Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

8 Somogyi Néplap 1986. augusztus 30., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Mit támogat a kulturális alap? Az utóbbi öt évben csak­nem egymilliárd forinttal já­rult hozzá a Művelődési Mi­nisztérium keretében műkö­dő Kulturális Alap az esz­meileg és művészileg érté­kes művek létrehozásához, terjesztéséhez, és a kiemel­kedő művészeti események állaimi támogatáshoz mérten csekély, de külön támoga­tásként mégiscsak tetemes összeg háromnegyede a Filmfőigazgatóság a Kiadói Főigazgatóság, a miniszté­rium művészeti főosztályai által kezelt úgynevezett szakmai alapokon, negyede pedig a központi kulturális alapon át áramlott a műve­lődés szinte valamennyi te­rületére. A kulturális járulék befi­zetését és támogatását ille­tően hagyományosan a szín­ház-, a' zene- és a táncmű­vészet vezet. A Játékszín működését például annak megalakulása óta a Kulturá­lis Alap fedezi; évről évre milliókkal járult hozzá, hogy a Rockszínház fennmarad­jon; s hogy például az Or­szágos Filharmónia teljesít­hesse kultúrpolitikai céljait. A híradói Hímekhez, valamint a Balázs Béla Stúdió alkotá­saihoz jelentős arányban az Alap adtai az anyagi fedeze­tet, és támogatta — csupán az utóbbi egy-két évből hoz­va a példát — az Egy pa­rasztcsalád története című dokumentumsorozatot, a Da­liás idők és az Innováció című film előállítását. Anya­gilag közreműködött a szov­jet filmek fesztiválja, a munkásfilmnapók, a játék- filmszemlék, s például az egri nyári egyetem program­jainak megszervezésében, a megyei moziüzemi vállalatok műszaki berendezéseinek korszerűsítésében, s több mint tízmillió forinttal tá­mogatta a kiemelt magyar, szovjet és más külföldi fil­mek forgalmazását, például a Napló gyermekeimnek. Művelődéspolitikailag nem kevésbé fontos feladat az igényes irodalmi alkotások elismerése, megjelentetése, és azok eljuttatása az olva­sókhoz. Az Alap támogatásá­val látott például napvilágot az utóbbi években több Bar­tók és Kodály évfordulós ki­advány, ily módon díjazhat­ják évről évre a Szép ma­gyar könyv kiállításának leg­szebbjeit, s az Alap biztosít­ja többek között azt is, hogy az ünnepi könyvheti antológiákat féláron vásárol­hatják meg az olvasók. A képzőművészetben a legjelentősebb összeggel a különböző képző- és iparmű­vészeti alkotások megvásár­lását támogatják. Hozzájá­rultak a többi között a pé­csi Csontváry-gyűjtemény gazdagításához, a Komárom megyei levéltár berendezé­sének kiegészítéséhez, a Győr-Sopron megyei Patkó­hagyaték, a soproni Stornó- gyűjtemény megvásárlásá­hoz. A Kulturális támogatások gyakran sok millió forintra rúgnak, máskor csupán né­hányszor tíz- vagy százezer forintra, ám minden esetben jelentősen enyhítenek egy- egy intézmény gondjain. Ez utóbbi — viszonylag kisebb — összegekkel főleg a köz­ponti Kulturális Alap siet a hozzáfordulók segítségére, de a saját, a tanácsi, a helyi pénzek ily -módon kiegészül­ve gyakran nagyértékű be­ruházásokat tesznek lehető­vé. Jó példa talán erre a kö­zelmúltból a szombathelyi képtár közművelődési blokk­jához, a sárvári Bartha-féle üveggyűjtemény vásárlásá­hoz, a szekszárdi' német be­mutatószínpad .technikai fel­szereléséhez, a szentgotthár­di orgona javításához. A Kulturális Alap intéz­ménye csáknem két évtize­des, megújításának pedig öt­éves múltja van, s léte első percétől betölti — olykor zökkenőkkel — funkcióit. Az utóbbi évek egyik leg­jobb „üzletének” számított például a Kulturális Alap szempontjából is a Ben Húr cimű kétrészes amerikai film, amely után hatmillió került erre a számlára; a Jedi visszatér, valamint a King Kong egyenként körül­belül hat és fél1 milliót ho­zott. Az ugyancsak amerikai Apokalipszis ennek a „mil­liós sornak” csupán a vége felé helyezkedik el a maga két millió forintjával. Járu­lék fizetésére kötelezettek természetesen a könyvkia­dók is a krimik, a léktűrök és a szakácskönyvek után. Jellemző, hogy a kiadók 1980-ban -például 55 kiad­vány után fizették járulé­kot, 49 kiadvány után saját bevallásúkból, a további hat kiadvány után már a Ki­adói Főigazgatóság minősí­tése alapján. A következő évben az Alap könyvbevéte­lei emelkedtek, azóta azon­ban az innen származó ősz- szegek évente nagyjából azo­nos szinten vannak. Patkó Imre végakarata az volt. hogy magángyűjtemé­nye „haliáüia utá/i a közösséget szolgálja, és állandó kiállítá­son láthassák az érdeklődők: Örökösei a győri X an tus Já­nos Múzeumot választották a gyűjtemény gazdájáuL A Művelődési Minisztérium, a Afrikai tárgyak a második vitrinben megyei és a városi tanács támogatásával Győrbe köl­töztetett anyag tartalmaz modem magyar és nyugat- európai képzőművészeti al­kotásokat. E tárgykörben 789 műalkotás közt 518 gra­fika, 171 festmény. Az úgy­nevezett európai anyag 180 hazai, 56 nyugati és 26 kül­földön élő magyar művész alkotása. Megtalálhatók a kiállításon az 1920-as évek­ben keletkezett modern ma­gyar és szocialista irányzatú művek, zöm-ük azonban a 60-as, hetvenes évek gazdag terméséből valók. Nem ki­sebb nevekkel találkozha­tunk múzeumi sétánk során, mint Pablo Picasso, Jean Cocteau, Marc Chagall, Vic­tor Vasarely, Nicolaus Schöffer, Pátkai Ervin, Szé­kely Vera, Székely Péter. A honiak közül érdemes a szó­ra Anna Margit, Ámos Im­re, Derkovits Gyula, Dési Huber István neve. Ne fe­ledjük Kondor Bélát sem, akinek Darázskirálya Győ­rött lelt otthonra, minltegy jelzéseként annak, hogy az örökhagyó jószemű és értő gyűjtőnek bizonyult. A gyűjtemény másik nagy egysége a Távol-Keleten, Kínában, Ti beiben és Viet­namiban szerzett képző- és iparművészeti alkotások se­rege. A legnagyobb érték köztük a kínai festészet szá­mos darabja. Hetvenhét kép­zőművészeti és negyvenki­lenc iparművészeti alkotás sorakozik .ebben az egység­ben. Végül afrikai és óceá­Halotti uma (Ghana) Szobor (Kongó) nyomát őrzik. E tárgyúk a padlástérben kaptak helyet. Nem azért, mert ezek a mű­tárgyak nem érdemeltek jobb helyet, hanem azért, mert a XVII. századi fedél­szék-építészet különleges lát­vány az oda belépőinek. Így a tárgyak talán az átlagos­nál is különlegesebb kör­nyezetben tárulhatnak az ér­deklődők szeme elé. Varga Lajos Dániel Rendkívül értékes gyűjte­ménnyel gyarapodott Győr. Az ősi városnegyedben, a szépen fejlődő felújított Vas- tuskós házban a közelmúlt­ban megnyitották és átad­ták rendeltetésének Patkó Imre hagyatékát, amely a jövőben állandó kiállításon látható. Az 1983-tban elhunyt újságíró vásárlásai és mű­vészbarátainak ajándékai te­remtették meg a gyűjte­mény alapját. Hosszú időt töltött külszolgálatban, így lehetővé válit, hogy távoli tájék lakóinak kultúráját ta­nulmányozza. Tudatosan tar­tós értékek gyűjtésére töre­kedett a gyomai sokgyerme­kes család fiaiként történész, művészettörténész diplomát szerzett publicista. Kettős cél vezette: megőrizni a ma­gyar művészet értékeit itt­hon és támogatni a kezdő művészeket, valamint ide­genből hazahozni a nemzet kincseit gazdagító néprajzi képző- és iparművészeti al­kotásokat. niai néprajzi munkák zárják a sort a magángyűjtemény harmadik nagy részéként. Felvételeink ezekből mutat­nak be néhányat, amelyek szakemberek ítélete alapján kényes mennyiségi és minő­ségi igényeket egyaránt ki­elégítenek. A száznegyven­nyolc műtárgy közt fa, agyag, fém és kőszöbrok, kultikus tárgyak (urnák, maszkok, pajzsok, hangsze­rek) egyaránt meglelihetők. Az új állandó kiállítás va­rázsát jócskán emeli a XVII. századi barokk műemlék épület, amely három szin­tes. Az első és a második emeletet a magyar és az európai képzőművészeti alko­tások foglalják el, Mravik László rendezésében. A tá­vol-keleti, az afrikai-óceá­niai tárgyak kiállítása a mú­zeum munkatársainak keze Patkó Imre hagya­téka DÚSA LAJOS TUDÓSÍTÁS önigazgatói ülésemről Kerék Imre RILA mintha tengerfenék-homályból az emlékezet mélyrétegein áthatolva felszínre buknak újra s újra a pisztrángos patakkal párhuzamosan kanyargó szamárpaták-koptatta hegyi út a zöld ormok közül áttetsző csipkefüggönyökként lesuhogó vízesések a kis falu tenyérnyi főterén piaci bódék közt ide-oda hullámzó tarka sokasággal a vendéglő ahol friss halat kapni és kebapcsitát s az égdöfölö csúcsok satujába szorított óriás ékszer és kolostor fekete csuháján lila övvel udvarán öreg pópa ballag át ó falak közt belül gyertyacsönd ikonáhitat turisták fényképezőgépe csattog köztük ott téblábolsz te is s borostyánkő a lepkeszárnyat letörölhetetlenül rögzíti recehártyád az örök-egyszeri pillanatot legendák köbe-tömörülö csodáját Az önigazgatósági ülésen fel­kértem magamat az elnök­lésre. Azután feszült figye­lemmel hallgattam beszámolómat és előterjesztésemet. El kellett mondanom, hogy fenn­tartási, üzemeltetési és egyéb költ­ségeim folyamatosan emelkednek, ezzel szemben költségvetésem be­vételei stagnálnak, reálértékben pe­dig egyértelműen visszaeső tenden­ciát mutatnak. Számadatokkal, csekkekkel és fizetési felszólítások­kal bizonygattam, hogy önüzemem krónikusan veszteséges, s ez állapot megváltoztatására három megol­dást vázoltam: bevételeim növelé­sét, kiadásaim csökkentését, végső esetben pedig a szanálást. A bevételek növelése csak ter­mékszerkezetem átalakítása útján lehetséges. A különböző szellemi termékek világom piacán egyre kedvezőtlenebb cserearányokkal ér­tékesíthetők. Termelésem minőségi javítása nem vezethet eredmény­re, mivel a nyomtatható iromá­nyokat sor- vagy flekkdíjjal fize­tik, így a minőségi mutatók az árakban nem jelentkeznek. Egyik javaslatom önüzemem megmentésére az volt, hogy az eddigi két ülőgumó helyett négyet kell növeszteni. A két új ülőgumó állásba helyezésével bevételeim megkétszerezhetők a hagyományos piaci viszonyok között, amikoris a jelenlétet és nem a teljesítményt fizetik meg. Ezt a javallatot szakszervezetem a szükséges orthopéd műtétre hi­vatkozva azonnal megvétózta. Szak- szervezeti bizalmim a Vöröskereszt titkára lett. Másik tervem kiadásaim komp­lex csökkentésére vonatkozott. A szeszalapú energiahordozók rész­arányának csökkentésén . túl az árukban mérgező hatású zöldségfé­lék és egyéb luxuscikkek behozata­lát kell korlátoznom. Előnyben kell részesítenem a BÁV, az olcsó áruk boltja, a hatósági húsbolt és egyéb baráti relációjú termékeket a Gála, az iS-modell, a Boutique és egyéb importokkal szemben. Kül­földi utazási kedvemet (Budapest, Szilvásvárad, Szentendre) belföldi túrákra kell átterelnem (például Séta a ház körül). Szociálpolitikám támogatási összegét csökkentve be kell vezetném a GHANDI (mezít­láb, szellősen) akciót, kiskorú le- származottaim napköziotthonos ebé­deltetése helyett a tejbegriz-áta- lányt, oktatási intézménybe járás helyett pedig a „Fedezzük fel a kukákat!” nevű mélyhonismereti mozgalmat. Vöröskeresztes titkárom hatásva­dász tiltakozása nyomán ezt a megoldást is el kellett vetnem, pe­dig legjobb ötletemet, a drasztikus családlétszám-csökkentésről még el sem mondtam. Vöröskeresztes tit­károm — érdemei elismerése mel­lett — az Egyetértő Bizottság elnö­ke lett. Rövid vita után javaslatot tet­tem a szanálási eljárás megindítá­sára. önigazgatóságom nevében felkértem az OTP-t, a Nemzeti Bankot és a KST-t... Eddig ér­dembéli választ csak egy vándor- bazárostól kaptam, aki néhány hó­napja munkaerő-igénybevétel elle­nében vállalná csődtömegem meg­szüntetését. Az egyik legnagyobb be­fizető kulturális intézmény a Hanglemezgyártó Vállalat, könnyűzenéi felvételei után. TízmilHióiinak egy része azonban mégsem valamely más kulturális területeket támogat; a komolyzenei hanglemezkiadás ugyanis nagymértékű támogatásra szarul. Jócskán járulékfize­tésre kötelezett az Országos Rendezőiroda; ők viszont joggal teszik szóvá, hogy (még) nem sújtják hasonló terhék a gombamód megsza­porodott más műsorrendező irodákat. Fura módon sze­rény járulékot fizettek be az utóbbi években a szín­házak; ebből ugyancsak ar­ra lehet következtetni, hogy a sekélyes színvonalú dara­bok száma nem vagy alig növekedett. Mindenesetre „giccsadózott”, s ézért leg­följebb négy forintnál drá­gább jeggyel nézhettük meg Pécsett a Kaviár és lencsét, a József Attila Színházban a Hálószobakomédiát vagy a Vígszínházban az Ugyanaz háíulrólt. A Kulturális Alap intéz­ménye összességében tehát bevált, s ugyanakkor ismé­telt korszerűsítésre is szo­rul. Hozzá kell igazítani el­sősorban a bevétel rovatát a változó gazdasági körül­ményekhez. Deregán Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom