Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-22 / 197. szám

1986. augusztus 22., péntek Somogyi Néplap 3 ALKOTMÁNYMAPI NAGYGYŰLÉS NAGYATÁDON Értelmes, emberhez méltó életet Ünnepségek megyeszerte (Folytatás az 1. oldalról) — Kimondtuk ország-világ ellőtt, hogy az emberi sza­badság lehető legteljesebb kibontakoztatására vállalko­zunk. Megteremtjük a dol­gozóik alkotó képessége ki­teljesedésének lehetőségét, s a szocialista társadalom föl­építésével korunkhoz méltó életkörülményeket terem­tünk hazánk valamennyi be­csületes állampolgára számá­ra — folytatta ünnepi be­szédét Borbély Sándor. — Az alkotmány tehát nem­csak deklarálja a nagyvilág előtt népünk megmásíthatat­lan történelmi akaratát, ha­nem olyan alaptörvény, amelyre szocialista jogren­dünk épül, s amely követ­kezetesen szabályozza állami berendezkedésünket. A szónok ezután részlete­sen elemezte az alkotmány tételeit, hatását, majd ki­emelte az ember létérdeké­hez fűződő, legfontosabb jo­gát: „A Magyar Népköztár­saság társadalmi rendjének alapja a munka. Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy ké­pességei szerint dolgozzék” — Hozzátette: — Az ország vezetőinek és vezető testü­letéinek —, s ezt az embe­rek — saját sorsuk alakulá­sával igazolhatják — szilárd és legőszintébb .meggyőződé­sükből fakadó törekvésük megteremteni e paragrafus­ban .rögzített jog feltételeit. — Szodialista államunk mindeddig gondoskodott és gondoskodni fog arról, hogy hazánkban mindenki értel­mes, társadalmilag hasznos emberhez méltó munkaalka­lomhoz jusson. S ha állam­polgáraink megértéssel fo­gadják e szándékot, ha él­nek, s ha helyenkint nem él­nek vissza e joggal, akkor teremthetjük meg csak min­építésére vállalkoztunk, ame­lyet az egyenlő lehetőségek megteremtése jellemez! — És példák sorával bizonyí­totta: még nem mindenütt élünk e tisztességes és mar­xista elv szellemében ... Borbély Sándor elmondta: — Naponta támadnak viták az ipari vállalatok, a mező- gazdasági nagyüzemek és a mlniisztóriiumok vezetői kö­zött, de nyíltan vitáznak a gazdasági és a politikai élet csúcsain is. A gondok arra sarkallnak valamennyiünket, hogy ütköztessük nézetein­ket. E viták közös jellemző­je azonban az: hogyan tud­nánk bölcsebben, hasznosab­ban és gyorsabban előbbre jutni. A nemzetközi gazda­sági helyzet keményebb helytállásra késztet. De elő­re látható: egy lépéssel sem jutunk tovább elrohan mel­lettünk a nagyvilágban ta­pasztalható műszafci-techni­helytállásáért. S amit tudok a somogyi emberek erőfeszí­téseiről, szorgalmáról, azért magam is tisztelettel meg­hajtom a fejem — fejezte be beszédét Borbély Sándor. Szózatot zengett a kórus, ezzel fejeződött be az ünne­pi nagygyűlés. Utána a ber- zencei hagyományőrző népi együttes színes műsora zár­ta a délelőttöt. Nagyatád ismét kitett ma­gáért. A hármas ünnepen a zenés ébresztőtől a térzenéig, a sportrendezvényektől — amelyek között labdarúgás, lövészverseny, autós, moto­ros és kerékpáros ügyességi verseny, cselgáncs-, karate- és könnyűbúvár bemutató, úszóverseny és játékos ügyes­ségi verseny is volt —, ki­állítások és népi iparművé­szeti vásár, sárkányerasztés, játókbemutató és diszkó gaz­dagította e jeles nap prog­ramját. Megyeszerte megemlékez­tek az alkotmány napjáról. A színes programokról, kis és nagyobb közösségek sike­reiről örömünnepéről szól munkatársaink és tudósító­ink beszámolója. KAPOSVÁR: Mozgalmas cseri park A hagyományoknak meg­felelően alkotmányunk ün­nepén sokszínű kulturális és sportprogram várta a ka­posvárialkat. Látványos volt a modellezőbemutató, me­lyet az MHSZ taszári model-, lezőklubja tartott a Cseri úti sporttelepen. Ezt követte a délutáni kispályás labdarú­gó-bajnokság. A záporral fenyegető fel­hők sokaikat visszatartottak, de így is mintegy ötezren töltötték a délutánt a cseri parkban. Itt a lacikonyhák, bazárok és céllövöldék sá­torutcáitól övezett területen négy helyszínen zajlott a Kilián György Városi Műve­lődési Központ által rende­zett műsor. A hedrehelyi hagyomány­őrző együttesnek tapsoltak a szabadtéri színpadnál, mi­közben a KRESZ-pálya mel­lett már bábműsor szóra­koztatta a gyerekeket. Diny- nyés József dalaitól a hűvös szélben fölforrósodott a le­vegő. Az emlékműnél a ka­posvári Ifjúsági Színpad Pa- rasztdekameronja kínált paj­zán vígasságot, majd a Hol­ló és a Virág együttesek mutatták be programjukat. A sötétedésig tartó műsor­ban volt még játszó- és táncház, s nem maradt el a diszkó sem. SIÓFOK: Munkás-paraszt találkozó Nagygyűlést a Hazafias Népfront siófoki, illetve súg­ván bizottsága a súgván sportpályán rendezett. A ha­gyományos munkás—pa­raszt találkozó ünnepi szó­noka Fenyvesi Henrik, or­szággyűlési képviselő volt. Megemlékezése után a részt­vevők a siófoki áfész Bala­ton táncegyüttesének szín­vonalas műsorában gyönyör­ködhettek. Délután játékos vetélkedőn szórakoztak a felnőttek és a gyerekek, majd MHSZ-bemu taták (a többi .közös légpuska lö­vészversenyek) következtek. Bemutatkoztak a környék népi iparművészei is a kö­zönségnek. Gombai Ferencné festőasszony, Szabó János és Lázár István fafaragó, Dom- bai József szalma tárgy-ké­szítő, valamint Karda Imre keramikus munkáit láthat­ták az érdeklődők. Szabadi­ban ugyancsak sokan megje­lentek a délelőtti ünnepé­lyen. Itt is rendeztek kiál­lítást, kirakodóvásárt, ezen­kívül amatőr szakácsok, il­letve cukrászok mutatkoztak be készítményeikkel. A nagy érdeklődéssel várt hagyományos Balaton-átúszó verseny a rossz időjárás miatt elmaradt. Egyébként harmincán készültek fel, s neveztek be a versenyre. BARCS: Gyalog a parkerdőben A barcsiakat a Május 1. parkerdő várta. Aki tehette gépkocsival indult el. A bát­rabbak gyalogosan baktattak Barcsról, illetve Somogytar- nócáról, pedig a Dráva-par- ti városból sűrűn indultak külön autóbuszok. Az árusok félve verték föl sátraikat, hiszen szinte egész nap vi­harfelhők gyülekeztek. Volt aki csak három óra felé pa­kolt ki. A leleményesebbek azonban már korábban is kí­nálták a frissensült pecse­nyét, a vásárfiát. Akadt, aki fonott kosarakat, faragott konyhai eszközöket kínált, más csak a megszokott bóv­lit tukmálta. A semmi jó­val sem kecsegtető idő elle­nére is több ezren fordultak meg a parkerdőben pibente- tőül, és azért, hogy néhány pohár bor mellett elbeszél­gethessenek az ismerősök­kel. A jeles ünneppel egyéb­ként befejeződött a tizedik Drávamenti nyár esemény- sorozata, amely július elejé­től kínált változatos, gazdag programokat. MARCALI: Kiváló boltok Az új szabadtéri színpa­don tartották meg az alkot­mánynapi ünnepséget Marca­liban. A több mint félezer résztvevő előtt dr. Borsos Sándor országgyűlési képvi­selő emlékezett meg az al­kotmány törvénybeiktatásá­ról és az államalapításról. Az új lisztből készült kenye­ret Varga László, a maroali Vöröshajnal Termelőszövet­kezet elnöke adta át a kép­viselőnek. Üj színfoltja volt az ünnepségnek, hogy itt ad­ták át a Fogyasztók kiváló boltja megtisztelő címet, amelyet a Fogyasztók Ta­nácsa adományozott. Az idén a marcali áfész ABC áruhá­za és könyvesboltja, vala­mint a Kaposiker „kis” ABC-je (harmadszor), illet­ve gyermekruházati boltja kapta meg ezt a kitüntetést. A Szózattal végződött az ün­nepség. CSURGÓ: Kóstoló divatbemutatóval Augusztus 20-án Csurgón az ünnepi megemlékezést követően kóstolóval egybe­kötött termékbemutató nyílt, a sajtüzem és a kenyérgyár termékeiből. Délelőtt mutat­kozott be a II. Rákóczi Fe­renc Közművelődési Egye­sület pogányszentpéteri ha­gyományőrző csoportja. Szülők és gyerekek közös vetélkedője után érdekes látványosságot kínált a ha­tárőrkutyák ügyességi bemu­tatója. Délután a Napsugár Ruha­ipari Szövetkezet tartott di­vatbemutatót, majd művé­szeti együttesek adtak mű­sort. Sikert aratott a helyi ze­neiskolások térzenéje, vala­mint a berzenceiök népi tánca. Sportversenyek, aszfalt­rajz- és karatebemutató szí­nesítette az egésznapos mű­sort. KARÁD: Űj vendéglő Tönökkoppányban a KISZ szervezett ifjúsági napot. A tájkörzet hét községéből sok fiatal töltötte itt a napot: különféle sport- és szellemi vetélkedőkön mérték össze tudásukat. Karúdon, az ün­nep előtti napon avatták föl az áfész 6 millió f orintos be­ruházással épült 450 négy­zetméter alapterületű étter­mét. A Gesztenyés vendég­lőnek — az épület előtt álló fákról kapta a nevét — 140 négyzetméter alapterületű az üzlettere — és csaknem 70 négyzetméternyi a fedett kerthelyiség. A tahi Zichy Mihály Művelődési Központ­ban Soós József, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára nyitotta meg a Nagy Ferenc fafaragó népművész legújabb munkáiból rendezett kiállí­tást. Alkotásait a művész szülőhelyének, Tabnak aján­dékozta. Bábonymegyeren az olva­sókör, a hagyományőrző pá­vakor tagjai nagy sikerrel mutatták be a „Teréz napi aratás” című előadásukat, majd vidám bál kezdődött. BOGLÁRLELLE: Kiváló társadalmi munkások Boglárlellén, a Platán strandon jó hangulatban folytak az augusztus 20-i rendezvényék. Bárány Annamária, a Ha­zafias Népfront Városi Bi­zottságának titkára volt az ünnepség szónoka, majd Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést adtak át a bog­lár! kézimimkaszakkör tag­jainak, a Balaton Fűszert Szorgalom szocialista bri­gádjának, Kiss József, a Ba- latongyöngye Tsz elnöke a városkörnyék szövetkezetei nevében átadta az új kenye­ret Szabó József városi ta­nácselnöknek. Délután az Állami Báb­színház szórakoztatta a gye­rekeket. den tisztességes magyar szá­mára az értelmes, emberhez méltó életet. Borbély Sándor e gondo­lattal kapcsolódott a párt XIII. kongresszusához, ame­lyet nemzeti programként fogadott el a kommunisták közössége, s a magyar nép. Az ünneprontás szándéka nélkül, előremu'taitóain ösztö­nözve sorakoztatott fel ez­után több példát, amely ar­ra utalt: — Van még lehe­tőségünk, hogy nagyobb megértéssel, elmélyültebben elemezzük saját munkán­kat, s javítsunk rajta ott, ahol kell. Csak így tudunk ki lábalni — nemcsak raj­tunk álló — gyötrelmeink­ből, gazdasági-társadalmi ne- hézségelnikből. — őszintén beszélt biz életszínvonal ala­kulásáról, s arról az álla­potról, amelyet — a lenini tanításokkal ellentétben — az egyenlősdi „elve” és gya­korlata idéz elő. — A ma­gunk, a vezető testületek hi­bája is, hogy áz utóbbi idő­ben egyre inkább ez a fel­fogás és gyakorlat tükröző­dik a közvéleményben ... — Az egyenlősdi elve tel­jesen idegen a szocializmus­tól — mondta az előadó. — Mi egy olyan társadalom kai fejlődés, ha felfogásunk, magatartásunk a régi marad. — Gondolom, nem veszik zokon, ha e szép ünnepen belső, önmagunkkal megví­vott csatákra, vitákra kész­tetem Önöket. S azután tet­tekre, megfontolt cselekvés­re, fegyelemre és odaadásra, ahogy azt az ország vezető ereje, a párt legutóbbi kong­resszusa ókkal, joggal és elő- remutatóan elvárja tőlünk. Ez a feltétele annak, amit mindannyian szeretnénk, hogy kevesebb gonddal-baj­jal. alaptörvényünk, az al­kotmány szellemében — és kiegyensúlyozottan — fejlőd­jék tovább szocialista ha­zánk. — Illő — mondta az elő­adó —, hogy az ünnepnapon számba vegyük eredményein­ket. Nem az én tisztem elis­merni, felsorolni mindazt, amit Somogy lakói tettek megyéjük felvirágoztatásáért. Szónoki szóvirágok helyett az Önök tettei, sikerei be­szélnek erről. Az a megbí­zatásom, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága, és szemé­lyesen Kádár János elvtárs nevében is őszinte köszöne­tét mondjak Somogy lakói­nak igyekezetéért, becsületes Nemzetiségi találkozó Szulokban Több nyelven egy célért Augusztus 20-a a Somogy­bám élő németek és délszlá­vok hagyományos alkot­mánynapi találkozója. Ezút­tal Szulakbain rendezték meg. A német nemzetiségűek fellobogózott kul túrházában háromnyelvű felirat fogadta a vendégeket. „Köszöntjük alkotmányunk ünnepét, Wir Begrüssen den Verfassungs­tag, Pozdavjamo dana usta- va!” Különböző nyelveken egyetlen gondolat, közös cél. Ez is lehetett volna a mottó­ja az alkotmányt és az új kényért ünneplő találkozó­nak. Huber István, a szulo- ki népfrontbizottság elnöké­nek köszöntője után elsőként Sándor Mária, a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bi­zottságának titkárhelyettese ként szót. — Az alkotmány a társa­dalmi és az állami élet min­den területén a magyarok­kal! teljes egyenjogúságot, másrészt sajátos nemzetiségi jogokat is biztosít. A nemze­tiségiektől függ, mennyire élnek sajátos jogaikkal, mi­ként ápolják anyanyelvűket, kultúrájukat. Ez nemcsak a nemzetiségiek érdeke, hanem közös szocialista hazánké is. Dr. Karagity Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségé­nek főelőadója anyanyelvén köszöntötte az egybegyűlte­ket. Beszélt arról, hogy az alkotmány nemcsak jogokat biztosít a nemzetiségieknek, hanem kötelezettségeket is támaszt velük szemben. — Több nyelven, egy aka­rattal járuljunk hozzá a ha­ladásért, a békéért, az egyé­ni boldogulásért folytatott munkához — hangsúlyozta. Népviseletbe öltözött nem­zetiségi fiatalok hozták a pi- ros-fehér-zöld szalaggal, át­kötött új kenyeret, amelyből megszegést követően egyfor­mán jutott a magyar, a né­met és a délszláv vendégek­nek. Az alkotmánynapi találko­zók hagyományához tarto­zik, hogy egymás kultúrájá­ból is ízelítőt adnak a hag> o- mányőrző és népi együttesek. Tapsolhattunk a lakócsaiak Dráva együttesének, művelő­dési házuk tamburazeneka- rának. az általános iskolások táncosainak, akik kultúrájuk legszebb gyöngyszemeiből adtak derűs perceket szerző keresztmetszetet. Hallhattuk a somogytarnócai asszonykó­rust, amely a magyar nép­dalkincsből kínált Ízelítőt, s ismét találkozhattunk a szu­lokj népi együttessel, amely 1952 óta dolgozik kisebb-na- gyobb megszakításokkal, öt éve alakultak újjá Wirth Jó­zsef vezetésével. Hagyo­mányőrző csoportjukban a falu aprajannagyja megta­lálható. Célul tűzték ki, hogy feldolgozzák a hazánkban élő németek táncait, így ke­rülhetett mositani műsorukba néhány Komárom megyei, illetve hajósi német tánc. Jövőre Lakócsa várja az alkotmánynapi találkozó résztvevőit. N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom