Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-13 / 190. szám

1986. augusztus 13., szerda Somogyi Néplap 3 AZ ALAPSZERVEZET POLITIKAI FÓRUMA A párt politikájának ki­dolgozásában, végrehajtásá­ban és ellenőrzésében meg­határozó szerepe van az alapszervezetek és a taggyű­lések önálló, kezdeményező munkájának — olvashatjuk az MSZMP XIII. kongresszu­sának határozatában. E határozat tükrében első helyre kívánkozik annak tisztázása, hogy a pártalap- szervezetek jelenleg meny­nyiben politikai fórumot;, amelyek minden lényeges po­litikai kérdésben dönteni hi­vatottak, vagyis fontos helyi kérdések eldöntésére hív­ják-e össze a párttaggyűl est? Gyakran hallani a jogos kérdést: a taggyűlések témái mennyiségileg nem halad- ják-e meg időben, energiá­ban a rendelkezésre álló le­hetőségeket? A túlterhelésről panaszfcodók arra is hivat­koznak, hogy az irányító pártszervek részéről sok a kötelezően előírt napirend. Figyelemre méltó kritika. A tapasztalatok szerint nem mindig megfelelő politi­kai mérlegeléssel történik a taggyűlési napirendek megválasztása. Gyakori még e téren is a formalizmus, a témák meöhanifcus vagy ru­tinszerű kiválasztása. Miután kéthavinként kö­telező taggyűlést tartani, sok helyen ehhez keresnek témát. Vannak úgynevezett sztereotip napirendek, ezek­ből választónak egyet-egyet, és máris kitöltött a keret. Sokkal hasznosabb lenne, ha a helyi viszonyokból, politi­kai szükségletekből kiindul­va határoznák meg, mivel kellene a taggyűlésen foglal­kozni, illetve mi az, ami más fórumok témája lehet. Továbbá túlságosan sok az úgynevezett informatív jelle­gű napirend. Az utóbbi idő­ben különösen gyakoriak a taggyűléseken a propaganda feladatokat betöltő előadá­sok. A mozgalmi életnek meg­vannak a maguk speciális fórumai, sajátos funkcióik­kal és szerepekkel. Ezeket nem szabad összekeverni, félcserélni vagy összevoná­sukból rendszert csinálni. A másik jelenség, mely rontja a taggyűlés érdemi szerepének érvényesülését, hogy a taggyűlésen szereplő témákat gyakran nem poli­tikai , megközelítésben tár­gyaljak. A beszámolók, elő­terjesztések, szakmai érteke­zések, a számok, adatok tö­megét tartalmazzák, ame­lyeknek bonyolult szövevé­nyében a párttagok jó része képtelen eligazodni. Időszerűnek látszik annak alapos vizsgálata, hogy a taggyűlések mennyire képe­sek pozitív hatást gyakorol­ni a vállalati gazdasági fo­lyamaitokra. Milyen politikai döntések születnek és ezek­nek nyomán mi változik az üzem, a vállalat életében.. Eléggé elterjedt az a véle­mény, hogy mind több ne­hézségbe ütközik a taggyűlé­sek rendszeres megtartása, ezen a párttagság részvéte­lének biztosítása. Kevés a párttagok ideje, leköti őket a munkahely, a gmk és egyéb más., munkaidőn túli elfoglaltság. Az idő valójá­ban rendkívül felértékelő­dött. De a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a jó tag­gyűlések iránti igény sem­mivel sem csökkent. Viszont az emberek valóban nem szí­vesen töltik idejüket olyan rendezvények látogatásával, amelyek számukra nem so­kat nyújtónak. A probléma tehát ott van, hogy a tag­gyűlések jó része nem elégíti ki a politikai igényeket, nem tölti be a kommunisták po­litikai fórumának szerepét. A kommunistákat ma is számtalan probléma foglal­koztatja, s ennek a legkü­lönbözőbb formákban hangot is adnak. Ezért a legkevés­bé őket illeti a szemrehá­nyás. Tény, hogy a taggyű­léseink és általában pártren­dezvényeink keveset politi­zálnak, sok helyen nem tud­nak olyan körülményeket és légkört teremteni, ahol a po­litikai nézeték, vélemények sokkal nagyobb mértékben, szabadabban, bátrabban ki­fejezésre kerüljenek. Esetenként a taggyűlések előterjesztései sem különö­sen alkalmasak arra, hogy a politizálást, az őszinte, nyílt eszmecserét gerjesszék. A le­kerekített beszámolók, amelyből hiányoznak a va­lóságban létező ellentmondá­sok, a különböző megítélé­sek, álláspontok szembesí­tése, az alternatív megoldási lehetőségek felvetése és az az igény, hogy maga a tag­ság döntse eL, melyiket vá­lasztja — az ilyen előter­jesztések után nem lehet túl­ságosan politizálásban re­ménykedni. Némely taggyű­lés beszámolójából, előter­jesztéséből szinte kisugárzik, hogy nem vitát várnak, leg­feljebb az egyetértő, kiegé­szítő hozzászólást igénylik, ezeknek száma minősíti a taggyűlés értékét. Az ellen­vélemény, a felvetések, ja­vaslatok megkérdőjelezése, helyességének fcétségbevo- nása sokszor zavarba hoz­za az előterjesztőt — rend­szerint a vezetőséget, meg­zavarja a kényelmes nyugal­mat. Nem szeretjük az ilyent és szubjektíve kialakított ér­tékrendünkben negatívnak minősítjük. Jóllehet ezt nem szokás nyílttan deklarálni, de a párttagok többsége meg­érzi, hogy miről van szó, mi az, amii a vezetőségnek tetsző és mi' nem. Ez már önmagában is erősen befo­lyásolja a taggyűlés politi­záló jellegét. Minden bizonnyal haszná­ra válna az ügynek, ha nem­csak a vezetőségek, hanem egyes munkacsoportok is gyakrabban szerepelnének előterjesztőként. Vagy példá­ul, ha rendszeresebben al­kalmaznánk a kongresszu­sok előtt szokásos módszert, amikor is az irányelveket a pártcsoportokban vitatják meg részletesebben és ennek tapasztalatai kerülnék állás- foglalásra a taggyűlés elé. Napirenden van a pártde- ■mokráda sökoldalú fejleszté­se. Ez is új módon veti fel a taggyűlések politizáló jel­legét a kérdések tisztázásá­ban, a közös kommunista el­vi álláspont kialakításában betöltött szerepét. Minél szé­lesebb a társadalmi demok­ratizmus, annál nagyobb az igénye a politikai tudatos­ságnak, a kommunisták egy­séges, közös eszmei frontjá­nak. A kommunistáktól csak akkor várható el az egysé­ges kiállás, a környezetük pozitív politikai befolyásolá­sa, ha van fórum, ahol őket erre megfelelően felkészítik. Ilyen szempont-, ból a taggyűlésnek semmi mással nem pótolható sze­repe és jelentősége van. Dr. Látos István az MiSZMiP KB párt­ós tömegs'zerv'ecaeti osztályának ' nefly etjtess vezetője ÚJ KARBANTARTÁSI RENDSZER AZ FMV-BEN Bérezés teljesítmény szerint Típushibákkal küszkö­dött a kaposvári FMV 'gyár karbantartó részlege. Álta­lában sok helyütt okoz gon­dokat, hogy a karbantartóik nem teljesítménybért kap­nák, s ahol nincs ösztönzés ott a munka sem olyan., amilyennek lennie kellene. De vajon lehet-e teljesít­ményihez kötni a téemlkások fizetését? Hiszen rájuk ak­kor van szükség, amikor hibás egy gép, amikor nagy- jiavítások vannak, s tulaj­donképpen a karbantartóik akkor dolgoznak jól, ha nem dolgoznak, hiszen ez annyit jelent, hogy minden beren­dezés- hibátlan. A .gyár a System szerve- zővállailátot hívta segítségül, s ma már bebizonyosodott: igenis megoldható az anyagi ösztönzés a karbantartó részlegnél. A munka is ja­vult. Korábban a tmk nem tudta kifogástalanul ellátni feladatát, több nagyjavítás késett, előfordult, hogy a rossz gépek miatt elakadt a termelés. Mindez megszűnt. A le­maradást rövid idő alatt be­hozták, s a karbantartás ma már valóban tervszerű, nem csupán tűzoltómunka, ha­nem megelőzik a hibákat. A varázsszó pedig annyi: UMS. Lenhoffer Ferenc csoport- vezető mondta: — Amióta ezt a rendszert bevezettük, háromszorosára nőtt a részleg termelékeny­sége. Az Angliából szárma­zó karbantartási rendszer rendkívül szigorú, pontos munkát követel. Féltek is tőle az emberek. De már megnyugodtak... Eriről beszélt Elek Attila, az egyik karbantartó cso­port vezetője: — Először a nagy szigo­rúságról érkeztek a hírek. Valóban tartottunk tőle, hogy nehezebb lesz a mum- kánlk, a fizetésünk pedig marad a régi. De végül kel­lemes meglepetések értek bennünket. Keményén, kell dolgozni, de a rendkívül pontos munkaszervezés miatt ez nem jelent tübblet- terhet. Régebben sem dol­goztunk kevesebbet, de kap­kodva csináltuk, s az volt a legrosszabb. Azt pedig min­denki gyorsan megérezte, hogy ebben a rendszeriben annyit keres, amennyit érde­mel, tehát kifizetőidő hajta­ni. , Herber János hasonlókép­pen fogalmazott: — Ésszerűbb ez a rend­szer, mint a régebbi. Ponto­san tudom, hogy mi a dol­gom, s azt is, hogy mi jár érte. Amíg órabérben dol­goztunk. addig csak azt tud­tuk: ha megszakadunk, ha nem, a pénz ugyanannyi, legföljebb ipéha kaptunk egy kis jutalmat egy-egy jól sikerült munka után. Most tőlünk is függ a keresetünk. Az UMS — magyarul: egyetemes karbantartási idő- áliámdó — „fedőnevű” szer­vezési szisztéma teljes is­mertetése e hasábokon le­hetetlen. Az egész rendszer aprólékosan kidolgozott al­rendszerekből áll, s a vilá­gon mindenütt egységesen alkalmazható. Abszolút le­egyszerűsítve az alapja amy- nyi: egy csavar meghúzásá­hoz Kaposváron épp annyi idő és erőkifejtés szüksége^ mint a Fidizsi-szigetaken vagy Üj-Guineában. Röviden néhány adalék a rendszerről. Fenyves Júlia, a System szervezőintézet ta­nácsadója segített meghatá­rozná ezeket: — Minden gépnek, min­den munkafolyamatnak gazdája van. Elkészül min­den 'berendezés fölmérése, amely tartalmazza, hogy melyik alkatrész mennyit bír, s milyen időközönként cserélendő. A .gépellenőr­zések folyamatosak és rend­szeresek. így biztosítható a tervszerűség. Nem akkor kell leállítani egy termelő- eszközt, amikor eltörik, ha­nem rendszeresen átnézik és javítják, így a termelés szervezői előre tudják, hogy miikor nem számíthatnak egy-egy gépükre. A karban­tartók egy kartont kapnak, s a munka kiutalásával együtt azt is megkapják, hogy hány óra és hány perc áll rendelkezésükre. Minden munkánál blokkol­nak. Minden emberről min­den pillanatban tudható, hogy hol van, mit csinál, mi lesz a következő munkája, így az irányítás is könnyű. — Tökéletes ez a mód­szer ? Vlan-e hibája? Be le­het-e csapni? — Az anyagellátásról és a pénzügyi elszámolásról az UMS nem gondoskodik. Ez tán _ hibájául róható fel. „Csak,” a munka mérését és irányítását lehet megoldani vele. E téren viszont szinte becsaphatatlan, önálló ellen­őrzési alrendszere van. Per­sze hibátlan, abszolút töké­letes szisztéma nincsen, de mi nem is utópiáikon dolgo­zunk, hanem a gyakorlatban jól használható szervezési módszereket adjuk el ügyfe­leinknek. A munka javult, a mun­kások bére nőtt, a termelés folyamatos, mert olyan .a karbantartás is ... A gyár­nak az űj rendszerre és a hozzá kapcsolódó dolgokra áldozott sok százezer forint­ja egy év alatt megtérül. Somogybán a Finomtme- óhianifcai Vállalat hármas gyáregysége volt az első, ahol ezt a rendszert bevezet­ték. LutháT Péter Kertbarátok megyei bemutatója Hagyomány, hogy a kert­barátok, a kistermelők a nyár végén megyei kiállításon mu­tatják be termékeiket, az érdeklődők elé tárják szor­galmas munkájuk gyümöl­cseit. Mint minden kiállítás, ez sem öncélú, az évenkénti rendezvény talán a legaktí­vabb és a legeredményesebb tapasztalatcserét is jelenti. Egymástól tanulva gyarapo­dik a hozzáértés, s válik év­ről évre eredményesebbé munkájuk. Csurgó, Tab, Boglárlelle, Barcs után az idén a kert­barátok és kistenyésztők me­gyei szövetsége Kaposváron, a Dorottya Szálló nagyter­mében rendezi meg a kiál­lítást szeptember 6-án és 7-én. A kaposvári Móricz Zsigmond művelődési ház igazgatójánál, Hász Mihály- nál, a kiállítás főrendezőjé­nél már gyűlnek a jelentke­zési lapok, hogy melyik kis­termelő milyen termékkel kíván szerepelni a megyei bemutatkozáson. A bemuta­tott termékeket zsűri minő­síti, és erkölcsi, anyagi elis­merésben részesíti a legjob­bakat. Szép kezdeményezés az is, hogy a kertbarátszö­vetség megvásárolja a ki­állított zöldségeket, gyü­mölcsöket, és a rendezvény zárásakor térítésmentesen átadja a Zója nevelőotthon­nak. A ki állításra látogatók ezút­tal nemcsak gyönyörködhet­nék a kertbarátok munkájá­nak szép gyümölcseiben: a Dorottya nagytermének elő­terében a kistermelők érté­kesíthetik is termékeiket. Lentermelők közgyűlése A Budakalászi Rostlenter- melési Rendszer a Veszp­rém Megyei Bándon tartot­ta éves közgyűlését. Az ered­ményeket értékelve elmond- tálk: a tavalyi relford termést '■* neim sikerült elérni, de a be­takarítás végéhez közeledve megállapítható, hogy az aszály ellenére jók a termés- kilátások. A kedvezőtlen időjárást a technológiával ellensúlyozták a rendszer tangazdaságai, s összesen már mintegy 4300 hektáron termelik e fontos ipari nö­vényt. Az idei betakarítást jól szervezték: a gazdaságok két hét alatt biztonságba he­lyezték a termést. Kis településre kis tételben szállít a Füszért Mikor les* sör ? — kérdezte a boltvezető Nemrégiben Kaposváron tartóttá soros ülését a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának szövetkeze tpoü ti ­kai bizottsága. Arra voltak kíváncsiak a résztvevők, hogy milyen az aprófalvak kereskedelmi ellátása. El­mondták: nem lehet megol­dás a néhány száz lelkes te­lepülések üzleteinek kam­pányszerű felújítása: a pul­tokat is meg kell tölteni ke­lendő áruval. Arra, hogy mi­vel lehet a vevő kedvében járni, választ ad az a kétna­pos kiállítás, amely (tegnap nyílt meg Barcson, a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Központban a helyi áfész és a Balatoni Fűszert közremű­ködésével. Dévényi Zoltántól, a nagy­kereskedelmi vállalat igazga­tójától hallhattuk, hogy az idén 5,5 milliárd forintos áruforgalomra számítanak. Somogybán az áltóíuk for­galmazott termékeknek több mint fele az áfész, s így a kis települések boltjaiba jut. Szeretnének minél többet tenni azért, hogy ezeknek a nehezen megközelíthető apró falvaknak is kiegyensúlyo­zott legyen az ellátása, ám itt már nem csak az ő mun­kájukról, hanem az élelmi­szeriparéról is szó van. Jó volna, ha egyre kisebb egy­ségcsomagók kerülnének a raktárházaikba, hogy azokat az üzleteket is kiszolgálhas­sák, mélyek — például fű­szerekből — csupán néhány csomaggal szeretnének meg­rendelni. A Fűszert tíz na­ponként a legkisebb falva­kat is felkeresi áruival, ha szükséges), akkor kisebb autókkal soromkívül is útnak indulnak. A boltvezető időnként gondban van: maga sem tudja:, hogy mit rendeljen, mert nem ismeri a kínálatot. Nincs ideje arra, hogy el­menjen a raktárházakba új­donságokat kutatni. A bar­csi áfész éppen ezért hatá­rozta el, hogy rendszeresen szervez a mostanihoz hason­ló bemutatókat, ahol a Ba- liaiton Fűszért választékbőiví- tő termékeit ajánlja. A bar­csiaknak harminckét tele­pülés ellátásáról kell gondos­kodni. Barcs, Csokonyavi- sonta és Babócsa mellett olyan kisebb településekéről, amelyeknek lélekszáma nem éri el az ezerötszázat. Több olyan falujuk, tanyá­juk is van, melynek lélék- száma még a százat sem kö­zelíti meg. Dr. Nemes Kál­mán, a Mészöv elnöke a tegnapi megnyitón éppen ezeknek az aprófalvaknak a nevében köszönte meg, hogy a nagykereskedelmi vállalat bővítette választékát, s kí­nál az alapvető élelmisze­rek és háztartási eszközeik mellett iparcikkeket is. Egy kis boltnak 20-25 szállítóval kell kapcsolatban állnia, de ha egyetlen helyről be tud szerezni mindent, akkor zök­kenőmentes a szállítás, és több idő jut a vevőre. A rendezőik nemcsak a so­mogyi áfészok irányítóit hív­ták meg erre a bemutatóra, hanem a kisboltok vezetőit is. Szó volt egyebek között arról, hogy kozmetikai cik­keink már a világszínvona­lat közelítik a különböző kooperációk révén, hogy élelmiszeriparunk, a csoma­golást is tetszetősebbé tet­te, s arról is: hogy a nagy­kereskedelmi vállalat csak az' észrevételek, kifogások is­meretében tud előbbre lépni. A legtöbb kereskedőt ezen a tikkasztó nyárt napon az érdekelte, hogy mikor lesz elég sör. Jó hír, hogy Ju­goszláviából elindultak a sörös vagonok, és érkeznék az osztrák palackok is, A hét végére enyhül a helyzet, a sörhiány. N. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom