Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
10 Somogyi Néplap 1986. augusztus 20., szerda JELKÉP ÉS ÁLLAMISÁG Címereink történelme Ű jságok, képeslapok nem voltak még abban az időben, s a festők sem örökítették meg a kalandozó magyarok sisakdíszeit, így máig sem tudjuk: milyen volt az első magyar címer. A szó ugyanis a francia eimiére- ből származik, ami sisakdíszt jelent. Az egymással harcoló seregek ugyanis a különböző rajzú sisakdíszekkel különböztették meg magúikat, így lett az egyik király, herceg vagy csak főúr seregének jelkép-sisakdísze az előre lépő oroszlán, a másiké a kiterjesztett szárnyú sas, a harmadiké isimét más. Európa számos népénél szerepéitek már ilyen címerek, amikor — 1100 éwel ezelőtt — megjelentek a magyarok. Sisakjukon aligha, de zászlórúdjaikon hordták a turulmadár képét, bizo- nyrtvia vele (amit a történelem óta már sokszor megcáfolt), hogy Attila hun király utódai. Címerre soha nem került a turul, mert Szent István király a pogányság jelképénék tekintette, s a zászlórúdra keresztet helyezett a kereszténység fölvételének jelképéül. Címere csak kétszáz évvel később lett a magyar ki— -rálynak. Imre király (1196— 1204) vörös alapon kilenc balra lépő oroszlánt festetett pajzsára, amelyen a vörös ezüst csíkok — címertani szakikifejezéssel vágások — Nehéz rangsorolni ünnepeink között. Annál is inkább, mert egyre kevésbé tudunk igazán ünnepelni: ünnepeink kiüresedtek, akárcsak a családiak. Minden alkalommal újra meg kell küzdenün-k ünnepeink, pihenőnapjaink tisztaságáért, életképességéért. Ma már önfegyelmet kíván ünnepnapon a tiszta ing, a borotválkozás, a derűs arc is: összemosódnak a napok. Augusztus húszadikával is így vagyunk. Pedig hát nemzeti ünnepeink között az egyetlen, amely legalább háromféle dologra emlékeztet: az államalapításra, az új kenyérre, s az alkotmányra. Talán a három legfontosabb dologra: az országra, a törvényre, a kenyérre. Nincs élet egyik nélkül sem. Szent István alakja jelkétarkitották. Utódjának, II. Endrének (1205—1235) már tizenegy oroszlánja volt. Oroszlánok helyett kettőskeresztet rajzoltatott pajzsára IV. Béla (1235—1270), követve számos nyugat-európai uralkodó példáját (és hiába számítva segítségükre a tatárjárás idején). Utódai — akik valamennyien jó címert rajzoltattak maguknak több-kevesebb módosítással megtartották a kettőskeresz- tet. A vörös-ezüst vágásós címer azonban végig megmaradt — mint az Árpád- ház családi címere. Felvették — éppen az Árpád-házzal fennállott rokonság bizonyítására — a vörös-ezüst vágásos pajzsot a vegyesházbeli királyok is címereikre. Így Róbert Károly (1308—,1342). Évszázadokon át a címer mindig az uralkodót jelképezte, az országot csak any- nyiiban, hogy minél több részből állt a címer, annál nagyobb királyi hatalomról tanúskodott. Ilyen volt például Zsig- mond király (1387—1437) nagy pecsétje, amelyen a cseh oroszlán, a brandenburgi sas és egyéb elemek is szerepelték. E téren nem volt szerényebb nagy nemzeti királyunk, Hunyadi Mátyás sem: címerében a főhelyet a vágásos pajzs és a családi holló foglalja el, de fokozatosan oda kerültek különböpes a mi történelmünkben, ha tetszik: mitologikus. Hiszen. tudj.uk, nemcsak ö alapította és szilárdította meg a magyar államot, az országot, melynek egy részét ma is lakjuk. Nélküle a magyar név és nép felszívódott volna, egy lennénk a s,ok történelmi népnév közül, melyeket csupán a műveltebb ember isimer, mint a gepidákét, vandálokét, jutóikét. Abban a régmúlt .időben országot szerezni, államot alapítani minden náció megpróbált, de azt megtartani: ahihoz bölcs, okos, jó törvények is kellettek: vagyis rend kellett, amelyben mindenki birtokon belül érzi magát, melyben nincsenek ző hódításainak szimbólumai is. Az ország három részre szakadása után a nyugati végeken uralkodó Habsburgok felvették címerükbe a vörös-ezüst vágásos pajzsot — mint az „örökös tartományokat” jelképező címer egyikét. Érdekes, hogy elsőként I. Lípót (1657—1705) helyeztette a Habsburg kétfejű sas mellére azt a kerek pajzsot, amelyen együtt szerepelnék a vágások a kettőskereszttel és a három halommal. Az a Lapát császár, akinek magyarellenes intézkedései nyomán robbant ki Thököly Imre. majd II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Korábban is fel-fel.buk- kent a címereken a halom, de hol egy, hol három; s egyik elmélet szerint a Golgota jelképe lett volna. Sokkal későbbi az a sovinizmustól sem mentes magyarázat, amely szerint a három zöld halom a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát akarta volna jelképezni, a négy ezüst vágás pedig a Duna, Tisza, Dráva és Száva szimbóluma lenne. Tetszetősen hangzott — de semmi történelmi alapja nem volt. Mindenesetre a Habsburgok ezt is igyekeztek háttérbe szorítani. Ferenc császár például (1792—1835), aki Martinovicsókat kivégeztet- te, hatalmas címert rajzoltatott magárnak, s azon a Magyarországot jelképező rész egy jelentéktelen sarokba került. 1848 honvédseregének zászlóin eleinte még koronával a tetején szerepelt a magyar címer, de 1849 áprilisában, a debreceni trónfosztáskor lekerült onnan. A szabadságharc leverése után a kétfejű sas korlátlan uralma következett. Csak 1915-ben, az első világháború közepén, Ferenc József uralkodásának végnapjaiban egyeztek bele olyan címer használatába, amelynek „magyar” feléhez hozzácsapták a horvát címert, középre az Aranygyapjas rend jelvénye került, alulra pedig az - akkor már naigyon is ingatagnak látszó jelmondat: „Indivisi- bil.iter ac inseparabiliter”, azaz megoszthatatlanul és elválás ztha ta t lanul. M i n.d ez három évig, az Osztrák—M;iidegenék, kitaszítottak, jogfosztottak. Szent István behívott vendég-népei tanúsíthatták : a hungarus nemzet mindenkit szívesen fogadott. A történelem'viharaitól meg- hanmadolt kis országunk lakóinak talán éppen ebből az öntudatából, büszkeségéből! hiib.ádziik valami az utóbbi éveiében. Mintha az ország csupán terület sé lélekszám volna, és nem annyira: lélek! Pedig hát a mi kis Európánkban is nem egy nagy nemzet él kis földön, kis lélekszám ban, kiktől volt s van mit tanulnunk. A nemzet nagysága nem a lakosság lélelks zárnának, nem a négyzetkilométerek számának függvénye. A jó törgyár Monarchia összeomlásáig tartott... Néhány hónapra visszahozta a Kossuth-címent az 1918 októberi őszirózsás forradalom. Horthyék egyik első teendője volt a királyi címer visszaállítása. Minden köz- intézménynél, de még az iskolák valamennyi osztálytermében is kötelező volt elhelyezni az angyalos-koronás címert. Gyakorlatban mindjárt a felszabadulás után elkezdték feltenni a Kossuth-címent, törvényesen 1946. február 1- től volt érvényes, 1949. augusztus 20-ig, a Magyar Népköztársaság alkotmányának törvényerőre emelkedéséig. Akor új címer rajzát fogadta el az országgyűlés: „kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mezőiben kalapács és búzakalász; a mező felső részében a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöld színű szalag”. Kifejezte ez a hazánkban bekövetkezett, történelmi jelentőségű változást — de a magyarságot kevéssé. Olyannak kellett felváltania, amely követi a magyar címer hagyományait, s egyben hazánk szocialista jellegét is kifejezi. 1957-ben új címer született: a mostani, amelyet már a Magyar Nép- köztársaság jelképeként ismernek bel- és külföldön. Alakja követi az ősi címer- pajzsokét, a piros-fehér-zöfd vágások az Árpád-ház óta csaknem minden magyar címerben fellelhető vágásokat, s egyben a nemzeti zászló színeit is viselik. Ez a címer nem uralkodóké, hanem a magyar dolgozó népé. amit a parasztságra utaló búzakoszorú és a munkásságot — egyben a világ dolgozóit is — jelképező ötágú vörös csillag mutat. Vagyis azt, amit az alkotmány úgy fejez ki: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” Várkonyi Endre vény, a jó kenyér tesz irigy- lésreméltóvá bármely országot. A jó törvény: az egyenlő törvény, mely egyforma esélyt ad mindenkinek, egyforma jogot, egyforma jövőt. Milyen egyszerű ezt leírni, kimondani. Micsoda óriási ellentmondások, érdekkülönbségeik feszülnek ma is különböző társadalmi csoportok, rétegek között! S micsoda erőket szabadít fel minden demokratikus törvény. jogszabály, rendelet! A magyar nép kívánja a törvényt, a rendet, az értelmes rendet, augusztus húszadika ünnepe erre is emlékeztet. Utoljára maradt a legfontosabb: a kenyér. Hogy itt ORSZÁG, TÖRVÉNY, KENYÉR A történelmi és az írott alkotmányokról I lrszágunk ma ünnepli alkotmányát. Első írott alkotmányunkat az 1949. évi XX. törvénnyel hirdették ki. Ez az egyetlen jogszabályunk, amelynek ünnapnapja van. Méghozzá piros betűs, jelezvén, mily fontos az állam életében ez az alaptörvény, amely az állami berendezkedés elveit, az államnak mint organizmusnak az életét, és az állampolgárok legfontosabb jogait és kötelezettségeit rögzíti. Bár az életviszonyainkban bekövetkezett változásokat, fejlődést nyomon követendő, néhányszor módosult, lényege mit sem változott. Mindebből mégsem az következik, hogy Magyarországnak 1949 előtt nem volt alkotmánya. Mert volt. Hiszen Magyarország Európa legősibb államai közé tartozik. Csupán az angol és a francia régebbi nála. Márpedig állami élet szabályozó normák, azaz alkotmány nélkül semmiféleképpen sem képzelhető el. Csakhogy ez az alkotmány más jellegű volt, mint a jelenlegi. Tételei sohasem voltak valamilyen egységes, egyetlen alaptörvényben, vagy több törvényből álló alkotmányban összefoglalva. A légi magyar alkotmány csaknem ezer esztendős, fokozatos fejlődésnek volt az eredménye. Ezt az alkotmányt nevezi a jogtudomány történeti vagy történelmi, esetleg Íratlan alkotmánynak. Az ilyen fajta alkotmány a különböző korszakokban keletkezett törvényekből és szokásjogi megállapodásokból tevődik ösz- sze. (Például az 1222. évi Aranybulla.) Szabályai nincsenek egységes alkotmánylevélbe — úgynevezett kariéba — összefoglalva. Ilyen történelmi alkotmány 1949-ig csupán kettő volt a világon, a magyar és az angol. (Ez utóbbi egyik korai alappillére a Magna Charta 1215- ből.) A történelmi alkotmány tételei nehezebben ismerhetők fel, mint az írott vagy kartális alkotmányba foglaltak. Viszont, mert tételei nagyrészt szokásjogi alapon születtek, a nép közmeggyőződéseként nemzedékről nemzedékre szállva élnek tovább. Az is bizonyos, hogy az íratlan alkotmány nem mindig egységes, mert magán viseld az egymástól elütő korok eltérő jogi és politikai műveltséggel szövege- zett törvényeit. A történelmi alkotmány azonban annyira összeforr a nemzet érzésével és gondolkodásával, hogy valósággal érzelmi forrása lesz a hazaszeretetnek. Ezt a szokásjogra támaszkodó alkotmányt nevezi az vagyunk, tízmilliónyia.n. ahhoz sok kenyér kellett. Munkát és kenyeret követeltek ebben a század első felében a nincstelenek, értelmes munka és jó kenyér nélkül ma sem számíthatunk arra, hogy eleget tehetünk büszke történelmi küldetésünknek: hogy a magyar név, Petőfi- veil szólva, megint szép legyen! A kenyér az öregek bölcsességéből, a fiaik munkálkodásából. s az unokák kívánságából sül meg. Szükséges ezen az ünnepen elgondolkodnunk a nemzedék kék együttműködésén, összhangján. Hogy az öregek valóban bölcsök, a fiaik valóban szorgosak, az unokák pedig méltók legyenek a kenyérre. Szentmihályi Szabó Péter alkotmányjogi irodalom hajlékonynak is, mert megváltoztatása egyszerű törvénynyel történik. Ezzel szemben az írott — kartális — alkotmányok biztosítókul szolgálnak az elhamarkodott változások elkerüléséhez. Az ilyen alaptörvényt tartalmazó alkotmányokat csak bonyolultabban lehet megalkotni, módosítani és hatálytalanítani. Ilyen nehezítések lehetnek: külön alkotmányozó gyűlést kell összehívni, vagy népszavazásnak kell az alkotmány- változtatást elfogadni, vagy minősített szótöbbség kell a parlamentben hozzá, esetleg több egymást követő ülésszaknak kell elfogadnia a tervezett módosítást. Ezért nevezik az ilyen alkotmányokat merevnek. T örténelmi alkotmányának először Franciaország fordított hátat, amikor 1789-ben alkotmányozó nemzetgyűlésre jöttek össze a rendek. Megalkották az Emberi és polgári jogokról szóló deklarációt, majd 1791 szeptemberében magát az alkotmányt, melynek bevezetője magában foglalja a deklarációt is. Vitathatatlan, hogy az európai alkotmányfejlődésre közvetlenül a francia alkotmány hatott a legerőteljesebben. Bár nem a francia volt az első írott vagy másként papirosalkotmány- nak nevezett állami alaptörvény Európában, Európa első írott alkotmánya Lengyelországé, s néhány hónappal megelőzte a franciát, a francia volt az első, amely egyetlen okmányba foglalta össze mindazt, ami azóta is kelléke minden írott alkotmánynak. Külön kell szólnunk az 1831- ben elfogadott belga alkotmányról, amely, ugyancsak francia hatásra jött létre, s így magában foglalja a polgári alkotmányosság alapvető elveit, azonban már tompított formában, alkalmasan arra, hogy monarchiák is átvehessék tételeit. Noha Franciaországban dolgozták ki a . XVIII. század nagy gondolkodói azokat az elveket, amelyek az írott alkotmányok sarkalatos pontjaivá váltak, az első karta mégsem Európában látott napvilágot, hanem Amerikában, és szorosan összefügött az Észak-Amerikai Egyesült Államok mint volt brit gyarmatnak a függetlenségi harcával. 1776-ban ugyanis a 13 amerikai brit gyarmat képviselőinek tanácskozásán felszólították az egyes gyarmatokat (államokat), hogy készítsék el saját alkotmányukat. Virginia volt az első állam, amely elkészült alkotmányával (1776. június 12.). Ezt rövidesen követte az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776. július 4.), amely deklarálta a gyarmatok függetlenségét, és államszövetséget hozott létre közöttük. A függetlenségért azonban fegyverrel is harcolni kellett. A győzelmek napján, 1787. szeptember 17-én alkotta meg a Philadelphiában ülésező kongresszus (alkotmányozó konvent) az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát, amely ma is az állam alaptörvénye. Kétségtelen, hogy a jog- biztonságot az egyetlen alaptörvénybe foglalt szabályok szolgálják a legjobban, s amelynek módosítása, megváltoztatása a rendes törvényeknél nagyobb eljárási biztosítékokkal van körülvéve. Mint amilyen a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, amely tükrözi eredményeinket. Dr. Csonkaréti Károly Aepeinxen iDairoi jobbra): Imre király (1196—1204) pajzsa; Róbert Károly (1308— 1342) címere; a magyar kiscimer 1915- böl. A mai magyar címer
