Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-12 / 215. szám
Huszonnyolcadik alkalom- lal rendezték meg Siófokon somogyi orvosnapökat. Az ven,ként eigy-egy aktuális etegségcsoport diagnoszti- us és gyógyítási módszereit anertető konferencia szeréin kezdődött és ma déliben r véget,, A megyénkből je- anilevő mintegy 200 egész- égüigyi dolgozó 74 előadá- an és az azt követő vitá- on gyarapíthatta ismereteit. Dr. Dornány Sándortól, a kaposvári Megyéi Kórház zuiészeti-nőgy ógyásza ti 06z- ályának főorviosától megadtuk, hogy az előző nap llh&nigzott előadásiok fő tárnája ; a népességszaporodás s a korasziülések gyiakorisár iáinak kérdéseivel foglalko- ott. Somogyiban különös ak- ualitása van e témának,, nert a lakosság száma 9—10 ve fogy, miig országosan sak 4 éve érzékelhető a lé- akszáim csökkenése. Ebben . kérdéskörben számos refe- átuim foglalkozott a kora- zülések számának csökkenésével, a méhen belüli kó- os elváltozások ma már fel- smerhető kórképeivel, ismertetve a gyógyítás lehe- őségének kutatási alapjait s. A konferencia külön ki- ímelte azokat a módszerecet, amelyek lehetővé teszik i ma még elmaradott népes- légcsoport körében is az sgészségügy által biztosított zolgáltatások elfogadtatását. A népszaporult csökkenése mellett az egészségügyi ellátás másik, az egész országra kiterjedő gondja a felnőtt halálozás növekedése. A konferencia második napján a halálozást leginkább előidéző szív- és érrendszeri, valamint az egyre szaporodó daganatos betegségek megelőzésével és gyógyításával foglalkoztak a résztvevők. A POTE képviseletében jelenlevő kiváló szakemberek ismertették a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos kutatásaik legújabb eredményeit. Az előadások utáni viták és hozzászólások a konferenciát olyan, értelemben is hasznossá tették, hogy a lakosság közvetlen ellátását szolgáló orvosok és egészségügyi dolgozók megismerkedhettek a korszerű ellátás és megelőzés módozataival. Az alapellátást végző orvosok érdeklődését és jó munkáját jelzi, hogy a szabadon választott előadássorozatok folyamán számos beszámoló hangzott el a munkaterületük problémáival és az elért eredményekkel kapcsolatban. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az évenként megrendezett somogyi orvosnapok az orvostudomány mindenkori fejlődését követve hasznos szolgálatot tesznek megyénk egészségügyi ellátásának jobbítása édekében. V. Á. KÖNYVESPOLC Néprajzi gyűjtőnapló Az ötvenes évek elején a röltő Takáts Gyula a Somogy Megyei Múzeum élén néprajzi gyűjtőmunkába fogott, hogy a gyorsan halódó pásztorvilág emlékeit megörökítse, följegyezze, megmentse az elhalványulástól. íJormogyot járva így nemcsak költészetét gazdagította a sok élmény, mellyel lírájában is találkozunk, hanem a néprajz tudományát is. Költészetében sajátságosán jelennek meg a pásztorélet eseményei, de a tárgyi világ is: Néha halladaszerűen, másszor tájleírásban, de mindenképpen őrző szándékkal. A költő születésének het- venötödik évfordulója alkalmából a Hippi-Rónai Múzeum az egykori igazgatót megtisztelve, néprajzi gyűjtőmunkásságát megbecsülve kötetbe foglalta és kiadta gyűjtőnaplóját a somogyi pásztorvilágról. Takáts Gyula írt bevezetőt könyve elé, melyből azt is megtudhatjuk, hogy vonzalma a pásztorélethez már kisgyerek korában kialakult, ezt fokozta később Gönczi Ferenc, a Somogy Megyei Múzeum egykori jeles igazgatója, aki a diák Taikátsnak hasznos út- r aval ót adott. A Gönczi gyűjtötte néprajzi tárgyak megragadták a fiatalember figyelmét, különösen az azokon megjelent pásztorábrá- zolásak. Tálasi Istvánnal, a kiskunsági pásiztorélet tudós kutatójával történt sokszori beszélgetés során alakult ki Takáts Gyulában, hogy miként is kellene hozzálátni a mind sürgetőbbé vált gyűjtőmunkához. Szerkesztett magának egy kérdőívet, hogy minél többet megtudjon a somogyi pásztorokról a somogyi pásztoroktól. A napló kötetté összeállítva három fejezetből áll. A somogyi kanászdk elmondásai állnak az élén, majd a nádi pásztorkodással, a halászassa! és madarászással. ismerkedhetünk meg. Az utóbbi gyűjtéseket a Nagy- berekén végezte. Megismerkedett idős Kapoli Antallal, faragóművészetével, és fontosnak tartotta, hogy följegyezze életéről szóló történetét, illetve elbeszélését a juhászairól, vallomását a faragásról. Takáts Gyula ezeket a gyűjtéseket saját rajzaival, a pásztorélet tárgyi emlékeinök megörökítésével, idős Kapoli faragásairól készült fényképekkel egészítette ki. Másfélszáz év emlékeit sikerült összegyűjtenie a családi emlékezésekből a somogyi kanászak életéről, a Dráva és a Balaton közti erdei- berki emberek szokásairól, viseletéről, a legelőkről, a legeltetésről, a tanyákról, a bojtárokról, de nem kerülte el a figyelmét a kanászok „étrendje” sem, főzési szokása. A nádi pásztorkodás, halászás és madarászás témakör talán azért is szerepelt a néprajzi gyűjtőmunka programjában, mert a Nagyberek különösen vonzotta Takáts Gyulát. A tájjal bővebben foglalkozott már a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Földrajzi Intézetében, 1934-ben jelent meg róla dolgozata A somogyi Nagyberék címmel, melyben adatokat közölt a táj gazdagságáról és településföld - najzárói. Hogy mennyire a szívéhez nőtt ez a vidék, csupán emlékeztetni szeretnélek az olvasót arra, hogy nemrégiben ismét bejárta Nagyberek szépségeit, hogy lapunkban megemlékezzen róla A múzeum gondozásában megjelent Somogyi pásztorvilág című kötetért nemcsak azoknak a figyelmébe ajánljuk, akik a néprajz iránt érdeklődnék, hanem azok számára is hasznos olvasnivalót kínál, akik a költő lírájához kívánnak „hozzáolvasni”, hogy még közelebb összességében kedvező változást hozott a veszélyeztetett műemléki kastélyok és középületek megmentésére központi támogatással indított program. Az elmúlt öt év mérlegéről készített jelentést megtárgyalta és elfogadta a kormány gazdasági bizottsága, a munkák további támogatásáról hozott GB- határozatot pedig csütörtöki ütésén megerősítette a Minisztertanács. A program kezdetekor a védett kastélyállomány 29 százaléka a pusztulás szélén állt, mert kezelőik elhanyagolták és műemléki értékükhöz métatlan célokra — egyébek között irodai, gazdasági és tárolási feladatokra — használták az épületeket. Pusztulás fenyegette a védett épületeknek azt a további 7 százalékát is, amely gazdátlanul, üresen állt. A legsürgősebb állagvédelmi és szerfcezetfelújítási munkákra, valamint a legfontosabb helyreállításokra nyújtott központi támogatás ösztönözte a megyei és helyi erők összefogását, erőforrásaik felhasználását e műemlékek védelmére. Az Országos Műemléki Felügyelőség ebben az időszakban központi forrásból 190 millió forinttal támogatta ezeket a munkálatokat, amelyek az épületek jóval szélesebb körére terjedtek ki a korábban számítottnál. így a program indításakor előirányzott 72 műemlékfcastóly és középület helyett 117 épület megmentését segítették elő. A megfelelő célú hasznosításhoz és a teljes helyreállításhoz az Állami Fejlesztési Bank is teljesen, vagy részben vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A múlt év végéig 21 védett kastély és középület rekonstrukciójára kötött szerződést a helyreállítást és hasznosítást vállaló partnerekkel, akik így 77 millió forint támogatáshoz jutottak. A központi támogatás révén sok vállalat, intézmény, sőt magánvállalkozó is bekapcsolódott e védett épületek helyreállításéba: és hasznosításába. A program alapján a múlt év végéig 14 épületet állítottak helyre, s az idén további kilenc műemlék teljes felújításával számolnak. A felmérések szerint a kastélyprogramba bevont csaknem 120 épületből mintegy 40-40 szolgál majd kulturális, illetve idegenforgalmi, 18 -oktatási célokat, a többinél pedig az állagmegóvást követően döntik el a hasznosítás módját. Ezeknek a patinás épületeknek a helyreállítása többéves feladat, mert a munkák nagy szakértelmet, rendkívüli gondosságot igényelnek, s gyakran a helyreállítási tervet is meg kell változtatni a feltárás közben felfedezett jelentős építészettörténeti, művészettörténeti leletek megmentése és bemutatása érdekében. Az eddig átadott épületek közül kulturális központként hasznosítják a solti Vécsey-kastélyt, a nagycenki Széchenyi-kastélyt és a bajai zsinagógát; idegen- forgalmi központot rendeztek be a gálosfai Festetich- kastélyban; oktatási központot a dábasd Halász Móric kúriában, a seregélyesi Zi- chy-ikastélyban, a vaseger- szegi Markusovszky-kastély ban, ez utóbbit egyúttal vállalati üdülőként is hasznosítják. Panzióként szolgál például Vádhartyánban a Rudnay; Sitkén a Nagy Pál kastély, Bük községben a Nagy Pál-kúria. Az idén befejeződő munkák között szerepel a szentgotthárdi Magtár templom, az egri Kispréposti palota, a vasszé- csényi Ó-Ebergényi kastély és a Pácini-kastély. A kastélyprogram folytatódik, s a munkák végrehajtásának fontos szakasza a VII. ötéves tervidőszak, amelyben az eddig megkezdett állagmegóvási munkák nagy része befejeződhet. Ennek érdekében döntött úgy a gazdasági bizottság, hogy a tervidőszak hátralévő szakaszában az eddigi évi 50- ről 60 millió forintra növelik a veszélyeztetett kastélyok és középületek legsürgősebb felújítási munkáihoz nyújtott állami támogatást. A szüret és a búcsúk heteiben a hétvégek különösen gazdagok eseményekben, programokban. A szőlőhegyeken a szorgos munkával jól megfér a vidámság is. Lábodiól kaptuk a hírt, hogy vasárnap a művelődési házban búcsúi bált rendeznek, közreműködik a kaposvári Nostra együttes, A hétvége másik nagyszabású rendezvényének ígérkezik Kaposváron a kisiparosok és magánkereskedők megyei találkozója és vására vasárnap a cseri parkban. Játékos sportvetélkedők, modellező bemutató, díszállatkiállítás, kirakodóvásár tarkítja a programot. Reggel kilenc’ órától vásárolhatunk itt búcsúfiát. A mai nap kiemelkedő eseménye lesz Marcaliban a helytörténeti múzeumban a Lengyel-emlékszoba megnyitásai, a város szülöttének emlékére készített szobor avatása, illetve a második alkalommal megrendezésre kerülő tudományos tanácskozás, melyen Lengyel József munkásságának legfontosabb állomásait tekintik át az előadók. Kaposváron a Kilián Városi Művelődési Központban tini-diszkót rendeznek szombaton 15, illetve 19 órakor. Itt tekinthető meg tegnaptól Szőke György kiállítása. (Képünkön.) A Laitinca művelődési központban pedig hétfőn nyitják meg Erényi Lajos grafika kiállítását. Megnyitó 16 órakor. Barcson a Móricz Zsig- mond Művelődési és Ifjúsági Központban vasárnap ifjúsági bált tartanak a közkedvelt Pay együttes közreműködésével. A helyi Dráva múzeumban vasárnap zárul a Boczátn Béla hangszerkészítő mester gyűjteményéből rendezett bemutató, illetve a barcsi sport klub hetvenöt évét bemutató kiállítás. Somogyudvanhelyein is készülnek a búcsúi bálra; a művelődési házban vasárnap ropják a táncos kedvűek. Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központban szombaton diszkó várja a fiatalokat. A nyugdíjasok bodvicai klubjában érdekes eseménynek ígénkzeik hétfőn a felolvasó est. Arany János Toldi estéjével, ismerkedhetnék meg a klub tagjai. Ha az időjárás kedvező lesz, érdemes a turisztikára is gondolni. Fölkészülhetünk a kaposvári Kinizsi természetbarát egyesület túrájára, mely Kárász, Köblény, Ma- gyaregregy, Márévára útvonalon vezet. Érdeklődni az Édosz Művelődési Házban Lehet. A közkedvelt Donald kacsa jelenik meg a vásznon a kaposvári Helyőrségi Művelődési Otthonban szombat délelőtt 10 órakor rendezendő filmvetítésen, melyet díjtalanul tekinthetnek meg az apróságok. Könyvtári mozóképernyő címmel sorozatot szervezett a kaposvári városi könyvtár. Az ötvenes évek filmsikereiből tizenötöt mutatnak be hétfőnként. 15-én a Tóparti látomást vetítik, a főszerepben Jávor Pált, Tod- nay Klárit és Simor Erzsit láthatjuk. A filmet 18.30- kor kezdik vetíteni. Borús időben mindig többen érd öklödnek a képző- művészeti kiállítások iránt. Kaposváron a Somogyi Képtárban a déL-alfalidi képzőművészek tárlata látható. A megyei múezum épületében a napokban nyílt meg Fodor-Lengyel Zoltán grafikus kiállítása. A fazekaskorongtól a fehérhímzésig LerKöZi hoz. Horányi Barna A zamárdi porta ápolt kertje, viruló rózsabokraí között fogadott bennünket Kosztar Józsejné. Az asz- szony ajkán leheletnyi rúzs csillogott, s a divatos szemüveg mögött jókedv* mosolygó vidámság bujkált. A szobáiba lépve tekintetünk szinte rátapadt a ritkán látható, gyönyörű bútorra, amely szépségével^ hatalmas tükreivel uralja a helyiséget. — Családi bútordarabok, ebédlőszekrények — magyarázta. — Neoromán stílusú; legalábbis olyan hangulatot áraszt. Népművészeti kiállításokon, zsűrizések alkalmával már sokszor hallottuk Kosztár Józsefeié nevét. Keze- munkáját számos leheletfinom hímzés, arany-fehér csoda dicséri. Lakását mégsem zsúfolja tele alkotásaival, itt-ott látható csak a kedves darabokból néhány. A sarokban' szövő szék áld, türelmesen várja ördöngős •kezű gazdáját, A kézimunkázás, a hímzés szeretetéig, addig míg e kitartó munkát követelő tevékenység önkéntes rabjává lett, hosszú út vezetett. Így beszélt erről: — Dombóváron jártam iskolába, s rajztanámőrn — embersége és szaktudása is emlékezetes — plántálta belém a népművészet szerete- tét. A kézimunkázás nem volt kedvenc időtöltésem; a kötelező hímzéseket mindig édesanyám készítette el. Viszont remekül tornáztam, és a rajzot is szerettem. Így lettem rajztanár. Hogy és zen dolgozott már, amikor a helyi kályhásmes- tar megtanította korongozni. ligy a népművészet újabb ágával került közelebbi kapcsolatba. Akkor még nem bököd tem a tűt. Amikor a népművészeti szalkkörvezetők országos tanfolyamára küldtek, hímzőkkel kerültem egy szobába, s ez tett rám olyan hatást, hogy a következő összejövetelre már én is kézimunkával érkeztem. — Harsányan ki is nevették — tette hozzá — enyhe fintorral. — Bizonyára borzasztó volt. De az elméleti foglalkozásokat ettől kezdve — 1959-et írtak — a kézi- munkásokkal ültem végig, így ^vedlettem át” rajztanárból a népművészetek rajongójává'. Tolna megyében később népművészeti szakreferens lett, majd pedig Tamásiban művelődési osztályvezető,. — 1969-ben költöztünk Za- márdiba, itt a nevelőotthon helyettes igazgatója lettem, majd az általános iskolában rajztanár. Ezekben az években volt néhány tüneményes gyermekgárdám; hímeztünk, szőttünk, fontunk, gyöngyöt fűztünk. A megyei szakkörvezetők kategóriaszerző tanfolyamának szakmai szervezője volt. Milyen céllal indították ezt • .a továbbiképzést ? alkotók felzárkózhassanak az országos színvonalhoz. Hasonló céllal és tematikáival Veszprémben is vezettem tanfolyamot. Az 1960-as évek közepétől szinte egymást követték az elismerések, jutalmak, arany- plakettek. Számos népművészeti kiállításon lett első díjas; 1968-ban miniszteri dicséretet kapott, most augusztus 20-án a megyei tanács közművelődési díját vette át. — Melyek a legközelebbi tervei? — Nemrég alakítottunk egy népművészeti stúdiót, ott a népművészet minden ága képviselve van. Jövőre az országos amatőr kiállításra egy jellegzetes somoeredményit talán egyszer könyvben foglaljuk össze. — A kiállításokon Kosztár Józsefeié neve fölött többnyire úgynevezet történeti textíliákat láttunk. Szolid szépségük vagy valamilyen más dk miatt választja ezeket? — A fehér hímzéseket szeretem, de ez nem jelenti azt, hogy mással ,nem fogr lalkozom. A vásárhelyi az egyetlen színes hímzés, ami meleg pasztellszínei, gyapjúanyaga miatt tetszik. — Alkotásai saját terve- zésűek. Hol gyűjti az eredeti motívumokat ? — Tervezéskor ismerni kell a tájegység népművészeti gyökereit. Tudni kell azt is, hogy egyes motívumok mit jelképeznél* Múzeumokban — 1977-ben kezdtük, azóta gyi tájegysége, Törökkopés templomokban i s gya;khárom csoport végzett: két pémy vidékének bemutatóran láthatók szinte páratlahímző és egy szövő. Előadásáho; : gyűjtünk anyagot. Céinul szép hímzések. A mimsokat, gyakorlati foglalkozásokat szerveztünk. A cél az hunk, mogy hogy valamennyi so- ri tájegység népművétálkát kezdettől én az alapanyagra... rajzoliom volt. hogy az egyéni amatőr szeté t körvonalazzuk; a végTamási Rita Somogyi orvosnapok kutatási eredmények a gyógyítás szolgálatában Á MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA A kastélyprogram HÉTVÉGI jfájolÓ
