Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 13., szombat LELKIISMERET Megismétlődött az Op- penheimer-ügy, nem a képernyőn, hanem az amerikai valóságban. Peter Hagelstein, akit a csillagháborús SDl-program egyik fő ötletadójának tartottak, kivált a katonai munkából, és lelkiismereti okokra hivatkozva bejelentette: a jövőben polgári területen kíván idolgozni. A sokszor emlegetett lelkiismeret lázadása újra végbemehetett, ha talán későbben is, mint kellett volna. Vagy jobb későn, mint soha? A tudósok felelősségéről gyakran szó esik, nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban szervezett formát is öltött az aggódó tudósok szövetsége. De vajon hány ügynek kell még elkövetkeznie, amíg megszűnhet az aggódás? R. E. Terrorista merénylet Párizsban ® IV Miként jött végül mégis létre az egyiptomi—izraeli csúcsértekezlet? A közel-keleti politika megint egyszer hű maradt önmagához. Szerdán még valószínűtlennek tartották, hogy Alexandráéiban létrejöjjön a Mubarak—Peresz csúcstalálkozó, csütörtök estére már le is zajlott az első tárgyalás ... Jellemző adalék, hogy az egyiptomi kormány csütörtökre virradó éjjel fogalmazta meg végső döntését, Izraelben pedig aznap reggel hét órakor került sor a rendkívüli kabinet ülésére. Előzőleg megállapodtak Taba témájában: nemzetközi döntőbíráskodás dönt majd az egy négyzetkilométeres strand-paradicsom kapcsán kirobbant területi vitában, arról, hogy a 91. számú mérföldkőnek hol a hiteles helye ... A jelek szerint mindkét felet sietségre ösztönözte saját helyzete, és a tempót az amerikaiak is igyekeztek gyorsítani, hiszen a közel-keleti ügyekkel foglalkozó külügyi • államtitkár, Richard Murphy végig közvetített a megbeszélésen. Peresz újabb sikert akart felmutatná, mielőtt egy hónap múlva megtörténnék a helycsere Samir- ral a kormány élén. Mubarak pedig egyrészt ki akarta használni az izraeli kormányfő szorult helyzetét, másrészt tudta, ha elmarad a találkozó, az utóddal nehezebb dolga lesz. A két résztvevő ugyan taktikai sikerként könyvelheti el a történteket, de a Közel-Kelet alap-problémái továbbra is megoldásra várnak. Réti Ervin A Cuellar-jelentés Az ENSZ székhelyén közzétették Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár — ezúttal 17 oldalas — éves jelentését. A dokumentum, amelyet a szokásoknak megfelelőén néhány nappal a közgyűlés újabb ülésszakának kezdete előtt hoztak nyilvánosságra, a világ számos válsággócán -kívül az ENSZ súlyosnak minősített pénzügyi helyzetével is foglalkozik. Dél-Afrikával kapcsolatban a főtitkár túl kevésnek nevezi a pretoriai rendszer ellen eddig hozott intézkedéseket és további lépéseket sürget. A közép-amerikai helyzetet értékelve a főtitkár úgy véli, hogy a válság folyamatosan súlyosbodik az ellentétes ideológiák növekvő szerepe, az egyoldalú megoldásokra irányuló törekvések és az erő alkalmazása miatt. Pérez de Cuellar jelentésében javasolja egy nukleáris készenléti központ létrehozását. Ennek kellene megakadályoznia, hogy félreértés, illetve téves jelzés miatt nukleáris támadás indulhasson,. Egyúttal indítványozza a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tevékenységi körének kibővítését. A világszervezet főtitkára azt is szorgalmazza, hogy az ENSZ tagállamai fokozzák együttműködésüket a terro- rimus és a kábítószerkeres- kedelem megfékezése érdekében. Négy nappal a városházi postahivatal felrobbantása után tegnap délben hasonló erejű és típusú pokolgép robbant Párizs ultramodern külső negyedében, a Défense- ban. Az első mérleg: két súlyos és mintegy 40 köny- nyebb sebesült. A robbanás délben történt a Défense nagy bevásárlóközpontjának második emeletén egy gyorsvendéglőben, amely tele volt ebédelőkkel. A tűzoltók feltevése szerint a pokolgépet a vendéglő egyik sarkában helyezték el. A robbanás ereje bezúzta az ablakokat és jó tízméteres sugarú körben mindent ösz- szétört. Charles Pasqua belügyminiszter a helyszíni szemle után kijelentette a sajtónak, hogy az egyik szemtanútól értékes személyleírást kaptak arról a fiatal férfiról, aki a robbanás előtt futva távozott. Megfigyelők az újabb robbantás után emlékeztettek arra, hogy a három közel- keleti terrorista szabadon, bocsátását követelő földalatti csoport, az arab és közelA héten Pretoriában, a fajüldöző rezsim egyik börtönében kivégeztek három fekete bőrű hazafit, az ANC mozgalom tagjait. A képen: az egyik áldozat édesanyja, másik gyerekével Bomba robbant Párizsban, a képen látható városháza épületében, aiz ottani posta- hivatalban. A merénylet egy halálos áldozatot követelt Egyiptomi—izraeli csúcstalálkozó Tegnap befejeződött Simon Peresz izraeli miniszterelnök és Hoszni Mubarak egyiptomi államfő huszonnégy órás csúcstalálkozója. Peresz a kora délutáni órákban hazaérkezett. A csütörtökön és a pénteken folytatott tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Peresz megköszönte a meleg egyiptomi fogadtatást. Méltatta Mubaraknak a körzeti béke megteremtése és a .palesztin ügy megoldása, nemkülönben a kétoldali viszony javítása érdekében kifejtett fáradozásait és azt mondotta, hogy a személyes találkozó hozzásegítette a feleket egymás álláspontjának jobb felismeréséhez egy rendkívül összetett kérdés megválaszolása céljából. A közös közlemény megfogalmazásai igen általánosak. A kommüniké a palesztin problémát úgy érinti, hogy felszólítja a körzet hatalmait: folytassák lankadatlanul a megoldás útjainak kutatását. Kinyilvánítják, hogy a felek mélységesen aggódnak, amiért a „békefolyamat” holtpontra jutott a Közel- Keleten. Ezután tesznék hitet amellett, hogy élénkítik azt, amit „egy átfogó béke kutatásának” neveznek. Erre — közi ik — most, hogy a tabai határvita megoldását szolgáló eljárás kimunkálása a hátuk mögött van, módjuk lesz. Az elérteket kommentálva, Aba Eban, az izraeli törvényhozás külügyi és hadügyi bizottságának elnöke, az MTI tudósítójának kijelentette: „ha a tabai ügy megoldása olyan sokáig tartott, hogyan lehet feltételezni azt, hogy egy 24 órás találkozón több eredmény szülessék? Annak kell örülnünk, ami van”. A közel-keleti probléma nemzetközi keretek között történő intézésére tett izraeli utalás nem új, de változatlanul bizonytalan, hogy mit ért rajta Peresz. Mint ismeretes, az izraeli diplomácia elzárkózik egy olyan nemzetközi értekezlettől, amelyen az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden állandó tagja részt vesz. A képen látható anyuka két gyermekét a tűzoltók mentették ki keleti politikai foglyokkal való szolidaritási bizottság keddi üzenetében megfenyegette a francia kormányt: folytatja a merényleteket, és ha a kormány ezt háborúnak tekinti, ám legyen háború. — Az események, címszavakban Vasárnap: Hararéban befejeződik az el nem kötelezettek csúcs- értekezlete. — Eredménytelenül ért véget a washingtoni szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási konzultáció. — Talizin kínai útja. Hétfő: Gorbacsov nyilatkozata a Rude Pravó-ban. — Értekezlet Genfben a baktérium-fegyverek tilalmának végrehajtásáról. — Nemzetközi konferencia Phenjanban Korea atom- mentesítéséről. Kedd: Ortega nicaraguai elnök indiai és kínai látogatása. — Izraeli légitámadás egy szidoni palesztin menekülttábor ellen. Szerda: Lázár György miniszter- elnök berlini látogatása. — Helmut Schmidt búcsúbeszéde a bonni parlamentben. Csütörtök: Súlyos elnyomó intézkedések Chilében. — Mubarak és Peresz találkozója Alexandriában. Péntek: Szovjet—amerikai megbeszélések a külügyminiszteri tárgyalásokról. — Papandreu görög kormányfő Szófiában tárgyal. Pekingben tárgyalt Nyikolaj Talizin szovjet miniszterelnökhelyettes, aki a képen tárgyalópartnerével, Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettessel látható ban arra vonatkozhat, hogy a két nagyhatalom kapcsolatrendszere mennyire törékeny, s ilyen események is zavarral fenyegetik. Ez csak fokozza annak szükségességét, hogy tárgyalások legyenek, s a legfontosabb kérdésekben kölcsönösen elfogadható, egymás biztonságát és érdekeit nem sértő kompromisszumokat munkáljanak ki. Mi történt Chilében? Chilében, a Pinochet ellen megkísérelt, sikertelen merénylet nyomán elrendelték a legszigorúbb intézkedéseket magába foglaló „belső béke veszélyeztetettségi állapotát”, vagy egyszerűbben: az ostromállapotot. A dél-amerikai ország belső békéjét egyébként tizenhárom esztendeje folyamatosan veszélyeztetik, amióta csak 1973-ban Augusto Pinochet vezetésével katonai puccsot hajtottak végre. Chile tehát a fokozódó terror és elnyomás jegyében érkezett a tizenharmadik esztendő végéhez, ugyanakkor a belső erjedés, valamint a külső elszigetelődés számtalan jele mutatkozik. A változás mindenképpen érlelődik, s ez adott támpontot a washingtoni törekvéseknek, hogy egyfajta* kozmetikázást vezessenek be, amolyan „Pinochet nélküli pinochetízmussal”. Nem véletlen, hogy a chilei tábor- nók-elnök említése kapcsán mind többet beszélnek az amerikai sajtó hasábjain Haiti és a Fülöp-szigetek példájáról, vagyis a Duvalier és Marcos eltávolításával „kézben tartott” irányváltásról. Az Egyesült Államok azonban bizonytalan: nem egy tapasztalat mutatta, hogy amikor repedések keletkeztek valamelyik diktatúra szilárdnak tűnő burkán, a folyamatot, a láncreakciókat nem lehetett többé feltartóztatni. Pinochet egyébként többször is kinyilvánította, hogy 1989-ig mindenképpen hatalmon kíván maradni, sőt 1997-ig kész a híveit vállalni. Ám a Pinochet-rezsimet illetően, aligha gondolkodik valaki komolyan évtizedes távlatokban. V V Hogyan alakultak a szovjet—amerikai kapcsolatok a külügyminiszteri találkozó előestéjén? Javában tart a „visszaszámlálás”, hiszen egy hét múlva kerül sor a szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozóra. Ez az esemény, figyelembe véve a jelenlegi bonyolult körülményeket, önmagában is igen jelentős* ugyanakkor itt kör.yonalar zódhatnak majd a csúcs- kilátások is. A kulcskérdés változatlanul az, hogy a lehetséges csúcstalálkozó legalább szerény kézzelfogható eredményekkel járjon. Erre utalt Miilháil Gorgacsov is, a csehszlovák Rude Pravó-nak adott nyilatkozatában. Senki nem várhat mindenre kiterjedő gyors megoldásokat, de érdiemben kellene foglalkozni a. moratóriummal »(közben az Egyesült Államok a 19. kísérletet hajtotta végre, amióta a Szovjetunió szünetelteti a robbantásokat), a közép-európai atomeszközök korlátozásával és más problémákkal. A tucatnyi megelőző koznultáció közül ezért különös figyelem kísérte a múlt hét végén Washingtonban tartott eszmecserét, ahol Karpov és Nitze vezették a két delegációt, s lényegében a Genfben tárgyalt témákat érintették. A szovjet diplomata úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélések nem vezettek eredményre. Miközben a csúcs felé vezető út amúgy sincs akadályok híján, egy váratlan zavaró tényező jelentkezett, amelyet a nyugati sajtó csak , ,Da nil off-ü gy ” -ként emleget. Nicholas Daniloffot, az U. S. News and World Report moszkvai tudósítóját tetten érték, amint szigorúan titkos jeliegű, katonai információkat tartalmazó anyagokat vett át egy szovjet állampolgártól. Az ügyben megtörtént már a vádemelés is. Előzőleg egy diplomáciai mentességgel nem rendelkező szovjet ENSZ-al- kalmazottat az FBI tartóztatott le az Egyesült Államokban. Már-már a külügyminiszteri találkozó megtartásának lehetősége is bizonytalanná vált, amikor mindkét részről kinyilvánították azt a szándékot, hogy az eredeti menetrendet pontosan betartják. Ha van tanulsága a „Da- niloff-ügynek”, az elsősor-