eldöntse, körülbelül mek­kora hatékonysággal gazdál­kodik leendő üzlettársa. Ám továbbra is titokban tartja a vállalat fizetőképességét és azt sem árulja el, hogy mekkora hitelből gazdálko­dik. S még következtetni sem lehet például az állami támogatás nagyságára. Az információszerzéskor nem mindegy, hogy milyen gyorsan és hol lehet hoz­zájutni e három adathoz. A mostani rendelet értelmében a cégbíróság, illetve a PM ellenőrzési főigazgatóságának megyei igazgatóságai adják meg majd' a kért informá­cióit — a lehető leghama­rabb. A rendelet a kötvénytu­lajdonosok érdekeiről. sem feledkezett meg. Mind több vállalat vesz részt ezen a piacon és bocsát ki kötvé­nyeket, hogy finanszírozza valamely fejlesztését. Ám a kötvényvásárló elég nagy kockázatot vállal, ha nem fix kamatozású értékpapírt vásárol:, tehát nem garantál­ják előre, mekkora haszon­nal fífcetik vissza a pénzét, így a kapható kamat a vál­lalat későbbi gazdálkodásá­tól függ. Kivel ülünk tárgyalóasztalhoz ? Már a korábbi rendelke­zések szerint épp ezért a vállalatoknak nyilvánosságra kellett hozniuk a mérlegü­ket. Január 1-jét követően viszont ezt valamilyen napi­lapban vagy szaklapban kell közhírré fenni — hogy en­nek alapján mindenki el­dönthesse, vásárolóé vagy sem a cég által jegyzett kötvényből. Az üzleti élet nyilváno­sabbá tétele mindenképpen hozzájárul, bogy a vállala­tok képviselői nagyobb biz­tonsággal üljenek le a tár­gyalóasztalhoz, s megfontolt üzleteket kössenek. A ren­delet elsősorban a kisebb vállalatok biztonságát szol­gálja, ezek így talán kevés­bé lesznek kiszolgáltatva a nagyobb cégeknek, mert reá­lis képet kapnak azok gaz­dálkodásáról. Még akkor is', há jó néhány év adatainak kell összegyűlni ük, hogy ab­ból a valóságnak megfelelő következtetéseket, közép- vágy hosszú távú prognózi­sokat lehessen fölállítani Lakatos Mária Fejlődő üzleti kapcsolatok Mivel a VII. ötéves terv kiemelt céljai között szere­péi a külkereskedelmi mér­leg egyensúlyának javítása, ezért most különösen fon­tos, hogy a termelővállala­toknak napra kész, pontos információik legyenek az ezzel kapcsolatos rendelke­zésekről, az export növelé­sének új lehétőségeiről. A tájékoztatásiban, az üzleti kapcsolatok kiépítésében mlind többen igénylik a kül­kereskedelmi vállalatok se­gítségét. A Külkereskedelmi Mi­nisztérium megyei megbí­zottját, Egyed Évát arról kérdeztük, milyen új voná­sok kerültök előtérbe ebben az évben, illetve mit tud tenni annak érdók ében, hogy a megyei vállalatok, szövet­kezetek minél szélesebb kör­ben és minél nagyobb áru­alappal mutatkozzanak be a külkereskedelmi partnerek­nek? — Az egyik lehetséges út az exportnövelő pályázato­kon való részvétel. A tud­nivalókról: tavasszal, egy tanfolyamon adtunk tájékoz­tatást. Edig három vállalat nyújtotta be pályázatát, to­vábbi két ajánlat kidolgozá­sa pedig folyamatban van. Ugyancsak újdonság a ve- gyesvállOlafok létesítése, kü­lönösen idegenforgalmi te­rületen. Mivel a somogyi gyógyvizek és a régi kasté­lyok megfelelő hasiznosítása jelentős eredményeket hoz­hat, ezzel is foglalkozunk. Itt még nem jött létre üz­let. — A különböző gépbérleti szerződésék azonban, úgy tu­dom, nagyon Is fölkeltették a vállalatok érdéklőd'ését. — Valóban, hiszen a mo­dern technológiai a haté­konyság növelésének egyik hathatós eszköze. Több vál­lalat kötött már lizingszer­ződiésrt, sőt termelőszövetke­zeti melléküzemág is léte­sült liziing útján beszerzett nagy teljesítményű gépsor munkájára alapozva: — Az információ és szer­vezés mellett mi volt a leg­fontosabb feladat az elmúlt hónapöklban ? — A külkereskedelmi vál­lalatok és a termelők köz­vetlen kapcsolatteremtésének elősegítése. Az előbbiek a legváltozatosabb ajánlatok­kal jelentkeznék. A közel­múltban például sózott őz­bőrre, fűzfavesszőből font kosaraikra, traktorlkerékre, vasalód eszkára ker estek ter­melőkapacitást. Ezek továb­bítása és a válaszok be­gyűjtése folyamatosan ad munkát. Ha egy üzleti tár­gyaláson én már felesleges vagyok, az többnyire jót je­lent: a partnerok egymásra találtak... N. Zs. VÁLTOZÓ ARCULAT A gazdálkodóst ered­mény növeléséhez fontos eszköz o mezőgazdaság­ban a termékek feldolgo­zásának szélesítése. Ha egyszer valaki megírná a vései Üj Élet téesz törté­netét, bizonyosain elkülöníte­ne két korszakot. A megala­kulás, a nagyüzemi termelés fejlődése volna az első, s amikor a termelőmunka ki­egészült a feldolgozással, az lenne a második. A két sza­kasz közötti átmenet idejét élli most a gazdaság. A megyét járó ember lát­ja, miiként alakul a falvak képe, s az utolsó lakóház után hogyan változik az or­szágutat szegélyező határ ar- culaita. A vései faluszélen évekkel ezelőtt egy szerény kis épület nőtt ki a földből vagy ötven embernek te­remtve munkalehetőségeit. Sört palackoznak ott. Jó ideig aztán nem változott a kép. Nyarak és telek szaladtak el az idők onszágútján, s az utazónak egyszer csak fel­tűnt: új falaikat emelnek a palackozóhoz, jobbról is, bal­ról is újabb épületek emel­kednék, s az üzemi út sza­lagja lebetonozott térré szé­lesedik. Most is működik a betonkeverő, a frisseni lera­kott gázvezeték nyomait tün­tetik el az iparosok. Gubek István feldolgozási ágazatvezető egy kicsit sza­badkozik : — Sajnos még nincs raid. Ahol termelés is, beruházás is folyik, ott még nem olyan a környezet, minit egy kész telepen. Tegnap este volt a szárító' próbaüzeme, a hibá­kat kijavítva indulunk vele. Almával telt ládahegyek sorakoznak. A telep másik részén' rakodólapokon ötlite­res üvegekben gyümölcsvelő, odébb még össze nem szerelt sűrítőfcószülék, félig földbe süllyesztett cefréző tartályok sora. — Figyelemre méltó fel- dolgozótelep alakul ki. Eb­ben a környezetiben szime nehéz megtalálni a sörpalac­kozót. Gubek István megvonja a vállát. — Még menet közben va­gyunk. Reméljük, egyszer az lesz belőle! Jó kis feldolgo­zóüzem ... Porosa István, a szövetke­zet elnöke mondja : — Elég nagy tempót dik­táltunk magunknak. Most minden egybaszaladt. Az őszi csúcsidő a szántófölde­ken, az almaszüret, az ex­portszállítás, a feldolgozóban két új üzem indulása ... Ki sem látszunk a munkából. Számolgatunk. Alig több mint egy év alatt mi történt itt? Kezdődött az almalé- gyártással, aztán a mellék­termék hasznosítása céljából folytatódott a pálinkafő zés­sel, palackozással. Júliusban beindult a gyümölcsvelő üzem, augusztusban építeni kezdték a szárítót, ami most indul, s napok múlva meg­kezdi munkáját egy folya­matos üzemelésű almaprése- lőgép. Felsorolni is nehéz, hájt még elvégezni a velük járó szervezési, beruházási adminisztrációs munkát. — Az alma tulajdonikép­pen végtermék. Mi indította a szövetkezetét arra, hogy ezen az úton keressék a gaz­dálkodás továbbfejlesztésé­nek lehetőségét? Az elnök elgondolkodik. — A gazdaságossági meg­fontolások és a piaci igény ék! Az export minőségű alma eddig is a gyümölcsöt ked­velő bel- és külföldi fogyasz­tó asztalára került. A téesz száznyolcvannyolc hektáros almáskertjéből (ezenkívül valn még száz hektár nem termő gyümölcsösük) az idén is háromezer tonnányit értékesítenek. Lesz azonban másik háromezer tonna, amelynek értékesítése ko­rábban gondot ökozott, sok­szor kárba veszett. — Ebből a gyengébb mi­nőségűből készítjük az alma­levet, a hulladékából pedig a szárútmányt. s azt kamio­nok viszik külföldre. — Vagyis ez lesz az első év, amikor a termés feldol­gozva hagyja el az üzemet. Ez az év. nem hozott kiug­ró almatermést, a feldolgo­zás iránt azonban óriási az igény. Jelzik ezt az udvaron sorakozó ládahegyek. és azt is, hogy a hulló alma átvé­telét átmenetileg le kellett állítani. Pedig a konzerv­üzem mellett a vései feldol­gozóban is átálltak a három- műszakos termelésre. A to­vábbi segítséget a most in­duló. folyamatosan préselő, új automatikus géptől vár­ják. Az udvaron sorakozó' húsz vagonnyi gyümölcsvelő új termékskála kialakítását is jelzi. — A Skála leányvállalatá­val együttműködve rostos gyümölcssűríitmónyeket kí­vánunk gyártani — mondta Porcsa István. — Ezek víz­zel hígítva rendkívül egész­séges üdítőitalok. Javában munkálkodnak egy új integráció kialakítá­sán az áfészokfcal. Az áfészok a felvásárolt gyümölcsfélé­ket átadják feldolgozásra, majd az elkészített rostos gyümölcssűrítményt vissza­veszik és forgalmazzák. A barcsi, a böhönyei, a marca­li szövetkezet már jelezte együttműködési szándékát. Egész évben lesz így felada­ta a vései feldolgozónak, s mindenki jól jár, — A feldolgozással több mint negyvenmillió forint­tal nő a szövetkezet bevéte­le — mondta az elnök. — A nyereségről még nem beszé­lek. Végül is a feldolgozás m ?gszervezésének az éve ez. Korszakok közötti időszak. Az átmenet időszaka. Vörös Márta Melegítők Látrányból PUMA HELYETT SENIOR öt és fél éve kezdte meg a termelést Látrányban az Alkotmány téesz mellék­üzemágaiként létrehozott var­roda. Kezdetben a falu 29 lánya, asszonya jutott itt muhkaléhetőséghez. Ma 59 dolgozója van a varrodának. Az ide belépő akár sport- szerbolitban is érezhetné ma­gát, olyan melegítőruha-vá- lasZték fogadja. A „Pumák” mellett különböző színű „Se­nior rik” sorakoznak. Török Ádámné varrodarve- zető mondta: — A Váci Kötöttárugyár­nak varrjuk bérmunkában a Senior szabadidőruhát. A Pumákra újabb megrende­lést nem kaptunk; más fa­zonú sportruhák léptek po­rondra. Egyelőre még vegye­sen csináljuk e két fajta melegítőt Vácon nagyon elégedettek a munkánkkal. Igaz, hogy a korábbi ex­portminőségű Puma igényes munkavégzést követelt és az asszonyok megtanultak szé­pen varrni. Egy ideiig csak nyugati exportra, Adidas ruhákat is készítettünk. Dol­gozóink nagy része itt sajá­tította el a varrás tudomá­nyát. Talán öt szakképzett varrónőnk van. a többiek­nek a betanuláshoz két hó­napra volt szükségük, de kellett egy fél év ahhoz, míg igazán jól dolgoztak. Az üzembe kiszabottan ér­keznek a szabadidőruhák Vácról, itt megvarrják, meózzá'k és csomagolják. Naponta 200—300 melegítő kerül le a gépekről. A sajátos zajban a délelőt­tös műszak szorgoskodik. Kovács Lajosné 1980-ban Karúdról költözött Látrány- ba és mivel korábban is varrónőként dolgozott, na­gyon jókor indult be szá­mára a tsz melléküzemága. Elmondta, hogy mindenki más-más munkát végez, ő éppen a kabátok zsebezését késizíti. Állandó munkája egyébként a cipzárazás. Sándor Lászlómé szerint naigyon jó, hogy létesült ez a varroda, mert más felté­telek mellett nem is tudna munkát vállalni, öt éve, gyes után került ide. Mint mondta, megtalálta a számí­tását. Az üzem évente egyszer, gyümölesszedés idején leáll egy hónapra. Elsősoriban a cseresznye igényli a kézi sze­dést, és ilyenkor mindenki­re szükség van. Egyébként bent, meleg helyen, két mű­szakban varrják a kedvelt szabadidőruhákat. L. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom