Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

XLII. évfolyam, 196. szám Ára: 2,20 Ft 1986. augusztus 20., szerda Alkotmány és demokrácia Ezer éve lesz immár, hogy a magyarság alkot­mányos rendben, állami szervezet keretei között él a Duna-Tisza táján, a Kár­pát-medencében. Mindösz- sze harminchét éve, hogy egy ezredév jogfolytonossá­gába bekapcsolódva új, a nép érdekében fogalmazott alkotmány szabályait követ­jük. A Magyar Népköztár­saság 1949-ben elfogadott alkotmányát a magyar álla­miság fejlődésében törté­nelmi korszakhatárként em­legetik. Érthető és szükség- szerű volt, hogy a felszaba­dulás utáni éles osztályhar­cok és a történelmi igaz­ságtétel idején a választó- vonalat húzták meg erőseb­ben. Hangsúlyozták, hogy az új alaptörvény Magyar- ország első írott alkotmá­nya, amely olyan rend jo­gi kereteit teremti meg, ahol minden hatalom a dol­gozó népé. Anélkül, hogy ezt az igaz­ságot elhallgatnánk, ma na­gyobb távlatból már a né­pi alkotmány nemzeti múl­tunkba visszanyúló előzmé­nyeit is látjuk. Sokan ta­lán meglepődnek, amikor megtudják, hogy Engels milyen sokra tartotta nagy királyunk, I. István művét; a magyar alkotmányosságot, s államiságot. Ügy véleke­dett, hogy alkotmányának és a belőle kifejlődött autonómiának köszönheti a magyarság azt a nagy ál­lamalkotó erőt, amely az el­nyomás évszázadaiban is fennmaradt. Nemcsak a méltányosság, hanem önbe­csülésünk is azt kívánja, hogy megszabadulva a múlt gyötrelmeitől, értékeit magunkénak tekintsük és alkotmányos rendünk de­mokratikus fejlesztésében, megerősítésében hasznosít­suk. Az idei alkotmányünnepen, az előzőkhöz hasonlóan, nagy figyelmet fordítunk a szocialista demokrácia fej­lesztésére. A történetiség elvét is figyelembe vevő magyar népi alkotmányos­ságban a legnagyobb figye­lem a (demokrácia követke­zetes alkalmazásának lehe­tőségeire irányul. A nép­ben valóságos igény van a demokráciára, s társadal­munkban — keserves ta­pasztalatok árán — kiala­kult a meggyőződés, hogy hazánk nem csekély mérté­kű gondjainak a (megoldá­sában, az új fejlődési le­hetőségek megteremtésében szükség van minden állam­polgár felelős részvételére. Az állampolgár azonban csak ott viselkedik felelő­sen, ahol nem alattvalónak tekintik, hanem teljes érté­kű, szabad embernek, aki­nek része van a döntésben, a végrehajtásban és az el­lenőrzésben egyaránt, bele­értve az állami tevékenység nyilvánosságát, ellenőrzését is. Csak így képzelhető el a törvények meggyőződésen alapuló betartása, a szabad­ság rendje. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusa a politikai fejlődés­nek ezt az irányát határoz­ta meg. Ehhez a program­hoz kapcsolódott a Hazafias Népfront VIII. kongresszu­sa, amikor állásfoglalásában kimondta: „A népi, nemzeti egység erősítésében, a szövetségi politika gyakorlásában meg­határozó feltétel a politikai intézményrendszer oly irá­nyú fejlesztése, amelyben semmi sem korlátozza in­dokolatlanul az egyes poli­tikai, társadalmi szerveze­tek és mozgalmak hivatott tevékenységét; nem szűkí­ti munkájukat csupán a végrehajtásra vagy mozgó­sításra, hanem lehetővé te­szi a társadalmi szükség­leteknek megfelelő tevé­kenységük kibontakoztatá­sát, részvételüket a dönté­sek előkészítésében, a hatá­rozatok meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésé­ben. A Hazafias Népfront köz­jogi funkciója — benne si­keres választási munkája — politikai, érdemi részvé­telt jelent társadalmi éle­tünk minden területén. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közremű­ködik a törvények kezde­ményezésében, előkészítésé­ben.” Ennek az állásfoglalás­nak a szellemében, a szo­cialista demokráoia követel­ményei szerint a népfront szorgalmazza a jogalkotás olyan fejlesztését, amely megfelel a Magyar Népköz- társaság alkotmányának, népünk — egy évezred alatt, benne az utóbbi négy évtizedben kialakult — jog­érzékének és politikai érettségének, s az elmúlt harminc évben megszilár­dult törvényességnek, amely megszabadította a törvény- tisztelő embereket a féle­lemtől. A jövőben, ehhez a folyamathoz kapcsolódva, olyan jogalkotásra kell tö­rekedni, amely segít meg­szabadítani az embereket a bürokrácia koloncától és arroganciájától; lehetővé te­szi nemes célokra irányuló szabad egyesülésüket; ki­bontakoztatja önkormány­zatra való képességüket. A legmagasabb rendű jog­szabályokat, különösen az alkotmányokat gyakran fe­nyegeti az a veszély, hogy papíron maradnak. A nép­front az Országgyűlés tör­vényhozói tevékenységétől azt kívánja, hogy az elmúlt három évtized nagy vívmá­nyára, a törvényességre tá­maszkodva gondoskodjon hézagmentes jogrendről. Biz­tosítsa, hogy az alkotmány minden tételéhez olyan ala- csonyabbrendű jogszabály (törvény, rendelet stb.) kap­csolódjon, amely közigazga­tási intézkedésekben, végső esetben bírói ítéletben ér­vényesíthető. Csak egy ilyen következetesen kiépí­tett jogrend veheti elejét az alacsonyrendű jog­szabályok inflálódásának, a hatalommal való visszaélés­nek, az állampolgári fegye­lem megsértésének. A jogrend demokratikus belső következetessége az önkéntes jogkövetés fontos feltétele, amelyben persze — éppen mert jog — fenn kell tartani a kikényszerítés lehetőségét is, de igazán építeni a demokrácia ered­ményein nevelődött felelős állampolgárra kell. Az ál­lam, amikor büntet, defen­zívában van. Mivel keve­sebbszer kénytelen az állam büntetni, minél inkább szá­míthat a törvénytisztelő állampolgár támogatására, annál inkább válhat a köz­jó intézményévé. A szocia­lista társadalom ilyen kö­vetelményeket támaszt ál­lamával szemben, ilyen szellemben fogalmazta meg alkotmányát, s ilyen ala­pon törekszik következetes­sé tenni jogrendjét. POZSGAY IMRE Mindenesbolt Vízváron ÖSSZEFOGÁSSÁL GYARAPODOTT A FALU JAVÍTJA A TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT — Gazdagodó, gyarapodó falu a miénk. Már csak a bölcsőde hiányzik: van is­kolánk, óvodánk, művelődési házunk mozival, vendéglőnk. Minden ami egy határmen­ti, mindentől távollevő tele­pülésnek kell — mondta tegnap Vida Imre, a vízvári termelőszövetkezet elnöke. Jeles napként kerül majd ez a falukrónifcába. Nézzünk csak a térképre! Huszonöt­huszonhét kilométerre van innen Barcs is, Csurgó is, harminckettőre Nagyatád, vagyis azok a települések, ahol megpakolhatják szaty­raikat a háziasszonyok. A buszjegyet viszont nem fil­lérekért adják. Az utazással eltöltött idő is drága. A víz­váriak is szerették volna, hogy minél előbb otthon ve­hessenek meg minden fontos élelmiszert, ruhát, műszaki cikket, kisebb-nagyobb aján­déktárgyat. Kívánságuk teg­nap teljesült: korszerű kis- áruházat adtak el. Eddig is volt húskiméré­sük, vegyesboltjuk, élelmi­szerüzletük, a falu különbö­ző helyein és áldatlan kö­rülmények között. Üj boltot építeni, vagy valamelyik régit átalakítani eddig csaknem lehetetlen volt. Kapóra jött. a Szövosz kezdeményezése, amelyet a kistelepülések áru­ellátásának javítására hir­dettek meg. A Vízváron is érdekelt barcsi áfész e prog­ram keretében Istvándiban italboltot. Darányiban, Ist­vándiban és Bolhán felvá­sárlóhelyet korszerűsített. Legnagyobb vállalkozásuk a vízvári fcisáruház kialakítása volt. Bognár Lajos tervei alapján saját brigádjukkal fogták hozzá a rekonstruk­cióhoz. Decemberben kezd­ték és tegnap már vevőket is fogadhattak. A 420 négy­zetméter alapterületű üzlet­hez a Szövosz adott támoga­tást. Ezenkívül célrészjegye­ket bocsátottak iki, és segí­tett a Sefag erdészete, vala­mint a termelőszövetkezet is. Gondolták, megéri, hiszen saját dolgozóiknak hétköz­napi gondjain enyhíthetnek. Építőanyagot adtak, társa­dalmi munkával segédkez­tek. Hudáik Tlibomé, üzletveze­tő és kollégái büszkén mu­tatták be az első vásárlók­nak és vendégeknek az új­szerű — ezáltal olcsóbb — technológiával átalakított csamokszerű, tágas bolt­jukat. Dr. Nemes Kálmán, a Mészöv elnöke, Süveges Sán­dor, a barcsi városi pártbi­zottság első titkára és dr. Németh Jenő Barcs tanács­elnöke elégedetten állapítot­ta meg, hogy valóban jó munkát végzett az áfész. A megnyitót követő pillanatok­ban a vízváriak valósággal megostromolták az üzletet, mert híre ment, hogy van színes televízió, felvágott, frissen sütött csurgói ke­nyér, karaj, 'sertéscomb és minden ami az ünnepi asz­talra kell. A csaknem ötmillió forint értékű munkával még nem fejeződött be a kistelepülések ellátásának javításáért kez­dett program. Épül a szulo- ki üzlet is: ott sem kell utazgatni a bevásárlásért. Délelőtt még a szomjazó somogyi határt jártuk: por­felhő kavargott a traktorok nyoméiban, tikkasztó hőség­ben törölgettük homlo­kunkat. Mindenki várta az •esőt, de senki sem számított arra, hogy olyan könyörtele­nül tör ránik a vihar, mint tette tegnap háromnegyed négy után-. Éjszakai sötétség­be borult a város, menny­dörgés, villámcsapások kí­séretében, szélviharral jelez­ve érkezett az eső, amely patákszerű folyamokat te­remtett utcáinkon. öt órakor beszéltünk a sió­foki meteorológiai obszerva­tóriummal, melynek segítsé­gével Vlsi Károly meteoro­lógustól kaptunk helyzetje­lentést. A Dunántúl és már az ország északi része fölött is gyülekeztek a zivatarfel­hők. A szélerősség a legtöbb helyen 50—70 kilométer kö­zött volt, de egyes gócokban elérte ennek a kétszeresét is. A Balatonon fellőtték a piros jelzést, a szélvitorlások és a csónakázök percek alatt elhagyták a tavat. Csupán a menetrendszerű hajójáratok közlekedtek. A vizirendészet járőreinek szerencsére nem akadt munkája. Mert haj­nalra tizennyolc fokra hűl le a levegő, s továbbra is ér­vényben van a piros jelzés, sokan bontottak sátrat a parti kempingekben. A vihart követő első fél­órában a legkülönbözőbb helyekről kaptunk telefono­kat. Olvasóink elmondták, hogy a vendéglők kenthelyi- ségeiből szabályszerűen fel­repítette a szél a székeket, asztalokat. Kaposváron, a Munkásőr soron egy Polski Fiat tört össze. Riasztották a tűzoltókat is. Délelőtt még a szárazság miatt kigyulladó erdőket oltották egyebek kö­zött Berzence határában és Korádon. A vihart követő percekben tizennyolc helyre hívták a kaposvári tűzoltó­kat, mert fa dőlt az épüle­tekre és az utakra. Egyebek közt a Színház-parkban, a Lenin utcában, Pálmajor- ban, Kaposmérőben és Kis­korpádon, Súlyos gondok ke­letkeztek a távközlésben is. A posta ügyeleteseitől meg­tudtuk, hogy nemcsak a me­gyeszékhelyi készülékek egy­némely ike némult el, hanem gond volt a helyközi kapcso­latokkal is. Több kisebb te­lepüléssel megszakadt a kap­csolat, a hibák kijavítását a vihart követően megkezdték. Bajok . voltaik a megye- székhely áramszolgáltatásá­val is a különböző vezeték- szakadások miatt. Szerkesz­tőségünket este többször a Dédász hibabejelentő ügye­leté helyett hívták, mert őket a panaszosok nem tud­ták elérni telefonon. Hiába próbálkoztunk személyesen is, nyitott udvari épületaj.tót ugyan láttunk, de a kapu zárva volt, negyedórás csön­getésre sem eresztettek be bennünket. Csupán az esti órákban jutottunk annyi in­formációhoz, hogy Kaposvár mellett Dombóvár, Igái és Nagyatád térségében is ke­letkeztek üzemzavarok, min­den elérhető szerelő a hi­bák elhárításán dolgozik. Ablakok törtek, épületek, garázsok rongálódták meg. Az Állami Biztosító az elkö­vetkezendő napokban kezdi meg a károk felmérését. PIROS JELZÉS A BALATONON Fák dőltek ki, telefonok némultak el Vihar tombolt Somogybán

Next

/
Oldalképek
Tartalom