Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-28 / 176. szám

FOLKLÓRFESZTTVÁL BALATONFŐLDVÁRON Tíz együttes produkciói Emlékházban a Kapoli-gyűjtemény ELSŐ A SOMOGY A Somogy Megyei Műve­lődési Központ, a Balaton - földvári Nagyközségi Közös Tanács, valamint aiz Express Dél-balatonii Igazgatósága ál­tali rendezett kétnapos bala­toni foilklárfesztivál az idién számos kellemes meglepetést szerzett a néptánckedvelő közönségnek és a szakmai zsűrinek egyaránt. Az első napon (pénteken), mint is­meretes, a fesztivál negyed- százados történetében elő­ször gyermektánjc csoportok lépték színpadra, illetve mu­tattak be meneti táncot a földvári utcákon, s a szó szaros értelmében fergeteges sikert arattak. „Álmodni sem mertük volna, hogy ennyi nagyszerű gyenmekegyü-ttes- sel találkozhatunk itt” — mondták a zsűri tagjai (Vá­sárhelyi László és Galambos Tibor koreográfusok, Olsvai Imre népzenékuitató), s hoz­zátették: egyik—másik, mint például a kaposvári Somo­gyi aprók, a Tóth Lajos Ál­talános Iskola együttese, va­lamint a barcsi Kisboróka az országos élvonalba tarto­zik Immár. (Csákis somogyi gyermekcsoportok mutat­koztak be a fesztiválon.) „Ez persze nem véletlen — jegyezte meg Csíkvár József, a somogyi nép táncmozgalom régi, fáradhatatlan szervező­je —, ezek a gyermekek egész évben rendszeresen dolgoznak, néptánctáborok­ban tanulnak, és megszokták a versenyzést is.” Szombat délelőtt a felnőtt- csoportok versenyeztek: Du­nántúl legjobb együttesei között a tiszántúli (szarvasi) Tessediik táncegyüttes is ve­télkedett (akárcsak tavaly), és meghívtak egy bolgár tánccsopoontat, a szófiai fia­talok együttesét. Az említet­teken kívül a versenyben részt vett a nagykanizsai Dél-zalai, a BM Kaposvár, a Somogy, a Bákony tánc- együttes, a szülök! német nemzetiségi, a tatabányai Bányász, valamint a győri Rába néptáocegyüttes. A sió­foki Balaton nem verseny­zett, de a gálán szerepelt. A „mezőny” rendkívül erős volt, az együttesek tu­dásuk legjavát adták, bizo­nyítva, hogy a néptáncmoz­galom némi stagnálás után újra „felszálló ágban” van. Szinte valamennyi csoport­ról elmondható, hogy a ta­valyi fesztivál óta fejlődött, kiegyensúlyozottabb telje­sítményre képes. A nemzeti­ségi színek is üdítően hatot­tak a nemzetiségi, de a ma­gyar együttesek műsorában is, a bartóki gondoláit jegyé­ben. A zenekíséret méltó volt a találkozó színvonalához. A itáncyerseny első díját a Somogy •táncegyüttes kapta. A három második helyezett: a győri Rába, a: nagykani­zsai Dél-zalai, valamint a szarvasi Tessedik táncegyüt­tes. Harmadik díjat nem adott ki a zsűri, viszont há­rom különdíjat alapított. A küldöndíjasok: a szófiai fia­talok együttese, a BM Ka­posvár és a tataibányai Bá­nyász. Zenei különdíjat ka­pott a Zengő együttes. Me- nettánobam első a szuloki német nemzetiségi, második a Somogy, harmadik a veszprémi építők Bakony táncegyüttese. A fesztivál báliján csárdás- versenyt rendeztek, itt a ieg­Boglárlellén, a Kossuth Lajos utca 35. alatt szom­baton megnyílt megyénk új emlékmúzeuma, itt id. Ka- poli Antal faragásait tekint­hetik meg az érdeklődők. A fehérre meszelt, föftújí- tott régi parasztház failai között a kaposvári megyei múzeum, a pécsi Janus Pan­nonius Múzeum, a budapesti Néprajzi Múzeum és a Népi Iparművészeti Tanács arohí- vurnának anyagából váloga­tott faragásokat állítottak ki. Kapoli emlékére húszon - egyiedilk alkalommal rendez­ték meg az országos fafara­gó pályázatot és -kiállítást Boglárleilén, a Béke műve­lődési házban. Tervezték is, hagy amint lehetőségük lesz, helyet adnak egy állandó népművészeti kiállításnak, melyen a pásztorművészet legkiválóbbjának, id. Kapoli Antalnak a munkásságát mutatják be. — A népművészet egyik legszebb, legértékesebb te­rülete a pásztorműviészet, ezen belül is a dunántúli, melynek emlékei a fafara­gás teljes történetét őrzik. Itt virágzott a leghosszab- ban, e vidéken díszítették a leggla zdaigabba n faragása lkat a pásztorok. Ma úgy tartja számon a szakirodalom, hogy a dunántúli fafaragás Lényegében azonos a somo­gyival — mondta megnyitó­jában dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács el­nöke. A rengeteg érdeklődő azt mutatta, hogy e gazdag ha­gyományú pásztorművészetet ma sokan megcsodálják. Ka­poli Antal remekmívű fara­gásai, pásztorbotjai, . más használati tárgyai: a válto­zatosan megmunkált töröl­közőtartók, székék, asztalok napjaink faragóinak is bő- vén adrrak útravalót, hogy átörölííts<a| a hagyományo­kat a mai népi iparművé­szetibe. népi iparművészet Megiájjulló AZ AKADÉMIAI KIADÓ ÚJDONSÁGAI Számos könyvújdonság megjelentetését tervezi ősz­re az Akadémiai kiadó. Ezek sorában Gedai Istvánnak A magyar pénzverés kezdete című kötete részletesen tár­gyalja a hazai pénzverés ki­alakulását, s megismertet I. István király Európa-szerte híres pénzeivel. Györffy György Az Árpád-kori Ma­gyarország történeti földraj­za című munkájának máso­dik kötete jelenik meg. A hat kötetre tervezett mű az Árpád-kori Magyarország valamennyi községét, városát megyék szerint csoportosítva ismerteti. Árpád-házi Szent Erzsébet címmel írt könyvet Sz. Jónás Ilona. A szerző új megközelítéssel helyezi el a királylány személyét a kor szentjeinek galériájában, jobbak aranysarkantyú dí­jat (fiúik), illetve arany- gyöngy díjat (lányok) kap­tak. Első helyezettek: Szabó Csaba (Győr), Fenyves Gab­riella (Tatabánya), második Kőltai Gábor (Tatabánya.) és Csosztvanné Vass Edit (Szar­vas), harmadik Csosztvan András (Szarvas) és Ádám Tiborné (Győr). A hagyo­mányos szépségversenyen a Földvár széfje címet Gábor Edit, a tatabányai együttes lagja nyerte. Sz. A. Száztizenegyen vettek részt részt id. Kapoli Antal emlé­kére meghirdetett, országos fafaragó pályázaton, mely­nek válogatott anyagából szombaton nyílt kiállítás Boglárleilén, a Béke műve­lődési házban. Hatvamhérom pályázó kétszázhat munká­ját tartotta érdemesnek be­mutatásra a bíráló bizottság. A sok értékes fafaragás biz­tató jele annak, hogy képes a megújulásra a hagyomá­nyokat vállaló, a mai igényt is kielégíteni képes alkotói tevékenység. Az első pályázatot 1957- ben hirdette meg a Népi Iparművészeti Tanács közö­sen a Somogy Megyei Ta­náccsal. Az id. Kapoli Antal emlékének szentéit pályázat célja azóta sem változott: a hagyomány tisztaságának őrzésén túl ösztönözze a fej­lődést. A kiállítást Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyet­tes ajánlotta a latolgatok fi­gyelmébe. A megnyitón részt vett dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke, Tóth János, a megyei pártbizott­ság titkára, és a Budapes­ten működő somogyiak ba­ráti körének elnöke, dr. Szirmai Jenő is. — A Népi Ipanművészeti Tanács megalakulása után rövid időn belül kialakult a népi iparművészet öt szak­ága: a hímzés, a szövés, a fazekasság, a fa- és csont- faragás, valamint a sokféle kismesterség. Népművésze­tünknek ez a megújítása nemcsak művelődéspolitikai törékviéseiiníkfiit jelezték, ha­nem találkozott az érdeklő- d'éssel, az igénnyel iá — mondta ímegnyitójában Pusz­tai Ferenc minis,zterhelyet- tes. — A Kapoli-pályázatot 1957-től 1970-ig évenként, 1970-től kétévenként, 1983- tól háromévenként hirdetik meg. Ennek a ritmusváltás­nak csupán az az oka, hagy a faragás nehéz műfaj. A szakemberek úgy vélték, hogy három év szükséges legalább a faragók megúju­lásához, e csodálatos nép- művészeti ág méltó bemu­tatkozásához — állapította meg. Az elhatározást máris iga­zolta a három év után első­ként megrendezett kiállítás. A száz tizenegy pályázó száznegyveníhiárom tárgyat készített erre az alkalomra, a korábbiakhoz képest azon­ban nemcsak az érdeklődés fokozódott, hanem igazi ér­ték is több született. Ezek­ről dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnö­ke beszélt. Üj területet hó­dított meg máris a fafaragó művészet, a belsőépítészetet gazdagítja több kiállított Országos fafaragó kiállítás nyílt Boglárleilén tárgy és a lakáskultúra is hasznosain gyarapodik az új igények kielégítését szolgáló alkotásokkal — állapította meg értékelésében. Az országos pályázaton az eddiginél jóval több díjat adták át. A Kapoli-kürtöt, a fődíját, egy faragott fal- díszért kapta a dunaföldvó- ri Csepeli István népi ipar­művész. A bálványos fara­gás újat hozott a belsőépí­tészetben is. Első díjat ka­pott Horváth Béla (Buda­pest), Pintér Jenő (Bogyisz­lói. Második díjjal jutal­mazták Helyes Károlyt (Bu­dapest), Csollány Rudolfot (Győr), Szondy Sándort (Miskolc), Szokolay Sándort (Tótkomlós). Harmadik díj­jal ismerték el Magyar Gyula (Pécs), Molnár György (Érdliget), Bereczky Károly (Keszthely) és , Kovács Mi­hály (Hajdúszoboszló) alko­tásait. Tíz somogyi fafaragó vesz részt az országos kiállításon, köztük Tóth Mihály, a nép­művészet mestere. Faragá­saikat a hagyományőrző ka­tegóriába sorolhatjuk, az Újító törekvések még ke­véssé jelzik azt a folyama­tot, amelyet országosan már többen "sikerre vittek. A díjak átadiása után a hangulatihoz illő népdalcso- korral .kedveskedett a jelen­levőknek Béres Ferenc és Lipcsei Edit énekművész, majd a résztvevők megko­szorúzták id. Kapoli Antal szobrát a művelődési ház parkjában. Horányi Barna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom