Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

Panaszok a sertések Űj gazda, több munka ELMENTEK, MERT NEM KERESTEK Mongólia nemzeti ünnepén Hatvanöt esztendeje, 1921. július 11-én történelmi for­dulat vette kezdetét Mongó­liában'. A Szuka Bator ve­zette forradalmi erők ekkor szabadították fel a mai fő­város elődjét, s ezután, a korábban elképzelhetetlen fejlődés eredményeként röp­ke évtizedeik alatt sikerült legyőzni az évszázados el­maradottságot, hiszen a ká­nok és földesurak országa még a feudalizmust testesí­tette meg. A mongol nép e kiemelkedő jelentőségű ese­ményére kétségtelenül ha­tással volt nagy október szelleme, és a fiatal .szom­szédos Szovjetunió támoga­tása segítette később a régi társadalom maradványainak felszámolásában. Űj társadalom körvonalai kezditek tehát kibontakozni a régi rendszer romjain a távoli ázsiai országban, hat és fél évtizeddel ezelőtt. Ma már elmondhatjuk: a küz­delmekkel teli átalakulás si­kere bebizonyította, hogy olyan országban is győze­delmeskedhet a szocialiste forradalom, ahol hiányzik egy történelmi lépcsőfok, a kapitalizmus. Napjainkban Mongólia agráripari állam, jelentős mezőgazdasággal és számottevő iparral rendel­kezik. Ismeretlen fogaiom már az írástudatlanság, s a puszták közepén egyre több helyen emeLkednek modern városok. Az ország igen gazdag ás­ványi kincsekben, a kiter­melés azonban a megfelelő szakembergárda hiányában még gyakran várat magára. Éppen a probléma kiküszö­bölésében játszik fontos sze­repet a KGST-onszágok — mindenekelőtt a Szovjetunió — baráti segítségnyújtása. Közreműködésükkel létesült már eddig is számos feltáró, A Mongol Állami Egyetem Ulánbátor központjában kitermelő, illetve fejdolgozó üzem, valamiint mezőgazda-. sági és ipari termelőegység. Hazánk is tevékenyen kive­szi részét: biokombinátot, húskombinátot és ruhagyá­rat építettünk a többi kö­zött a baráti országban, s részt veszünk geológiai és vízgazdálkodási kutatások­ban egyaránt. A gazdasági építőmunka sikerei mellett egyre növex- vő nemzetközi tekintélyre is szert tesz az egykoron csak jurták birodalmának neve­zett ország. E tekintély oxa Ulánbátor- következetes bé­keszerető politikája; a nem­zetközi feszültség enyhítése érdekében nem is olyan rég Mongólia saját j avaslat okkal állt. elő, amelyek egy ázsiai meg nem támadási szerződés kimunkálására irányulnak. Természetesen sok még a tennivaló, hiszen történelmi léptékkel mérve hatvanöt év nem nagy idő, nem lene tett még mindent megolda­ni. Tisztában vannak ezzel Mongólia vezetői is, akik a Mongol Népi Forradalmi Párt másfél hónapja tartott XIX. kongresszusán megfo­galmazták a célkitűzéseket. A konkrét lépéseket felvázo­ló program lényege a szo­cializmus anyagi-műszaki bázisának erősítése, a tár­sadalmi viszonyok javítása, a szocialista életmód meg­szilárdítása. Nagy nemzeti ünnepükön kívánjuk a mongol népnek, hogy mielőbb valóra váltsa a kongresszuson is kitűzött célokat, s az új társadalom építése a továbbiakban is legalább olyan eredményes legyen, mint a legutóbbi év­tizedekben. átvétele körül biztonságáért Biocompress vállalat alakult Biocompress néven közös vállalatot hoztak létre a Lig- nimpex székházában. A Biocompress a hulla­dékhasznosítási program keretében az erdőgazdasági, a mezőgazdasági és az ipari hulladékokból előállítható brikett gyártási technológiá­ját terjeszti el Magyarorszá­gon. A Ligniimpex az el­múlt években ötven külföldi technológiát vizsgált meg, s ezekből választotta ki azt a svájci ATS-rendszert, ame­lyet elsőként az Érdért tu- zséri gyáregységében kezd­tek alkalmazni. A gazdálkodás Egy angol mondás szerdait nem illendő parin ereinket pénztárcájuk vastagságáról kérdezni. Illetlen vagyok hát, amikor Pőleszák János­áét arról faggatom, hogy tavaly mi került a fizetési borítékjába, de hát ez óha­tatlanul is szüikségies a to­vábbiak megértéséhez. — Volt olyan hónap, hogy a nyolcórás műszak alatt nem kerestem többet havi 1370 f orintnál, — És legutóbb mennyit vitt haza? — Kettőezieirötszázat, de közben táppénzen is voltam. — Elégedett? — Most már igen. Nekem két gyerekem van, miattuk nem járhatok műszakba, Megpróbál taim, de nem ment. Amikor lejárt a gyes, elmentem a Mártírok utcai bölcsődébe, mert itt olyan keveset fizettek, hogy abból nem lehetett megélni. Az új helyemen bevezették a két műszakot, s mert nincs itt Nagyatádon nagypapa vagy nagymama, aki segíthetne, kénytelen voltam visszaiké- retőzni a varrodába. A varroda, amelyet ma a csurgói Napsugár Ruházati Szövetkezet telepeként em­lítenek, egyike a legrégeb­bi nagyatádi munikaihelyek- nék. Minderről Balatinecz Ferenccel beszélgettünk, ő a „köretnek”: 1954 óta dol­gozik itt némi kitérővel. A legjobb kezű szabók között emlegetik, így ő a méretes rószllag vezetője is, — Az ötvenes évek elején alakult meg a nagyatádi ve­gyesipari szövetkezet cipé­szeikkel, fodrászokkal és szabókkal. Egy ideig a Komfort részeként működ­tünk, aztán szétváltak az útjaink. Kaposvári szövet­kezetek vettek át bennün­ket. A varroda a Lady-hez került. Én 1968-ban elmen­tem a Napsugárhoz, de há­rom év múlva családi okok miatt visszajöttem. A régiek nem volt. A nap javát őgyelgéssel töltötték. Ekkor találkoztam először gond­jaikkal. Szerettem volna megkeresni Nagy Tibort, a Lady elnökét, de ő akkor elzárkózott a beszélgetés elől. Üzente: váltás lesz, ne feszegessük a dolgokat. A váltás megtörtént: .1986. ja­nuár elsejétől a varroda a csurgói Napsugár része. Mi történt azóta? Tratnyek An- talné 1977 márciusában ke­rült a varrodába. Ma meós^ — Korábban nem volt fo­lyamatos munkánk. Ma sze­rencsére bőven akad. Eddig a hazad piacra varrtunk dasekiiteet, most osztrák ex­portra dolgozunk. A köve­telmények is mások. A mos­tani munka nagyobb odafi­gyelést igényel. Mégsem közül már kevés embert ta­láltam itt. Akinek csak egy kicsivel is jobb fizetést ígértek, az odébibállt. 1978- tól évről évre csökkent a szolgáltatás. Hiába nevel­tünk tanulókat. Ha felszaba­dultak, eigy-két hónap után elmentek. Tavaly már túlságosan is kiéleződött a helyzet. A szolgáltatásókat vállaló sza­bóknak és a varrónőknek jóformán semmi munkájuk ment el január óta senki. Bizonyítani akarnák az asz- szonyok. Ifjabb Radnóti László, a Napsugár Ruházati Szövet­kezet elnöke tényeket idéz: tavaly 2162 forint volt az átlagkereset a varrodában. Az idén (öt hónap átlagát számolva) 2934 forint, A változás máris szembe tűnő, de többre is számíthatnák az atádii varrónőik, mint ahogy számít munkájukra a nagyhírű szövetkezet is. Nemcsak exportmunlkát ad­nak, hanem bővítésre is ké­szülnek: tíz új dolgozónak teremtenek munkafeltétele­ket. A kedélyek megnyugod­tak, egy varroda sorsa sínre került. Szükség van a melléküzemági tevékenységre A közelmúltban levelet kapott a Kaposvári Húskom­binát, amelyben egy terme­lő kifogásolta a sertés átvé­telének elmaradását, illetve azt, hogy az érvényes szer- .ződéssel szemben le nem szerződött állatokat veitt át a felvásárló. Mivel a felve­tett probléma a kistermelők széles körét érinti, és az utóbbi hónapokban megsza­porodtak a panaszok, fon­tosnak tartjuk, hogy részle­tesen, pontosain (tájékoztas­sunk a kialakult helyzetről, a vállalatunk sertésé tvé- teli gyakorlatáról. A vágósertés-felvásárlás hagyományos módon, érté­kesítési szerződések alapján történik, amelynek megköté­sét 1976 óta a mezőgazdasá­gi nagyüzemek és az áfészek végzik, mint a vállalatunk megbízottad. Ezek a 'megbí­zottaik szervezik az értéke­sítést is. A megbízottaik szá­ma a megyénkben megköze­líti a 80-at, tevékenységü­kért évente 6—8 millió fo­rint megbízói díjat fizetünk. Sajnos meg kell állapíta­nunk, hogy a megbízottaink agy részénél a sertésterme­lést integráló tevékenység folyamatosain romlik. Meg­mutatkozott ez az év minden hónapjában jellemzővé váló töblbletsertés-'felkiínálásban is. A húskombinát legfőbb követelménye az, hogy a megbízott — a kistermelőik­kel kötött szerződések és a tényleges elkészülések figye­lembevételével — úgy ad­ja meg minden hónap elején a következő havi szállítási igényeit, hogy an­nak teljesítésében 10 száza­léknál nagyobb eltérés ne keletkezzen és ennek kere­tében minden értékesítésre felkínált hízó sertés hiány­talanul átvételire kerüljön. A Kaposvári Húskombinát vágási igénye lényegesen nagyobb, mint amennyi ser­tést . élőól'lítanaik a megye nagy- és kisüzemei. Emiatt a vállalat havonta 6—12 000 sertést vesz át más megyé­ből, amelyet minden eset­ben a megbízottaink tényle­ges vállalásainak ismereté­ben igényelünk mag, így gyakorlatilag a megyei ter­melők átvételi korlátozás nélküli értékesíthetnék ser­téseiket, ha azt a megbízot­taik pontosan és időben be­jelentik vállalatunknak. A panaszok forrása tehát itt kereshető, és sajnos ez a körülmény épp olyan káros a- vállalatnak, mint a kis­termelőknek. Az év minden hónapjában több sertést voltunk kénytelenek átven­ni, mint amennyi szerződés­sel a megbízottaink rendel­keztek, és többet annál is, amit a havi vállalásaikban jeleztek. Ez a többletkínálat májusiban csúcsosodott. A kivizsgálásaink során megállapítottuk, hogy a hi­ba már a szerződéskötési gyakorlatnál kezdődik, ami abban nyilvánul meg. hogy a megbízottaink egy része késlekedik az értékesítési szerződés megkötésévéi, egyre gyakrabban nem sok­kal a sertések elkészülése előtt születik megállapodás. Ennek következtében min­den hónapban 4—5000 db olyan sertésre kötöttek meg- bízottadmlk értékesítési szer­ződést, amelyek lejárata a tárgyhónap vagy az azt kö­vető hónap volt. Az ilyen szerződéskötési gyakorlat Osak pontatlan értékesítés­hez,x adott esetben késedel­mes átvételhez vezethet. Az elmúlt időszakban a megbízó t tadnlkka 1 rés zletes en megbeszéltük a felvetődött problémákat, ezt követően olyan szerződéskötési gya­korlatot alakítottunk ki, amely kizárja a. felvetett gondokat és a megbízottain- kat rákényszeríti, hogy ne a szabadon felkínált serté­sek átvételét szervezzék, a szerződéseket becsületesen és időben megkötő kisterme­lők rovására. Bízunk abban, hogy ezzel a szerződéses fegyelem és a megbízottak értékesítést szervező tevékenységének jelentős mértékű javulását érjük el, hiszen ez szolgál­ja a kistermelők és a válla­latunk érdekeit is. Marosán László termeltet, és keresk. ig. h. Hilt István főosztályvezető A segesdi Új Élet Tsz 6350 hektá­ron gazdál­kodik és a kedvezőtlen adottságú tsz-ek sarába tartozik. Borbély Andrástól, a szö­vetkezet elnökétől tudjuk, hogy 1985-ben a mellék­üzemág adta a termelési ér­ték egyötödét és árbevételé­nek 46 százalékát. Először a saját erdeikoen termelt fa feldolgozásával foglalkoztak, az időközben változó szabályozók és a termelésiben jelentkező gon­dok miatt az üzemet bérbe adták. A villanymotor-teker­cselő és a búvárszivattyú- javító üzemük alapjait 1979- ben rakták le, majd folya­matosan bővítették. Jelenleg több mint száz partnerrel van kapcsolatuk, s ezt jó­részt annak köszönhetik, hogy rövid határidőre vál­lalják a munkát jó minő­ségű elvégzését. Építési tevékenységükkel saját épületeik felújítását, bővítéséi«, korszerűsítését végzik el. Az üzemi tevékenységen kívül a kereskedelmi mun­kájuk is jelentős, ugyanis a tsz körzetében számottevő a háztájiban megtermelt áru. Hat felvásárló "telepet alakí­tottak ki, ezek egész évben folyamatosan ellátják te~- mónnyeil a hústermelőket és átveszi a metermelt árut. Foglalkoznak a bogyósgyü­mölcsök felvásárlásával is. E téren azonban sérelmezik — joggal —, hogy a csúcsidő- szakban olyan felvásárlók is megjelennek a községben, akik a termeltetésben nem vesznek részt, nem segítik a háztáji ágazatot, ugyanakkor magasabb felvásárlási ár­ajánlattal árfelhajtó szerepe' játszanak. Borbély András hangsú­lyozta, hogy a tsz változat­lanul legfontosabb feladatá­nak az alaptevékenység fej­lesztését tartja, de dinami­kusan kívánják bővíteni a kiegészítő tevékenységet is

Next

/
Oldalképek
Tartalom