Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-11 / 162. szám
BUDA VISSZA VÍVÁSA 1686-BAN Kiállítót a Budapest Történeti Miíze urn ban Buda visszafoglalása, mondhatjuk, Bécs ostromával kezdődött. A Habsburg birodalom és a keresztény Nyugat 1541 óta tűrte, hogy Magyarország büszke fővárosának tornyain lófarkas lobogó lengjen. Hisz ez végül is jórészt a magyarok baja volt. De amikor 1683-ban Kara Musztafa seregei kis híján megvalósították a török politika nagy célját, és majdhogynem elfoglalták Bécset, ükkor igen hamar létrejött a Szent Liga a török birodalom végvidékét jelentő országunk felszabadítására. És, tegyük hozzá, mindez az után történt, hogy a magyarok jelentős része a török uralmat a kisebbik rossznak kezdte tartani. Budavár visszavívásá- nak előzményei közé tartozik a Thököly-felkelés is: az ostromban jelentős szerepet játszó Petneházy Dávid például a Habsburg-ellenes mozgalom főtisztje volt, s akkor állt Lipót császár mellé, amikor a török politika cserbenhagyta Thökölyt. Buda visszavívása természetesen jeles napja történelmünknek, de ugyanakkor fölöttébb összetett esemény. Egyrészt azért, mert, hogy úgy mondjam, nem nekünk foglalták vissza Budát, és nem is miattunk: a magyarokat épphogycsak odaen„Mohamed szultán álma” — megálmodta jövendő legyőzőjét (Giovanni Palazzi metszete) Szulejmán nagyvezér elhagyja Magyarországot 1686 novemberében (korabeli röplap ismeretlen német mestertől — rézkarc) Mai történelemszemléletünk bonyolultabban látja a dolgokat, mint az 1936-os, amelyet Ohmann Béla szárnyas-keresztes angyala tükröz; a Bécsi kapu mellett Buda visszavívói hősök voltak, de nem angyalok. Viszont a történelmi kérdések kibogozása nem az évfordulókra emlékező kiállítások feladata. Épp ezért a negyven köz- és magángyűjtemény anyagából válogató Bánkuti Imre és számos társa igen helyesen tette, hogy a történelmi esemény bemutatása köré egy nagyívű művelődéstörténeti körképet épített fel. Amit a Budavári Palota déli szárnyában látunk, annak a „Magyarország a XVII—XVHI. században” címet is adhatnánk. Festmények és metszeték, céhládák és pecsétek, térképek és emlékérmek tükrözik a barokk világ szemléletmódját, meg — több-kevesebb pontossággal — a város és a vár történetét. És természetesen láthatunk fegyvereket is, magyarokat, törököket egyaránt, még sisakká alakított főpapi kalapot is. Elgondolkodtató, mennyi leleményt, szerkesztő és díszítő fantáziát fektettek készítőik egy-egy markolatvédő kidolgozásába vagy egy pisztoly nyelének gyöngyházornamentikájába. A forma- tervezett rakéták korában szinte jólesik elandalodni a régi szép időkön, amikor még kézműves eszközökkel gyilkolta egymást az emberiség. Székely András gedték meghalni a Liga Lotharingiai Károly és Bá- deni Lajos vezette seregei mellé. Benczúr Gyula híres képén az akkori hadvezérek és főtisztek mindenike megtalálható, azok is, akik később Rákóczi hívei lettek (Bottyán János), és az is, aki főként a későbbi harcokban tűnt ki (Savoyai Jenő). Két olyan katona, aki 1703 után könnyen szembekerülhetett volna egymással, ha a híres Prinz Eugent nem a franciák frontjára küldi a parancs; ő ugyanis mint a magyarországi harcok szakértője, először Rákóczi ellen kívánt indulni... A Budát ostromlók közül sokan alig két évtized múltán, egymás ellen fordították a fegyvert. Másrészt ne felejtsük el, hogy Buda visszavívása egyben a város pusztulását is jelentette. Szamos, a töróK uralom idején elhanyagolt, de azért meglevő középkori műemlékünk ekkor semmisült meg. A Benczúr képén szintén látható költő-katona, Koháry István írta annak idején egy levelében, hogy „az fölső város, azon szerint Mátyás király vára is éppen mind elromlott és összeégett”. A sereg német, olasz, spanyol tagjait ez nem nagyon érdekelte, inkább a szabad rablásból adódó előnyökkel, a polgári lakosság irtásával és fogságba hur- colásával törődtek. A rendező ember Könyvespolc Németh László: Művelődéspolitikai írások Társadalom és művelődés. Ezt a két szót viseli címében az a sorozat, amelyet a Múzsák közművelődési kiadó indított útjára, s rövid fönnállása alatt már több érdekes és izgalmas kötettel gyarapította irodalmunkat. Most ismét egy ilyen került a könyvesboltokba. Németh László művelődés politikai írásait Monostori Imre vá- logatta-gondozta kötetté. Mindjárt itt el is kell időznünk, hiszen akik valamelyest is járatosak a Németh László-i életműben, azok tudhatják, hogy a rendkívül gazdag pálya, a jelenségek mindenkori sokszempontú szemlélete, a szokásosnál is nehezebb feladatot ró arra, aki a rendező-cso- portosító munkáját vállalja magára. Azt is mondhatnánk, hogy ez a feladat is olyan nagyságú, amely tipikusan Németh László-i nagyságú szellem után kiált. Monostori fő érdeme, hogy elsősorban a helyes arányok megtalálására törekszik. Azt akarja bemutatni, hogy e pálya egyes szakaszaiban milyen súllyal volt jelen egy-egy kérdés az írásokban. Nem riad vissza attól sem, hogy ez a rendszerezési elv egyszer s mindenkorra azt is jelenti, hogy fontos írások áldozatul esnek. (Egy közbevetett megjegyzés erejéig érdemes eltűnődni, hogy ki az a kutató, aki valamelyik Németh László írást is a kevésbé, vagy alig fontos dossziéba csúsztatna nyugodt lelkiismerettel.) ' Az, hogy a válogatás címében azt ígéri, hogy kizárólag századunk egyik legnagyobb szellemének művelődéspolitikai írásaira korlátozódik, megtévesztő is lehet, ha nem tartjuk szem előtt, mennyire „tágítható” ez a „skatulya”. Hiszen Németh László minden írásában az élet van jelen teljes egészével, teljes valójában. Méghozzá úgy, hogy soha néma dolgokat látjuk, ahogy történnek (legyenek azok akár a legbonyolultabb társadalmi változások is), hanem ezen mozgásoknak az indítékait, mozgatóerőit ismerhetjük meg azon a szép metaforikus nyelven, amit talán Németh Lászlón kívül senki sem használt olyan szemléletesen és plasztikusan. Ha van ilyen-olyan leszűrhető tapasztalata egy-egy életműnek — már pedig a magunk megnyugtatása miatt is ildomos keresnünk —, akkor ez esetben azt a magatartásmodellt állíthatjuk okulásul és például az olvasó elé, amit Németh László képviselt legelső írásától haláláig. Nem ifjúi hév vettette papírra vele azokat a Babitshoz intézett sorokat, amely szerint a magyar irodalom organizátora kívánt lenni. A látszólag helyke kijelentés hiteléül egy életmű szolgál aranyfedezetül. Ügy, hogy ez az organizátori magatartás, a minden helyzetben a dolgok rendszerezésére való törekvés, a tapasztalatok leszűrése után javaslatok, ötletek kidolgozása, az egyik legszembetűnőbb jellemzője munkásságának. Ez a kötet, bár bevallottan nem törekszik teljességre, mégis jól érzékelteti azt a nagy energiát, amit Németh László a művelődés és a kultúra különböző területeinek újragondolásához készített javaslataiba fektetett. A kötetben megjelenő írások túlnyomó többsége megjelent az életmű-sorozatban. Találhatunk viszont olyanokat is (pl. a Magyar Rádió feladatai), amely több évtizeddel ezelőtti első kiadása után most jelenik meg újra. Ez is egy apró kődarabka azon a lassan és vontatottan épülő úton, amelyik a teljes Németh László munkásság megismeréséhez szeretne vezetni. Varga István HÉTVÉGI tájoló A műsorajánlatokat átnézve azt látjuk, hogy nagy kánikulára számítottak a köz- művelődési szakemberek, s már jóelőre igyekeztek megkímélni a szórakozni, művelődni vágyókat a fajsúlyos programoktól. Legszerencsésebb helyzetben a fiatalok vannak, ezen belül is általános iskolások. A kaposvári Killián György városi művelődési központ például egyidőben hat táborban gondoskodott számukra programról. A színjátszók Nagybajomban töltenék két hetet, s többször közönség elé is lépnek. Vasárnap délután a helyi strandon adják elő Török T. András rendezésében a Paraszldekame- ront. A megyeszékhelyen megtekinthető még a Kapuvári Galériában az opolei képzőművészek kiállítása. Szombaton Barcson a strand szabadtéri színpadán délután öt órakor délszláv folklórműsor kezdődik. A suhopoljei KUD Seljecka Sloga nevű együttes lép föl, a dusnoki tamburazenekarral egyetemben. Este nyolc órától ugyancsak az ő házigazdaságuk mellett délszláv bál veszi kezdetét. Vasárnap pedig ugyanitt ifjúsági táncest lesz. A közreműködő együttes a Pax zenekar. A hét elején kezdte meg munkáját Nagyatádon a XII. alkotóidény nyolc művésze. Ma este hét órakor a alkotótelepen Huszárik Zoltán filmjeiből vetítenek. A Gábor Andor művelődési központban pedig holnap nyílik a nagyatádi gyermek- és ifjúsági képzőművészeti táborban készített munkák kiállítása. Az természetes, hogy ilyenkor, nyáridőben a Ba- laton-part vonzza a legnagyobb közönséget. Pénteken és szombaton Bogláron, a Vörös Kápolna előtti szabadtéri színpadon a kaposvári Csiky Gergely Színház művészei adják elő Asche" Tamás rendezésében Euripidész Alkésztisz című tragikomédiáját. (Képünkön a rendező dd utasítást egy próbán. A főbb szerepeket Kulka János, Helyey László, Csákányi Eszter és Pogány Judit alakítják. Ha már a bogiári dombon tartunk, ajánljuk szíves figyelmükbe a Kék és Vörös Kápolnában rendezett kiállítást. Jóna Gudvardardot- tir izlandi művész és Prob- stner János mutatkozik be a közönségnek. Ugyancsak Boglárlellén, a Tóparti Galériában látható Orosz István grafikusművész kiállítása. Érdekes kiállítás nyílik ma délután hat órakor Fonyódon, az Ady Endre utca 1. szám alatt. Dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács elnöke nyitja meg Szász Endre festőművész kiállítását. Siófokon, a Dél-Balatoni kulturális központban ugyancsak érdekes gyűjtemény várja a látogatókat. A legszebb pécsi Zsolnay porcelánokat láthatja az érdeklődő közönség. Tanévkezdésre elkészül a gimnázium,ha... Közismert, hogy feszítő gondokat orvosol a beruházás, melynek eredményeként hat tanteremmel bővül a kaposvári Munkácsy Gimnázium és Egészségügyi Szak- középiskola. A munkát versenytárgyaláson nyerte el a dombóvári Unió Ipari Szövetkezet 27,5 milliós ajánlatával és főiként a négy jelentkező közül legrövidebb — szeptember 1-i — határidővel. Sikerül-e eleget tenniük vállalásuknak? — Különféle anyagok hiánya miatt az eredeti ütemtervhez képest mintegy kéthetes a lemaradásunk — tájékoztatott Uszléber György építésvezető. — Ez a hátrány még behozható, ha végre sikerülne beszereznünk a hiányzó épületgépészeti berendezéseket és anyagokat. — A legfőbb gond a fűlö- és melegvízszolgáltató rendszer szerelésének csúszása — mondta Hódosi Péter épületgépészeti építésvezető. — Tavaly október 16-án nyertük el a versenytárgyalást, egy nappal később már elküldtük megrendelésünket a Szerelvényértékesítő Vállalatnak. Innen azonban csak egy levelet kaptunk. „Kötelezettségvállalás nélkül” arról tájékoztattak, hogy megrendelésünket a külföldi szállítások ütemétől függően az első vagy második negyedévben elégítik ki. Szivattyú nincs. — Mi lesz, ha a szállítás továbbra is késik? — Amit vállaltunk, azt mindenáron teljesíteni akarjuk. Érezzük a felelősséget és tudjuk, hogy a gimnázium a felvételeknél már számolt az új épületszárny- nyal. Igaz, ez a kényszerű lépés számunkra ötszörös költséggel és sakkal nagyobb mun kával járna. Még égetőbbé teszi a helyzetet, hogy a bővítéssel egy időben a régi épületszárnyban is folyik a fűtés- és melegviz- szolgáltatás rekonstrukciója. A két munka tehát kapcsolódik, amíg nem végzünk, a régi szárnyban sem kezdődhetne meg a tanítás. Végül is a határidő betartása létkérdés a gimnáziumnak és az esetleges kötbérterhek miatt nekünk is. Ezúton is kérjük a somogyi vállalatok segítségét. Talán valamelyikük raktárában akad két-két darab Willó 50 per 160-as, illetve 40 per 100-as „DOP” típusú szivattyú a hozzávaló szennyszűrőkkel. 900 tanuló zavartalan tanévkezdése a tét. B F.
