Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
XLII. évfolyam, 196. szám Ára: 2,20 Ft 1986. augusztus 20., szerda Alkotmány és demokrácia Ezer éve lesz immár, hogy a magyarság alkotmányos rendben, állami szervezet keretei között él a Duna-Tisza táján, a Kárpát-medencében. Mindösz- sze harminchét éve, hogy egy ezredév jogfolytonosságába bekapcsolódva új, a nép érdekében fogalmazott alkotmány szabályait követjük. A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmányát a magyar államiság fejlődésében történelmi korszakhatárként emlegetik. Érthető és szükség- szerű volt, hogy a felszabadulás utáni éles osztályharcok és a történelmi igazságtétel idején a választó- vonalat húzták meg erősebben. Hangsúlyozták, hogy az új alaptörvény Magyar- ország első írott alkotmánya, amely olyan rend jogi kereteit teremti meg, ahol minden hatalom a dolgozó népé. Anélkül, hogy ezt az igazságot elhallgatnánk, ma nagyobb távlatból már a népi alkotmány nemzeti múltunkba visszanyúló előzményeit is látjuk. Sokan talán meglepődnek, amikor megtudják, hogy Engels milyen sokra tartotta nagy királyunk, I. István művét; a magyar alkotmányosságot, s államiságot. Ügy vélekedett, hogy alkotmányának és a belőle kifejlődött autonómiának köszönheti a magyarság azt a nagy államalkotó erőt, amely az elnyomás évszázadaiban is fennmaradt. Nemcsak a méltányosság, hanem önbecsülésünk is azt kívánja, hogy megszabadulva a múlt gyötrelmeitől, értékeit magunkénak tekintsük és alkotmányos rendünk demokratikus fejlesztésében, megerősítésében hasznosítsuk. Az idei alkotmányünnepen, az előzőkhöz hasonlóan, nagy figyelmet fordítunk a szocialista demokrácia fejlesztésére. A történetiség elvét is figyelembe vevő magyar népi alkotmányosságban a legnagyobb figyelem a (demokrácia következetes alkalmazásának lehetőségeire irányul. A népben valóságos igény van a demokráciára, s társadalmunkban — keserves tapasztalatok árán — kialakult a meggyőződés, hogy hazánk nem csekély mértékű gondjainak a (megoldásában, az új fejlődési lehetőségek megteremtésében szükség van minden állampolgár felelős részvételére. Az állampolgár azonban csak ott viselkedik felelősen, ahol nem alattvalónak tekintik, hanem teljes értékű, szabad embernek, akinek része van a döntésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt, beleértve az állami tevékenység nyilvánosságát, ellenőrzését is. Csak így képzelhető el a törvények meggyőződésen alapuló betartása, a szabadság rendje. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusa a politikai fejlődésnek ezt az irányát határozta meg. Ehhez a programhoz kapcsolódott a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa, amikor állásfoglalásában kimondta: „A népi, nemzeti egység erősítésében, a szövetségi politika gyakorlásában meghatározó feltétel a politikai intézményrendszer oly irányú fejlesztése, amelyben semmi sem korlátozza indokolatlanul az egyes politikai, társadalmi szervezetek és mozgalmak hivatott tevékenységét; nem szűkíti munkájukat csupán a végrehajtásra vagy mozgósításra, hanem lehetővé teszi a társadalmi szükségleteknek megfelelő tevékenységük kibontakoztatását, részvételüket a döntések előkészítésében, a határozatok meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében. A Hazafias Népfront közjogi funkciója — benne sikeres választási munkája — politikai, érdemi részvételt jelent társadalmi életünk minden területén. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműködik a törvények kezdeményezésében, előkészítésében.” Ennek az állásfoglalásnak a szellemében, a szocialista demokráoia követelményei szerint a népfront szorgalmazza a jogalkotás olyan fejlesztését, amely megfelel a Magyar Népköz- társaság alkotmányának, népünk — egy évezred alatt, benne az utóbbi négy évtizedben kialakult — jogérzékének és politikai érettségének, s az elmúlt harminc évben megszilárdult törvényességnek, amely megszabadította a törvény- tisztelő embereket a félelemtől. A jövőben, ehhez a folyamathoz kapcsolódva, olyan jogalkotásra kell törekedni, amely segít megszabadítani az embereket a bürokrácia koloncától és arroganciájától; lehetővé teszi nemes célokra irányuló szabad egyesülésüket; kibontakoztatja önkormányzatra való képességüket. A legmagasabb rendű jogszabályokat, különösen az alkotmányokat gyakran fenyegeti az a veszély, hogy papíron maradnak. A népfront az Országgyűlés törvényhozói tevékenységétől azt kívánja, hogy az elmúlt három évtized nagy vívmányára, a törvényességre támaszkodva gondoskodjon hézagmentes jogrendről. Biztosítsa, hogy az alkotmány minden tételéhez olyan ala- csonyabbrendű jogszabály (törvény, rendelet stb.) kapcsolódjon, amely közigazgatási intézkedésekben, végső esetben bírói ítéletben érvényesíthető. Csak egy ilyen következetesen kiépített jogrend veheti elejét az alacsonyrendű jogszabályok inflálódásának, a hatalommal való visszaélésnek, az állampolgári fegyelem megsértésének. A jogrend demokratikus belső következetessége az önkéntes jogkövetés fontos feltétele, amelyben persze — éppen mert jog — fenn kell tartani a kikényszerítés lehetőségét is, de igazán építeni a demokrácia eredményein nevelődött felelős állampolgárra kell. Az állam, amikor büntet, defenzívában van. Mivel kevesebbszer kénytelen az állam büntetni, minél inkább számíthat a törvénytisztelő állampolgár támogatására, annál inkább válhat a közjó intézményévé. A szocialista társadalom ilyen követelményeket támaszt államával szemben, ilyen szellemben fogalmazta meg alkotmányát, s ilyen alapon törekszik következetessé tenni jogrendjét. POZSGAY IMRE Mindenesbolt Vízváron ÖSSZEFOGÁSSÁL GYARAPODOTT A FALU JAVÍTJA A TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT — Gazdagodó, gyarapodó falu a miénk. Már csak a bölcsőde hiányzik: van iskolánk, óvodánk, művelődési házunk mozival, vendéglőnk. Minden ami egy határmenti, mindentől távollevő településnek kell — mondta tegnap Vida Imre, a vízvári termelőszövetkezet elnöke. Jeles napként kerül majd ez a falukrónifcába. Nézzünk csak a térképre! Huszonöthuszonhét kilométerre van innen Barcs is, Csurgó is, harminckettőre Nagyatád, vagyis azok a települések, ahol megpakolhatják szatyraikat a háziasszonyok. A buszjegyet viszont nem fillérekért adják. Az utazással eltöltött idő is drága. A vízváriak is szerették volna, hogy minél előbb otthon vehessenek meg minden fontos élelmiszert, ruhát, műszaki cikket, kisebb-nagyobb ajándéktárgyat. Kívánságuk tegnap teljesült: korszerű kis- áruházat adtak el. Eddig is volt húskimérésük, vegyesboltjuk, élelmiszerüzletük, a falu különböző helyein és áldatlan körülmények között. Üj boltot építeni, vagy valamelyik régit átalakítani eddig csaknem lehetetlen volt. Kapóra jött. a Szövosz kezdeményezése, amelyet a kistelepülések áruellátásának javítására hirdettek meg. A Vízváron is érdekelt barcsi áfész e program keretében Istvándiban italboltot. Darányiban, Istvándiban és Bolhán felvásárlóhelyet korszerűsített. Legnagyobb vállalkozásuk a vízvári fcisáruház kialakítása volt. Bognár Lajos tervei alapján saját brigádjukkal fogták hozzá a rekonstrukcióhoz. Decemberben kezdték és tegnap már vevőket is fogadhattak. A 420 négyzetméter alapterületű üzlethez a Szövosz adott támogatást. Ezenkívül célrészjegyeket bocsátottak iki, és segített a Sefag erdészete, valamint a termelőszövetkezet is. Gondolták, megéri, hiszen saját dolgozóiknak hétköznapi gondjain enyhíthetnek. Építőanyagot adtak, társadalmi munkával segédkeztek. Hudáik Tlibomé, üzletvezető és kollégái büszkén mutatták be az első vásárlóknak és vendégeknek az újszerű — ezáltal olcsóbb — technológiával átalakított csamokszerű, tágas boltjukat. Dr. Nemes Kálmán, a Mészöv elnöke, Süveges Sándor, a barcsi városi pártbizottság első titkára és dr. Németh Jenő Barcs tanácselnöke elégedetten állapította meg, hogy valóban jó munkát végzett az áfész. A megnyitót követő pillanatokban a vízváriak valósággal megostromolták az üzletet, mert híre ment, hogy van színes televízió, felvágott, frissen sütött csurgói kenyér, karaj, 'sertéscomb és minden ami az ünnepi asztalra kell. A csaknem ötmillió forint értékű munkával még nem fejeződött be a kistelepülések ellátásának javításáért kezdett program. Épül a szulo- ki üzlet is: ott sem kell utazgatni a bevásárlásért. Délelőtt még a szomjazó somogyi határt jártuk: porfelhő kavargott a traktorok nyoméiban, tikkasztó hőségben törölgettük homlokunkat. Mindenki várta az •esőt, de senki sem számított arra, hogy olyan könyörtelenül tör ránik a vihar, mint tette tegnap háromnegyed négy után-. Éjszakai sötétségbe borult a város, mennydörgés, villámcsapások kíséretében, szélviharral jelezve érkezett az eső, amely patákszerű folyamokat teremtett utcáinkon. öt órakor beszéltünk a siófoki meteorológiai obszervatóriummal, melynek segítségével Vlsi Károly meteorológustól kaptunk helyzetjelentést. A Dunántúl és már az ország északi része fölött is gyülekeztek a zivatarfelhők. A szélerősség a legtöbb helyen 50—70 kilométer között volt, de egyes gócokban elérte ennek a kétszeresét is. A Balatonon fellőtték a piros jelzést, a szélvitorlások és a csónakázök percek alatt elhagyták a tavat. Csupán a menetrendszerű hajójáratok közlekedtek. A vizirendészet járőreinek szerencsére nem akadt munkája. Mert hajnalra tizennyolc fokra hűl le a levegő, s továbbra is érvényben van a piros jelzés, sokan bontottak sátrat a parti kempingekben. A vihart követő első félórában a legkülönbözőbb helyekről kaptunk telefonokat. Olvasóink elmondták, hogy a vendéglők kenthelyi- ségeiből szabályszerűen felrepítette a szél a székeket, asztalokat. Kaposváron, a Munkásőr soron egy Polski Fiat tört össze. Riasztották a tűzoltókat is. Délelőtt még a szárazság miatt kigyulladó erdőket oltották egyebek között Berzence határában és Korádon. A vihart követő percekben tizennyolc helyre hívták a kaposvári tűzoltókat, mert fa dőlt az épületekre és az utakra. Egyebek közt a Színház-parkban, a Lenin utcában, Pálmajor- ban, Kaposmérőben és Kiskorpádon, Súlyos gondok keletkeztek a távközlésben is. A posta ügyeleteseitől megtudtuk, hogy nemcsak a megyeszékhelyi készülékek egynémely ike némult el, hanem gond volt a helyközi kapcsolatokkal is. Több kisebb településsel megszakadt a kapcsolat, a hibák kijavítását a vihart követően megkezdték. Bajok . voltaik a megye- székhely áramszolgáltatásával is a különböző vezeték- szakadások miatt. Szerkesztőségünket este többször a Dédász hibabejelentő ügyeleté helyett hívták, mert őket a panaszosok nem tudták elérni telefonon. Hiába próbálkoztunk személyesen is, nyitott udvari épületaj.tót ugyan láttunk, de a kapu zárva volt, negyedórás csöngetésre sem eresztettek be bennünket. Csupán az esti órákban jutottunk annyi információhoz, hogy Kaposvár mellett Dombóvár, Igái és Nagyatád térségében is keletkeztek üzemzavarok, minden elérhető szerelő a hibák elhárításán dolgozik. Ablakok törtek, épületek, garázsok rongálódták meg. Az Állami Biztosító az elkövetkezendő napokban kezdi meg a károk felmérését. PIROS JELZÉS A BALATONON Fák dőltek ki, telefonok némultak el Vihar tombolt Somogybán
