Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-29 / 203. szám
1986. augusztus 29., péntek Somogyi Néplap 5 Lakóhely és közművelődés Zöldek és környezetvédők, állatbarát-ligák és kulturális egyesületek hallatnak magukról szerte a világban. Mintha az utóbbi időkben az emberek köizvetlen környezetük felé fordulva, a helyi problémák megoldására áldoznák legszívesebben idejüket, energiájukat. Az elmúlt négy-öt éviben Magyarországon is megélénkült az egyesületi élet. Szakmai szervezetek egész sora alakult spontán kezdeményezésre. Kulturális szervezetek, társaságok, egyesületek létesültek vállalva a szabadidő és a szórakozás szervezését. A hazai viszonyoknak megfelelően természetes, hogy ezek az egyletek elsősorban a kultúra területén jöttek létre, így első lépéseikkel a közművelődés és a kulturális szakigazgatás különféle szintű képviselőivel találkoznak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek még nem készültek fel kellőképpen a fogadtatásukra. Elég itt emlékeztetni az autóbbi évek néhány nagy vihart kavaró engedélyezési eljárására: a Naturisták Egyesületének létrejötte körüli hosszú huzavona, vagy az újpalotai baráti egyesület alakuló értekezletének botrányos krónikája. Persze csak azok az esetek maradnak meg emlékezetünkben, amelyek jelentősebb sajtónyilvánosságot kaptak. A hónapokig fektetett aktáról, a formai kifogások miatt halogatott engedélykiadástól nem szerez tudomást a közvélemény. A hazánkban érvényes egyesületi törvény pedig elég világosan fogalmaz. Többnyire engedélyez, és nem tilt. együttműködésre kötelez, és nem alá-, fölérendeltségi viszonyokat teremt. Az első nagyobb hullám a lakóhelyi klubok tömeges alakulása volt. A lépcsőházak szögleteiben, mosókonyhákban, alagsori helyiségekben kisebb lakóközösségek által alapított klubok nemcsak az államigazgatási szervek gyanakvásával kellett, hogy megküzdjenek, de legtöbbször a közművelődés munkatársai sem fogadták őkét szívesen. Konkurenciát, a feladatok haszontalan megnövelőit látták bennük. Néhány helyen azonban, felismerve az együttműködésben rejlő lehetőségeket, tartalmas szövetséget kötöttek a hivatásosok és „amatőrök”. Ezt a barátságot nehezítette azonban az a körülmény, hogy a pénzforgalmi szabályok legtöbbször egyszerűen nem tették lehetővé az állami támogatás eljuttatását az érdekelt közösségek- htez. geznek, kutatják szűkebb lakóhelyük múltját, vigyázzák jelenét, jövőjét. Számtalan helyen ezek az egyesületek is a közművelődési intézmények égisze alatt műkőidnek, felismerve azt, hogy kölcsönösen gazdagíthatják, színesíthetik egymás programkínálatát-, bővíthetik lehetőségeik körét. A városvédő egyesületek alakulásuk első pillanataiban mindenütt az információ- hiánnyal kell megküzdjenek. Nincsenek adatok a város múltjáról, nem ismerik a lakosok a fejlesztési elkép- zeléiseket, nem tudják ki miiben illetékes, milyen a szűkebb hazát érintő döntések meghozatalának mechanizmusa, illetve milyen pontokon avatkozhatnak be a lakosok az ügyek intézésébe. Az információ — más területeken is — a társadalmi élet demokratizálásának elsőrangú feltétele. Ennek összegyűjtése, forgalmazása a mai napig specializált, széttagolt szervezetekben folyik. A tanács tájékoztat a szakigazgatási szervek tevékenységéről — rendszerint szakterületenként eltérő módszerekkel, formákban —, a kereskedelem a vásárlás feltételeiről, a közlekedési vállalat a menetrendekről. Nehezen ' áll össze egy univerzálisan használható városkalauz. Egyes közművelődési intézmények már felismerték, hogy képesek szakmai, illetékességi határokat is átlépve információkat gyűjteni, feldolgozni, forgalmazni a mindennapi élet szinte összes területéről. Ebbe a tájékoztatási munkába az elektronikus hírközlés is bekapcsolódni készül. Néhány településen már működik közösségi televízió, és sok más helyen készülnek ilyen adások beindítására. Érdekességük épp abban van, hogy' a legszűkebb környezet mindennapi gondjaival. foglalkoznak, hogy lehetővé teszi az azonnali visszacsatolást:, a beleszólást. Nehéz anyagi helyzetében a közművelődés sok munkása gondolhatja most, hogy újalbib feladatokra kell vállalkoznia. Ha szükséges, akkor a kisebb hatéknysággal művelhető hagyományos köz- művelődési forrnák ésszerű szelektálásával kell megteremteni a lehetőségét: a köziművelődés ne veszítse el az esélyét arra, hogy részt vegyen Olyan folyamatok irányításában, amelyek döntőkén befolyásolják szűkebb közösségeink életét. Pali ági Ferenc Szekszárd várost 925 évvel ezelőtt alapította I. Béla király. Ebből az alkalomból avatták föl augusztus 19-én Lesenyei Márta szobrászművész alkotását. A szobor környezetét Vadász György építész tervezte. (MTI-fotó - Hámor Szabolcs felv.) HÉT V ÉGI jt Újo lÓ A nyári szünidő utolsó hétvégéje a mostani: még egy fürdés a Balaton hűsítő hullámaiban és kezdődik az új tanév. Bezártak már a táborok kapui, a vidéki műsorfüzetek utolsó oldalén már a tanévnyitó ünnepélyek időpontjáról tájékoztatják a diákokat. Ezért is döntöttek úgy a programok szervezői, hogy kisebb csinnadrattával, szerényebb és kevesebb rendezvénnyel várják vendégeiket. Kadarkút augusztus 30-án az id. Kapoli Antal Körzeti Művelődési Házban, Iharos- berény 31-én 15 órai kezdettel a művelődési házban, Nagybajom pedig szeptember 1-én, 19 órai kezdettél ugyancsak a művelődési házban fogadja Soltész Rezsőt. A koncerteken fellépnek még: Iharosberényben Harmath Andrea. Hódos D. Sándor, Auth Ede és Franki Gábor, Nagybajomban Dévényi Tibor és Auth Ede. A képzőművészeit és kamaramuzsika kedvelőinek ajánljuk a Találkozások című fotóki állítást: augusztus 30-án 14 órakor Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Házban nyílik. A tárlat megnyitása alkalmat ad a művészek, fotósok, szobrászok találkozására, melyet May Győző klarinét- és May Győzőné fuvtílajátéka, Hu- nyadkürti György színiművész produkciója tesz még hangulatosabbá. Ugyanitt 18 órakor indul a Fiatalok háza elnevezésű rendezvénysorozat, ahol videofilm-vetítés és diszkó várja az érdeklődőket. Kellemes kirándulóidőt várnak azok a résztvevők, akik a Magyar Néphadsereg Helyőrségi Művelődési Otthonának szervezésében szombaton 9 órakor Guna- rasra indulnak. Az érdeklődőket 8 óra 30 perctől a művelődési otthon' Bajcsy-Zsi- liinszky utcai szárnya előtt várj áli. Állandó kiállítás fogadja az érdeklődőket, a Somogy Megyei Múzeum, Régészeti kutatások Somogybán címmel. Ugyanitt tekinthető meg Martyn Ferenc festőművész kiállítása és a Ber- náth Aurél emlékkiállítás. A Róma-hegyen a Rippl- Rónái Emlékmúzeumban a „Festmények, századfordulós lakásbelsők a művész egykori otthonában” címmel állandó kiállítás látható. A Laitinca Sándor politikai pályáját bemutató gyűjtemény, az emlékmúzeumban látható. A régi idők moziját idézi „Az árnyjátéktól a filmszínházig” címmel megrendezett kiállítás Kaposváron, a mozimúzeumban. Ha Kaposszentjakab felé vezet az út, ne felejtsük el megtekinteni a bencés apátság romjait és a kőtárat. A Balaton partján Bog- lárleldón még szeptember közepéig várja látogatóit az az egyházművészeti kiállítás, melyet a Veszprémi Egyházmegyei Múzeum anyagából válogattak. A Tóparti Galériában Tenk László festőművész tárlata csalogatja a képzőművészet kedvelőit. A Petőfi Sándor Általános Iskola rendhagyó évnyitóján szombaton 15 órakor az intézmény megalapításának 100 évfordulóját köszöntik. Önálló gimnázium létesül Barcson A középfokú képzésben a központi bizottsági határozat szellemében' nagyobb hangsúlyt kell kapnia a gimnáziumi oktatásnak. Barcson a határozat figyelem-bevételén túl fontos szociális tényezők is indokolttá tették egy önálló gimnázium létesítését. A városban működő két szakközépiskola szakmailag nagyon eltérő képzést biztosított, ezért vált szükségessé egy olyan középfokú képzési intézmény létrehozása, mely lehetőivé teszi a képességek szerint differenciált pályaorientálást. Az 1984—85-ös tanévben a város lakóinak igényét figyelembe véve indult az Erdészeti-Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola épületében két gimnáziumi osztállyal a képzés. A zavartalan működéshez a megyei tanács vb művelődési osztálya biztosította a státuszt, 14 pedagógust és egy adminisztrátort. A város vezetése megadta a megfelelő segítséget a szakemberek letelepedéséhez. Ma már három párhuzamos osztályban, összesen 150 tanulóval folyik a képzés és beindul a fakultáció keretében. a gyors és gépírás, valamint a számítástechnikai képzés is. A személyi feltételek szintén adottak. A 14 alkalmazott pedagógus közül 11 egyetemi, 3 főiskolai végzettséggel rendelkezik. Az átlag életkor 32 év, ideálisnak mondható. A város és vonzásköréből itt tanuló diákok felvételi eredményei fokozatosan javulnak és ugyanez mondható el a végzett tanulók esetében is. Különösen kiemelkedő teljesítményt értek el az orosz nyelv -oktatásában. Az intézmény önállósodásának első eredményeként 1985. augusztus lő. óta kinevezett igazgatóhelyettes látta el az iskola-vezetési teendőket Káplár Adolf személyében. Megérett tehát a helyzet arra, hogy a VII. ötéves terviben előirányzott szakmailag és gazdaságilag cin- álló intézményként működő gimnáziumot létesítsenek Barcson. A Városi Tanács V. B. 1986. augusztus 14-i ülésének határozata értelmében — a -megyei illetékes szakigazgatási szervek egyetértése és a Művelődési Minisztérium hozzájárulása alapján a -város tanácsa előterjesztésében javasolta a testületnek 1986. augusztus 15-i hatállyal az önálló gimnázium létesítését.' A 60 millió forintos költségtervvel beruházott új épület tervezését a Dél-dunántúli Tervező Vállalat készítette, a kivitelezést a barcsi ÉSZKV vállalta. A váMegfelelő szakmai előkészítés roskö2pontban, ideális környezetben helyet kapó intézmény építésének munkálatai folyamatosan haladnak, két szint el is készült már. A nyolctan termes épülethez ebédlő, konyha csatlakozik még és tervezik, hogy 1989- ben egy úgynevezett nevelési együttes kialakítása szándékával, új nyolctantermes általános Iskola és tornaterem létesítését is. Barcs Város tanácsa tegnap megtartott ülésén Illá- sics Gyula osztályvezető, a városi .tanács vb művelődési, egészségügyi és sportosztálya képviselőjének előterjesztés^ nyomán elfogadta a ''jelenlegi gimnázium szakmai önálláságra vonatkozó új gimnázium létrehozását. Somogyi könyv a csicsókáról A szervezeti, adminisztratív kérdések megoldásával párhuzamosan — sokszor azok leple alatt — -megindult az alakuló klubok integrálása a hagyományos közművelődési intézményrendszerbe. Ezzel az egyéni kezdeményezésre létrejött közösségek pontosan azt a változékonyságot, rugalmasságot, spotaneitást veszítik el, amelyek pedig lényegüket jelentették. Hasonlóan jelentős szerepet játszik az egyéni kezdeményezés az új virágkorát élő városvédő, vár-osszépítő egyesületi mozgalomban. Sokan hajlamosak ennek sikereit egyetlen okkal, a televízió népszerű Unokáink is látni fogják című sorozatának hatásával magyarázni. Az igazság viszont az, hogy Ráday Mihály és alkotótársai csak idejében ismerték föl az egyre fokozódó érdeklődést. Népszerűsítették azt a gondolatot, amely — ahogy mondani szoktuk — benne volt a levegőben. Olyan emberek, akik eddig sem társadalmi munkára való felhívásokra, sem közművelődési programokra nem mozdultak, ezekben az egyesületekben rendszeres munkát véNem véletlen, hogy erről a növényről könyv jelent meg, s az sem, hogy ez a könyv jobbára somogyi szerzők írásait tartallmmazza. A csicsóka hosszú utat tett meg időben és térben, amíg észak-amerikai őshazájától Magyarországon is sok helyütt előforduló növénnyé vált. Mostoha sorsa, indokolatlan „leértékelése” előtt már több mint száz éve is értetlenül álltak azok, akik ismerték valódi értékét az emberi táplálkozásban, az állatok takarmányozásában és az egyébként gyenge ter- mőképességű földár hasznosításában. Egy megállapítás 1855-ből (a „földi almáról” egyébként már 1664-lben olvasható hazai leírás: „Szinte megfoghatatlan, hogy e becses növényt, mely a homoktalajt is szereti, s mely mind gumóban, mind pedig szárban igen nagy terméseket ad, továbbá gumójával és levelével a marhának igen jó nedves takarmányt szolgáltat, szárában pedig alkalmas tüzelőt nyújt, hazánk alföldjén, ahol a burgonya- termelés sehogy sem akar sikerülni, s hová egyáltalán nem is való, hol továbbá oly kevés a-tüzelőszer is — a csicsóka termesztését miért nem karolják ifel... Winden növények közt, melyek haszonért termesztetnek, a csicsóka kétségkívül egyike azoknak, mely az égaljra és talajra nézve a legkisebb igénnyel van." Ennék az idézetnek a végére felkiáltó jelet tett dr. Molnár László kandidátus, nyugalmazott főiskolai tanár, A csicsóka termesztése és hasznosítása című könyv somogyi szerkesztője, a népes szerzőgárda tagja. A csaknem másfél -évszázaddal ez- előttről vett idézet után ő maga teszi föl a kérdést: miért van az, hogy a sok tapasztalat, a sok pozitív irodalmi állásfoglalás ellennére elhanyagoltuk a csicsóka termesztését, sokoldalú hasznosításának lehetőségét? Válaszol is rá. Válaszában, a gyakorlati eredmények közreadásában és felhasználás különböző területeinek értő bemutatásában olyan partnerek működnek közre, mint Józsa Béla, a Bárdibükki Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese, dr. Angeli István, a Somogy Megyei Kórház és Rendelőintézet dietetikus szakfőorvosa, dr. Sárvári Balázs, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tu- domáyos -munkatársa, Simon Pál, a megyei tanács vadászati főfelügyelője, dr. Stefiét Józsefné, a mezőgazda- sági főiskola adjunktusa, dr. Tóth Tibor, a megyei kórház dietetikus főorvosa. A felsorolás is jelzi, hogy a csicsóka . termesztésével, feldolgozásával és többcélú hasznosításával foglalkozó kutató- fejlesztőmunkában — mely 1981-ben kezdődött és tavaly fejeződött be — számottevő volt a somogyi részvétel. E tevékenységben a Bárdibükki Állami Gazdaság vállalkozóként működött közre, s azt vizsgálta, miként alakítható ki a csicsókatermesztés nagyüzemi Könyvespolc technológiája, a gépsorok és a gyomirtó vegyszereik alkalmazása, de kísérletek folytak a homokszentgyörgyi és a h-edreihelyi téeszben és a mezőgazdasági főiskolán is. A megyei vadászati főfelügyelő pedig a csicsókának vadeleségként való hasznosításáról mondott szakvéleményt. Tapasztalatokon alapuló, fontos megállapításokat olvashatunk e könyvben. A dr. Angeli István — dr. Tóth Tibor szerzőpáros például a csicsóka és a fruktózprog- ram orvosbiolágiai indoklását és klinikai vizsgálatának tapasztalatait adja közre. A megyei nyomdaipari vállalat kaposvári üzemében, a Bárdi- bükki Állami Gazdaság kiadói gondozásában napvilágot látott könyvet számos fotó, ábra illusztrálja, s végül azoknak az ételeknek, italoknak a receptjét olvashatjuk, melyek kizárólag csicsókából, illetve csicsóka hozzáadásával készülnek. Hemesz Ferenc IGE-kiállítás Miskolcon Az IGE tevékenységéről nyílt dokuimentumkiállítás csütörtökön Miskolcon. Több mint száz jegyzőkönyv, újságcikk, fotódokumentum érzékelteti az írók Gazdasági Egyesületének sokoldalú tevékenységét. Az IGE 1932- ben jött létre elsősorban demokratikus és baloldali érzelmű írók kezdeményezésére és részvételével. Célja a műveik megjelentetésében akadályozott, megélhetési gondokkal küzdő írók anyagi segítése volt. de az egyesület. az egyre fasizálódó kormányzattal hadakozva jelentős politikai szerepet is betöltött, támogatva a baloldali. a népi írók alkotásainak megjelenését. Az egyesület elnöki tisztét olyan írók töltötték be, mint Móricz Zsig- mond, s olyan politikusok, mint Bajcsy-Zsilinszfcy Endre. Az írók Gazdasági Egyesülete 1936.-augusztus 2—9. között Miskolcon rendezne meg a magyar írók hetét. Ez volt az első írók hete a munkásvárosban.
