Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-10 / 161. szám

M. ^ Világ proletárjai, egyesüljetek! 'ú..;- ■ Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 161. szám Ára: 1,80 Ft__________________________________1986. július 10-, csütörtök Lázár György fogadta a WHO főtitkárát Bálint György nevét vette fel az Újságíró Iskola a felnövekvő újságíró nemzedékekben Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta God­win Olu Patrick Obasi-t, a Meteorológiai Világszerve­zet (WMO) főtitkárát. A Fuad Turk, a libanoni kül­ügyminisztérium főtitkára Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes meghívására július 6. és 9. között hiva­talos látogatást tett Magyar- országon. Fuad Turk a kö­zel-keleti és a libanoni hely­zetről, valamint a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdé­seiről folytatott megbeszélé­seket magyar partnerével. A Az év első három hónap­jában az Egyesült Államok és a szocialista országok ke­reskedelmében erőteljesen csökkent az amerikai több­let, jóllehet Kína, a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok több amerikai gépet és feldolgozott terméket vá­sároltak. Nőtt a szocialista országok amerikai exportja, visszaestek viszont az Egye­sült Államok Szovjetunióba irányuló kukorica- és búza­eladásai — ez a fő magya­rázat az amerikai kereske­delmi aktívum leapadására, állapítja meg az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (ITC) a kongresz- szusnak készített jelentésé­ben. Az Egyesült Államok 1986 első három hónapjában mintegy 1,7 milliárd dollár értékben vásárolt különböző termékeket a szocialista or­szágokból, 20,8 százalékkal többet, mint egy évvel ko­rábban. A szocialista orszá­gokba irányuló amerikai ex­port viszont 11,3 százalékkal megközelítőleg 1,8 milliárd dollárra esett vissza. Így az Világbanki kölcsön a növény- termesztés fejlesztésére A Világbank és Magyaror­szág képviselői szerdán Wa­shingtonban kölcsönmegál- lapodást írtak alá. Ennek ér­telmében a Világbank 100 millió dollár összegű kölcsönt nyújt a Magyar Nemzeti Banknak növénytermesztés­fejlesztési program megva­lósítására. A program felöleli a nö­vénytermesztés gépesítését, a meliorációt, a folyé­kony műtrágyagyártó-tele- pek létesítését, a működé­sükhöz szükséges monoam- monimufoszfát-műtrágya be­szerzését. A kölcsön a me­zőgazdasági kutatások és a mezőgazdasági vezetők in­formációs rendszerének fej­lesztését is szolgálja. megbeszélésen jelen volt Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyet­tese és Barát József, az Or­szágos Meteorológiai Szolgá­lat elnöke. um főtitkárát fogadta Györ- ke József, az MSZMP KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője, valamint Mele­gei Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Fuad Turk látogatást tett a Magyar Külügyi Intézetben, ahol elő­adást tartott a libanoni hely­zet alakulásáról. Egyesült Államok, amely a tavalyi év első három hó­napjában még 573,5 millió dolláros kereskedelmi aktí­vumot könyvelt el ebben a viszonylatban, az idei első negyedévben már csupán 55,4 millió dolláros többle­tet ért el. Az ITC jelentése szerint az Egyesült Államok szocia­lista országokból származó importjának növekedése dön­tőrészt a kínai eladások bő­vülésének tulajdonítható. Az Egyesült Államok szocialista importjának 71,9 százaléka származott Kínából az első negyedévben. A textíliák mellett gyorsan emelkedtek az amerikai olajvásárlások is Kínától, melyek értéke ezen időszakban 233,2 millió dol­lár volt. Szennában közügy a hír­nevével már Európát meg­járt falumúzeum. Nem is volt nehéz Csepinszky Má­riának, a múzeum vezetőjé­nek összeszedni a hajdani kaszásokat, marokszedőket, kötélcsinálókat, hogy learas­sák a kadarkúti termelőszö­vetkezettől vásárolt három és fél hekwr rozsot. A szennai falumúzeumnak új építkezéseihez zsúpra van szüksége, s hiába a gépesí­tett aratás minden embert kímélő áldása: a jó tető Magyar— olasz kamarai tárgyalások Beck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara eínö- kénék meghívására delegá­ció élén július 6-tól 9-dig Bu­dapesten tárgyalt Piero Bas- setti, az olasz kamarák szö­vetsége (Umoncamere), és a Milánói Kereskedelmi Ka­mara elnöke. A delegáció a Magyar Kereskedelmi Ka­marában kerekasztal-konfe­rencián találkozott magyar vállalati vezetőkkel. Az olasz üzletembereik megbeszélése­ket folytattak a kis- és kö­zépüzemek 'közötti együtt­működésről. Piero Bassettit fogadta Veress Péter külkereskedel­mi miniszter, Gombocz Zol­tán külkereskedelmi minisz­terhelyettes, Cseh József ipari miniszterhelyettes. Ta­lálkozott Köveskúti Lajos­sal, az OKISZ elnökével. Piero Bassetti elutazása előtt sajtótájékoztatót tartott a Magyar Kereskedelmi Ka­marában. Elmondotta: Ma­gyarország és Olaszország gazdasági kapcsolatai az el­múlt években számottevően fejlőditek, ebben azonban el­sősorban a nagyvállalat ok­nak volt jelentős szerepük. Nehezíti az együttműkö­dést, hogy az olasz vállala­tok nem ismerik eléggé a maigyar gazdasági viszonyo­kat. Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság magyar tagozata el­nökének a meghívására teg­nap Budapestre érkezett Jó­zef Koziol miniszterelnök­csak olyan rozsszalmából ké­szülhet, amelyet kezdettől az emberi kéz gyűjtött. Hajnalban, mikor még alig üzen a földre a nap, nem lehet aratni. — Nedves még a gabona — világosít föl a legidősebb kaszás, miközben megálla­pítjuk, hogy ha a rádió hí­rei igazak, akkor enyhébb légtömegeket rendelnek fö- lénk, nem úgy mint előző nap. Reménykedünk, hogy abba a bizonytalan megha­tározású „helyenkénti zápor­Eszmeisége tovább él Születésének 80. évfordu­lója allkalmából Bálint György írónak, publicistá­nak, kritikusnak a két vi­lágháború közötti maigyar publicisztika egyik Jetgki- emelikedőhb művelőj éneik nevét vette fel szerdán a Máigyar Újságírók Országos Szövetségének Újságíró Is­kolája. Az ünnepségen Pálfy Jó­zsef, a MUOSZ elnöke idézte fel Bálint György emlékét. Mindenekelőtt kiemelte: a névválasztás jelzi, hogy az iskola falai között minél több Bálint Györgyhöz hasonló, harcosain humanista, elköte­lezett ifjú kollégát kívánnak nevelni, Majd az iskola név­adójának életpályájáról szól­va elmondotta: írásaiban egyértelműen jutott kifeje­zésre az azonosulás a törté­nelmet formáló tömeggel. A ma újságírói is tanulhatnak tőle érzékeny és őszinte tár- sa dalim! érdeklődést, kriti­kus ítéletalkotást, a nehézsé­gekre rácáfoló derűlátást, írásművészetet, műfaj! tisz­taságot, olyan publicisztikát, amelyre minden korban szükség van. Pálfy József emlékeztetett arra is, hogy Bálint György a fasizmus előretörését már jóval kiteljesedése előtt megbélyegezte „új barbár­ságként”. írásaiban a fasisz- mus elleni összefogásra való mozgósítást tartotta a köz­helyettes, a bizottság lengyel társelnöke. A bizottság el­nökeinek találkozóján min­denekelőtt a felső szintű megbeszéléseken létrejött megállapodások valóra vál­tásának helyzetét és az ezzel összefüggő további feladato­kat tárgyalják meg. esőbe” mi nem tartozunk majd bele. Három brigádra oszlik a csoport. Mindegyikbe kerül­nek kaszások, marokszedők, kötélfonók. Mindenki begya­korlott mozdulatokkal lát munkához, mintha csak a múlt évben tette volna szög­re az aratókaszát, hogy az idei gabonaéréskor újra elő­vegye. — Mikor aratott utoljára? — kérdezem Szirják Imre bácsit. író legfontosabb, legidősze­rűbb feladatának. Az okta­tási intézmény falán lévő márványtáblára vésett neve ezentúl hirdeti, hogy Bálint György eszmeisége tovább él a felnövekvő újságíró- nemzedékekiben — mondot­ta. Ezt követően Pálfy József leleplezte az iskola falán Bálint György tiszteletére állított emléktáblát, majd az MSZMP KB nevében Laka­tos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandlaosz­Az MSZMP KB nevében La­katos Ernő és Bereczky Gyu­la, az Agitációs és Propa­ganda Osztály vezetője, ill. helyettes vezetője megkoszo­rúzta a magyar újságírás egyik legkiemelkedőbb alak­ja emléktábláját — Amióta megalakult a téesz, azóta nem volt szük­ség rá. Számolgatni kezdjük, hogy bizony annak már húsz esz­tendeje is elmúlt. — Jómagam, éppen har­minc éve, hogy nem arat­tam, ezért engedelmével most megpróbálnám — mon­dom. Érti, hogy ez azt jelenti: egyáltalán nem engedelmes­kedett még gabona annak a kaszának, aminek a másik végét én vigyáztam. Amo­lyan kitüntetésfélének is te­kintem a szerszám átadását, hiszen minden kaszás büsz­kén félti tulajdonát. Már hogy is ne féltené minden­féle ügyetlen kezektől, hi­szen valaha a megélhetést jelentette gazdájának a jó szerszám. Ebből az időből őrződött meg ez a féltés is. — Abban rossz kaszá­ban úgysem tehet kárt — mondja valaki. A mondás természetesen nem nekem szól, hanem a tulajdonosnak. Érti is Imre bácsi a tréfát, és azonnal kész a válasszal: — Még hogy ez rossz kasza! Az egész házadért nem adnám oda. A régi kaszával az elfe­lejtett tréfák is előjönnek. A mai szemlélő egyszer csak azt veszi észre, hogy jól szórakozik. Minden poént a szituáció teremt, s akivel élcelődnek, annak azonnal vissza kell vágnia. Közben folyik a munka, egyre magasabbra kerül a tályán&k vezetője, valamint Bereczky Gyula, az osztály helyettes vezetője, a Minisiz- tertamács Tájékoztatási! Hi­vatala nevében Bányász Re­zső államtitkár, a Tájékoz­tatás! Hivatal elnöke és Ber­csényi Botond, a TH elnök- helyettese, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ne­vében Molnár Béla titkár, valamint Juhász Róbert osz­tályvezető, a Magyar írók Szövetsége nevében Jováno- vics Miklós főtitkár és Var­ga Csaba, az írószövetség tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevé­ben Megyeri Károly főtitkár és Kovács Béla, az Oktatás! Igazgatóság főigazgatója megkoszorúzta a Bálint Gyöngynek emléket állító márványtáblát. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. nap, s hiába gyakoribbak a kaszafenések, nehezebben dől el a gabona. Vagyis nem kell eldőlni a rozsnak: a jó kaszás igyek­szik úgy vágni, hogy minél kevesebbet kelljen hajolni a marokszedőnek. Az egész úgy látszik, mintha csak egy könnyed mozdulattal el­vágnák a lábát, mert a rozs szinte egyhelyben marad. — Igen befűtöltek ma a műhelyünkben — állapítjuk meg már ma sokadszor Bel­lái Józseffel, aki kötőbotját inge nyakába teszi, amíg a hűvösebb erdő szélre ballag, hogy vizet igyák. (Próbál­tunk hideg sört keríteni, de a kadarkúti presszóban elvi­telre csak langyosat adnak.) Ide is elkelne néhány je­geszacskó — mint Mexikó­ban a focistáknak. Amikor már nehezen fog a kasza, hírül hozzák az asz- szonyok: ebéd következik. Előbb azonban még össze kell szedni a kévéket, hadd lássuk kepékbe rendezetten, mit dolgoztunk. A jókedv a fák alatt sem hagy alább. A marokszedők ugratják a kaszásokat, mond­ván: nehogy elkezdjék kala­pálni a szerszámot, mérték­kor nem lehet aludni. Erre ők mégis kalapálnak, dehát nem is akar itt aludni sen­ki. Estére elégedetten nézhet­nek maguk után az aratók. Tekintélyes tarlóterület jelzi munkájukat. Varga István Magyar—libanoni külügyi megbeszélések libanoni külügyminisztéri­Kelet—nyugati kereskedelmi mérleg Kaszával, mint régen HAZÁNKBA ÉRKEZETT JÓZEF KOZIOL

Next

/
Oldalképek
Tartalom