Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-10 / 161. szám

Eltelt egy „félidő" Az év első felének gazdálkodósáról a mér­legek rubrikáiba - jól tudjuk - sok helyütt csak ezután kerülnek a végleges számok, jú­liusban, augusztusban „áll össze” a gazdál­kodó szervezeteknél az év első feléről szóló, hivatalos összesítés, de vannak olyan tapasz­talatok - tanulságok is -, melyek már most nyilvánvalók, megmásithatatlanok, s ezek az elmúlt hat hónap munkáját tükrözik és a kö­vetkező hat hónapra vetítik ki a tennivalókat. Miről „értesiti” a fél év zárása a gazdasági vezetőket; milyen úton érdemes tovább jár­ni, s mit kell változtatni azért, hogy az év vé­gi „bizonyitványban” jó, vagy ha lehet, jeles, kitűnő eredmény szerepeljen? Ezekre a kér­désekre kerestek választ munkatársaink jú­lius második hetében ... Kereslet a tőkés piacon is Segít a háttéripar A félidőben készített gyorsmérleg szerint a Pa- mutfonó-ipari Vállalat ka­posvári gyárában idén az el­ső hat hónapban 5822 tonna fonalat állítottak elő. Hogy mi van a számoik mögött, arról dr. Bodosi Tamás, a vállalat főmérnöke elmond­ja: — Eredménytervünk sze­rint ezer munkással ebben az évben 270 millió forint nyereséget kell termelnünk. A mostani mérleg azt mu­tatja, hogy ezt a célt pon­tosan száz százalékra sike­rült időarányosan teljesíte­A Kaposigóp tatai gyáregy­ségében az éves árbevételi termelési terv időarányos ré­szét az első hat hónap,ban túlteljesítették. Ezt úgy ér­ték el, hogy hagyományos termékeik (a konténerek, a raktári polcrendszerek és el­szívó berendezések) iránt csőikként a kereslet, így az első félévi folyamatos mun­kát csak nehezen tudták biz­tosítani és komoly kereske­delmi, illetve piackutató munkát kellett folytatniuk azért, hogy gyártmányaifcait eladhassák. — Az első féléviben ter­ven felül 3„8 millió forintos tőkés exportot teljesítettünk hagyományos gyártmá­nyainlklbóll — mondta Moós Károly gyáregységiigazgató —, közben új termék gyár­tására! is fölkészültünk, amely szocialista piacot je­lentett számunkra. Az első hat hónapiban új hazai pia­cot hozott a patfcólyulkaisztó szerszámcsaládok gyártása, ezekből több mint 100 dara­bot értékesítettünk. A gyárt­mányváltás során műhelyát- alalkítáisokra is szükség volt, Keserű Sándor, a Balaton - boglárt Mezőgazdasági Kom­biinát pártbizottságának tit­kaira mondta: — Jóllehet az első félévi gazdálkodásról még nem álinaik rendelkezésünkre pontos adatok, art azonban már látjuk, hogy a költségek az előző évekhez hasonlóan, az idiei időarányos tervnek megfelelően alakulnak. Gond, hogy a korábbi évek téli fagykárait az idén tete­mes rüigykár kövétte, s ezt még tetézte, hogy elsősorban az illatos szőlőfajták — mint amilyen a Muscat Ottonel, az Insay Olivér, a Ghasselas — virágzásakor nem kedve­zett az időjárás. — Egyes gyümölcsfajták­nál megkezdődött, másoknál folytatódik a betakarítás. A nünk. Pedig negyven mun­kással kevesébiben dolgoz­tak; a munkaerőhiány főleg a karbantartó részlegnél je­lentkezik, ahol csaknem harminccal vannak keve­sebben. — Eddig hatszáz tonna fo­nalat készítettünk tőkés ex­portra. Üjább igények is ér­keztek a nyugati piacról, és a második féLévben előrelát­hatóan 600—1000 tonna fona­lat tudunk szállítani meg­rendelőinknek. — Milyen lehetőségek van­nak a munkaerőhiány pót­s átmenetileg ez is nehezí­tette -a folyamatos munka­végzést. Szakembereik át­képzésére is sor került, töb­ben szereztek minősített he­gesztői képesítést. — Az év hátralévő részé­ben fokozott feladat hárul gyáregységünk dolgozóira, hiszen a termelési terv na­gyobb hányadát kell hat hó­nap alatt teljesíteni, más­részt újabb termék, a KRA 603 típusú, állítható hidrau­likus árokálsó adaptert kell elkészíteni, gyártási ismere­tek és tapasztalatok nélkül — mondta Császár József főkönyvelő,. — Ebből a ter­mékből öt-hatszáz darabot gyártunk, és szoros a határ­idő; az első százat már au­gusztusiban át kell adni a csehszlovák partnernek. Ennék a feladatnak a megvalósításához az alap­anyagokat, a kereskedelmi árukat és a célszerszámok zömét — ésszerűségi okokból — a vállalati központ bizto­sítja. Bár nehéz hónapok vannak hátra, a tataiak bíz­nak a tervtelj;esítésben. cseresznye- és meggyszüret után elkezdődött az őszi- és kajszibarack szedése. — Ami a kombinát gyü­mölcstermelését illeti, az idén a termés mennyiségét és az árbevételt tekintve is a tervezettnek csak mintegy 70 százalékát várhatjuk. Bo­rászati üzemünk folyamato­san termel, az áru kiszállí­tása — egyes expor.tfefadiato- kat kiviévé — előzetesen ki­dolgozott programnak meg­felelően, ütemesen történik. A meleg időjárás és a nö­vekvő idegenforgalom miatt megélénkült a kereslet a kombinát üdítőital-készítmé­nyei iránt, s hogy az igé­nyeket kielégíthessük, a töl­tőüzemekben több műszak­ban folyik a palackozás — tájékoztatott Keserű Sándor. — 1983-ban érkeztek elő­ször városunkba kubai szak­munkástanulók, akik nálunk sajátítják el a szakmai is­mereteket. Négy éven át dolgoznak vállalatunknál, jelenleg kétszázan vannak. Érkeztek hozzánk Vietnam­ból is negyvenfeetten, ők a szakmai ismeretek megszer­zése után majd Huéban fog­nak dolgozni. Ott épül ugyanis jelenleg egy textil­kombinát. Ezért a férfiak két évig a igépbeállító laka­tos szakmát is elsajátítják. Ugyanolyan TexHma típusú, NDK-gyártmányú gépeken dolgoznak itt, amilyeneken majd otthon is termelnek. A technológiai képzés mellett foglalkoznunk kell kezdet­től a nyélvi képzéssel is, hi­szen vizsgát magyarul tesz­nek a szakmunkástanulók. — Milyen eszközökkel le­het növelni az exportot? — Kizárólag a minőség javításával. Nyugati meg­rendelőink nagyon kényesek arra, hogy azt kapják,, ami a szeződésbeni szerepelt. Ha egy tonnás szállítmányba néhány kilogramm alacso nyabb kategóriájú fonal ke­rül, már veszélyezteti az üz­let létrejöttét. A MÁV Kaposvári Üzem­főnökségének sikerült az áru- és a személyszállítást a korábbinál jobban, gördülé­kenyebben megszervezni. Az üzemfőnökség szállítási ton­natervét 109 százalékra tel­jesítette: 16,5 ezer tonnával több árut vittek el, mint ta­valy az év derekáig. 750 ezer forinttal csökkent a -kocsiál­láspénz a hétvégi rakodások megszervezésének hatására. Kevesebb lett a tervnél és a tavalyi szintnél a kocsik ál­lásideje. A vagonokat is job­ban ki tudták használni: egy kocsi átlagosan mintegy fél tonnával szállított többet a tavalyinál. S míg 1985 első felében 15 734 kocsit indítot­tak útnalk áruval megrakot- tan, most 863-mal többet. — Hogyan sikerült elérni ezeket az eredményeket? — kérdeztük Jónás Józsefet, az üzemfőnökség gazdasági he­lyettesét és Molnár Pált, az üzemi pártbizottság titkárát. — Számos apró, de hasz­nos szervezési intézkedést tettünk. Az általános hely-, zet a. vasúton nem javult, évről évre kevesebb a ko­csink, s ez is a jobb kihasz­nálásra szorított bennünket. Sokat köszönhetünk a von­A barcsi Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat fő­mérnöke, Feigli Ferenc elé­gedetten beszél az első fél­évben elért eredményeikről. A tervezett árbevétel 130 millió forint volt, amit 5 millió 175 ezer forinttal túl­teljesítettek. Ezt azonban csak az építőipari munkák­ból nem tudták volna elér­ni; következetesen, előre el­gondolt terv szerint dolgoz­tak, az építőipari beruházá­sokhoz igazították a vállalat háttériparát s ezzel az ár­bevétel felét biztosították. — Az első féléves tervünk két részből állt — mondta a főmérnök. — Szerződött és tárgyalási program határoz­ta meg a tennivalókat. Tár­gyalásaink többnyire siker­rel végződtek, tényleges szerződést kaptunk. Kiemelt munkánk a barcsi Széche- nyi-sarok, ahol hagyományos technológiával 20 lakást épí­tünk. Július végén kerül föl a tető. Az épület alapozását tavaly végeztük el, a tél miatt azonban csak későn kezdhettük el a magasépíté­záskörzetbe tartozó nagyobb szállítókkal (gabonaipar, SEFAG) kiépített korrekt, napi kapcsolatoknak. Ezek hozzásegítettek a szállítások jobb ütemezéséhez. A hét­végi rakodások számának növekedése miatt a szüksé­ges kocsimennyiséget a ko­rábbinál jobban tudtuk idő­ben kiállítani. Megtanultuk az igényeket korrekten rangsorolni. A tavalyi eredményekhez képest az idén 81,5 millió forinttal emelkedett a sze­mélyszállításból származó bevételünk. Ezért igen sokat tettünk. Többet ellenőriz­tük, hogy megvannak-e a kulturált utazás föltételei. Ha kellett, következetesen felelősségre vontuk a mu­lasztó alkalmazottakat. Meg­szilárdult a rend és a fe­gyelem, s udvariasabb lett az utaskiszolgálás. — A vagonigényeket ki tudtuk elégíteni, de csak a fenntartási műhelyek dolgo­zóinak megfeszített munká­jával. Nem egyszer szervez­tek hétvégi műszakokat, sőt kommunista műszakot is tartottak. így mind a vagon­javításban, mind pedig a vontatójármű-fenntartásban sí munkákat, s az új hő­technikai szabvány alkalma­zása is nehezítette az épí­tést. A másik nagy munkánk a régi vasutas házak teljes rekonstrukciója, korszerűsí­tése. Tavaly tavasszal mi nyertük el a barcsi gimná­zium építésének jogát. A 42,5 millió forintos beruhá­zás megfelelő ütemben ha­lad, jelenleg a szerkezet fel­állításán dolgozunk. Jövő szeptemberben már az új gimnáziumiban kezdődhet a tanítás ... — Ebben a félévben a tervek szerint, a kijelölt ha­táridőben adtuk át munká­inkat, sőt, a nagyatádi ke­nyérgyárat -— szerződésmó­dosítással — három hónap­pal előbb, mint ahogyan ere­detileg terveztük. Szigetvá­ron, a konzervgyárban 27 millió forint értékű munkát adtunk át az elmúlt héten. Ipari tevékenységünkön be­lül a betonelőregyártá&ból ebben a félévben 50 millió forint bevételünk volt. Ipari hátterünk dinamikusan fej­lődik: 1980-ban és 1981-ben többet végeztek a tervezett­nél. A gazdasági eredmé­nyekben jelentős szerepük volt a szocialista brigádok­nak is. — Nagyon nehezen lehet a hiányzó kezek munkáját pótolni a vasútnál is. A lét­szám hosszú idő után elő­ször emelkedett, de a kulcs- fontosságú munkakörökben (kocsirendező, sorompóke­zelő stb.) most is súlyos a helyzet. A különböző ösztön­zési rendszerek, a kiemelt bérfejlesztés sem tudta e gondokat enyhíteni. Hogy a hiány hatását csökkentsük — élve a jogszabály adta le­hetőséggel — 211 dolgozónk­kal kötöttünk szerződést ön­ként vállalt túlmunkára és 75-tel különmunkára. A for­galmi utazóknál például 249 volt az átlagos szolgálati óra az év első öt hónapjában. Eddig az üzemfőnökség dol­gozói 88,7 ezer túlórát telje­sítettek. Ki tudja, meddig bírják az emberek? Félő, hogy több lesz a selejtes munka és a fegyelmezetlen­ség. Eredményeink alapján le­hetővé vált egy viszonylag jelentős, 6,5 százalékos bér­színvonal-emelés az üzemfő­nökségnél. az ipari termelés 2 millió forint volt évente, egy év­vel később már 50, tavaly pedig 94 millió forintot tett ki. A második félévben foly­tatják a gimnázium építését és a lakásépítéseket. Több tárgyalásunk van függőben, ezek közül az egyik legna­gyobb volumenű a Dél-so­mogyi Mezőgazdasági Kom­binátban végzendő sertéste­lep-rekonstrukció. Kelendő az atádi cérna A korábbi években meg­szokottól eltérően eredmény- dús első félévet zárt a Mas- terfiíl Paimiutfonóipari Válla­lat nagyatádi cérnagyóra. Ismét megélénkült a cérna iránti kerestet. Míg az el­múlt években az első hóna­pokat óvatos tapogatózás jellemezte és csak az év utol­só negyedében a hajrával tudták teljesítem terveiket, addig az idén már elkészí­tettek 537,1 tonna , cérnát. Csupán a hasonlítás ked­véért: tavaly ennyi idő alatt 387, egy évvel koráb­ban kettőszázegynéihány ton­nát tudtak csak gyártaná. Lovko Imre főmérnök azt mondja, hogy sikerrel tör­tek be a nyugat-európai piacra. Az elmúlt hat hó­napban szállítottak cérnát az NSZiK-ba, Franciaország­ba, Olaszországba és Dá- niiábai, de máirkajeigyülk el­jutott Szíriába és Iránba is. Hogy a vevők minden igé­nyiének megfelelhessenek és ne tegyen ok a minőségi ki­fogásokra. ne csússzanak a határidőikkel!, március else­jével a három legfontosabb üzemben — a cérna zaba n„ a kilkészítőben és a kiszerelő­ben — új minőségi bérezési rendszert vezettek be. A si­keres első félév lehetőséget adott arra is, hogy a terve­zett 1910 tonna cérna helyett 2010 tonnát gyárthassanak az idén, így száz tonnával többet adhatnak el export­ra. Természetesen bőven ju­tott az atádi cérnából a ha­zai üzletekbe is. Újdonság­ként a napokban megjelen­nek az arany, illetve ezüst fémszállal készített kézi kö­tőfonalak. Ezekből a kötőfo- ■nalakiból minden igényt 'ki tudnak elégíteni, ha elkészül a hetedik ötéves tervidő­szakra tervezett hetvenöt­millió forintos nagyberuhá­zásuk. Nyolcszáz négyzetmé­ter alapterületű új üzem­csarnokot állítanak föl, amelybe lízing szerződés alapján olasz, svájci és NSZK-beli gépeiket szerelnék be. Eaért 1988-tól évii 140 tonna exporttöbblettel fizet­nék, A már jóváhagyott, ter­vezés alatt álló program le­hetőséget ad airra is, a kor­szerű berendezéséket úgyne­vezett széllemműszakokban is hasznosítsák. Folytatódik a szennyvíztisztítási program is. Ezúttal huszonötmillió fo­rintot költenék a környezet­védelmi beruházásra. lására ? Piackutatás, gyártmányváltás PONTOSABB A SZÁLLÍTÁS Kevés a gyümölcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom