Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-15 / 192. szám
1986. augusztus 15., péntek Somogyi Néplap 3 Állattenyésztők tanácskozása Kaposváron cselekvőkészségére alapozva jó feltételeket teremt a jövő évi termeléspolitikai célok előkészítéséhez. Ezek az intézkedések a kül- és belpiac magasabb minőségi követelményéinek teljesítésére, a versenyképesség fokozására ösztönöznek, erősítik a gazdálkodók érdekeltségét, kiterjednek a felvásárlási árakra, a beruházásokra, az állattenyésztésben dolgozók anyagi érdekeltségére. Vitaindítójában dr. Győri József részletesen ismertette a jövő évtől életbe lépő árintézkedéseket, a támogatási formákat. Hangsúlyozta, hogy megfelelő eredményt ezek csak akkor okozhatnak, ha párosul hozzájuk a vállalati, az üzemi cselekvések sora. Példákkal támasztotta alá, hogy igen nagy különbségek vannak a megyében egy-egy üzem eredményessége, költséggazdálkodása között, amii vitathatdianul a belső munka javítására, a szervezettség, a fegyelem, a szakszerűség fokozására hívja fél a figyelmet. Utált arra is, hogy milyen fontos szerepe van ebben a munkában az - állattenyésztési rendszereknek. A vitaindítót számos észrevétel, kérdés, vélemény egészítette ki, mélyre a főhatóságok képviselői válaszoltak. A Kahyb vállalat már ezen a tanácskozáson bejelentette, hogy további ösztönző támogatással segíti az állománycserét végrehajtó gazdaságokat, a tejipar felhívta a figyelmet, hogy folytatódik az üszőkihelyezési akció. A szabályozással összefüggő kérdések és a további intézkedéseket sürgető javaslatok mellett, a résztvevők többsége hangot adott annák a véleményének is, hogy az utóbbi évtized legcélravezetőbb, átfogó intézkedése ez, mely az ágazat termelésének fellendítése mellett egyértelműen a minőség javítására ösztönöz. Nem tartozott szorosan az eszmecsere témájához, de elkerülhetetlenül szóba kerültek az idei rendkívüli aszályos év eddig már ismert és ezután várható gondjai. Tetemes és napról napra nő a termésveszteség nagysága. Ahogy dr. Tóth Károly ösz- szefoglaló zárszavában hangsúlyozta, ha valaha igen, akkor most feltétlenül minden esZközt és módot meg kell ragadni a gazdasá goiknak annak érdekében, hogy ezek a kiesések év végéig ésszerű takarékossággal mérséklődjenek. Megfontolt, szakszerű, határozott üzemi kezdeményezésiekre van szükség e tekintetben is, , épp úgy, mint az állattenyésztés fejlesztését szolgáló átfogó központi intézkedések hasznosításánál.. V. M. ARIADNÉ — KIFELÉ A BIZONYTALANSÁGBÓL A közelmúltban átfogó intézkedések ^születtek az állattenyésztés eredményességének javítása érdekében. Az ágazat helyzetéről, az leddigi és a jövő évtől érvénybe lépő szabályozók hatásáról aktívaértekezleten tanácskoztak tegnap IKaposváron az állattenyésztők. Somogybain az állattenyésztésit részben a hagyományok miatt, részben az állattá termékekre alapozott nagyarányú élelmiszeripari földolgozás miatt megkülönböztetett figyelem kíséri. Érthető, hogy nagy várakozás előzte meg a tegnapi tanácskozást, mélyen a mezőgazdasági üzemek vezetői, főál- lattenyésZtői, az élelmiszer- ipari vállaljatok, az intézmények, a termelési rendszerek irányítói vettek részt. Az eszmecserére — melyet dr. Tóth Károly, a megyei tanács ellnöíkhellyöttese nyitott meg — eljött dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Almási Béla az Országos Tervhivatal, Förstner Pál a Pénzügyminisztérium, Magyar György, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében. Dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője vitaindító előadásában utalt az ágazatban kialakult helyzetre, arra, hogy a korábbi fejlődés a hatodik ötéves terv közepén megtorpant, sőt az országos átlagnál is nagyobb mértékben fokozódott az állattenyésztés lemaradása. A gazdaségpoli- tikaJi célokat is veszélyeztető, kedvezőtlen tendenciák megállítása, illetve megváltoztatása érdekében már az elmúlt év utolsó negyedében számos közgazdasági és szakmai intézkedés született az állománycsökkenés megállítására. Ezdk sarába tartozott többek között, hogy a megyei pártbizottság értékelve az ágazat helyzetét, határozatot hozott a szarvas- marha-, a sertés- és a juhágazat fejlesztéséről, sikeres kocakihelyezési akció indult a kistermelői sertésállomány javítása érdekében, országos és megyéi sertéshústermelési verseny, kedvezményes üszőkihelyezési akció indult, — és lehetne sorolni tovább. Az idői első félév adatai egyértelműen bizonyítják a központi és megyei intézkedések eredményességét, félév alatt a sízarvaismarhalállo- mány 2,1, a sertésállomány 11,2 százallékkal nőtt. A juhágazatban tovább csökkent a létszám, itt még nem érzékelhető a .jövedelemjavító intézkedésék hatása. Ez. az eredmény csak első lépésnek tékinthétő, további ösz- szehamgolit intézkedésekre van szükség, hogy az állat- tenyésztés termelési minőségben és mennyiségben a célokkal összhangban növekedjen. Ebben a munkában kiemelkedő jelentőségű a közelmúltban közzétett szabályozó változás, mely az üzemek kellő fogadó- és Nem a párkák fonnak Lengyeltótiban SOK HELYEN VESZ A ZÖLDÉRT — Korábban munkaerő- hiánnyal küszködtek. Van-e kedvező változás? Napók óta rekkenő a hőség és a szárazság gondot okoz a mezőgazdaságnak. A felvásárlók tapasztalták, hogy kevesebb termett, kevesebb kerülhet a boltok pultjaira is. Németh Gyula a Somogy Megyei- Zöldért áruforgalmi főosztályának vezetője szerint negyvenöt állandó, 15 idényjellegű üzletükben és tíz mozgábolitjukban alig tapasztalható, hogy gond van a zöldségfélékkel és a gyümölcsökkel. — Ez elsősorban annak köszönhető, hogy partnereinkkel hosszabb távú termeltetési szerződéseket kötöttünk, s több helyről szerezzük be áruinkat. Az őszibarack a Balaton-panton például elfogyott, hoztunk hát az Alföldről. A (kirendeltségeink jövedelemérdekeltségben dolgoznak, így vezetőiknek érdéke, hogy mindenféle árut felkutassanak. Ez egyfajta biztonságot teremt, persze rendkívül nehéz körülmények között. A zöldség és gyümölcs a megszokottnál két héttel korábban érik. A szárazság csökkenti a termésátlagokat. Ma például gond van a paprikával, de várhatóan rövid időn belül biztosítani tudjuk az ellátást. A Lecsószezonról azonban le kell mondanunk. Sajnos paprikából. és paradicsomból kevesebb lesz a vártnál. Ügy számolunk, hogy a tervezettnél 30—40 százalékkal kevesebbet vehetünk át. Az uborka ismét gondökat ökozott. Négyszáz tonnára szerződtünk. Eddig 190-et vettünk át, s mindent figyelembe véve sem lesz több 250—260 tonnánál. Ügy számoltunk, hogy 6500 tonna görögdiny- nyét értékesíthetünk: jó ha lesz 2500 tonnányi. Nem tudjuk teljesíteni a 3800 tonnás expontvállalásunkat Szó vólt a boltok ellátásáról és az exportról is. Mi arra törekszünk, hogy mindig legyen elég áru az üzletekben. Ha valamiből kevesebb van, ükkor az export terhére viszünk a boltokba. — A vásárlónak mibe kerül az idei nyár? — Nem többe, mint tavaly. Ellenkezőleg: az árszintűnk lényegesen alacsonyabb. Alkalmazkodnunk kell az országos áraikhoz, de arra is törekszünk, hogy a lakosság pénztárcájának is megfelelő áraikat alkalmazzunk. Előfordulhatnak fonák helyzetek: példaként említem, hoigy július 5-én 12 forint volt a paradicsom kilója, viszont két héttel később már 35-ért adtuk, mert a fólia alatt gyorsan beérett a paradicsom, hirtelen nagy volt a kínálat, így olcsóbban árulhattuk. Néhány nap alatt elfogyott, viszont utána nem étit be a szántóföldi növény, nem volt kínálat, természetesen felszökkentek az árak. A mostani időjárás hasonló helyzetűket teremthet még. N. J. Az idei első félévben .még a régi gazda-, a Budapest Kötőipari Szövetkezet korábbi szerződései is beleszóltak a cég önállósult lengyeltóti telepének munkájába, de ma már teljesen a -maguk kezébe vették sorsuk irányítását az új szövetkezet tagjai. Nem a párkák fonják tehát a kötősök életiének fonalát. S hogy -a mitológiánál maradjunk: az Ariadné nevet választották Lengyeltótiban, bízva benne, hogy Ariadné fonala .kivezeti őket a bizonytalanságból, miképpen Thézeuszt is a labirintusból. Reményeik beváltak, erről beszélt Szentgyörgyi Gyula, a szövetkezet elnöke: — Kemény, de korrekt viták után tisztázódott önállósulásunk minden anyagi körülménye, békességben váltunk el a budapesti szövetkezettől. Nagykanizsa negyvennyolc és Somogytúr huszonnyolc dolgozóval nálunk maradt. Mi itt, Tótiban, száztizennégyen vagyunk. Első teendőnk a kanizsai és a túri dolgok rendbetétele, mert ha mi „gyarmat” voltunk, akikor e két hely a gyarmat gyarmatának számított. A kanizsai kesztyűüzemet is átállítjuk a kötött felsőruhák készítésére, mert úgy nagyabb les-z a nyereség. — Hogyan tudnak önállóan megküzdeni a piaci versennyel? — Kézi kötőgépeink vannak, nem automaták. A kézi termék pedig keresett, piaci g-ondjaiink nincsenek. Ezzel együtt inem ülhetünk a ba- béra-inkon. Tavaly egyik megrendelőnk elmondta: szívesen vesz Lengyeltótiban árut azután .is, hogy önállóak leszünk, mert rendkívül jónak találja a .minőséget. De a konzervatív fazon már nem sokáig lesz eladható. Ezt a figyelmeztetésit meg kell szívlelnünk. — Van-e elegendő tervező szakemberük ? — Nincs. Nem is lesz. Régebben magunk terveztünk kardigánokat, pulóvereket. A kivitel osztályon felüli lett, de rá kellett jönnünk, hogy a divattervezési komoly művészet. Mi ahhoz kicsik vagyunk, hogy saját terve- zőrészteget tartsunk fenn. Ezért kapcsolatokat keresünk. A Módival, az Aranypókkal és más cégekkel tárgyaltunk. Olasz divattervezők modelljeit szereztük meg. Az olaszok ma e szakma világsztárjai. De hazai szakemberek is dolgoznak nekünk, a Tricotex vállalatnál készíttettünk egy mintakollekciót, amellyel a nyugati piacra szeretnénk kirukkolni. Az említett cégek végül vásárlóink is lesznek, az új termékeket szívesebben elviszik, hiszen az ő ötleteik is megtestesülnek ezekben. Rázzák a szilvát Szedik a szilvát a Bárdibükki Állami Gazdaság gyümölcsösében. A gép naponta 300 mázsa termést ráz le. A szedés előtt tíz nappal érésgyorsitó vegyszerrel permetezik a fákat. A szilvát a nagyatádi és a szigetvári konzervgyárban dolgozzák fel, de a termésből exportra is kerül. A szedésben diákok segítenek a gazdaságnak. — Megnőttek a követelmények, de megnőttek a bérek is. Újra emelkedik a létszámunk, szívesen jönnek hozzánk dolgozni a környékbeli asszonyOk. Az idei, óvatos tervünk 32 millió forint termelési érték és négy és fél millió forint nyereség volt. Ma már tudjuk: elérjük a negyvenkét .milliót, illetve a hatmilliót. Ez a fölfutás megalapozza a következő évek fejlődését is. — Mit kell még tenniük a sikerekért ? — Gépéket szerzünk be, néhány kézi gépünkhöz motort csatlakoztatunk. Reklámtevékenységünket javítanunk kell, meg akarunk jelenni a fontos divatbemutatókon. Ha lehet, több műszakban kell dogoznunk. Az is fontos, hogy megbízható és jó minőségű szállításokkal megőrizzük a szovjet piacot. Az önállósulás előtt is nagy szériákat szállítottunk a Szovjetunióba, s ottani partnereinkkel most még közvetlenebb kapcsolatba kerülünk, jobb lehet az együttműködés. Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni. L. P. AZ ÚJ SZABÁLYOZÓK SZELLEMÉBEN ...................................................'*.......................... J övedelmezőbben jobbat, többet
