Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-16 / 193. szám

1986. augusztus 16., szombat Somogyi Néplap 3 Hi a demokrácia? A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE A demokrácia fogalma az ókori Görögország rabszolga- tartó városa llamai bam szüle­tett és eredetileg a -démos, magyarul a „nép” uralmát jelentette. Lényegében a va­gyontalan polgároknak — de csak a nem rabszolgasorban lévő férfiaknak — azt a jo­gát fejezi ki, hogy szavala­tuk azonos értékű a köz­ügyek eldöntésében, amikor is a többség álláspontját kell érvényesíteni. A demokrácia fogalmát, amióta ez a kifejezés meg­honosodott, sokan, sokféle­képpen értelmezik és nem ritka az sem, hogy homlok­egyenest ellentétes társadal­mi berendezkedést vagy gyakorlatot egyformán de­mokratikusnak tekintenek. A burzsoázia a maga ér­dekeinek megfelelően alakí­totta ki felfogását a demok­ráciáról. Eszerint akkor be­szélhetünk demokratikus társadalomról, ha mindenki szabadon nydílívánífhat véle­ményt, és a pártok egymás­sal való vetélkedésében dől el, hogy mélytiküik jogosult a kormányzásra, a pölli-ti'kaii hatalom^gyaik óriására. AmÄSt a polgári demok­rácia igazi természetét vizs­gáljuk, soha nem ragadha-. tunk le a formák és eljárás­módok elemzésénél. Nem- el­sősorban aizént, mert ebben a tekintetben a tőkés rend­szer, már csak a szocializ­musnál jóval hosszabb múlt­ja miatt is valóban a játék­szabályok megtévesztően sokszínű skáláját alakította ki. Az intézményeket, a be­leszólás lehetőségének kere­teit és garantíiáit mi sem becsütjük le, sőt továbbfej­lesztésükre törekszünk. Számunkra a legelső kér­dés döntően és kizárólag az: demokrácia — vagyis tény­leges uralom — melyik osz­tály számára? A demokráci­át tehát elsősorban az osz- tályitarfailom oldaláról köze­lítjük. Az eligazodáshoz Le­nin azon gondolatai adnak fogódzót, amelyek szerint a demokrácia kérdésében nem elegendő pusztán a többség és kisebbség elvont kategó­riáira hagyatkozni, hanem mindig meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó rend­szer mely társadalmi csopor­tok érdekéit érvényesíti. A formailag egyenlően biztosí­tott jogokkal ugyanis egé­szen másként tud élni, aki több milliót érő tőke tulaj­donosa, mint aki pusztán munkaerejével, esetleg némi sizemélyi tulajdonnál rendel­kezik. Ott, ahol a tulajdon csupán maréknyi kisebbség kezében összpontosul, a de­mokrácia adhat ugyan egyen­lő jogot a beleszólásra, de végső soron a tőkével ren­delkezők megegyezése és ér­deke érvényesül. Az ő. ke­zükben vannak azok az esz­közök, amelyekkel befolyá­solhatják a törvényalkotást, és az álllam egész hatalmi gépezetének működését. Gondoljunk csak a kapita­lista államok oly hangosan reklámozott választásaira. Ebben valóban bárki a si­ker reményében vállalhat je­löltséget. . „Mindössze” né­hány miliő szükséges hozzá, a propaganda-kampány költ­ségeire. A nagytőke viszont, amely ezt fedezni tudja, nyil­Űj vezérigazgató a Videotonnál Pénteken beiktatták tiszt­ségébe a székesfehérvári Vi­deoton Elektronikai Vállalat új vezérigazgatóját. A tiszt­ségre Kázsmér Jánost, a vál­lalat korábbi vezérigazgató- Á helyettesiét nevezte ki az ipa­ri miniszter. Az erről szóló Okiratot — a vállalat, vala­mint Fejér megye párt-, gaz­dasági és társadalmi veze­tőinek jelenlétében — Bog­nár Sándor ipari miniszter­helyettes adta át. vánvaióan nem olyan párto­kat, illetve jelölteket támo­gat, amelyek, illetve akik meg akarják változtatni a kapitalista rendszert. A vá­lasztások valóban szabadok abban az értelemben, hogy bárki szavazhat, de a vá­lasztóknak semmilyen hatál­muk nincs a társadalom szá­mára legfontosabb kérdések eldöntésében. A munkásosztály forradal­ma, illetve a szocialista át­alakulás azáltal, hogy kisajá­títja a kizsákmányoló tőkés tulajdont és felszámolja a kapitalista társadalom hatal­mi intézményeit, megteremti a valódi demokrácia alapja­it: a dolgozó osztályok, a nagy többség uralmát. Ezért mondhatjuk joggal, hogy a szocialiizusban a demokrácia visszanyeri eredeti jelenté­sét, azaz ténylegesen a töme­gek hatalmát fejezi ki és testesíti meg. A szocialista demokrácia azonban- azt is feltételezi és igényli, hogy a tömegék ne csupán azono­suljanak a szocializmussal, ne csak támogassák célkitű­zéseit, hanem eselakrvő mó­don vegyenek is részt a cé­lok kialakításában, megvaló­sításában, a hatalom gyakor­lásában. Pántunk Központi Bizott­sága elvi álláspontja, hogy a szocialista demokrácia a ha­talom minden oldalát felöle­lő széles rendszert alkot. Be­letartozik 'minden olyan in­tézmény, amely a szocialista társadalom tagjainak és kollektíváinak közvetlen, vagy közvetett formában le­hetőséget biztosít államha­talmi, igaagartási, gazdasági vagy társadalmi szervék lét­rehozására, azok tevékeny­ségének befolyásolására és ellenőrzésére, .továbbá az ál-. La mpO’Jgár Oknak a közélettel összefüggő, jogilag elismert szalbad tevékenységére. A szocializmus lényegéhez tartozik, hogy a vezető párt „a mindent a népónt, a nép részvételével” elvet vallja és követi. Megteremti és bizto­sítja a .közügyekben váló ak­tív munkálkodás és beleszó­lás gyakorlati feltételeit, ösztönzi a meglévő keretek tartalmasabb kihasználását, továbbfejleszti a közreműkö­dés formáit, módszereit. Eze­ket a törekvéseket és a megvalósulásukra irányuló folyamatokat nevezi a poli­tikai köznyelv a szociális,ta demokrácia fejlesztésének, tökéietesiítésének. Sorozatunk következő ré­szeiben ennek indokairól, s arról lesz szó, hogy miként valósul ez mag az ország­gyűlés és tanácsok esetében a lakóterületen, a munkahe­lyeken, a vállalatoknál, in­tézményekben és másutt ... (Folytatjuk.) Dr. Bálint Tibor MUNKÁRA FOGOTT NAPSUGARAK Barcson az ÉSZiKV-nál évek óta készülnek napkol­lektorok. Van-e igény etek­re a berendezésekre Magyar- országon? Mennyire drágák és megérdk-e a költségeket? — A napkollektorok vásár­lásánál a fel nem használt fűtőanyag költsége jelenti a megtakrítást — mondta Hartmann Péter, a gyár mű­szaki előkészítője. — Ráadá­sul a napkollektor mindössze egyszeri beruházást igényel. Az élettartamát figyelembe véve következtetni lehet a megtakarított energiára. Első­sorban ott ajánlott a. haszná­lata, ahol nyáron, napos idő­ben kell, hogy szükséglete­ket elégítsen ki: strandokon, kempingekben. Természete­sen mindenhol alkalmazható, ahol energiát lehet megta­karítani. Barcson eddig több ezer ilyen berendezést gyártottak. A hazai igényeket ki tudják elégíteni. Ami egy napkollek­tor itthoni alklmazásának a költségeit illeti, közel sem olyan rózsás a kép. Egy csa­ládi ház energiaellátásához szükséges berendezés ára az automatizáltságtól függően 40 és 150 ezer forint között változhat. Így nem csoda az sem, hogy egy napkollektor felszerelésének a költségei hazánkban csak 10—15 év alatt térülnek meg. Emiatt a kelleténél kevesebb figyelem fordul a napenergia felé, és ez gátat szab a műszaki fej­lesztésnek is. Emberi gondok mérnöke Jártam már olyan falusi elöljárónál, aki még a házára is névtáblát követelt: X. Y., a falu elöljárója. Egy másik azt mondta: félútról nehéz visszafordulni, és fölszántani a kitaposott ösvényt. Az ezerlelkes, határ menti kisközség elöljárója talpraesett fiatalasszony. Azt mondja: „Nem hinném, hogy nekem kel­lene vállalnom a falugazda szerepét. De borzasztó lenne, ha a székhelyközségben hallanám vissza a falum gondjait...” Hogy lenne-e visszahallani, valója, arról a Babócsa: Köz­ségi Közös Tanács elnöke, András Zoltán azt mondja: — Bolhó élő falu. Néhány híján ezren lakják. Jól mű­ködik az általános iskola al­só tagozata, pedagógusiban sincs hiány. Hetente kétszer körzeti orvos hallgatja meg a falubeliek panaszát. Az el­látását két vegyesbolt és egy vendéglő biztosítja. Nincs gondjuk az itteniek­nek az iparosokkal sem, szinte minden f ontosabb szol­gáltató iparágnak él a falu­ban mestere. Munkát ad a termelőszövetkezet, nemcsak a szántóföldeken, hanem a cémaüzemben is talál dolgot a bol-hói asszonyfcéz. Sok az új ház, kevésbé vándorolnák el a fiatalok. Nehezebb a helyzet a másik társközség­ben, Somogyaracson. — Ez a kis falu, sajnos, példája lehetne az elörege­dő, pusztuló falvainknak — mohdja a tanácselnök. — A régi lakók közül kevesen maradtak itt, hirtelen növe­kedett a oigánylalkiosság szá­ma. Kétszázötvenen élnek itt mindössze. Most megoldó­dik a település régi gondja —r gázcsere-telepet létesítünk a faluban. Vissza van még néhány utca javítása. Rang­sorolni kell. Győri József nyugdíjas kocsmárosit választották meg a községben elöljárónak, ő nyerte el a falubeliek bizal­mát. Jól végzi a munkáját. A körzet legkisebb telepü­lése Rinyaújnép. A százlel- kis kisközségnek boltja, ital­boltja, művelődési háza van. A közelmúltban rendezett öregek napján a falu hetven százaléka ott volt. Kiss Jó­zsefire az elöljáró, szívesen végzi ezt a közösségi mun­kát. Komlósd és Péterhida tar­tozik még hozzánk — fog­A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Az eső még mindig hi­ányzik. A nyaralók nem bánták az eső nélküli hősé­get, a mezőgazdaságban dol­gozók viszont nagyon várják már a jótékony csapadékot. A hét végére valamelyest enyhült a forrósóg, az esőre váró mezőgazdászok gondját azonlban ez nem enyhítette. A másodivetéséket félbe kel­lett hagyni, mert a csont­szárazzá vált földiben nincs, ami életre keltse a magokat. Lassabban haladnak az őszi vetések előkészületei isi, pe­dig minden és mindenki ké­szen áll a következő felada­tok elvégzésére. Amit lehet, azt igyekeznek mielőbb be­fejezni; folyik a silózás, a takarmánynövények beta­karítása. Nemcsak a nagyüzemeket és a háztáji gazdaságokat érinti érzékenyen a vízhi­ány. A városók és a 'kiste­lepülések lakóinak is takarékoskodni kellett. A vízellátás kielégítő, nincs nagyobb fennakadás. Ez nem nyugtatja meg azo­kat, akik a nap valamely szakában hiába nyitják ki a csapókat. A Balatonon el­rendelt vízikorlátozéshoz ha­sonló intézkedésre azért nem került sor a megye más te­rületein, mert a lakosság fe­gyelmezetten, takarékosan bánt a vízzel. Feltehetően így volt ez azokban az építő- és szak­táborokban is1( ' ahol több mint ezer diák töltött el egy­két hetet, összekötve a Pi­henést a tanulással, a mun­kával. Mára elcsendesedtek a táborhelyek, az utolsók tegnap zárták be kapuikat Fonyódligeten és Balaton- széplafcon. Egy kicsit időseb­bek, de még mindig a fiatal korosztályba tartozók talál­koztak Barcson és Balaton- f enyvesen. A megyehatár városa nemzetközi rangú esemény színtere volt. Szá­mos hazai képviselő mellett ismert külföldi rézfúvós kamaraegyüttesek mutatkoztak be és osztották meg tudósukat a műfajt kedvelőikkel. Hamarosan hangosak lesz­nek az iskolák. Megkezdték a tanszerek árusítását. Nem érdemes várni a vásárlással az utolsó pillanatig. Ez nem vonatkozott 'a nyári vásár utolsó napjaira, hiszen még a hét végén is fogyott az en­gedményesen kínált árukból. Nagy Zsóka lalja össze mondanivalóját András Zoltán. — Két ellen­tétes életű falu. Komlósd mintha ma születne újra. A nem egészen . háromszázlel­kes faluban sorra épülnek az új házak, Czigány József elöljáró nemegyszer keres bennünket építési ügyben. Megoldották az öregek nap­közijét, rendben mennek a szolgáltatások is. Péterhida már jóval alvóbb falu. Las­sabban halad a falurende- zéaben. öt falu, öt különböző sors a fiatár mentén. Mi most a bolhói változásokra voltunk kíváncsiak. — Az óvoda mellett — mondják a falubeliek, ami­kor Szegény Lászlóné nevét kimondjuk. — Mért keresik, csak nem házat akarnak vásárol­ni? Azt bizony nem aka­runk, de ahogy Szegényné hamarosan megfelel, nem is nagyon tudnánk, mért itt a faluban már alig van üres porta. — Pedagógus vagyok, fel­sőfokú végzettségem van, a bábócsai öregek napközi ott­honéiban dolgoztam. Most BOLHÓN IS MEG LEHET VÁLTANI... gyesen vágyók. Meglepett, amikor tavaly a bizalmat kaptam elöljáróként, de nem ilyedtem meg a várakozás­tól. — Egy év alatt sok min­den összegezhető az elöljárói munkáról, ön milyen új uta­kon járt, s jól szolgálta-e a falu ügyét? — Ezt itt a szobában ne­héz lenne eldönteni. Legin­kább arra törékedtem, hogy megtartsam azt az érzést a lakókban, hogy Bolhón is meg lehet váltaná a világot, itt is lehet boldogan élni, jövőt építeni. Falunap, tár­sadalmi munka, segélyezés, tanácsi közvetítés, hozzájá­rulások, véleményezések. Ja­varészt ebiből áll a munkám. A sók apró_ dolog mellett azonban egy nagyobb célt is tűztünk magunk elé. — Körülbelül tíz éve ke­rült először szóba a napközi otthon. Egy „hetes napközi” és egy tíz-tizenöt személlyel induló szociális otthon képe rajzolódott ki. Az emberek­nek szükségük van rá. Egyet­len akadály van: nincs rá pénz. Ha kell a szociális se­gélyt, a településfejlesztési hozzájárulást is felajánla­nánk érte: társadalmi mun­kával is szolgálnánk az ott­hon ügyét. Nem tudom el­hinni, hogy megyei vagy or­szágos támogatást ne kap­hatnánk. .. Szegényné úgy képzeli az elöljérésági demokráciát, hogy a falu lehetőségeit bü­rokratikus akadályok nélkül kihasználhassák. . — Nehéz előrejutni a szo­ciális otthonnal. A lassúság elveszi az emberek kedvét. Uitcabetonozás, gazpusztító falunap is kell persze, de az öregedő község felelős' la­kóinak megbecsüléséért. Bolhón évente százezer fo­rintot fordítanak segélyezés­re. 138 ezer forint folyik be a tehó-ból és mintegy ötezer forint az egyéb elöljárói gaz­dálkodási alap. Lenne eze­ket is mire költeni, de most nagy az összefogás az öre­gek javára. Szegényné szinte minden­nap „szondázza” a falut. Ha a boltba viszi a kicsit, ér­deklődik, ha éppen valaki­hez, a másik utcába tart, megbeszéli a dolgokat az emberekkel. Befogadták, el­fogadták elöljárójuknak. Tudja, hogy ez felelősséggel jár, s azzal, hogy a megkez­dett programot végig kell vinnie. Békés József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom