Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

2 Somogyi Néplap 1986. augusztus 30., szombat Az események címszavakban Hétfő: Nürnbergben megkezdő­dött az SPD kongresszu­sa. — Bécsben összeült az' atomenergia-ügynökség rendkívüli konferenciája. — Kamerunban tárgyalt Peresz izraeli miniszter- elnök. Kedd: Amerikai fenyegetés Lí­bia ellen, a líbiai partok előtt amerikai—egyiptomi hadgyakorlat folyik. — Hararéban megnyílt az el nem kötelezettek csúcs- találkozóját előkészítő ta­nácskozás. — Dzsemajel libanoni elnök 'üzenetet küldött Mihail Gorba- csovnak. — Személyi vál­tozások a román kor­mányban. Külügyminiszter-helyette­sek vezetésével szovjet- amerikai konzultáció Wa­shingtonban. — A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter-helyette­sei Moszkvában tanács­koztak. — Elvi megálla­podás Stockholmban a katonai mozdulatok elő­zetes bejelentési kötele­zettségéről. Csütörtök: Az SPD ismét Willy Brandtot választotta meg elnökének. — Bolíviában kivételes állapotot rendel­tek el a szakszervezetek által meghirdetett általá­nos sztrájk hírére. — Véres rendőrterror Dél- Afrikában. Péntek: Nagyszabású hadgyakor­latot kezdett a NATO Nyugat- és Észak-Euró- pában. — Amerikai flot­tacsoportosítás a Földkö­zi-tengeren. — Véget ért az SPD kongresszusa. — Befejezte munkáját a bé­csi atomkonferencia. — Voroncov szovjet külügy­miniszter-helyettes a kö­zel-kelet országaiban tár­gyal. A hét három kérdése Miért fenyegetőzik az Egyesült Államok újabb, Lí­bia elleni légitámadásokkal? Nem újdonság, hogy Wa­shingtonban időről időre az­zal vádolják Líbiát, s sze­mély szerint Kadhafii ezre­dest, hogy támogatja a kü­lönböző terroristacsoporto­kat ... Ez év tavaszán ame­rikai harci repülőgépek bomibatámadásokat intéztek líbiai célpontok ellen. A nyílt agressziót azzal indo­kolták, hogy kevéssel az­előtt Nyugat-Berlinben egy diszkóiban terroristák bom­bamerényletet hajtottak végre, s a CIA bizonyítékok­kal! rendelkezik: líbiaiak szervezték meg az amerikai áldozatokat is követelő me­rényletet. (A bizonyítékokat a CIA azóta sem hozlta nyil­vánosságra.) A Líbia elleni amerikai támadás politikai következ­ménye az lett, hogy Moszk­vában szolidaritási nyilatko­zatok hangzottak el, szovjet segítséget helyeztek kilátás­ba a károk helyreállítására, s ilyen körülmények között lehetetlenné vált a májusra tervezett Sevardnadze— Shultz találkozó is. A szovjet és az amerikai külügyminiszter most szep­tember 19-én, 20-án talál­kozni fog. Nincs kizárva, hogy Washington egyes „hé­jái”, akiknek a „fészke” va­lahol a Pentagon táján ta­lálható, nemcsak Líbiát cé­lozták meg, hanem a szov­jet—amerikai tárgyalási fo­lyamatot is. Természetesen főleg Kad­A bolíviai fővárosban sok ezren tüntettek a kormány gazdaságpolitikája ellen hafi imperialtistaaülenes ma­gatartása nem tetszik az USA vezető köreinek. S vi­lágos az a politikai cél is, hogy az úgynevezett „mér­sékelt” arab államok (Egyiptom, Szaúd-Arábia, Jordánia, Marokkó) befolyá­sát növelné, ha a „szilárdság frontja” országainak, Líbiá­nak, Szíriának helyzete meggyöngülne. A „pax Ame­ricana”, a Közel-Kelet és a Földközi-tenger térségének „amerikai békéje”, az Izrael javát szolgáló rendezés — így gondolják Washington­ban — akkor valósulhat meg, ha Líbiát visszaszorít­ják. netán semlegesítik. Mire alapozza remé­nyeit a nyugatnémet szociál­demokrácia? Nürnberg, amelynek a ne­ve nemcsak a hiiitLerizmus- sal, majd a háború után a náci háborús bűnösöket fe­lelősségbe vonó nagy, nem­zetközi perrel kapcsolódott össze, a német munkásmoz­galomnak is egyik fellegvá­ra; az SPD, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt itt tartotta kongresszusát. A küldöttek tiszteletre méltó egységet tanúsítottak a veze­tőség újraválasztásakor az új kancellár jelölt, Johannes Rau megerősítésében, s a párt programjának elfogadá­sában. Rau kijelentette: aiz abszo­lút többség elnyeréséért küzd a párt a jövő óv ele­jén esedékes Bundestag-vá- lasztásokon. - Ez . persze, nagyfokú derűlátást jelzett, hiszen még Willy Brandt pártelnök is úgy nyilatko­zott előbb, hogy 43 százalék elérése már nagy eredmény lenne... Az új kancellár je­lölt viszont nyíltan meg­mondta, hogy más pártoktól szeretne választókat elhódí­tani: a „zöldektől” éppúgy, mint a keresztény-pártoktól.- A környezetvédőknek tetszik például, hogy az atomener­giáról való lemondást hir­dette meg, az pedig az SPD balszárszának és a „zöldek­nek” régi követelése, hogy távolítsák ed az NSZK terü­letéről az „eurorakátákat” és a vegyi fegyvereket, a nyu­gatnémet ipar ne vegyen részt az amerikai „straté­giai” védelmi kezdeménye­zésben”, azaz az űrhálborús előkészületekben. Az SPD kongresszusán ki­mondták: a választások után egy párttal sem keresik a koailícióa'lakitás lehetőségét; sem a „zöldekkel”, sem a szabaddemokratákkal. Ez mindenesetre világos beszéd. Visizont a „zöldek” azzal rep- likáztak, hogy csak egy má­sik szociáldemokrata kancel­lárjelölttel lelhetne esélye az SPD-nek kormánykoalíció alakítására, s abban igenis helyet kell biztosítani a „zöldeknek”. rA dél-afrikai vezetők vallóban az „öngyilkosságot” választják? A szóhasználat a nyugati polgári sajtóból való, épp egy nyugatnémet diplomata írta: „Pieter Botha elnök a polgárháborút választotta, mert azt kevésbé tartja koc­kázatosnak, mint azt, hogy tárgyaljon a fekete többség­gel, engedményeket tegyen, az USA és a Nyugait-Európa általi ellenőrzötten ...” Minden jel valóban arra vall, hogy a dél-afrikai rendőrség feratről kapja az utasítást: lőni mindenre és mindenkire, aki színes bő­rű, és aki szembeszegül a hatósági intézkedésekkel. A héten például 21 hatottja volt — még a hivatalos köz- "lés szerint is — Sowetóban, Johannesburg feketék lakta negyedében a rendőrterror­nak. A színes bőrűek az el­len tiltakoztak, hogy látható­an provokatív célzattal föl­emelték a hatóságok a la­kásbérleti díjakat. A tünte­Nürnbergben a héten tartotta kongresszusát a Német Szo­ciáldemokrata Párt. A ké­pen: Willy Brandt exkancel- lár és pártelnök (balra) Jo­hannes Rau kancellárjelölt­tel tőkre aztán könnygázgránát- tokkal éppúgy rátámadtak a rendőrök, mint gumi- és ól esi öv ed ékekkel. Az újabb terrorhulíám híre ismét fel­háborodást keltett, még a nyugati világban is. S ha mégsem „az öngyil­kosságot” választaná Botba és a dél-afrikai vezetés? A forgatókönyvet — mondjuk a brit nemzetközösséghez közelálló körökben — így képzelik él: 1. a dél-afrikai kormány szabadon engedi Nelson Mandeláit, és az ANC, az Afrikai Nemzeti Kongresszus nevű, eddig be­tiltott pártnak működési en­gedélyt ad; 2. Mandela a különböző fékete mozgalmak koalícióját teremti meg, be­leértve a 6 millió zulu ve­zetőjét, Buithelezit, valamint a szakszervezetek vezetőit; 3. Tárgyalások a kormánnyal új alkotmányról, amely a fehérek jogait is biztosítja; 4. Népszavazás az alkot­mányról; 5. a népszavazás sikere után Mandela lesz az új állam elnöke, alelinök pe­dig egy fehér, egy „afrika- ner”. A kormányban feke­ték, félvérdk, hinduk, angol­ajkú fehérek és „afrikane- rek” egyformán képviselet­hez jutnak. Saijinos, a forgatókönyv ma még illúziónak látszik a terror láttán. Meglehet azon­ban, hogy az erőszak erő­szakot szülvén a sdk-sok gyilkosság válóban a hajtha- taltan fehér vezetők „ön- gyilkosságához” vezet. Pálfy József Magyar—lengyel kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti sokoldalú együttmű­ködés minden területen gaz­dagodik, a kapcsolatokat át­szövi országaink hagyomá­nyos barátsága, s a két nép őszinte érdeklődése egymás iránt serkentőleg hat a kon­taktusok mind gyakorlatib­bá, külsőségektől mentessé válásához. Mindezekhez jóté­konyan járulnak hozzá azok a magas szintű eszmecserék, amelyek a politikai és az állami ólet. a gazdaság és a kultúra vagy a tudomány vezető személyiségeinek rendszeressé vált találkozói­kor továbbszélesítik és di­namizálják a kapcsolatokat. A szinte évente megtartott legfelső szintű találkozások közül elegendő utalni a leg­utóbbira, Kádár János és Wojciech Jaruzelski idén márciusban létrejött megbe­szélésére, amikor is az MSZMP főtitkára baráti lá­togatásra utazott Lengyelor­szágba. Magyar miniszterel­nök legutóbb 1976-ban járt a baráti országban és a len­gyel kormány vezetője 1984- ben volt Budapesten. Az ál­lami álét területén kiemelke­dő jelentősége volt a Sarlós István vezette parlamenti küldöttség tavaly decemberi útjának és Várkonyi Péter külügyminiszter idei hivata­los látogatásának. E fontos meghatározó szerepű megbe­szélések sorát folytatja Zbig­niew Messnernek, a Minisz­tertanács elnökének közelgő budapesti útja. A magyar—lengyel kap­csolatok gyakorlatilag prob­lémamentesek és minden té­ren kiegyensúlyozottan fej­lődnek. Ehhez jó alapul szol­gál, hogy Lengyelországban a konszolidáció szakasza lé­nyegében lezárult. Az el­múlt másfél évben tovább­erősödött a párt és lényege­sen javulták tömegkapcsola- ta.i. Az új szakszervezetek már a dolgozók nagyobb ré­szét tömörítik saraikban. Eredményesen befejeződött a hároméves konszolidációs terv, s továbberősödték Len­gyelország nemzetközi pozí­ciói. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt évek­ben a két népgazdaság nö­vekedési ütemét jelentősen meghaladó mértékben bővül­tek. Az áruforgalom szer­kezete a két népgazdaság ér­dekeinek megfelelően ala­kult. A múlt évi csaknem 1,1 milliárd rubeles árufor­galom 8 százalékkal halad­ta meg az 1984. évit. Az idei szállítások — amelyek­ben nincs különösebb fenn­akadás — értéke már ennél is magasabb. Említést érdemel a jár­műipari együttműködésünk amelynek kiemelkedő példá­ja a közös autóbusz-gyár­tás. Hasonlóan kedvező a kapcsolat már az elektroni­kában, a gyógyszergyártás­ban, a vegyászálak, vagy az orvosi berendezések előállí­tásában is. Lengyelország fontos szén-, kén-, só- és oinkszál- lítóink, hazánk pedig bauxi- tot, timföldet, mangánércei ad el Lengyelországnak. Egy­re inkább vezető pozíciót vívnak azonban ki a maga­sabb feldoligozású termékek, mint például a gépjárművek és az elektronikai cikkek. De további területeken is jelen­tős előrelépésre van kilátás, így a mezőgazdasági, élel­miszer- és vendéglátóipari cégék gyártásában. Jó az együttműködés az ifjúsági szervezetek és a szakszervezetek között is. Májusiban hazáinkban írták alá az Állami Ifjúsági Bi­zottság és a lengyel Minisz­tertanács mellett működő Állami Ifjúságpolitikai Bi­zottság együttműködéséről szóló megállapodást. Ered­ményes a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa és az Egyesült Néppárt kontak­tusa. A hírközlő szervek kap­csolatai — a megújított egyezmények alapján — jól fejlődnek. Mindkét fél szá­mára eredményesek azok a konzultációk is, amelyeket a gazdaságirányítás tovább­fejlesztésének tapasztalatai­ról folytatnak rendszeresen a kát kormány megbízottai. Ostromállapotot hirdettek ki Bolíviában. A dél-amerikai or­szág fővárosának utcáin katonák őrködnek Atomkonferencia (Folytatás az 1. oldalról) A konferenciám résztvevő magyar küldöttség tagjai el­mondották, hogy Csernobil Több országot érintő körútja során Belgrádban is tárgyalt Daniel Ortega nicaraguai államfő (balra), aki a képen Si- nin Hasani jugoszláv elnök társaságában látható TOLLHEGYEN Az amerikai — és általában a nyugati — sajtó előszeretettel hivatkozik arra, hogy a világnak azon a felén teljes a sajtószabadság! Ott semmit el nem hall­gatnak, ott mindent megírnak! Ahhoz képest most mellbe vághat a hír, hogy — 1957-ben egy amerikai bom­bázó repülőgépről az USA Üj-Mexikó ál­lamában, Albuquerque közelében lepoty- tyant egy atombomba ... Kilenc mega­tonnás robbanóereje, 'bizony, alapos pusz­títást vitt volna végbe, ha véletlenül fel­robban. Szerencsére ez nem történt meg... S mert nem lett belőle tömegkatasztró­fa, a Pentagon az esetet elhallgatta. Csak most, majdnem három évtized elteltével derült fény a történtekre. A bír megrázó volt. Ha nem is hatott bombaként az amerikai sajtóban és az amerikai olvasóra. Mert azért még 29 év elteltével sem csináltak belőle igazi szen­zációt. (P.) — minden tragédiája mellett — rendkívül sok egyedülálló gyakorlati tapasztalattal szolgált az atomtudományok szakembereinek, ' amelyek felhasználása lényegesen erősíti a biztonságot. A cser­nobilitől eltérő típusú reak­tornál egyébként már kez­dettől fogva azokat az elve­ket érvényesítik a személy­zet képzésénél és a bizton­ságtechnikában, amelyekre a bécsi konferencia most rá­irányította a figyelmet. A kezelők képzése ez évtől kezdve külön szakközépisko­lában, jövőre várhatóan már felsőfokú intézményben fo­lyik majd, a helyszínen, s mindig is rendkívüli hang­súlyt helyeztek a fegyelme­zett munkára, az üzemviteli előírások legszigorúbb be­tartására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom