Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-12 / 189. szám
1986. augusztus 12., kedd Somogyi Néplap 5 Arcok a nemzetközi versenyről (balról jobbra): Bernice Schwartz (USA), Pei Lin (Kínai Népköztársaság), Philip Jones (Nagy-Britannia), Hans Timm (NSZK) SZÉLES KÖRŰ ELISMERÉST ARATOTT A „BARCSI MODELL” Fesztiválvárosok-tapasztalatcsere induló Savania őszi fesztiváAugusztus eleje óta fiatal rézfúvósok népesítik be Barcsot. A Dráva-parti városban. alig akad olyan zug, ahol ne próbálna, hangolna vagy épp koncertezne valaki. A rézfúvós kamarazenei fesztivál első napján égy kissé csendesebb program is helyet kapott. A nemrégiben megalakult Fesztiválvárosok Szövetsége, mely évente két alkalommal tanácskozik, ezúttal Barcson gyűlt össze tapasztalatcserére. A találkozón részt vett dr. Németh Jenő barcsi tanácselmölk, valamint dr. Király György, a városi pártbizottság titkára. A fesztiválvárosi szervezők mellett itt volt sok fontos országos kulturális intézmény képviselője. A beszélgetés első részében a barcsi fesztivál eredményeiről, további lehetőségeiről esett szó. Dr. Németh Jenő ismertetője végién így összegezte a nemzetközi fesztivál érdemeit: a lakosságot a kultúrához, a közreműködő intézményeket pedig a magas követelményekhez szoktatja. Bauer Vendel zeneiskolai igazgató a rendezvény történetét tekintette át, az 1979-as középiskolai tábortól kezdve a mai nagyszabású rendezvénysorozatig. Az Interkoncert Fesztiváliroda vezetője, Kle- nyánszky Tamás hangsúlyozta a nemzetközi kapcsolatok decentralizálásának szükségességét. A barcsi díjak színvonalát bizonyítja, hogy az 1982-es és 1984-es itteni versenyek győztesei első, illetve harmadik helyezést értek el Franciaországban, a Maurice Andre zenei versenyen. További hozzászólók méltatták a Dráva-menti rendezvényt, melyet a szakmai igényesség és a jó szervezés példájaként röviden csak „barcsi modeH”-fcént emlegették. A fesztivál, egyelőre fakultatív, de rövidesen kötelező nyári gyakorlatként kiegészíti a közép- és felsőfokú zeneoktatást — mondta Körber Tivadarné, a Művelődési Minisztérium munkatársa. A Triál kereskedelmi vállalat hanigszerosztályá- nak vezetője, Végső Béláné arról számolt be, hogy japán partnereik, a Yamaha cég képviselői hasznos igényfelmérő munkát végezték a verseny ideje alatt. Ugyanakkor a résztvevők örömmel fogadták a négymillió forint értékű kiállított kollekciót, melyn ek minden hangs zerét a helyszínen ki is próbálhatták. A külföldi vendégek is elismeréssel szóltak a „magyar v á llallkozószeiil em ről ’ ’. Alexander Schischlik itteni tapasztalatait továbbviszi a Jeunesses Musicales nemzetközi zenei táborainak tanácskozására. Camill Swin- nen, az UNESCO nemzetközi zenei tanácsának alelnöke szerint pedig, mivel ezt a területét eléggé mostohán kezeli a tanács, a rézfúvós kamarazenélés terén nemzetközi jelentőségé is lehet a barcsi kezdeményezésnek. Ezután következett a feszti válvárosok képviselőinek eszmecseréje. Minden városnak sajátos gondjai vannak, az együttgondolkodás, az egy helyen, már bemutatott műsorok felújítása és cseréje azonban jó programlbőví- tési lehetőség lenne valamennyiünk számára. Horváth Mihály a szegedi szabadtéri . játékokról adott helyzetjelentést, Kovács László a soproni ünnepi hetekről. a felújított barlangszínházról számolt be. Szombathely és Kőszeg a most Ion a határ.menti helyzetből adódó sajátosságokat igyekszik kihasználni, a kultúrát az idegenforgalommal összekapcsolni — mondta Zsárn- hoki Árpád, Vas megye képviselője. Tóth János Pest megyéből többek között a szentendrei nyári színház körül zajló vitáról szólt, arról, hogy az intim környezet a jövőben inttmebb műfajokat követel. Kürt János a pécsi nyári színpad képviseletében az anyagi helyzet romlásával párhuzamosan a cserekapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. Végül az országos .intézmények vezetői szóltak. Orosz László, a Nemzetközi Koneertigazgatóság igazga- tójő egy közösen létrehozandó, külföldre is utaztatható operett műsor tervét említette meg. A tanácskozásnak pedig szinte mottója lehetne llátki Andrásnak, az Országos Filharmónia igazgatójának a hozzászólása: kevesebb fesztivált és több hétköznapot! — Azaz, minél több koncert, minél több emberhez jusson el a jövőben. Tersztyánszky Krisztina Lakótársak 1 9. A kőműves érezte, a kérdés nem más, mint burkolt felhívás, majdnemhoigy .követelés arra vonatkozóan, hogy fizessen egy — netán kettő, vagy még több! — italt ennek a bizonytalan létű embernek. Viszont azt is meg kell adni, egy pofára valóra valóban rászolgált, ha mással nem is, a múltkori flancos. nedű odakíiná- lásával, hogy a babája pereputtyánál történt beaján- lásról ne is essék szó. Rásandított oldalról. — Aztán mit in.n.a maga? — kérdezte leereszkedőn. — Azt hiszem, ilyen melegben egy sör mindkettőnknek jólesne. — Nem bánom, befordulhatunk a restibe. A vasútállomás végénél voltak, mellettük tépett szárnyú kiscsdbék próbáltak riadtan átrepülni a fehérre meszelt kőkerítés túloldalára. Bakos Áron megtorpant. — Inkább egy kellemes drinkbárt ajánlanék — mondta. — Itt .található a közeliben, -a választék bőséges, a kiszolgálás udvarias. Kőporral hintett úton lépkedtek, a járdát kétoldalt enyhe lejtésű árok szegélyezte, a kertekből frissen nyírt gyep illata áradt, néhol öntözőberendezés permetezte könbe a vizet. — Némelyik dolgozónak az egész vagyona a nyaralójában fekszik — jegyezte meg a kőműves, az egyik erődítményhez hasonló épület előtt. — Naiv lélek maga Dénes úr — mondta Bakos Áron. — M.it gondol, ennek a villának nincs meg a párja valamelyik nagyváros zöldövezetében? — Mit irigykedik? — mordult rá a kőműves. — Aki dolgozik manapság, az viszi is valamire. Nem úgy, mint egyesek... , A fiatalember egy ideig némán nézte a kőműves széles arcált, dülledt borjúszemét. — Az értelmiségiekre céloz? — kérdezte kis mosoly- lyatl — Vagy a kétkezi munkásókra? A havi fizetésből élőkre? Jól mondom, Dénes úr? M.i előtt a kőműves válaszolhatott volna, befordultak egy nyitott kapun, s élen Bakos Áronnal, a napernyőktől tarkálló terasz felé vették az irányt. Az ernyők alatt 'kicsiny asztalok, színes vászonnal bevont ülőkék voltaik, melyek kukább napozó- ágyaiknak tűntek. A kőműves beledőlt a$ egyik ülőalkalmatosságba — az alkotmány jókorát nyekkent. Fészkelődött. de sehogyan sem tudott kényelembe helyezkedni. Bakos Áron keresztibe vetett lábbal, szája szögletében enyhe mosollyal figyelte; csak a felszolgáló- lány érkezése zökkentette ki szórakozásából. — Isznak valamit? — kérdezte únottan. Tizenhat éves lehetett, szemöldöke helyén félkör alakú festés, ajkán gyöngy- házfényű rúzs. Rövid tenisz- szoknyát és fürdőruhafelsőt viselt. —• Világos, van? — kapta fel a fejét a kőműves. — Mit akar? — meredt rá a lány. — Sör! — A kőműves hangja támadóan zengett. — Világos sör. Az van? — Kizárólag importsörrel szolgálhatunk — mondta a lány. — Goid Fassl, Rei- ninghaus, Gösser — sorolta. — Meg dobozos Amster ... — Amsteiji kérünk, tündér — szólt közbe Balkos Áron. — Kettőt. A kőműves megkérdezte: • — Mennyibe kerül az a doboz? — Hatvan forint darabja — felelte a lány. — Mennyi? — ámult a kőműves. Homlokán össze- rándult a bőr. — Van képük hatvan forintot kérni fél inter sörért? Micsoda szabad'rablás ez?! — Három és fél deciért — vágta oda a lány. — Hozza csak, szaporán — sürgette Bakos Áron, majd a kőműveshez fordult: — Ne aggódjon, Dénes úr. tt ér, fizetek. A kőműves fanyalogva kortyolta az italt, noha ízlett neki. Amikor Bakos Áron a harmadik kört rendelte, kifakadt: — Mondja, honnan a franoból van magának erre pénze?! — Baráti kölcsönökből, kisebb üzleti manőverekből... Miért érdekli? — És azokat a kölcsönöket miiből fogja megadni? —kíváncsiskodott tovább a kőműves. — Hosszú még a nyár! Délutánra járt az idő, mikor feltápászkodtak, hogy folytassák útjukat. —' Érzi ezt a kellemes bódulatot? — sóhajtott Bakos Áron. — Holmi gyengébb minőségű sör nyakalása után egész más érzése támad az embernek: telítettség, fejfájás ... Különösen a maga által előnyben részesített „világosra” jellemző hatások. — Tudja, hány üveggel kaptunk volna ennyi pénzért? — kérdezte a kőműves. (Folytatjuk.) MAPR3AL-KONGRESSZUS Kádár János levele A tanácskozáson a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte a világ minden táljáról érkezett orosz nyelv- és irodalomtanárókat. A világtalálkozót köszöntötték a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetői is. Borisz Sztűkalin ismertette Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárának a tanácskozáshoz intézett üdvözletét. „A világ fejlődésének jelenkori tendenciái az egész földkerekség országainak és -népeinek konstruktív együttműködését igénylik — írta többek között Mihail Gorbacsov. — E kapcsolatok kialakításában a nyelvtanulásnak különleges szerepe van. Jó példa erre az orosz nyelv. Más nyelvekkel együtt, széles körben használják a különböző országok közötti megértés és együttműködés érdekében, elősegíti a .kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, jól szolgálja az egyenjogúság és a kölcsönös segítség elvein alapuló szocialista .gazdasági integrációt. Fontos szerepet játszik a tapasztalatok, ismeretek gyors és gyümölcsöző cseréjében, a haladó kultúra fejlesztésében. Kongresszusukra a béke évében kerül sor. A szovjet nép, amely aktívan;támogatja minden jóaakratú ember békeszerető törekvéseit és akcióit, büszke arra, hogy az orosz nyelvet a béke és a barátság nyelveként tartják számon, s hogy ezen a nyelven hangzott el az SZKP XXVII. kongresszusának szónoki emelvényéről az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozására vonatkozó felhívás. Világunknak szüksége van vailamennyi embernek a népék közötti bizalmat, -a sokoldalú szellemi együttműködést erősítő erőfeszítéseire. Kádár János, az MSZMP főtitkára ugyancsak levelet intézett a kongresszus résztvevőihez : „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. az . orosz nyelv és irodalom magyar barátainak nevében és a magam részéről tisztelettel üdvözlöm önöket, az Orosz nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége VI. kongresz- szusának küldötteit, valamennyi kedves vendégünket. Nagy örömünkre szolgál, hotgy otthont adhatunk a világ számos, országából érkezett russizisták nemzetközi tanácskozásának. A nyelv tanulása és tanítása fáradságos, kitartást követelő tevékenység, de jól megtérülő befektetés. Engels már 1875-ben. meggyőződéssel vallotta: »Az orosz nyelv, meiy — mint a legerőteljesebb és leggazdagabb élő nyelvek egyike — mind önmagáért, mind az általa feltáruló irodalom kedvéért busásan megjutalmazza a tanulmányozására fordított fáradságot...« Nem szorul külön bizonyításra, hogy e meggyőződést ma már sok országbán, sokan vallják magúikénak. Számunkra, magyarok számára az orosz nyel.v közvetíti a baráti szovjet nép politikai, tudományos eredményeit és gazdag kultúráját, s egyben . segíti, hogy saját értékeink eljussanak a szovjet emberekhez, s e világnyelv révén széles körben terjedjenek. A szocialista átalakulás kedvező feltételeket teremtett hazánkban a tömeges nyelvtanuláshoz, s ma már százezrek értenék, beszélnek oroszul. Társadalmunk, kultúránk nagy értékének tartjuk ezt. Elisimerés illeti mindazokat, akik hivatásuknak tekintik az orosz nyelv- és irodalom tanítását, és tevékenységükkel segítik kultúránk gazdagítását. Az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége fontos és hasznos küldetést tölt be. A nemzetközi együttműködés szervezésével szinte a világ minden táján segíti az orosz nyelvoktatás fejlesztését, a klasszikus orosz és a mai szovjet kultúra terjesztését. E tevékenysége fontos hozzájárulás á népek közötti megértés^ barátság és együttműködés elmélyítéséhez. Meggyőződésem, hogy tanácskozásuk az új tudományos eredmények, a jó módszerek, a hasznos tapasztalatok közkiinccsé tételével előmozdítja a nemzetközi szövetség nemes céljainak valóra váltását. Eredményes, jó munkát kívánok a kongresszusnak, s kívánom azit is,, hogy a tisztelt küldötteik, vendégeink érezzék jól magukat hazánkban.” A plenáris ülés ezután Vi- talij Kosztomarov, a MAPR- JAL főtitkára tartott előadást. A kongresszus ma szekcióülésekkel folytatja munkáját. Fiatal történészek táborban Fiatal történészeknek kezdődött tábor hétfőn Balatoni enyvesen. Az idén első allkal, ómmal hagyományteremtő szándékkal megrendezett regionális találkozón a 83 résztvevő, Somogy, Za!.a, B'aranya és Tolna megyék 35. évüket még be nem töltött amatőr történészei, egyetemi hallgatók és különböző intézmények tudományos munkatársai, neves szakemberek előadásait hallgatják meg. A .péntekig tartó táborozáson alkalom nyílik arra, hogy a legjobban felkészült kutatók beszámoljanak munkájuk eredményeiről. és egyeztessék tevékenységüket a rokon területeken munkálkodókkal. Az előadásokat konzultációk követik, amelyeken a résztvevők többek között a kisállamok történelmi szerepével, hazánk nemzetközi viszonyaival foglalkoznak, és szóba kerülnek mezőgazdaságtörténeti témák is.
